Ez a fajta zene, már nem a sajátom, Igazából sosem volt az. Viszont minőségi, igaz, az eredetiségről nem kell vitát nyitni.
Ha több időm lenne, talán jobban el tudnék mélyülni benne. Igaz, különösebb motivációm sincs ehhez. _( Nem hiszem, hogy előkerül még. Igaz, hallgatható lemez, vannak érdekes, meg jó megoldások. Az "ének" sem egysíkú (The Unechoing Dread), de ez kevés az üdvösséghez most.
Meglepően jó "Death'n'roll" (aminek címkézik magukat). Viszont semmi újat (leszámítva a spanyol nyelvet) nem mutat fel. Ennél itthon jobb csapatok alkotnak ebben a stílusban.
Különleges anyag. Részleteiben ismerős, sok-sok hatást lehet felismerni, mégis valamelyest egyedi. (Számomra legalábbis...)
Bár a folk metál nem kenyerem, ez valamennyire szórakoztatott. Persze kolléga úrral pedig egyet értek, zeneileg nem egyszerű lagzimetál ez. A legalja a Hevlette, a Sellout viszont a csúcs.
Ha rövidebb és kereklebb dalokat írtak volna, jobban szeretném. Némi Dimmu-féle szimfo-black hatást éreztem.
Ez a lemez (azaz a stílusa) közel áll hozzám. Háttérben hallgatva jónak tűnik, abban azonban biztos vagyok, hogy az idő próbáját nem állja ki. Sok helyen beugrott a pécsi Perfect Symmetry neve. Igaz, azt jobbnak tartom.
Nem érzek benne többet. A Sabbath szelleme ott van, de ez most kevés.
Tetszik, főképp a Savatage-hatás miatt. Bővebben majd az ismertetőben.
Finom modern rock/metál anyag, itt-ott "progos" ízzel. A pontszám még változhat (felfelé).
Nekem egy pohár víz mindig jól tud esni. És a pillanatnyi körülmények döntik el, hogy mennyi kortyot veszek magamhoz élvezettel. Nem a vízen múlik, hogy melyik nyelet lesz a legkedvesebb nekem; a folyadék nem változik közben. Csak én. Olaf Lenk meg egy zseni, bárki is énekel mellette (mondjuk mesteri érzékkel válogatja meg a mikrofonosait is). Ven-e értelme a lemeznek? Amíg csak egy emberben is megmozdul valami miatta, addig van létjogosultsága. Mert az értői érzik a folyamatos változást, a dalok által bennűk máshol fellelhető rezdülést. És ezt értékelik.
Ezúttal találtam kilenc pontos részeket is, de hát összességében a lemez nagyon "végének a végének a vége". (Csakazért sem mondom ki egy szóval!)
Az Assot hangerdejében sikerült rendesen eltévednem, pedig csupán pár nyikhaj csemetéből áll.
Sosem hittem volna, hogy egyszer funeral blackkért könyörgök majd...
Ha a metronómjuk csúszkáján a a súlyt feljebb tolták volna az én pontom számossága is magasabb értéket mutatott volna.
Nekem semmi bajom a szinte minden zöldséget tartalmazó tavaszi-szelettel. Csak meghallgatni ne kelljen!
Ezek a srácok tudnak dalokat írni, értenek az értékteremtéshez. Valóban más lett ez a lemez, mint amire várt az ember az Isolate után (elsőre el is dobtam, de a szomszéd kutyusa visszahozta forralt tejem fölének elcserélése reményében, így összerégcsálva újra próbálkoztam és már karcolt is).
Minden perce drága kincs. De olyan drága, hogy én azt meg sem tudom fizetni. Így sajnos nélküle kell leélnem az életem. De kár.
Minden hibája ellenére tetszik már az első hallgatásnál! Ez azt jelenti, hogy az újbóli végigpörgetése ha elmaradna az legalább akkora bűn lenne részemről, mint hurkát betenni a sütőbe krumpliszeletek nélkül.
Szeretem a házi tejet, túrót, tejfölt és vajat. Ezért számomra a tehén legfontosabb testrésze a tőgye. És egyáltalán nem zavar, hogy nem tud énekelni. Hogy ez miért kötődik a Blood-hoz? Fogalmam sincs...
Nekem a Tokyo elején inkább a KFT ugrott be:) btw ettől a stílustól mindig is felállt a szőr a hátamon, továbbra is nevetségesnek tartom az összes kliséjével és metálhősködésével együtt. Mindamellett a zenei tudás vitathatatlan, ezért nem kerülnek az értékelhetetlen kategóriába.
Hangulatilag ott van a szeren, de attól még ez egy klissé-halmaz. Szinte minden egyes megoldásra beugrott valaki a régi nagyok közül, csak most ezt funeral doom néven adják el, felére lelassítva. Azért a témák nem rosszak, és valamilyen módon le is tud kötni, tehát nem rosszabb közepesnél.
Szeretem az ilyen kolbász-szagú (értsd: paraszt) zenéket, akármennyire is ezerszer lejátszott riffeket hallunk újra meg újra. A spanyol nyelv jó kis exotikum, szinte láttam magam előtt a machetével bozótokat irtó drogcsempészeket, akik hobbiból nyomják a metált két meló között (asszem anno a Brujeiranak volt ilyen kamu-fedősztorija). Azért a néhány Mastodon-témáért meg külön jár a plusz pont.
Szerintem zseniális hangja van a csajnak, ehhez a zenéhez legalábbis. Az, hogy mennyire progresszív, és mennyire space rock, jó kérdés, nekem sem a rockzene ugrott be, amikor hallgattam. Annyira elborultnak nem mondanám, szerintem kifejezetten könnyen befogadható lemez, de nyilvánvalóan nem popzene. Mivel jól esett hallgatni, kap egy tetszett plecsnit (hogy egy telekomos oldalt idézzek).
Szerintem nem rosszabb, mint egy átlagos sörmetál album. Sőt, abból a szempontból még jobban is élveztem, hogy láthatóan nem akarnak komolyak, és irtózatosan autentikusnak lenni. Emellett tényleg voltak egész jó témák is. Szóval ennyi.
Nem tudtam eldönteni, hogy jó-e ez. Végül is tetszett, de akkor is csak egy tipikus szobametál lemez. Az más kérdés, hogy remek zenészek rakták össze, valamennyire halad is a korral, és kellemesen visszakacsint a múltba. Nekem a kevésbé metálos részek jobban tetszettek. Lehet neki gyürkőzök még egyszer, addig is erős közepes.
Klisé halmaz, borzalmasan nyálas és jellegtelen énekkel, kevés jó ötlettel. Voltak jó dalok (pl. a Last Goodbye szörnyű kezdése ellenére egész pofás lesz a végére), de továbbra sem tudom megérteni, hogy miért jó valakinek egy az egyben másolni más zenekarokat, és ezt eladni progresszív címszó alatt. A zenei tudás pedig manapság már nem annyira nagy szám, hogy erre karriert lehessen építeni.
