Továbbra is nagyon tetszik a csapat zenéje, mert végig érdekes, változatos tud maradni, és rengeteg érzelmet ki tud váltani az arra fogékony hallgatóból. Anette Olzon vendégszereplésének is örültem, teljesen más oldalát tudja itt megmutatni, mint a Nightwish-ben.
Sajnos a banda nem hallgatott rám, és nem dobta ki/cserélte le ezt az Andrea Ferro gyereket, aki most is itt rontja a lemez élvezhetőségét a semmitmondó "énekével". Szerencsére nincs több negatívum, mert Cristina Scabbia hangja szebb, mint valaha; szerintem a női énekesek nagy részét simán lemossa a színről. Amit pl. az Intoxicated-ben hallhatunk tőle az nem semmi, hihetetlen élvezetes ahogy játszik a hangjával. Nem vagyok én sem egy feldolgozás hívő, de a Losing My Religion jobban tetszik tőlük, mint az eredeti. Sajnos a Fémforgácson ezek a zenék mindig le vannak fikázva, de ahogy néztem pl. a Metal Archives-on megkapta a neki járó elismerést.
Itt az Alcest kistestvére; de talán attól jobb egy fokkal.
Jóleső érzés hallgatni Lana énekét, mert szép és iskolázott hangja van. Azonban a zene csak egy lagymatag rokkocska; ha férfi ének lenne rajta, már repülne is a kuka irányába.
Nahát micsoda ódon hangulatú/hangzású muzsika ez. Csak úgy árad belőle a 70-es évekbeli ős doom. Rosszat nem tudok rá mondani, gond nélkül meghallgattam, csak hát nem az én világom. Ja igen, a hangzás Nagárum garantált kedvence lesz.
A zenével nem volna semmi bajom, csak hát megint egy eunuch áll a mikrofon mögött. :( Ezt támasztja alá az is, hogy pl. az Ancient Bards nevű formációt igen szívesen hallgatom. A másik bajom ezzel a túlzásba vitt epikussággal van, ez már így inkább epic fail.
Egy a sok közül.
Death metalt kedvelő népeknek viszonylag kellemes, közel 3/4 órás időtöltés. Igazából ez is csak egy tucatalbum, de a jobbak közül.
Kellemes, hangulatos muzsika ez, sok kivetnivalót nem találok benne.
A lemez nálam pont úgy "működik", mint a homokóra az űrállomáson. Lehet, hogy egy-egy lázadó szilíciumszem átjut az deffenzív szűkítőn, jelen esetben a Night Will Forgive Us első fele a tetszési szűrőmön, de egyébként esélytelen.
Elvileg stílusom, de amíg az Eurovíziós dalversenyen hallok olyan dalokat, amelyek erősebben ingerlik a mellékvesevelőmet, addig ez nem kerül fel a "válogass ebből is néha, Mr Winamp Shuffle" lemeztárba.
Miért nem szóltak az dalospacsirtának, hogy nem egy számos EP készül, hanem egy komplett album 10 KÜLÖNBÖZŐ dallal? Most hallgathatjuk az amúgy egész hangulatos dalok közben ugyanazt a francia, ...hát maradjunk annyiban, hogy éneklést.
Határozottan meghatározhatatlan, de helyenként (kétszer) a hülyeség határait horzsolja a hidegrázós hangjával. (A Gone Are The Days tétele viszont csodálatos!)
"S evezzevel ava teve levelkévét kivilevelhevelteve." R.J.
Stílusában eddig a Rhapsody (of fire) volt a Csomolungma. Erre sikerült a Dragonland legénységének rádobni még egy szeneslapáttal, így ma már a Svéd Középhegységnek a legnagyobb a relatív kerületi sebessége.
A Duna vizéhez hasonlatosan ez is hosszú és nincsenek benne kimagasló részek. Viszont jó, hogy van, kikapcsolódáshoz tökéletes. (És nem a kikapcsolása a tökéletes kikapcsolódás.)
Ennél sokkal jobb lemezeket tettek már le az asztalra. Ez inkább csak a fiókba való. Ettől még a régi fényük nem lett haloványabb. Sőt...
Svéd zenekar német precizitással, olasz temperamentummal, Hollandia domborzatának változatosságával, Magyarországon értékelve leginkább EUtentikusnak mondható. Pár téma viszont igen hatásos volt; segített a vacsora kiválasztásában. Véreshurka volt...
Kisebbik fiam azt mondta rá, hogy idegesítő, nem jó. Az utolsó taktusoknál pedig inverzére változtatta a véleményét. Én meg osztom...
Kicsit többet vártam, de ez sem rossz.
