Kellemes zene, minőségi zene, meg is lepett, hogy magyar. Nevet választhattak volna kreatívabban és lehetne a lemez kicsit dallamközpontúbb, mert így csak jelen ideje van nálam, jövője nincs.
Valahogy többet vártam, főleg a progresszív jelző miatt. Persze lehet, hogy bennem van a hiba, vagy az idő volt rá kevés, de nem találtam benne semmi pluszt vagy egyedit. És az indiánnyár sem segített a ráhangolódásban.
A srácok az erdőben kószálva elhagytak valamit, ami a korábbi lemezeken emlékeim szerint megvolt: a dinamikát. Mivel egy szót nem értek belőle, csak sejtem, hogy kötelezően viking harcos témáról lehet szó; na azoknak ezzel a lendülettel rövid lett volna az út Valhalláig. És akkor 35 perc után odatesznek egy számot, ami nem kevesebbet idézett fel bennem, mint a Bathory Twilight of the Gods-át.. emiatt 2 ponttal többet kapnak, mint úgy egyébként tervben volt.
Ha az ember annyira szereti a God Is An Astronautot, mint én, akkor már csak azzal a gondolattal kell megbarátkoznia, hogy kis kedvencein kívül mások is lehetnek ebben a műfajban nagyon jók, és már kész is a tizes. Köszönöm az új ismeretet kérdőjel.
Rossz érzés hallgatni, de ez azon ritka alkalom, mikor ez dícséret. A zene súlyos és monoton, de gyakran fel sem tűnt a jelenléte; csak az a Hang maradt, ami előcsalogatta az árnyékokat a szoba sarkából, a sötét gondolatokat meg a fejemből.
Érdekes ötlet volt egy death lemezt teletüzdelni nem is tudom.. egy készülőben lévő horrorfilm soundtrackjével, de inkább csak érdekes, mint jó. Hallgattam egyben, hallgattam külön-külön, többet nem fogom.
Azon kívül, hogy itt valaki nagyon gitározott, semmi mást nem tudok felidézni az egészből, és őszintén csodálom, hogy ezt fel tudták venni anélkül, hogy eltévedjenek, mikor mi jön, mert én rendszert meg kapaszkodókat nem igazán tudtam ebben felfedezni. Igaz, jópár körrel ezelőtt valami hasonlóért az Unexpectet megdícsértem, csak ott azért a témák, amikből összeállt, többnyire jól estek füleimnek.
Szép.
Ez sem az az irányvonal, ami nagy eséllyel indulna nálam, de valahogy úgy alakult, hogy a legjobban azok az elemek zavarnak benne, amik pont a magamfajta gyengelelkűeknek mégis tetszhetnének; ilyen pl. a tiszta ének, vagy a dallamosabb Nexus úgy, ahogy van. Kár volt erőltetni.
A házikós borítójú lemez ugyan jobban tetszett, de ennek a húzásnak még mindig nem tudok ellenállni. Még akkor se, ha az ének nem túlzottan tetszik, másfélét nem tudnék benne elképzelni. Jó zene és kész. Pedig ha a ráaggatott stílusokat megnézem, akkor "tudja Isten hogy mi okból szeretem? de szeretem".
Remélem a gyári cd mellé adnak szagos matricákat is.
Örülök, hogy ettől a zenétől nem leszek boldog, nem vigasztal meg, nem tesz feszültté. Érdekes, hogy a black metálhoz egy csoszogásnyit nem jutottam közelebb az eddigi közel két év alatt.
A két záró nóta mentette meg a lemezt. Mondjuk még így is bőven a "Mi akart ez lenni?" címkéjű pléhvödörbe végzi nálam.
Elgondolkodtató, szép zene. Valószínűleg egy planetáriumban kilencet is adnék rá, de itthon, vagy a munkahelyen és az említett űrszegmensutánzatot leszámítva a világ többi részén "csak" nyolc.
"...a gyertya nem világította be a helyiséget, csupán árnyékokkal népesítette be a sötétséget." Ez a Terry Pratchett idézet jutott szembe e lassú, unalomba forduló kínlódásról. Pedig itt-ott tetszik a zene és az énekes hangja is alattomosan a bőröm alá kúszva bizsergetni kezdte a verejtékmirigyeimet.
Ha az ipari black/death valaha is közel kerülne hozzám, akkor a rám vonatkozó kilövési tilalom feloldása indokolttá válik.
A világnak szüksége van az efféle zenére. Nekem szükségem van távolságtartásra az ilyen lemezektől. Túl öntörvényű; jazz ízű.