Volt a végén egy egész jó gitártéma, azt ennyi. Egyébként unalmas, egyhangú és teljesen felesleges lemez, kritikán aluli hangszeres teljesítménnyel. Szerintem ez csak annak a pár zenésznek okozott örömöt, akik elkészítették, mert végre 24 év működés után legalább összeraktak egy albumot. Mehetnek nyugdíjba.
Nem hagytam neki sok esélyt, de ennyi idő alatt is eldőlt, hogy a pozitívumok és a negatívumok egyensúlyban vannak, tehát ez egy klasszikus ötpontos lemez (tízes skálán persze). Először is az ének gáz, a gitárosok is inkább a felejthetőbb témákat erőltetik sajna, a gitárvijjogtatásra pedig ki sem kéne térnem (ez csak a Killswitchnek áll jól), pedig vannak egészen kiváló pillanatok is (pl. We don't bleed zeneileg nagyon fasza). A fő gond, hogy ez a lemez inkább egy kezdő zenekar szárnypróbálgatásának tűnik, mint rutinos zenészek produkciójának.
Jó nagy ellenszenvvel közelítettem feléjük, mert középszerű és irritáló metalcore bandaként éltek az emlékezetemben. Ezzel szemben az első öt szám úgy falhoz vágott, hogy csak pislogtam. Lehet, hogy zenei megoldások terén nem egy remekmű, de amit az énekes csaj művel, az valami elképesztő szerintem. A Whore refrénje pl. simán 10 pontos.
A power metal legnagyobb hibája számomra az hogy nem hallom benne a POWERT.Jelenesetben ezen belül is, egy biztonságos semmi meglepetést nem tartalmazó unalmas lemez ez.
A funeral doom nonplusultrája ez a banda. Egyértelmű hogy a Quietus album eddig a legjobb munkájuk, de nekem ez is nagyon tetszik, sőt bizonyos szempontból még jobban.
Nu , nekem nyáron a melegbe főleg ha van hozzá árnyék meg hideg sör, kifejezetten bejönnek ezek a pro-pain ízű HC-s cuccok.Ezekben a hangulatot értékelem nem a zenei tudást vagy a mondani valót.Nem kap több pontot tőlem se, mert, ez tényleg hangulat zene.Bár amit még szeretek ezekben a lemezekben és zenekarokban hogy nem is akarnak többnek látszani mint amik.Ellenben a sok "progresszív" zenekarral.
Nos, először is ez se nem rock se nem metal.A progresszív szóval való takarózás meg már rohadt unalmas.A lemez eleje olyan volt mintha egy béna Jean Michel Jarre akart volna Pink Floydot játszani.Aztán a tempó növelés rosszabbá tette , a női ének pedig teljesen indokolatlan volt.
Van aki szóját eszik hús helyett , van aki Finkbraut iszik sör helyett, van aki lagzi lajcsit hallgat metál helyett.Nekik ajánlom e remek művet. Jah és csak azért kapnak 2 pontot mert van náluk rosszabb banda is.
Kellemes csalódás volt.Nagyon sokszor lehetett felismerni más zenekarok hangzását vagy egy-egy riff néha túl ismerős volt, de mivel az Opeth is többször beugrott miközben hallgattam ezért ezt most elnézem.Debütnek nagyon jó.Szerintem a második lemez már elfogja dönteni ennek a bandának a sorsát.Tőlem teljesen szokatlan módon kijelenthetem hogy drukkolok nekik és kíváncsi vagyok a folytatásra.Ha nem lett volna az Evoken ,ők lennének a legjobbak a mostani felhozatalból.
Lehet hogy csak az ének hang miatt de , nyálas picsogásnak tűnt az egész album.Minimum egy énekes csere kellene nekik.... ...nem, meggondoltam magam, mehetnek ezek is az Inthismomentes korcsok mellé.
Még 24 év, és jó is lesz.Jelenleg a szar és semmi közt van ,félúton.
Nem tetszett.Az énekes untatott.Olyan érzésem volt hogy minden téren lehetett volna ez jobb is.Majd legközelebb.
A zene lagymatag , semmit mondó.De nem csodálom ha nem tűnik fel valakinek, mert a csaj végig üvölti rikogja sikoltozza az egész lemezt, az ötödik szám volt azt hiszem amikor azt üvöltözi , hogy shut up!Na ott már rohadt idegesítő volt.A zenekar úgy ahogy van Tajgetosz-pozitív!!
Erősen gyártószalag szaga van a dolognak, ez a melodikus powerkedés meg szerencsétlenségükre nem is a szívügyem, mert évtizedekig elél bármi kreativitás nélkül. Pofás gitárszólók, tök átlag énektémák. Erős közepes.
Finom síron túli lehelet egy dohos kripta mélyéről...bizony ez funeral doom. 9 pont, de csak azért, mert nálam most az Ea utolsó lemeze ragadt be a lejátszóba, de lehet ez fogja váltani, ha beért.
Old-school death metal hardcore, sludbe feelinggel. A másodvonalnál kicsivel jobb, de ennyi.
A címadó Relusion c. szám egész jó, de csak mert nagyon Pink Floyd feelingje van, a többi az viszont JÓ ötletek elpazarlása, összeolvasztása masszává. Baromi kreatív hangok szerepelnek itt, kár, hogy ilyen esztelenül nagy káoszban találkoznak egymással. A női ének pedig olyan unalmas, "nyámmogós", hogy bevallom, néhol bele-beletekertem mert elviselhetetlen volt. De a Repulsion tényleg egész jó.
Egész ötletes kreatív ökörködés ez kérem, egy igen vastag rajongói rétegre támaszkodik (sörfüggő kocarokkerek) én is annyira veszem őket komolyan, amennyire érdemes. Zeneileg vannak érdekes, dallamos momentumok, ha a körítést leszámítjuk, akkor egy gyenge 5-ös.
Érdekesség: előbb találtam rá erre a lemezre, mint itt megjelent volna:) És meghallgattam párszor...ez bizony baromi jó. Nem sok köze van a black metalhoz, inkább modern metal, de annak rég nem hallott minőségű példánya, sok kísérletezéssel és érdekes dalszerkezetekkel. 10, de csak azért, mert így illik debütálni 2012-ben.
Elsőre nagyon nem kapott el...majd rájöttem mi zavart. A prog metalt vegyítették némi neo prog ízzel, és innen nézve már jobban bejött. Hiába nincsenek olyan oltári nagy dalok, mint egy két korábbi anyagon, a zenei tudás előtt fejet hajtok. A kreatív hangszerkezelés és ötletek miatt a pont. Idén számomra elég gyenge a prog felhozatal (Arjent leszámítva), egy erősebb felhozatal mellett biztos nem ennyit érne. Az Architect Of Fortune c. szám is sokat húzott felfelé, az nagyon jól sikerült.
Ezt a nagy semmit...szeretem a death/doom szörnyetegeket, de itt nem történik semmi. Egy-két pofásabb riff beindítja a bólogató inger, ezért a jószívű pontozás.
Érdekes. De nem lett túl változatos anyag. A gitártémák nagyon feelingesek.
Egyenlőre 8, de lehet még megy feljebb is. Nekem elsőre egy női Marylin Manson és Lady Gaga hibrid ugrott be róla, kicsit hiteltelen szaga van, de nagyon ütős zene, olyan lendülettel és újítási szándékkal, amit rég hallottam!