Jó kis modern sexy csajos ámulat! :-)
Hát a katarzis elmaradt az ének miatt.
A díva hangja gyönyörű, a zene érdekes. Nem az én világom.
Szegény magányos tevék. :-) Bocsi
Hallottam már jobb Dragonland lemezt is. Egy dalt sem tudok kiemelni. Szürke az egész.
...fél ponttal jobb, mint a Dragonland. ...annyira eltávolodtam a heavy metal-tól. :-)
A 94-es Marlboro Rock In tehetségkutató óta követem pályafutásukat. Egyik lemezükben sem kellett csalódnom. A 2 feldolgozás és a 2 project dalok miatt nem 10-es.
oldboy-al teljesen egyetértek :-)
Amikor elindult a Reject Existence c. dal, azt hittem hogy ez egy kurva jó lemez lesz, de aztán mégsem. A másik kedvenc a Joyless dal, sajnos a többi nóta nem kötött le igazán.
Az előző albumuk nagy építőkocka a fémváramban, az Északi-sarkon (közvetlenül a Mikulás játékgyára, és Batman téli barlangja között). Ez annyira nem volt atom, de még mindig jól elvagyok vele.
Fülbemászó izébigyó, valami. Ugyanannyit kap, mint a Primal, de ezt valahogy sokkal jobban tudtam élvezni. Sőt lehet hallgatom is még egy kicsit, mivel nem sok hasonló zene szokott peregni felém.
Egy dolog hiányzott nekem nagyon, mégpedig hogy értsem azt, amit hallgatok. A másik dolog, hogy nem volt igazi hatása. Hallgattam, de azon kívül, hogy tetszett semmi egyebet nem nyújtott, pedig kellett volna ide valami plusz adag löket, hogy belém épüljön.
Egy ideig nagyon leköt, egy ideig nagyon nem. Csak bizonyos helyzetekben éri el a hatását, ami nagy kár.
Egy fél pontot ráhúztam, mert végül is jó a zene, csak én vagyok gyenge hozzá. 'Grim Reefer' mondjuk eléggé bejön, szóval azt meghallgatom még párszor.
"Gondor fiai, s Rohanéi! Testvéreim! Látom a szemetekben ugyanazt a félelmet, mely engem is környékez. Eljöhet a nap, mikor a bátorság elhagy minket, mikor cserbenhagyjuk barátainkat, felbontjuk szövetségünket, de ez nem az a nap! A farkasok órájának, mikor a pajzsok széttörnek s az Emberek Kora széthullik, még nem jött el a napja! Mert ma harcolunk! Mindazért, ami számotokra kedves ezen a földön. Küzdjetek meg! Nyugat hős népe!"
Soha nem éreztem, hogy a Primal Fear jobb, vagy rosszabb lenne, mint bármi más átlagos powerkedés. Van egy-két fogósabb dallam és refrén, de ne ez legyen már a legnagyobb pozitívum egy albumon...
Én azt érzem, hogy ők jól elvannak, miközben felveszik a lemezeiket, de kifelejtenek valamit a képletből... a hallgatót. Mert jó az, amit itt hall a nép, de olyan, mintha hiányozna a tálalás. Csak eléd szórják a krumplipürét az asztalra, aztán csipegess.
Rút egy zene, ami bizonyos esetekben még pozitívumnak is beillik tőlem, de ez jelen esetben egy hullarablás értékét hordozza magában.
Erős, de több hallgatást igényelne a kitökéletesedéshez.
Kicsit hosszúnak tűnik az anyag, de rájöttem mindez nem lenne probléma ha hasonlóképpen hatnának a dalok mint a korábbi lemezeken.
Fájdalmasan semmitmondó amit művelnek, amióta áttértek erre az alternatív slágerkedős popzenére. Úgy néz ki ez lenne a női énekes bandáknál a természetes evolúció? Játszott ám jó zenét is egyszer régen a Lacuna Coil!
Hát igen, a borzasztó ének miatt fullad be ez az amúgy kellemes album...
Nem az én zeném, de attól még egész kellemes...
Vége lehetne ennek a nagy retro láznak. A 70-es évek zenéjét kezdik kínosan sokan meglovagolni.
Ezt egyszerűen képtelen vagyok egyben végighallgatni...Ha csak egyedül az énekes hangja idegesítene, még istenes lenne a helyzet...
Az utolsó 3-4 lemez totális önismétlése után pozitív csalódás a néhány új elem megjelenése miatt. De ettől még nem versenyképes a Karmakeddon.
Autentikus svéd death metál mindig jöhet!
Az eddigi Forgotten Tomb anyagok nagyon rendben voltak, ez sem kivétel.