Lásd pontszám!
Mintha a lemez elején még nem menne minden olajozottan. A negyedik számtól viszont dübörögnek a dallamok, szakadnak a húrok, kopnak az ujjvégeken a bőrkeményedések. Indulhat a csigolyahajtogatás!
Tetszik. Ennyi.
"Szertefoszlik az utolsó dallam a légben, a világ egy pillanatra nem vesz lélegzetet ennyi szépség után." - Stephen King
Ha nem lenne az idei, számomra hihetetlen élmény nyújtó Maybeshewill album, akkor ez szinte biztos kapja a maximális pontszámot. Így, csúnyán fogalmazva, csak árnyéka az említett varázslatnak, mindezek ellenére a minőség kiemelkedő. Ezek után a Polaris-t illene közelebbről bevizsgálnom.
Az énekes hangja nagyon tetszik, eleinte úgy gondoltam, hogy ez menti majd meg a lemezt a lomtártól. Viszont sokadik hallgatásra a legtöbb negatívum, pozitívummá lépett elő, és most ott tartok, hogy várom a következő, jóval kiforrottabb lemezt.
Nem vagyok oda az ilyen zenéért, de ez nyújt valami pluszt, ami miatt beránt.
Az első számnál még örültem, a másodiknál elszomorodtam, a harmadiknál beletörődtem.
Belgák, akik már majdnem norvégok...
Mély és tartalmas zene, ami azonban fényévekre van az egykori lemezeiktől.
Hát, ez is csak egy post-rock lemez a sok közül! Semmi újdonságot vagy érdekességet nem fedeztem fel benne.
Megjelenésének napjaiban már próbálkoztam vele, akkor valahogy semmi, és az újra futott felesleges körök alkalmával sem lett másabb a helyzet!
A Noisehead a középszer együttesek gyüjtőhelye! Szerintem...azért a Slytract kilóg a sorból fölfelé!
Húzós, lüktető, energiától feszülő zene, viszont rémesen jellegtelen. Nagy dilemma erre pontot adni!
Erre most nincs szükségem.
Lehet, hogy később sokallani fogom a hét pontot, majd kiderül.
A klasszikus lemezeiket nem éri utol, de jó őket újra hallani.
Hangulat kérdése.
Ez még inkább hangulat kérdése, de a doomos muzsikákra mindig vevő vagyok.
A borító miatt kap fél pontot az értékén felül.
Hú, de elfáradtam.
Langyos. (Kivéve: Masken, na az nálam 9 pont, több kellett volna!)
Agyon hallgattam már.
Elvoltunk.
Hű a mindenségit! Ez nagyon jó! És MAGYAROK!!! Gratulálok!
Jó anyag, tetszett. Amikor először meghallottam, eszembe jutott a múltkori hp-s orosz Sect albuma, amit én ajánlottam :P :)
Egy hete még "szőrös" volt a szívem, és már akkor is tetszett, csak valahogy a végefelé csalatkoztam benne. Adtam neki még egy esélyt, és magamnak is; -> és kijelentem: sikerült leszokni a füstről :)) <- ez neked szólt PerszePéter :D
A minőség a legjobb recept! :)
A kör "szívmegállítós" albuma :S Nem volt jó hatással rám.
Férfiasan tökéletes! :D Imádom minden pillanatát, az éneket is és az intrókat is mind az összest úgy ahogy van... Kiváló és különleges. Kár hogy csak nekem... :(
Nagyon virtuóz, és kiszámíthatatlan zene, egyáltalán nem tetszett.
Most hogy újból meghallgattam, háááát.... Sajnálom, ez nekem ennyit ér. Nem csípem a folk-stílust, és az énekesnő hangja is szörnyen idegesitett....
Ők is MAGYAROK? Nahát! Ennyi jó magyar anyagot egy körre....! Vannak különleges pillanatai, azért kapnak jó pontot. Mert stílusát tekintve nem a "kedvenc kategóriám", de mégis találtam kedvenc számot: a Nothing seen within c. nóta az.
Lásd kritika!
Vannak nagyon hangulatos részek, ügyes váltások a lemezen, viszont összességében nálam ez csak egy erős közepes.
Úgy tűnik én már sose leszek viking metal rajongó, viszont ennek a visszatérő lemeznek megvannak a maga értékei és zenei csúcspontjai! A gitárszólók, ritmizálások sokszor szinte progosak, az utolsó nóta kórusa meg nagyon el lett találva. Összességében tetszik a Norron!