Itt meg pont fordítva van, mint a CM-nál, régebben nagyon szerettem őket, de ma már annyira érdekel, mint a homokozás. A The Evil In You óta nem tudtam szeretni egy albumukat sem.
Annyira lassú néha, hogy minden egyes kis történésnél megrezzentem, mert meglepett, hogy végre történt valami. Amúgy nem rossz, csak el tudtam volna képzelni, ha egy kicsit gyorsabb. Tényleg csak egy picit :(
Hiába unom a dolgot, ez kifejezetten tetszett.
A jó életbe! Ide csak türelem kellett volna, de ennyi idő a világon nincs :D
Jóindulatú kettes. De csak azért, mert ennél hallottam már szarabb dolgokat is...
Hiába hallgattam egész sokat, mindig a háttérbe szorult. Nem elég érdekes az elcseszett ízlésemnek.
Konkrétan az idei év talán legjobb albuma számomra. Pedig én aztán soha nem voltam oda a CM-ért, de ez tarolt, és tarol a mai napig.
Ez a zene most tönkretett. Tényleg. Ennyi.
Bájos, de felejthető. A felejthető résznél hal meg az egész, mint veréb a fotocellás ajtónál.
Ugyanaz jutott eszembe, mint boymester-nek. A női Marylin Manson. :D Az album azért állja meg a helyét, mert totál újszerűen hat, mintha ilyesmit még nem nagyon hallottam volna eddig. Egész kellemes tud lenni. 1 pont levonás az eredeti 7-hez képest, mert tisztult a kép.
Heart of Steel és Dragonchaser albumukat mai napig is imádom, pedig nagyon rég elmúlt már a neoklasszikus europower korszakom! Ez már azért zeneileg sem éppen ugyanaz, persze profi és összerakott cucc mind minden ami At Vance, de ez most jellegtelen és nagyon unalmas!
Én is azt éreztem, hogy elsőre abszolút nem talált hozzám utat az Atra Mors...még most sem teljesen, viszont tudom hogy ez 9 pontnál nem érhet kevesebbet! Amúgy az összes Evoken album nagyon-nagyon nehéz eset...ám nem véletlenül tartoznak a műfaj krémjéhez.
Ez egy borzalmas primitív valami, kegyetlen szar vokállal.
Ez egy kifejezetten jó zene, finom, intelligens, elegáns, csak most nem tengett túl bennem a vágy, hogy ilyesmit hallgassak.
Még a legnyápicabb, fostosabb sablon brékdaunos metalcore együtteseknél is visszataszítóbbak számomra ezek a nulla művészi értékkel bíró sramlik. Na, a Korpiklaani se sokkal jobb...
Unalmas ez is, csak egy kicsit másképp mint a kör többi résztvevője. Meg valahogy mesterkélt, de nagyon. Érezni ám, hogy ezt csak két ember rakta össze...meg nem tudom mi ez az alulfinanszírozott megszólalás, az se jött be túlzottan...
A zseniális 2007-es Isolate után nagyjából mindent vártam, csak nem ezt a visszafogott, elegáns intellektüelkedést! Szerintem ennél sokkal jobb banda ez, de végülis sikerült a Nine-nal is összebarátkozni, elvégre minőségi muzsikusok vannak itt továbbra is...
Mivel 20 év alatt felgyülemlett és fel nem használt ötletek alapján készült ez a lemez, felmerül a kérdés, ha ezek voltak a lehető legjobb dalok, milyen lehetett a többi?
Minden szól atomul, mégis ha jobban fülelünk, rájöhetünk hogy a hangzás sajnos csapnivaló. A játékidő hosszú, a nóták közel hasonlóak, egyedül az énekest tudnám csak megsüvegelni a... hangja miatt, azok miatt amiket énekel, már kevésbé.
Visszataszító jelenség a banda, és én még azt a fene nagy fejlődést sem érzem, amit állítólag bemutatnak lemezről lemezre. Felejthető zene, jó csöcsök, részemről továbbra is ennyi az In This Moment.
Tökéletesen felesleges, minimális értékeket magában hordozó produktum, kétségtelenül jó tudással megáldott zenészektől. Ilyen esetben külön büntetem az értékteremtés és az újra törekvés teljes hiányát.
Minőségi zene ez, de egyszerűen kiborítanak ezek a gyökkettővel vánszorgó mocsári repcebecő ormányosok! Belső frusztrációt okoz nálam ez az egyet előre, kettőt hátra rohanás.
Pontja ellenére, akár Viri is ajánlhatta volna ezt. Igazi tufa, óccckúl unalombomba. Nálam nagyot robbant!
Igazi kihívás, mégis könnyed az elejétől a végéig. Izgalmas utazás, aminek minden perce élmény. Ezt a zenefolyamot a "rend", és a "szerkezet" úgy vágná agyon, mint szódás a lovát (egyébként meg tökéletesen felépített)! Nem kérdéses a pontom!
Soha, soha, de soha a büdös életben nem kell ez (nekem legalább is). A hányinger kerülgetett a hallgatása közben.
Az én személyes ajánlásom a leendő hallgatok felé: ez se nem black, se nem prog. Ez bizony kiváló modern avantgárd metal black és indusztrial elemekkel fűszerezve. Tökéletes norvég minőség, amit napok óta nem vagyok képes kiszedni a lejátszóból. Innovatív, kísérletező és bátor megoldások tömkelege minden tételben. (ja és ez egy debüt lemez...)
Egy pontnyi a különbség az At Vance-hoz képest, egyébként totál ugyan az a helyzet. Ezt minek megint eljátszani??? Olyan mint Mona Lisát 120ezredszerre is lefesteni és annak örülni. Elvesztegetett idő, zenei tudás és tehetség számomra az, ahol az újra törekvés legkisebb szikrája sincs meg.
Magam is meglepődtem, hogy egészen hallgatható, de hát ha az, akkor az. Nincs bünti.
Nah! Próbálok valami segítő jellegű észrevételhalmazt összegyűjteni, hátha érdekli a csapatot és esetleg el is gondolkodik rajta! A hangzás igen gyenge. Értem én, hogy a Pantera recept a csak magas és mély, nulla közép, de az azért mégis máshogy működik. A baromi sok üveghang ezzel a hangzásképpel a tömést kiveri az ember fogából egy idő után. Engem frusztrál a sok szóló, amiknél igen nagy a minőségi hullámvasút, mondjuk a tűrhető és a gagyi között. Az összes szám lehalkulással és valami gitárvijjogással zárul, a legtöbb 5 perc felett, ami egyértelműen azt mutatja, hogy nem képes a csapat befejezni a számokat. Egyébként érezhető a törekvés a BLS / Pantera / Metallica vonal felé és vannak bíztató momentumok is, mint pl. az énekesi teljesítmény. Szerintem amellett, hogy majd idővel valószínűleg megjönnek az igazán jó témák is, az említett problémákat mindenképpen érdemes átgondolni, aztán vagy így lesz, vagy úgy. Semmi nem kötelező szerencsére, hallgatni sem... :)