A kedvencem műfajomban tevékenykednek, de a The Morning Never Came albumot leszámítva egyik munkájuk sem vált a kedvencemmé. Az Emerald...sem fog. Ennek ellenére ez egy erős 8-as.
Idegesítően semmitmondó. Scabbia hangja sem menti meg, mert dögunalmas. Pedig a Comaliesig kedveltem a zenéjüket, még pénzt is adtam értük, ez most már kizárt lenne.
A debüt lemezt én ajánlottam, kilencest adtam, de azt mondom így utólag, hogy csak nyolcast kellett volna. Különösebb fejlődést nem vettem észre, az egysíkú vokál pedig ront az album hangulati értékén is. Az Alcest jobb, lényegesen jobb.
Nekem ez igen hosszú volt. Nem az én zeném.
Ebben a mezőnyben ez még jónak is tűnik, bár nem fogunk találkozni többet.
A fantasy-s borító tetszik, a zene nem kiemelkedő. A Sheol által említett Ancient Bards nekem is jobban bejön(bár nem pont a női ének miatt).
Semmi különleges, meg sem tudom különböztetni a fajtájától.
Az Ámokot szerettem, de azóta sok idő eltelt, ez a korong pedig nem sok újdonságot tartalmaz az azóta megjelent munkáikhoz képest.
Középszerű.
Sokszor hallottam már, tetszik is, de ennél többet nem érdemel.
Nagyon szép, érzelmes, változatos dallamos doom/death zene. Elsőre nem tetszett úgy, mint többszörire; szerencse hogy nem döntöttem elhamarkodottan. Kedvenceim a lemezről: "Cathedral Walls" és "Labyrinth of London".
Kellemes kis rockzene, szép és harmónikus női és férfi énekkel :) Fél pont levonás a REM feldolgozás miatt, az nem kellett volna oda...
Kedvelem őket, bár még soha nem fordult elő velem, hogy egyszuszra végighallgassam bármelyik albumukat. Erről a lemezről két dal tetszett nagyon: "Le Mouvement Perpétuel" és "Aprés L' Ombre", a többi nem ragadott magával.
Kifejezetten jólesett hallgatni. A hölgy éneke a 80-as évek "italo disco" női előadóira emlékeztet, és azt szeretem. Kellemes volt visszamerengeni a régi szép időkre...
Igaz, hogy nem az én zeném, de nagyon jók abban, amit csinálnak :)
Tömény. És ez a fajta "sárkány-metál" régen se tetszett, meg ma se. A viszonylag magas pontot elismerésem jeléül kapják.
A "Metal Nation" és az azt követő két dal nagyon tetszett, a többire meg az volt igaz, hogy nem nagyon tudtam megkülönböztetni egyiket a másiktól. Amúgy meg korábban azt sem tudtam mi fán teremnek; nem ismertem őket.
Mint Perszepetának, nekem is a Rammstein ugrott be már az első hangoknál, akiket egyébként se szeretek. Az énekes fickó artikulálva énekel, a női operaénekes meg teljesen felesleges, nem passzol, és egyébként is idegesített ebben a közegben.
Korrekt; de a röfögéstől eltekintve se tetszik.
Ha a "Shutter" c.nótát lehagyták volna az albumról, sokkal jobban tetszene. Az összes többi dalt imádom; tipikus Forgotten Tomb hangzás, változatos, súlyos, szép, érdekes, 1-2 helyen népies, és mindig valami újat mutató.
Néha nehéz volt kivárni hogy történjen valami, de ha történt az egész jó volt. Csak nekem egy kicsit sötét volt az egész.
Ez a Ferro gyerek tényleg nudli, lehúzza az egész zenét. Gitárhangzás sem a legjobb.
Unalom hegyek, ráadásul francia.
A csaj hangja jobban tetszik mint Lacunában De zeneileg vannak benne olyan megoldások, amiket nem értek, bár lehet hogy csak én vagyok vele így. A lényeg hogy nem tetszik. Az összhang viszont nem rossz.
Közömbös.
A zene sima 8-as lenne, de az ének miatt csak 7, mert az nekem túl dallamos. A szólók nagyon tetszenek.
Frankó ütős riffek halmaza. Csak az énekhanggal van gondom.
A gitár és a dobhangzáson kívül semmi nem fogott meg benne.
Ezek a svédek azért tudnak valamit, legyen az dallamos vagy nyers death. Ez állat.
Eddig még nem hallottam róluk de ezután úgy érzem meg kell ismernem őket. Súlyos anyag, változatos énekkel. Nem rossz ez.