Szerintem is az átlagnál jobb post-rock lemez ez, úgyhogy nem mondom azt, hogy tartsuk meg a 11 mérföld távolságot!:D
Roppant nyomasztó és monoton lemez a Belső Szoba és úgy érzem mostanában nem fog hozzám utat találni. Egyébként az énekes hangja többször is az R.E.M.-es Michael Stipe orgánumára emlékeztetett, nem egy tipikus doom éneklést mutat be, inkább grunge-os, alteros dallamokkal operál. Csak az a bibi, hogy az énekdallamok is éppen annyira változatosak, mint a zene. Jahhh és nagyon hiányolom a szép lassú, komótosan kibontakozó gitárszólókat, mert sokat dobnának a zenén!
Az első dal alapján azt gondoltam, hogy ez ám a tufa zene, aztán a Dazzling Black kapcsán már beugrott a Gojira neve és a későbbiekben is vannak jobb nóták, megoldások a lemezen. Az ének viszont nagyon gáz.
Hát nem aprózták el a japcsik, mindenből a még elviselhető, megemészthető mennyiség dupláját pakolták bele a "dalokba". Persze technikailag ott vannak a szeren, bár az első tételben a dobos olyan esetleges témákat üt, hogy csak na... Persze lehet, hogy direkt jár a dob más utakon, mint a többi hangszer... Azért annak azt hiszem örülhetünk, hogy nem fakadtak dalra anyanyelvükön!:P
Ha ismerném Kai Meyer könyveit, talán jobban tudnám értékelni ezt a lemezt is. Vagy mégsem...
Szerencsére az elsőként megismert Nexus a lemez leggyengébb dala, összességében viszont egy korrekt album lett az Existing Unreal. Csak azt sajnálom, hogy anno az olyan, igazán érdekes zenét játszó miskolci bandák, mint a Varso, vagy az Eclipse nemhogy külföldi, de hazai kiadót se talált magának...:(
Ugyan még nincsenek gojira-i magasságok (mondjuk a stílus is más), de azért egész pofás kis album lett ez! A második nóta pedig nagy királyság!
Ez biztosan jó, de nem én vagyok a célközönségük finoman szólva.
Az izgalmas kezdésnél már felkaptam a fejem: EZ JÓ LESZ! Aztán a lemez előrehaladtával rájöttem: jó ez, DE: lehetne jobb is. Átlagosnál jobb black metal, de a nagyokhoz még nőnie kell (több olyan megoldás mint az 1. számban, picit több egyediség). Az esély megvan, látok bennük fantáziát, addig marad a Satyricon, 1349, kései Marduk utánérzés!
Az örök, megismételhetetlen kedvenc Blot lemez után, és a nagy visszatérés miatt óriási volt a várakozásom. A Norron sajnos nem sikerült 10 pontosra: hiányzik belőle a lendület. Ettől függetlenül van benne újító szándék, kísérletezés is (Alu Alu Laukar), gyönyörű ballada, minden szám érdekes. Szigorúan állok hozzájuk, kis túlzással ők testesítik meg számomra azt, amiről a folk metal(nak) szól(nia kellene). A lényeg: ez egy erős lemez, élmény hallgatni, amellett rajongó szemmel pici csalódás is: már amennyire egy 9 pontos lemez lehet :)
Ha megvan hozzá a hangulat, akkor kellemes utazást biztosít.
Nem győzött meg minden pillanata, amúgy jófajta doom metal. Később lehet többet is érne nálam, de ez valószínűleg csak hangpróba után fog kiderülni.
Az intrók és az "ének" annyira szörnyű, hogy végig sem bírtam hallgatni. Még meglátom, adok-e neki még egy esélyt...
Ehhez a zenéhez kicsi az európai ember, a japán mentalitás eredményét halljuk: befejezi a napi 18 óra munkát, de a kreatív dolgozni váró agya addigra ennyi zenei témát összedob, mint amit itt hallunk, majd szépen időrendi sorrendben ráhelyezi egy CD-re, és kész a Tundra! Csak ehhez mi kicsik vagyunk még felfogni :) Én legalábbis, mert értem mi lehetett a céljuk, csak nem élveztem.
Sokszor eléggé vérszegény, de amúgy kellemes hallgatni, szép zene. Sajnálom, hogy nem tudok rá többet adni.
Jó cucc, kisebb kivetnivalókkal. Időhiány miatt mondjuk nem fogom tudni rendesen kivesézni a hangpróba végéig, jelenleg ennyit ér nálam.