Kilenc mert a kezdeti 10-es lelkesedés a lemez második fele miatt alábbhagyott. Egyébként faszán odabaszós! (csak így kulturáltan, intellektüellen)
Maradjunk annyiban, hogy nem jött be.
Elsimítja a fene nagy vidámságot. Örökre.
Valaki húzott egy félelmetesen meglepőt ezzel a (valószínűleg) spanyol nyelvű old school pro-painHCízesítésű tucatos death koronggal. Vajszívű leszek, mert nem kellett sokat vacakolni a beszerzéssel és a törléssel sem.
Eme anyaghoz kellett volna valami tudatmódosító szer? A csajszi hangja kicsit Björkös.
Van ám itt nagy felháborodás, hogy ez mi ez itt már. Kérem szépen ez egy nem túl jó lemez, de még fényévekkel jobb, mint a mostanában fordulónként gyakran bekerülő álintellektüel progfos, vagy a djentnek nevezett idegborzoló hányáshalmaz, vagy tucat x tucat death vagy ridegennagyongonosz űbersátáni apokaliptikus vödöroldal ütögetés, torokfájós ordibálós kórság, vagy farsangi hülyének öltözött különcök vagyunk, mert avantgarde illetve mások szerint az általam kedvelt földgöröngy dobálós lassulás. Nem sokkal rosszabb ez a maga néhol balkáni menyecsketáncos, bajor bajusz pöndörítős, sörhabhányás hangú idétlenkedés, mint az előbb felsoroltak.
Kb. a felét éri a címének, maximus.
Olyan ódskúlos a borító, a hangzás, a zene, úgy minden. Bár húsz éve sem kapott volna többet.
Egészen jó. Akár többször is. Leginkább a Coen című Oh Bro..., a Mean Machine, Sacred Carnage és a ?feldolgozás? Gloomy S. tetszik.
Nagyon hallgattatja magát, a mostani és az utóbbi két Hp összes albumát nem hallgattam meg annyiszor, mint ezt. A kettes korong az egyetlen, ami nem jön be tőlük. A jó csöcsök meg stimmel, bár most plusszt nem kap érte, annak ellenére, hogy Maria a... izé szívem csöcske vagy mi.
Megbízható Bahon féle (de most nem idegesítő :-)) heavy metal Sőt! Átjön még a hetvenes évek hangulata is, ezért plusz pont. A diplomatikus 5 pontról indult, és a végefelé egyre jobban élveztem. A See Me Crying féle dalok a legjobb fajta klasszikus metálzenék számomra. Hatalmas érzelmi töltetet adott.
Az Ahab jobban tetszik ebben a műfajban. Ezzel megint csak az a bajom, ami az Esotericcel. Túl tömény.
A borító szimbolikája tetszik. Kíváncsi lennék a szövegekre :-D. Semmit nem tudok spanyolul.
Már hogyne lenne ez rock! Hol van az előírva, hogy a gitárnak elejétől a végéig szólnia kell? Itt csupán arról van szó, hogy fel van cserélve a szinti és a gitár. Ettől már egyből nem rock? Ez a PROG rock zene! Ez tényleg PROG zene! A nyolcvanas évek óta hibás ennek a kategóriának a meghatározása. Ez a zene tesz minden elvárásra, ehelyett új utakat keres. És ezek valódi pink floydos felhangok. A Floydot a fénykorából hívja meg. Az énekhang nagyon tetszik, és emlékeztetett néha a Switcblade Symphony-re is. A hangzás nagyon jó. A szintetizátor vérbeli modulált analóg hangszínekből építkezik. A kezdés volt egy kicsit ijesztő... Amúgy tökély. De hosszú ismerkedés lesz még vele. Nincs okom, hogy kevesebbet adjak rá.
Nálam ez semmiben nem különbözik a mulatóstól. A buli zenéket utálom, a lagzit meg ki nem állhatom. Ez meg a kettő keveréke csak brutál köntösben. A Hevlette 100%-osan lagzi zene, ezt képtelenség kimagyarázni.
Én az ilyesmit mindig melegen üdvözlöm, bár szerintem sincs SEMMI köze a black metalhoz. Ezt is üdvözöltem, aztán el is köszöntem tőle, mert a végére elég egysíkúvá vált. Az Inhuman States mondjuk fellelkesített. Szóval pont a határon van. Mellesleg Viribus is nagy igazságot mondott ki.
Hogy ez miért progresszív zene, azt nem tudom, de szerintem ti sem... Sőt! Szerintem a legtöbben a drímsziétő esetében sem tudják, hogy miért mondják rá. Csak mennek mások után :-D. Lélektelen egy rutinlemez ez egyébként. Alig vártam, hogy vége legyen. Mínusz egy pont azért, mert már a negyedik dalnál úgy éreztem, mintha két órája zenét hallgatnék. A témacsömörbe hamar belefulladtam.
Továbbra sem érdekel a stoner (vagy sludge, vagy kutyafüle). Bár állítólag nem tudom mi fán terem, de csupán a hörgéstől ne legyen már valami death metal. A gitártémák itt az elenyésző death pillanatok mellett ócsó stoner témák. :-D A legnagyobb bajom vele azonban az, hogy iszonyúan unalmas. Ilyen szinten alulinspirált hangszeres munkát egy rakáson ritkán hallok. Egyébként a banda dobosa már pasas. A Cherry Bomb egyik tagja nyilatkozta, hogy a lányok nem tudják megütni a dobot (ennek ellenére náluk női dobos van). Nem hallottam még Cherry Bombot.
Már a zenekarnév és a cím sem tetszett. A témák atomra egyformák, az ének is túl szenvelgős, elismerve, hogy van torka a csávónak. A honlapon a tagok kedvenceit figyelve gyorsan észrevehető, hogy csakis mainstream bandákat hallgatva borítékolható a kommersz zene alkotása. Még a hangzás sem menti meg, pedig nekem tetszik. Tökre felesleges lemez. A negyedik számtól meg iszonyúan idegesítettek már az üveghangok a gitáron. No meg a minden dalban szólózni kell felfogás... A klippes nóta betett... Egyenlővé kell tegyem a trollokkal. Ki csinálta az Outro-t? Miért érzem úgy, azért nincs feltüntetve, mert nem ők???
Viribus már megint jól fogalmazott...:-) Marilyn Manson sem hatott meg soha. Hiába kapja be a színpadon a basszerosa pöcsét. Érdeklődésem még odáig sem terjedt, hogy rákeressek arra a videóra (ha létezik ugyan)... Időnként szívesen lekevertem volna ennek a csajnak egy nyaklevest. Nőként csak azt tudom tisztelni, aki nőként is viselkedik. Ez a "jelenség" viszont egy babiloni ribancot juttatott inkább eszembe, főleg, miután vettem a fáradtságot, hogy megnézzek róluk pár fotót. Ez a veszélyes a fiatalokra, nem a Craft.
A Tokyo kezdő, Dire Straits-es gitártémája faszentos!
Arra jöttem rá, hogy ha ezt, és az Ahab új lemezét összemixelnék, akkor megszületne számomra a tökéletes funeral doom-alapú metal album! Mivel ez gyakrabban mozdul el a csigalassúságtól, mint a bálnás banda, ezáltal tempó terén némileg változatosabb, az Ahab pedig a tiszta énekkel és egyéb stílusok beemelésével nyit új dimenziókat, eredményes lehetne az Atra Mors és a The Giant házasítása!