Jól indult, aztán uncsi lett elég hamar. Leginkább a ritmusszekció miatt. Ugyanazok az andalító, lassú ütemek mennek végig az egész lemezen... De vannak értékei is, így nem akarnám nagyon ütni.
Kábé egyetlen Lacuna szám van, ami tetszik, mégpedig a Daylight Dancer (az viszont nagyon), de totál más mint az összes többi, szal ezzel mindent elmondtam. Az egész bandában a butuska Cristina Scabbia hangja az egyedüli, ami ott van a szeren (elismerem egyéb értékeit is, de az más szakágat érint). Az énekessrácénál nullább énekhanggal meg még soha nem találkoztam. Összességében fantázia és a technikai tudás tökéletes hiányának a szent köteléke jött itt létre a banda majd húsz évvel ezelőtti megalakulásakor. Ez a semmi zenei megfelelője. Az Upsidedown miatt ennyi csak. Ez a feldolgozások hete lesz???
Nem rossz. Bár vannak sokkal jobbak is ebben a műfajban. Nálam az ilyenek rendszerint az intellektuelkedő, művészkedő ének miatt csúsznak el. Meg itt néha a zene is uncsi.
Fura. Petának részben igaza van, mert néha sablonos, de amikor nem, akkor nagyon egyedi... pl. az El Doradoban. Linci italo discoja is találó. Van benne némi Roxette íz. A Believe-ben meglepett a vocoder. :-D
A kezdő szlájdos gitár nem sok jót sejtetett. Csak bíztam benne, hogy inkább blues lesz, mint stoner. A hangzás tényleg eléggé rendben van, bár a gitár túl lett torzítva egy kicsit. És ez nem a 70-es évek zenéje, hanem 50-es, 60-as. Az ének nagyon erős, néha Phil Lynott-ra emlékeztet. Természetesen nem ér fel hozzá, de akkor is... A közepében voltak érdekesebb dolgok, de a két széle rém unalmas.
Már a dalcímektől megijedtem... Ha levesszük a metált róla, akkor egy MMORPG zenéjét kapjuk. Nagy rajongója vagyok az MMORPGknek. Ennek a zenének viszont nem. A honlapjuk meg jól felcsűrte az agyamat, mert ugyanolyan tömény giccshalmaz, mint maga a zene. Utálom a flesses honlapokat, mert összeakad tőlük a böngésző állandóan. Meg a linkeket sem találni meg... Természetesen ezt nem számítottam fel a pontozáskor. Az elfek és a dvórfok viszont egy játékban +1, itt -1 pontot érnek nálam... A maszternél nagyon fosul lőtték be a limitert. Megszaggatja a zenét...
1000%-os heavy metal recept alapján készült. Lábdobra fekvés, magas ének, tekerő szóló, majd ikerszóló, és alázat királya, jómunkásember basszusgitáros. Uncsi. Már 15 éve is az volt. Diplomatikus 5-öst kapott volna, de a végefelé minden egyes lábdob rúgásnál úgy éreztem, hogy mészárostaglók hatolnak a koponyámba... da-da-da-da-da-da... Bele lehet őrülni bakker...
Egyes bandák lemezei tök jól indulnak, aztán a közepétől dögunalom az egész. Ezidáig az a kevés, amit hallottam a Nevergreentől, nem mozdított meg bennem semmit, és ez sajnos most sem változik. Olyan zenészek műve ez a lemez, akik képtelenek vagy nem mernek kilépni a műfaji korlátok mögül (vagy nem akarnak). A rakás sablonos megoldás és a gitár szinte folyamatos szaggatott riffelése miatt nem ér nálam többet. A feldolgozások nagyon nem tetszettek. Eleve nem szeretem a feldolgozásokat, szal kettőt is rátolni egy lemezre számomra már kínzás. A nő hangja tetszett. A csávóé nem.
Trúnak trú, csak uncsi is. Főleg a Voidhanger első anyagához képest. Azzal is kezdhettek haverkodni, mert hamarosan berugdosom ide :-D
Minden zene, amiben stoner elemeket vélek felfedezni pontokat zuhan nálam a végítéletnél... A kolomp pedig mint dobkiegészítő borzasztóan idegesít. Kár érte. Érdekes módon az utolsó szám tetszett a legjobban. Ez felhúzta 6-ra.
Összességében engem sem győzött meg, bár vannak rajta nagyon megkapó részek is, leginkább mégis a közömbös jelzővel tudnám illetni.