Nem leszünk barátok, maximum csak haverok.
Az értékeit elismerem, de nem egészen nekem szól.
Nagyszerű lemez, jól kidolgozott, hangulatos alkotás.
Valóban nem túl magas a fordulatszám, viszont ettől még egy hamisítatlan, szines, igazi Einherjer lemez született.
Nem vagyok nagy post-rock/space rock rajongó, dehát ami jó az jó... Nem biztos, hogy sokat fogom hallgatni, miután erősen hangulatfüggő, de remekül elutaztat jó messzire, nem untam egyetlen percét sem, ez pedig elég ritka egy ilyen fajta zenénél az én esetemben.
A Carry Me Home csodálatos, a többi egyelőre nem ragadott meg annyira, de még nem számolok le vele, érzem benne a lehetőséget. Most, jelen állapotában ennyi.
Jó anyag, csak szerintem is teljesen felesleges volt folyton megakasztani a lendületet ezekkel az introkkal. Énekből ennél sokkal-sokkal rosszabbakat is hallottunk itt már. :-)
Ha van öncélú lemez, akkor ez az... szerintem. Iszonyú tömény, sűrű, tekeredik, csavarodik, hogy egy kevésbé állóképes ember már a felénél irgalomért könyörög, csak éppen semmiféle irányát, célját és hangulatát nem érzékelem. De lehet, hogy a hiba bennem van...
Szép, hangulatos és különlegességeket is tartalmazó zene, tingli-tanglinak sem nevezhető, áriázás sincs, úgyhogy nincs különösebb ok idegenkedni tőle. :-)
Se nem jobb, se nem rosszabb egy átlagos modernebb hangvételű death metál lemeznél. A bemutatkozó lemezük számomra jóval nagyobb élményt jelentett.
Ez számomra nem tartogatott túl sok érdekességet.
Jobb, mint amire számítottam, bőven veri a műfaj nemzetközi átlagát....
Pistike (?) kitűnő érzékkel találja meg a számomra is fogyasztható black albumokat. Ez is kellemes hallgatnivaló, a maga fagyos, zord hangulatával.
Nem gondolom, hogy jobb az általam hallgatott albumaiknál, de kár lett volna nem kiadni. Igazi, messziről felismerhető Einherjer lemez. Gyűjteményben a helye.
Harmadik lemezén is igényesen hangszerelt postrock/spacerock/metált hoz a kiribati(?) banda. Nekem mindig fülig ér a szám, ha hallgatom. Utazz vele!
Csak sokadjára hat igazán, de akkorra örök társsá válik. Szerintem alapmű!
Csak jól valagba kellene rúgni azt, aki ezt a remek gyűjteményt szétcsapta ezekkel az introkkal. Hihetetlen, milyen idegesítő...
Öregedtem néhány évet ebben a közel egy órában és biztos be is szedtem pár ősz hajszálat. Sok ez nekem, na.....
Nyugodtan el lehetett volna hagyni az elektromos hangszereket és tisztán világzenei/folk keretek közt tálalni.
A lemezelőzetes ugyan megijesztett, de a teljes anyag ismeretében mondhatom, újra nagyszerűt alkotott a csapat. (Azt azonban szeretném, ha a zenekar nem közelítene tovább a modern deathmetál felé. Nekem hiányzik az első lemez hagyományosabb megközelítése.)
Naná, hogy francia! Elemi erejű, húzos thrash/death/deathcore az arcba. Határozottan kellemes.
Számomra hajszálnyi csalódás az előző lemez dalközpontúságához képest. Valahogy most kicsit "sok" ez a lemez. Gyakorlatilag a gitáros semennyire sem volt tekintettel Tanka Balázsra így az ének helye sokszor esetlegesnek hat és Balázsnak egyszerűen túl kell üvölteni a zenét... De persze ezt az első lemezhez viszonyítva mondom. Így is kiemelkedő zenekar, kiemelkedő lemez.
Talán egy ponttal többet vártam tőlük visszatérés gyanánt. De azért nem sírok, mert ízig vérig valódi viking metalt kapunk ismét és az Einherjer stílus és dallamvilág is markánsan jelen van. Talán a fordulatszámon érdemes lesz a jövőben kicsit gyorsítani.
A kritikámnál felmerült, hogy nem kompatibilis a pontszámom a leírtakkal. Minden pillanatban bennem volt ez a kettősség a lemezzel kapcsolatban és bizony akkor valóban nem sikerült egyensúlyt találnom. Lehet csúnya dolog, de itt és most egyel kevesebbet adok nekik. Aztán úgy is az idő dönt felőlük, nem egy internetes magazin önjelölt és szeszélyes hobbyfirkásza.