Végül is ha egy Sepu, vagy Soulfly tolhatja portugálul (is), miért ne nyomulhatna egy hispán banda spanyolul... Szerintem stílusát tekintve ez egy klasszikus crossover muzsika: thrash/HC/némi death metal. Hasonló, csak sokkal többdimenziósabb a puerto rico-i Puya zenéje, akik dalaikban váltogatják hazájuk hivatalos nyelveit, a spanyolt és az angolt, meg fasza salsa ritmusokat és töménytelen mennyiségű rézfúvóst építenek be a nótákba. A '99-es Fundamental lemezük a kedvenc latino-metal albumom! Hozzájuk képest az Assot elég középszerű.
Lásd kritika!
A 'forgács szabályzat is felhívja a figyelmet a trollkodás mellőzésére. Én maximálisan ehhez tartom magam! :P
Jó, jó, de érzésem szerint lesz ez még jobb is! A dallamos ének kiváló, leginkább a The Malady-ban tetszik és én nem vagyok benne biztos, hogy ha ezt egy komplett zenekar "kalapálta volna össze", akkor ütősebb lenne... És nekem speciel a hangzás is bejön. Oda fogok figyelni rájuk a jövőben!
Jó pár hete már próbáltam barátkozni a lemezzel, de parkolópályára került. Most, hogy a HP miatt reaktiváltam sem lett szorosabb a viszonyunk. Mondjuk a Game of Life olyan, mint egy felturbózott, rockosított A-Ha és talán pont ezért tetszik is. Viszont összességében túlságosan erős a Drííím hatása, aminek egyáltalán nem örülök.
Azért ez számomra majdnem akkora büntetés volt, mint amit a Pussy Riot tagjai kaptak Putyin-ellenes megmozdulásukért...
Sajnos a hangzás a torzulásig túl van vezérelve, ami nagyban nehezíti a barátkozást. Az énekes meg sokszor számomra érthetetlen helyekre iktat be 1-1 magas hangon előadott sort. És a témái sem túl emlékezetesek. Viszont az akusztikus gitáros, igazi southern rockos, The Ballad of Martin telitalálat! Legközelebb jobb hangzást, fogósabb énektémákat kérek, és garantált a magasabb pontszám!
Nagyon alattomos egy jószág! Először belopózik a hallójáratodon, aztán a bőröd alá kúszik, végül beleömlik a véráramodba. És onnantól kezdve nincs menekvés, a részeddé válik! A lemez első fele tökéletes, a második egy picit gyengébb, de az utolsó két szerzemény újfent ragyogó. A legtöbb dal egy mini dráma, a 11:11 egy csodás tragédia. Maria pedig egyre érzelmesebben, ezzel együtt hisztérikusabban énekel, bár még távol van kolléganőjétől, a norvég Agnete Kjolsrud-tól, akit szintúgy imádok! Tehát aki még nem hallotta volna, hallgassa meg a Djerv albumát, mert az a nő sem piskóta! Eddig a 2. In This Moment lemez volt a kedvencem, de a Blood is nagyon kedves a szívemnek!
Bahon nagyon jól megfogalmazta a lényeget! Csak én nem tartozom azok közé, akiket megérint ez a zene, sőt alig vártam a végét.
Ha az etalon Quietus 10 pont, és az azt követő 2 lemez is idővel beérett nálam annyira, ez sem marad alul (bár először ez is kevesebbről indult). Van egyfajta kisugárzásuk, egyéniségük, ami védjegyükké vált, és olyan dalírói vénával rendelkeznek még a mai napig is, ami elismerésre méltó. Ahhoz, hogy ezek a kincsek valóban a felszínre kerüljenek, és megmutassák valódi értéküket, sőt szépségüket (a fényüket szót szándékosan nem használtam), sok időt és odafigyelést (hallgatást) igényelnek.
Inkább fárasztó volt, mint élvezetes, átlagos cucc. Ráadásul ha energiabomba kell, nem is ebből a stílus(kavalkád)ból merítkezem.
Érdekes és van annyira különleges zene, hogy biztos be fog még jutni a lejátszómba. Tetszettek az elektronikus/szinti hatások is, illetve a csaj hangja ha nem is túl képzett, de ebben a közegben kifejezetten kellemes volt hallgatni! (Szerintem közel sem annyira elvont, hogy tudatmódosító kelljen hozzá :)
Valóban, a Trollfest nem játszik egy "komoly" zenét (ki hinné ezt a borítót és a zenekar nevét látva?), és lehet vicces tőlem, főként death/black és funeral doom rajongótól, hogy azt mondom néha kell ilyen is :) Amúgy is a sörfőzés amiről a zene szól egy nagyon nehéz és komoly szakma, ne tessék bántani, bár igaz, a tagok is inkább a végtermékkel foglalkoznak és élvezik a(z utó)hatását, a recept adott, Önök is élvezzék :D Komolyra fordítva a szót: érdemes megfigyelni zenei szempontból, mennyire jó DALOKAT tudnak írni, minden a helyén van, a sok hangszer közül is ami épp előtérbe kerül akkor nem csak dísznek van ott, sokat dob az egészen. Nem beszélve a latinos hatásokról. Mindenesetre én szórakoztatónak találtam, rég fordult velem elő, hogy szélesen vigyorogva hallgatok ilyesmit. Talán a Korpiklaani okozott ilyet anno, jah és most sokan talán meg fogtok vetni: számomra simán földbe döngölni a Korpiklaanit, az újakat mindenképp, de megkockáztatom, a régebbi lemezeiknél is sokkal izgalmasabb, szórakoztatóbb, változatosabb muzsikát rejt a Trollfest, és ez igaz az előző En Kvest for Den Hellige Gral albumra is.
Ez valóban egy ígéretes debüt, rengeteg érdekes megoldással. Csak sajnos sablonos, átlagos témákat is tartalmaz a lemez, a végére leül a hangulat. Kedvencek: In Otherness, Inhuman States. Legközelebb kicsit több merészséget visznek a produkcióba, és felnőhetnek a nagyokhoz!
Messze nem olyan jó, mint az új Arjen... lemez.
Én pedig mély tisztelettel átadom másnak a stafétabotot, de én most untam meg véglegesen az ódszkúlt, ezt kínszenvedés volt végighallgatnom, hiába volt egy-két jobb pillanata is. Már az a tipikus hangzás is elvette a kedvem az egésztől.
Ezt pedig már végig sem bírtam hallgatni, hagyjuk.
Bajban voltam ezzel a lemezzel: találtam rajta egész érdekes, sőt üdítőleg ható részeket, mint ahogy nagyon ellenszenveseket is. A hasonlatokat megtették már a többiek, azokkal én is egyet értek, Manson világa engem is taszított mindig is. Ennek ellenére ennél kevesebbet nem adok erre, bár nem hiszem, hogy sokat fogom hallgatni.