Alapvetően mindig is szórakoztató zenében utazott a Lacuna és a gothic stílus mára már szinte teljesen eltűnt a repertoárjukból. A gótos, Paradise Lost-os irányvonal az első három albumon érhető tetten, aztán a következő hármas populáris, nu/alternatív metalja következett, aminek azért a Dark Adrenaline a csúcspontja. Kíváncsi vagyok a következő lemezre, mert a számmisztika szerint számíthatnánk egy újabb váltásra... Mondjuk a papírforma mást ígér... Azért az Upside Down refrénjében milyen már Cristina hangja! És az Intoxicated is nagyon fincsi!
3:1 az Alcest javára...
Fura, de a legtöbb dalban a verze emlékezetesebb, mint a refrén... Legalábbis szerintem. Azért itt is akadt három egymást követő nóta, amik kimondottan tetszetősek, jelesül az El Dorado, Darkness Falls, Hotels. A többi se rossz, csak a borító színvilágával tök ellentétes, vagyis szürke...
A mostanában megjelent, hasonló stílusú lemezek közül nálam az új "Narancsmanó" a favorit, de ez a tevegelés is nagyon kellemes ám!
Az ilyesmi stílusú zenék közül számomra a Blind Guardian - Nightfall... lemeze a csúcs! Egyébként nem vagyok a híve ennek a műfajnak, igazából Hansiéktól se kedvelek mást az előbb említett alapmű kivételével... Sárkányfölde legénysége nem teljesít rosszul, bár az énekes néhol valóban túl sok, ennek ellenére a szimfós, poweres, fantasy-s vonal rajongói biztos örömmel hallgatják ezt az albumot.
Az előző lemezükre 8 pontot adtam, úgyhogy két dolog lehetséges, vagy akkor nagyon félrehallottam valamit, vagy az Unbreakable jóval gyengébb lett...
Speciel én ismerem az összes lemezüket és ezen nagyon is érezni, hogy próbáltak egy kicsit változtatni a jól bevált formulán. Nem volt ám mindig jellemző rájuk ez a töredezett riffelés! Sőt néhol groove-ok is felütik a fejüket. Viszont nekem annyira nem jön be az énekes hölgy stílusa sem, mert operából olykor átvált operettbe, amely műfajt kb. annyira kedvelek, mint a magyar nótát... Bobnak ezúttal nem csak a bőgője, de a hangja is hátra van keverve és sokszor kimondottan erőtlen és még a magyar szövegeket se lehet sokszor kisilabizálni. Szerintem az utolsó igazán jó lemezük az Ezer Világ Őre, bár azt az egyet a Karmageddonban is tisztelem, hogy próbáltak kicsit modernizálni a stílusukon és tettek egy, ha nem is túl határozott lépést valamilyen irányba!
Az efféle death metalok sosem tudtak meghatni. Ez sem lett kivétel...
Nagyon meggyőző ez a mix, hiszen stílusilag nehéz belőni, hogy mi is lenne ez, mert van itt black'n'roll, doom/stoner, és még némi gothic is... Jó anyag! :)
Sosem fogott meg a csapat munkássága, ezt a lemezt is többször végighallgattam. Aztán az elmúlt 2 hétben még egy tucatszor :D És végül is kellemes perceket is okozott bőven, ezért megadok neki ennyit, pici jó indulattal. Különlegesnek most sem érzem túlzottan, több súlyt, illetve több ötletes témát elviselt volna a zene, de túl szigorú is vagyok az egyik kedvenc műfajomhoz, ennyi!
Önkéntelen össze kellett hasonlítanom a női éneket a Lanával, és az utóbbi sokkal természetesebb, szebb. A Dark Adrenaline-nek többször nekifutottam, de nekem ez túl művi, üres, pénzszagú, semmilyen, populáris.
Néhol kifejezetten hangulatos amit csinálnak, de a kihagyott ziccereket, egysíkú éneket tudnám én is megemlíteni.
10-15 perces turnusokban hallgatva kellemes zene, az énekesnő hangja is tetszetős! Amúgy baromi unalmas, ötlettelen, sablonos az egész. A borító színvilága viszont nagyon tetszik!
Becsülettel végighallgattam, ez nem is okozott problémát, de a lemez megkedvelése annál inkább! Messze áll tőlem ez a stílus, ennyi az egész! A pontszám ennek is köszönhető, illetve előadhatták volna "dögösebben", izgalmasabban is az egészet. Egy poros falusi kocsmában, sörrel a kezemben tudnám ezt inkább hatásosabbnak elképzelni :)
Belőlem is hasonló érzéseket váltott ki az zene, mint Nagából. Az intro eleje alapján kedvem kaptam King's Bounty-zni (óriási a hasonlóság hangulatban.) Aztán a hegyek árnyékából meg is jött a lovag, jöhettek az epikus csaták, questek, szólók, minden ami a stílusba kell. Ez mind szép, csak nekem, mint főként magic (black/death metal) beállítottságú hősnek eme non-magic lovag irányítása, vezetése nem túl kellemes, izgalmas feladat ezeken a már sokat látott mezőkön, vidékeken keresztül.