Az első 3 tétel beszippant, elvarázsol és megsemmisít. Aztán kicsit mintha fogyna az olaj a mángorlóból. Azért szeretem amikor a húsomba mar!
"Milyen magas e hajnali ég! Seregek csillognak érceiben. Bántja szemem a nagy fényesség. El vagyok veszve,azt hiszem. Hallom,amint fölöttem csattog, ver a szivem."
mind csak állandó hp tag csak olvasói
Hangpróbák: 1. ... 189. 190. 191. 192. 193. 194. 195. 196. ... 353. Full screen Vertikális nézet
2011. szeptember 24.
baathory bahon Grimmjowgod insomnium jpeter Linci oldboy Perszepeta Pistike66 viribusunitis emp csokiice ∑:
1. viribusunitis
Exxasens
Eleven Miles
10 8 9 6 7 10 8 8 8 10     8.4
2. Perszepeta
Einherjer
Norron
6 4 7.5 6 9 8 8 9 9 8 9   7.5
3. baathory
Minushuman
Bloodthrone
9 8.5 6 6.5 6.5 7 7.5 7 6 8.5 8   7.3
4. oldboy
Turbo
Lost Measure
7.5 6 9 9 5 9 9 5 6 7 8   7.3
5. Pistike66
Gorath
Apokálypsis - Unveiling the Ag...
7 4 5 8.5 7 8 6.5 8.5 9 8     7.2
6. jpeter
Slytract
Existing Unreal
5.5 7.5 5.5 7 10 7.5 6.5 7.5 6 8 7   7.1
7. csokiice
40 Watt Sun
The Inside Room
7.5 5 7.5 5 8 5 5 8 6.5 9   10 6.7
8. Sheol
Elane
Arcane
8 6 4 7 6 5 5 7 9 6     6.3
9. Linci
Nomad
Transmigration of Consciousnes...
4 3.5 4 6 6.5 10 4.5 4 8 8.5     5.9
10. Grimmjowgod
Korekyojin
Tundra
3 5 8.5 5 4 4 5 5 4 3     4.7
∑:
6.8 5.8 6.6 6.6 6.9 7.4 6.5 6.9 7.2 7.6 8 10 6.8
Linci 2011. szeptember 23., péntek, 13:47
Linci
Csatlakozott:
2010. április 28.
Hozzászólások: 3122
Ez most csak úgy (whistle) eszembe jutott...

(gpig)
9000Sanyi 2011. szeptember 23., péntek, 09:56
9000Sanyi
Csatlakozott:
2005. március 17.
Hozzászólások: 1702
Válasz Linci üzenetére:

Sanyi! Isten éltessen! :-)


köszi Linci!
--
9000Sanyi
Linci 2011. szeptember 23., péntek, 08:24
Linci
Csatlakozott:
2010. április 28.
Hozzászólások: 3122
Sanyi! Isten éltessen! :-)


viribusunitis 2011. szeptember 20., kedd, 20:12
viribusunitis
Csatlakozott:
2003. december 28.
Hozzászólások: 250
Gőzkazánoké az elsőség....de érzem, lesz ez a sorhajó majd sereghajtó is. (a)
bahon 2011. szeptember 20., kedd, 18:23
bahon
Csatlakozott:
2007. március 29.
Hozzászólások: 2838
Ezúttal Viribus csatahajója "porzott be" elsőnek a hangpróba-tábla legelső dokkjába.
Ügyes! (cool)
csokiice 2011. szeptember 18., vasárnap, 23:26
csokiice
Csatlakozott:
2010. október 7.
Hozzászólások: 154


Még van esély!!!!!
--
A medve nem játék!
Perszepeta 2011. szeptember 18., vasárnap, 01:48
Perszepeta
Csatlakozott:
2010. szeptember 28.
Hozzászólások: 1251
Válasz Linci üzenetére:

Ma nem leszek szőrösszívű :-)



Oh milyen Szíved van neked, hány vicces cigit kellett ehhez ma elszívnod?! :-p
Linci 2011. szeptember 17., szombat, 16:21
Linci
Csatlakozott:
2010. április 28.
Hozzászólások: 3122
Ma nem leszek szőrösszívű :-)



kihozom(adom) magamból a maximumot! :-p
© 2001-2017 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.039 seconds to render