Rick Altzi kiváló, amit eddig is tudtunk, és kb. ennyi. Zeneileg, dalok tekintetében totál jellegtelen.
A hátralévő napokban még lehet, hogy 10 lesz belőle... Zsenális.
Egy energiabomba. Nem valami változatos, de némi tombolásra megfelel.
Gördülékeny, szines, szórakoztató, könnyen feldolgozható zene, kiváló kikapcsoló hallgatni való két funeral doom között. :-)
Ezzel így én sem tudok sokat kezdeni, pedig nem vagyok ellensége a vidám zenéknek. Egyrészt ez az ének hosszútávon idegesít, másrészt sajnos tény, hogy kirívó ízléstelenségekkel tarkított a dolog, pl. a már említett Hevlette című förmedvény, de tudnék említeni más példákat is. Ez így tényleg lakodalmas metálnak nevezhető. Meg az is lehet, hogy "kinőttem" ezekből a duhajkodó zenékből, pedig régen szerettem a Finntroll lemezeit. Utána nézve láttam, hogy egyes tagok olyan bandákban voltak vagy vannak jelenleg is, mint a Pantheon I, a Sarkom vagy az Urgehal. Hát egy napon sem lehet a Trollfestet említeni ezekkel...
Én is úgy érzem, hogy lesz ez még jobb is, Lehetett volna még több különlegességet belevinni szerintem. De mindenképp igen biztató az összkép, és sok érdekes, hangulatos megoldás van benne.
Zeneileg változatosabb az At Vance-nál, viszont az énekes messze nem olyan jó. Összességében ugyanolyan ezerszer hallott kliséhalmaz mindkettő.
Egész kellemes, ha nem lebegne hallgatása közben a szemem előtt folyamatosan egy eltorzult arcú nő képe, miközben igyekszik kipréselni magából ezeket a hangokat, még többet is kaphatna. :-)
Na ennek aztán az élvezeti értéke még a zérónál is kevesebb számomra. Még műfaján belül is gyatrának érzem.
Ez nem az én világom és hosszabb távon lefáraszt, viszont muszáj bizonyos elismeréssel illetnem Maria teljesítményét, nem mindennapi, amit művel, kár, hogy ilyen zenére teszi.
Stabil rajongótábor állhat mögöttük. Vegyék-vigyék csak, nekem nem kell. Minden pillanata kiszámítható és jellegtelen.
Óriási albumok jelennek meg a műfajban, ez kétségtelen és én is szeretem. Remélem van annyira rétegzene, hogy nem nagyon fog felhígulni.
Thrash/death ez, de egyéb összetevők is hallhatók. Sőt helyenként erősen kiérezhető a példaképek munkássága. Korábban nem hallottam róluk, de figyelni fogom őket.
Valami Exxasense szintű monumentális space-postrock albumra számítottam. Félig igazam is lett, a space-postrock megvalósult.
Bizony gyomorforgatóan bizarr zene. Eddig sem hallgattam őket, ezután sem fogom.
Egy (két)személyes progr. black projekt. Teljesen rendben van, de a "nagyok" nyomába nem érhet...A borító viszont jó!
Kellően kommersz és sablonos zene a hallgatható, (de nem nekem szól) fajtából. Kevéske élvezeti értékén a vastag sound sokat dob.
Mainstream csajbanda. Olyan, mint a Spice Girls volt. Csak ezek csúnyábbak....
Bátran vállalható kiadvány, bár úttörő munkának messze nem nevezhető. Egész jól megvoltam vele...
Madonna, Lady Gaga gitárral. Lépjünk! Nem is tudom mi vihetne rá, hogy még egyszer meghallgassam...
Ez nagyon szürke lett. Fárasztott egyik szám a másik után, néhány gitárszóló kivételével. A lassú számokról a Modern Talking jutott az szembe.
Minőségi zene, de meglehet őket műteni zenélés közben. És én ezt nem bírom.
A vokál nagyon idegesítő, a többi meg átlagos.
Fél ponttal jobb, mint az At Vance.
Rém egyszerű, rém unalmas és rém erőtlen.
Én szoktam ilyet hallgatni, és tetszik is, de abban nincs progos fűszerezés, és nem énekel benne eszkimó lány :) Mindent egybevetve: szívesebben hallgatnám, ha az utóbbi nem szerepelne a lemezen.
Egy más orgánummal megáldott énekessel jobbak lennének, mert ez a süvöltözés nagyon nem jó itt. Amúgy meg nem olyan rossz ez, mint az első benyomásom róluk. Az album második fele szerintem jobban sikerült. Még a Rednex zenéje is beugrott néha. És nagyon édes a fizimiskájuk :))
Nemcsak hogy hasonló, de éppoly idegesítő is mint a Gojira legutóbbi albuma. Most adok ennyit, aztán menet közben még meglátjuk mit hoz a jövő.
Azért ennyi, mert fele-fele arányban szerettem a csaj és a zenészek alakítását (direkt írtam így), itt viszont szó nélkül kiiktatták utóbbiakat, leszarva, hogy azok karaktere éppúgy alakította az ITM-et, mint a mikrofonnál álló feltűnő jelenség.. sehol egy rendes téma vagy szóló tőlük, semmi, tehát a zene kb. nulla, és Maria is gyengébb, mint valaha. Nem lesz időm végigpontozni a kört, csak gondoltam hangot adok hatalmas csalódásomnak, amiért csajpopzenekarrá változtatta a pénz egykori kedveltjeimet.
mind csak állandó hp tag csak olvasói
Hangpróbák: 1. ... 214. 215. 216. 217. 218. 219. 220. 221. ... 351. Full screen Vertikális nézet
2012. szeptember 8.
9000Sanyi bahon bandeeraz Belial boymester Grimmjowgod insomnium Irsfa jpeter Nagaarum oldboy Perszepeta Pistike66 ∑:
1. Pistike66
Evoken
Atra Mors
6.5 5 6 9.5 9 5 9 7 9 8 7 10 9.5 7.8
2. Irsfa
Khonsu
Anomalia
7 5 6.5 8 10 6 6 10 8 7 8 7 8.5 7.4
3. oldboy
Hipgnosis
Relusion
7.5 3 8 3 4 3 7.5 10 4 10 9 8 8.5 6.6
4. Grimmjowgod
Circus Maximus
Nine
7 9.5 5.5 2 9 10 7 4 4.5 4 6 5 5 6.1
5. jpeter
In This Moment
Blood
7.5 5 8 1 8 6 2 9 9 3.5 9 6 6 6
6. Belial
Assot
Bullen Les Calderes
7 6 7.5 7.5 6 6.5 3 5 6 6.5 5 4 6 5.9
7. bahon
At Vance
Facing Your Enemy
6.5 9.5 4.5 4 5 5 5 3 4 7.5 5 5 5 5.3
8. 9000Sanyi
The Southern Society
Tales From A Southern Land
7.5 8 5 4 6 5 5 4.5 7 2.5 6 2 3 5.2
9. viribusunitis
Derkéta
In Death We Meet
6 4 4 2 4 3 4 7.5 7 4 4 3 7.5 5
10. Perszepeta
Trollfest
Brumlebassen
6.5 6.5 5 2 5 2 0.5 0.5 5.5 2.5 3 8 4 4
∑:
6.9 6.2 6 4.3 6.6 5.2 4.9 6.1 6.4 5.6 6.2 5.8 6.3 5.9
bahon 2012. szeptember 8., szombat, 21:15
bahon
Csatlakozott:
2007. március 29.
Hozzászólások: 2838
Nekem a Rotring ceruza és a Stihl-fűrész esete jutott erről eszembe. Mindenki annak mondja (kis túlzással persze), de valójában töltőtollról és láncfűrészről beszélünk.
8-|
Irsfa 2012. szeptember 8., szombat, 15:56
Irsfa
Csatlakozott:
2011. október 29.
Hozzászólások: 257
Válasz Redrum üzenetére:



És akkor jelenleg mibe sorolnád a DT-t? Mert mondjuk egyértelműen nem Heavy Metal, meg semmilyen más metál műfajba nem lehet betenni, így marad a progresszív, ami ebben ez esetben valóban nem az előremutatóval egyenlő.



No egy félreértést elhessegetnék az előbbi okoskodásommal kapcsolatban. A Drím jelenleg zeneileg megannyi társával együtt a "prog. metal" műfaja alatt található, hiszen ezek a csapatok anno a "slágeres" közérthető és jól bevett / működő dalszerkezeteket felborították, a technikai megoldásaik forradalmiak voltak, zenei kvalitásuk pedig egyértelművé tette, hogy a metalhoz bizony nagyon komoly technikai tudás szükséges. Ez volt anno domini, megkapták tökéletesen megérdemelten a "progressive" jelzőt és rajta is maradt ezen a stíluson. Ennek lassan 20-25 éve már. A következménye ma az, hogy a progresszív / előremutató zenék bizony a legritkáb esetben a "progressive metal" mezőnyből kerülnek ki. Megszokott dinoszaurusz ez a skatulya, ami mára inkább regresszív és annyira elavultá vált, hogy itt okoskodunk róla! :-D
Redrum 2012. szeptember 8., szombat, 14:42
Redrum
Csatlakozott:
2012. március 5.
Hozzászólások: 449
Válasz Irsfa üzenetére:

Szerintem a "progresszív" mint jelző, nem lehet egy zenekar konstans jellemzője sem, nem hogy stílusé. A "progresszív" számomra egy olyan jelző a zenei közegben, ami sok tényezőből áll össze. A drím progresszív VOLT. Mint ahogy egy adott pillanatban a Ford-T is az VOLT. A progresszió mindig a mindenkori zenei közegből való kilépést jelenti számomra. És ha ez valakinek is sikerül, akkor abban az adott pillanatban letett munkája lesz progresszív. Volt progresszív az Ulver, a Dream, a Maiden, a Sepultura stb. Nagyon sokan készítettek progresszív anyagot munkásságuk egy adott pillanatában.

Azt nettó elmebajnak tartom, hogy van ez a progresszív zenei skatulya, amibe ha valami szinfó maszlagos gyorsított heavy metal, akkor máris teljesítette a kritériumokat.

SZVSZ


És akkor jelenleg mibe sorolnád a DT-t? Mert mondjuk egyértelműen nem Heavy Metal, meg semmilyen más metál műfajba nem lehet betenni, így marad a progresszív, ami ebben ez esetben valóban nem az előremutatóval egyenlő.
Belial 2012. szeptember 8., szombat, 14:13
Belial
Csatlakozott:
2012. május 9.
Hozzászólások: 696
Válasz Irsfa üzenetére:

Szerintem a "progresszív" mint jelző, nem lehet egy zenekar konstans jellemzője sem, nem hogy stílusé. A "progresszív" számomra egy olyan jelző a zenei közegben, ami sok tényezőből áll össze. A drím progresszív VOLT. Mint ahogy egy adott pillanatban a Ford-T is az VOLT. A progresszió mindig a mindenkori zenei közegből való kilépést jelenti számomra. És ha ez valakinek is sikerül, akkor abban az adott pillanatban letett munkája lesz progresszív. Volt progresszív az Ulver, a Dream, a Maiden, a Sepultura stb. Nagyon sokan készítettek progresszív anyagot munkásságuk egy adott pillanatában.

Azt nettó elmebajnak tartom, hogy van ez a progresszív zenei skatulya, amibe ha valami szinfó maszlagos gyorsított heavy metal, akkor máris teljesítette a kritériumokat.

SZVSZ


Egyetértek a leírással többé kevésbé, vitatkozni én se akarok erről, mert már rég bele untam hogy kifejtsem hogy melyik műfaj mitől az ami, főleg számomra ugyebár.

Viszont a zenei skatulyákra valamilyen szinten szükség van, és hogy az a szó amit felhasználnak ennek a megnevezésére alapban mit jelent, az lényegtelen.
Mert ha bele gondolsz a többi stílus nevén is lehetne vitatkozni.Hogy az mennyire passzol vagy mennyire helyesen, pontosan fejezi ki az adott vonal lényegét.

Tehát néző pont kérdése , de Bahon teóriája pont annyira igaz lehet mint a tied.
Nagaarum 2012. szeptember 8., szombat, 12:53
Nagaarum
Csatlakozott:
2011. június 30.
Hozzászólások: 2198
Válasz Irsfa üzenetére:

Szerintem a "progresszív" mint jelző, nem lehet egy zenekar konstans jellemzője sem, nem hogy stílusé. A "progresszív" számomra egy olyan jelző a zenei közegben, ami sok tényezőből áll össze. A drím progresszív VOLT. Mint ahogy egy adott pillanatban a Ford-T is az VOLT. A progresszió mindig a mindenkori zenei közegből való kilépést jelenti számomra. És ha ez valakinek is sikerül, akkor abban az adott pillanatban letett munkája lesz progresszív. Volt progresszív az Ulver, a Dream, a Maiden, a Sepultura stb. Nagyon sokan készítettek progresszív anyagot munkásságuk egy adott pillanatában.

Azt nettó elmebajnak tartom, hogy van ez a progresszív zenei skatulya, amibe ha valami szinfó maszlagos gyorsított heavy metal, akkor máris teljesítette a kritériumokat.

SZVSZ


Igen. :-)
Irsfa 2012. szeptember 8., szombat, 12:34
Irsfa
Csatlakozott:
2011. október 29.
Hozzászólások: 257
Szerintem a "progresszív" mint jelző, nem lehet egy zenekar konstans jellemzője sem, nem hogy stílusé. A "progresszív" számomra egy olyan jelző a zenei közegben, ami sok tényezőből áll össze. A drím progresszív VOLT. Mint ahogy egy adott pillanatban a Ford-T is az VOLT. A progresszió mindig a mindenkori zenei közegből való kilépést jelenti számomra. És ha ez valakinek is sikerül, akkor abban az adott pillanatban letett munkája lesz progresszív. Volt progresszív az Ulver, a Dream, a Maiden, a Sepultura stb. Nagyon sokan készítettek progresszív anyagot munkásságuk egy adott pillanatában.

Azt nettó elmebajnak tartom, hogy van ez a progresszív zenei skatulya, amibe ha valami szinfó maszlagos gyorsított heavy metal, akkor máris teljesítette a kritériumokat.

SZVSZ
MotherRoad 2012. szeptember 7., péntek, 23:04
MotherRoad
Csatlakozott:
2006. november 13.
Hozzászólások: 1915
Válasz bahon üzenetére:

Másképp mondva a teóriám: minden előremutató progresszív, de nem minden progresszív előremutató. (ufo)


Helytálló feltételezés.
bahon 2012. szeptember 7., péntek, 20:25
bahon
Csatlakozott:
2007. március 29.
Hozzászólások: 2838
Én sem vitatkozni akartam, csupán jeleztem, hogy nekem máshogy forognak a kerekeim. (gpig)
Másképp mondva a teóriám: minden előremutató progresszív, de nem minden progresszív előremutató. (ufo)
© 2001-2017 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.042 seconds to render