Szintén lovag... Jó ez, csak én egyszer meghódítottam már az életemben egy hercegnőt, ennyiszer meg nincs kedvem átküzdeni magam a sárkányokon :D (Bezzeg virágot rendszeresen a temetőből hozok neki, de én már csak ilyen vagyok)
Ismerem a korábbi lemezeiket is, tényleg érződik az igyekezet, de most sem szerettem meg őket. Borzasztóan sokat ront az összképen a keverés (énekhang - ha nem tudnám, észre sem venném, hogy magyar). Zeneileg meg a Rammstein lassabb számai jutnak sokszor eszembe. De ez nem dicséret, mert az összhatás eléggé laposka.
Korrekt death metal lemez, de nem hozott lázba.
Nem rossz! Nem rossz! De ha a többi tétel is olyan erős lenne, mint az 1. szám, 9 pontot is adnék rá. Azért a 8-ast is megérdemli! Többet nem, mert volt erősebb munkájuk is már: Love's Burial Ground - köszi Pisti a "burkolt" ajánlást" :)
Én nagyon jól megvagyok vele, bár beismerem, hogy elfogult vagyok az ilyesmi zenék iránt. :-) Szerintem szép és egyáltalán nem unalmas.
Jó ez, sokkal jobban tetszik a legutóbbi néhány lemezüknél, bár úgy igazából azért még mindig az Unleashed Memories lemezt favorizálom...
Ezt elég unalmasnak találom, bevallom. Nem utolsósorban az egyenletesen szürke ének miatt.
Profi, kellemes, nagy izgalmat ugyan nem okoz, de szeretem hallgatni.
Jóság.
Korrekt, de számomra túl sokat nem jelent.
Bizony az előző lemez szerintem is sokkal jobb volt. Itt semmi kiemelkedőt nem hallok.
Nekem pont a stílus modernizálás miatt nem tetszik igazán. Szinte minden dal ugyanúgy épül fel, ugyanolyannak hat és Bob éneke meg tényleg erőtlen és rosszul van keverve. A korai lemezeik sokkal jobbak voltak (sokszor kell ezt leírni, de ha egyszer ez a helyzet...).
Nem nagy különlegesség, de az ilyet általában jólesik hallgatni.
Ha nem is a pályafutásuk csúcsa (az nálam a Love's Burial Ground), azért ez egy nagyon jó, hangulatos lemez.
A relatíve magas pontszám ellenére ez csalódás. Mintha elfogyna az ötlet, de a lendület még elviszi. A következő anyag mérföldkő lehet a kapcsolatunkban.
Egyben megfeküdte volna a gyomrom, így feldaraboltam a hallgatást 4 napra. Nem volt túl nagy öröm így sem.
Finom, éteri zene lehetne, de néhány ziccert kihagytak. Néha egy kis izzadtságszag is érződik. (Itt-ott erőltetettnek érzem.) Egyébként kellemes.
Úgy emlékszem, minden általam ismert lemeze jobb ennél. Valahol elvesztette a fonalat a hölgy...
Hiteles lemez, messze a trendektől. Úgy szól, ahogy kell és rendes dalokat is pakoltak fel rá. Marad.
Ez a zene 10 egyéb (ismert) név alatt is kijöhetett volna....és senki nem venné észre a "csalást". Szerintem...
Kérnék végre egy Saxon-klón zenekart is! Méltatlan, hogy a másik kettő NWOBHM alapzenekart ennyien nyúlják.
A korai lemezeket még begyűjtöttem kazettán, ma már nem érdekel ez a csapat. Nem mintha különösebb baj lenne velük.
Tartalékból lépett előre ezekben az ínséges időkben. Háromnegyed órányi tömény deathmetal, tonnás riffekkel, masszív ritmusokkal és autentikus hangulattal. (Persze Rogga innen sem maradhat ki... az a sound meg magáért beszél...)
Kedvemre való jó zene.Örömmel hallgattam. Ez is marad!
A Swallow The Sun egy olyan sokak által kedvelt csapat, akik egyetlen lemezükkel sem voltak képesek rám semmilyen hatást sem gyakorolni... Ez most sem változott. Szépnek szép, ki lett találva okosan, de bennem az ég egy adta világon semmilyen mélyebb érzelmi kémiát sem képes katalizálni ez a vegyület. Mű az egész. Olyan nagyon ilyenre megcsinált.
Én nem hiszem, hogy ez rossz, vagy semmitmondó zene lenne. Csak könnyű. Mindig is szerettem a Lacunát és bár az utóbbi pár lemezük valóban kiszámítható lett, azért a friss anyagot is szívesen hallgatom. A R.E.M. feldolgozás meg szerintem simán faja.
Ennél többet érne nálam, de aki ezt a szar vocodert vagy mi szart használja énekdíszítésre, az ennél többet nem kaphat. De ha még jobban felhúzom rajta magam, akkor ennyit sem. Hagyja már meg ezt a rock világ annak a szarrá plasztikázott műanyag Chernek...
Én kimondottan nagy retro fan vagyok, így a Lonely Kamel is könnyen utat talált hozzám. Érdekesen lavíroz a Graveyard és a Reverend Bizarre között. Fíling is van, meg súly is.
Most, hogy a legutóbbi Rhapsody lemeznek sikerült rekultiválnia nálam a csapatot, valahogy a Dragonland az átlagosnál könnyebben csúszott le. A Rhapsody helyét nem veszélyezteti, de kellemes, szórakoztató, jók a nóták. Ennyi.
Ha az előző lemezüket 9-re tartottam, akkor ez most egy erős 7-es. Heavy fanoknak simán működhet, de egyébként ez most nem az a tábornövelő album.
Az első három lemez idejében nagyon szerettem a csapatot, aztán valahogy hirtelen kiszerettem belőlük. Pedig kimondottan rossz zenét talán sosem csináltak. Olyan, mintha kinőttem volna belőlük, jelentsen ez akármit is. Megszűnt a varázs. Nem rossz ez sem, meg az elődje is kimondottan erősre sikeredett, de már nagyon távol vagyunk egymástól. Azért bántani nem fogom a csapatot.
Sztenderd ócckúl death metal a jobb fajtából. Erről egyszerűen nem lehet mást elmondani.
Kellemes hallgatnivaló, a borító pedig kifejezetten tetszik!
Tökéletes. Egyértelműen észrevehető a fejlődés és a klip is tetszett. Az előző album borítója viszont jobb volt...
Az intro után azt hittem sokkal jobban fog tetszeni, de tévedtem... a zene egész jó lenne, ha az énekest igyekeznének minél távolabb tartani a mikrofontól. Ezen kívül egy idő után unalomba is fulladt és sajnos meg is rekedt ezen a szinten. Ez csak egy közepesre elég.
Nem igazán ismerem a zenekar korábbi munkásságát, viszont úgy érzem most itt az idő, hogy bepótoljam. Összességében tetszett a lemez, de ha lemaradt volna 1-2 szám, akkor talán magasabb pontszámot kapott volna a zenekar. Két számot szeretnék kiemelni: a "Spectres Over Venice" egy tökéletes záró dal lett az akusztikus betéttel, a "Reject Existence" pedig teljes mértékben telitalálat nálam.
Az a különbség ez és a nemrég ajánlott Alcest közt, hogy az telitalálat volt, itt viszont úgy érzem, kívül rekedtem az alkotó(k) kis világán. Nagy baj azért így sincs, objektív ítéletem is az, hogy szép az, amit hallunk (és a borító is az).
Tökéletesen megfelel minden követelménynek, amit a műfajban támasztani lehet, legyen szó a zenekar megjelenéséről, címekről és szövegekről, vagy magáról a zenéről. Ez jó. (Vagy nem?) Csak éppen tökéletesen nem felel meg az igényeimnek, a hiba bennem van, de march innen.
Sokan mondják,hogy a zenekar "csak" egy Priest kópia,de ennél sokkal többről van itt szó!Olyan zenészek alkotják a csapatot ,akik a műfaj valódi elitjéhez tartoznak.Ralph Scheepers és Matt Sinner a garancia erre.Zeneileg nem tartalmaz semmi újat,de ezt nem is várhatjuk el.Azt azonban első szinten játsszák ,amire felesküdtek és merem állítani,hogy a műfaj(heavy/power) elmúlt 10 évének legjobbjai között van ez a most megjelent lemez!Túlzásnak tűnhet a 10 pont ,de ez a lemez valóban kiemelkedő számomra.Alig várom a márciusi bulit!
mind csak állandó hp tag csak olvasói
Hangpróbák: 1. ... 200. 201. 202. 203. 204. 205. 206. 207. ... 348. Full screen Vertikális nézet
2012. február 25.
Sheol bahon bush Grimmjowgod insomnium jpeter Linci lostmind17 Nagaarum oldboy Perszepeta Pistike66 viribusunitis ∑:
1. Linci
Forgotten Tomb
Under Saturn Retrograde
8 6 6.5 8 8.5 8 10 7 6 8 8 8.5 8.5 7.8
2. Sheol
Swallow The Sun
Emerald Forest and the Blackbi...
10 5.5 8 8.5 7 8 9 6 7 6 8 9 7.5 7.7
3. jpeter
Les Discrets
Ariettes Oubliées...
6 5.5 6.5 7 6 8 7 3 7.5 7 7 6 8 6.5
4. Pistike66
Lana Lane
El Dorado Hotel
7 7.5 5 7 7.5 4 7 5.5 8 6.5 5 8 5 6.4
5. viribusunitis
Paganizer
Into the Catacombs
7 6 4 4 8.5 6 5 7.5 7 4 6 7 8.5 6.2
6. bahon
Dragonland
Under the Grey Banner
6 9.5 5.5 8 4 6.5 6 7 4 6.5 5.5 5 5.5 6.1
7. cheerleader
Lacuna Coil
Dark Adrenaline
9 6.5 8 6 3 3.5 7.5 5 5 7 4.5 8 5.5 6
8. Enysmon
Lonely Kamel
Dust Devil
5 5 5 5.5 4 6 7 5 5.5 8 6 8 8 6
9. lostmind17
Primal Fear
Unbreakable
5 8 6 6 8.5 5 7 7 4 5 5 5 5 5.9
10. bush
Nevergreen
Karmageddon
7 6.5 9 6.5 4.5 5 5 4 5 6 5 5 6 5.7
∑:
7 6.6 6.4 6.7 6.2 6 7.1 5.7 5.9 6.4 6 7 6.8 6.4
oldboy 2012. február 25., szombat, 18:15
oldboy
Csatlakozott:
2008. július 25.
Hozzászólások: 1827
Azért érdekes, hogy két olyan olvasó ajánlata is bekerült, akik aztán el sem kezdték a pontozást...
Ilyen talán még elő se fordult eddig...
És jó lenne, ha ezután se ez jellemezné a HP-t!
Nagaarum 2012. február 25., szombat, 12:21
Nagaarum
Csatlakozott:
2011. június 30.
Hozzászólások: 2181
Válasz bahon üzenetére:


Jut eszembe, Veszprémben jártam a nyáron, és képzeld, Linci, tiszta szikla ott minden... (whistle)


Hát nem is kő!!! :-p
--
Púzok a sátánra! X.
lostmind17 2012. február 24., péntek, 23:09
lostmind17
Csatlakozott:
2011. július 31.
Hozzászólások: 53
A Benedek hatalmas zenész. Nincs olyan dallam vagy szóló, amit ne tudna lejátszani léggitárján bármilyen tempóban. \m/ (yes)
bahon 2012. február 24., péntek, 21:03
bahon
Csatlakozott:
2007. március 29.
Hozzászólások: 2838
Benedek üdvözöl és üzeni, hogy sajnos nem ér rá. Túlságosan leköti a merengés. 8-|
Csak néha megzavarja az apja zajhalmaza. :-p
Perszepeta 2012. február 24., péntek, 20:26
Perszepeta
Csatlakozott:
2010. szeptember 28.
Hozzászólások: 1247
Bahon, szeretettel várjuk a kisebbik fiadat a "stábunkba", hátha neki jobb ízlése van, mint neked :-D (6)
bahon 2012. február 24., péntek, 18:47
bahon
Csatlakozott:
2007. március 29.
Hozzászólások: 2838
Válasz Linci üzenetére:



http://www.hrlfg.eoldal.hu/cikkek/mindenfele/Mythic_1.html
Itt azt írják, a Nagák szinte mindig nők :-)
És az utolsó mondat második fele elég érdekesnek tűnik (hrhr)

Jut eszembe, Veszprémben jártam a nyáron, és képzeld, Linci, tiszta szikla ott minden... (whistle)
Perszepeta 2012. február 24., péntek, 13:42
Perszepeta
Csatlakozott:
2010. szeptember 28.
Hozzászólások: 1247
Válasz Nagaarum üzenetére:

Úúúú... Nekem most esett le, hogy miért van a bakárdi a kígyó után... (whistle)

Nekem nem esett le, bár nem is ilyen dolgokon agyaltam a napokban (bag)
Nagaarum 2012. február 23., csütörtök, 20:18
Nagaarum
Csatlakozott:
2011. június 30.
Hozzászólások: 2181
Úúúú... Nekem most esett le, hogy miért van a bakárdi a kígyó után... (whistle)
--
Púzok a sátánra! X.
© 2001-2017 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.031 seconds to render