Figyelem! A lemez nyilvános meghallgatása családon belüli erőszaknak minősül! Az efféle emészthetetlen borzalmaknál még Jóska bácsi négy napos döglött csődöre is jobbat tud alkotni.
Hallgatok efféléket, de itt már túl soknak érzem a rév-faktort. Vagyis a ridegen évődve vakarózok.
Megpróbáltam olyan távol ülni a hangszóróktól, hogy a belőle kiáradó kása ne piszkítsa össze az éppen használatban lévő kedvenc zoknimat, de eme műveletem nem sikerült teljesen. A bokámon állt bosszút a gumirozása.
Nagyon lehet szeretni ezen lemezüket! És gyorsan hozzáteszem: IS! Az év végi listám ezüstérmese lesz, ha csak valami csoda nem történik.
Egy hárfázni is tudó vakvezető ebbel előbb utat találnak hozzám, mint ezen lemezzel.
Háromszor fejtettem át a leszüretelése óta. És letisztult már? A fenét! Inkább egyre zavarosabb lett. El tud varázsolni rendesen!
Basszus, micsoda basszus! Nekem a De Profundis ugrott róla be, és ezzel véget is ért az egybevágóság velük. Vagy mégsem?
A kör közepén állok, körbe vesznek frankó számok... és rosszak. Brrrrr.
Küldenék Negrót az énekesnek, hátha úgy jobban menne neki!
Ha valaki szereti a Myrathot, annak érdemes vele próbálkozni. Amennyiben szeretettel hallgatod a Winds os Plague lemezeit, úgy ez sem áll messze tőled. Ha viszont mindkettőt favorizálod, ez kész főnyeremény lehet!
Ez a zene 20 éve még ütött volna. Bár akkor is inkább egy feltörekvő banda debüt lemezeként állná meg inkább a helyét. És mindezt németül...pff. Élőben sztem bólogatnék rá, aztán másnap szépen el is felejteném, így fülesben hallgatva még bólogathatnék is ritkán kapott el.
Nincs genug Kreativität és egy kicsit zu viel Die Krupps és Laibach van. De egyébként jó kis pity-puty-tyutyu metál ez, nyilván kőparaszt riffekkel, dehát itt inkább az indusztriál elemek és a metál sound összemaszírozása viszi el a kreatív munka nagy részét, így az emlékezetes témákra nem marad idő. Az más kérdés, hogy erre vajon kinek van szüksége...
Hát nagyon vicces hallgatnivaló ez, főleg, hogy percenként károgják bele a mikrofonba a "SÁÁÁTÁÁÁÁN" szót. A hangzást ugye nem kell nagyon bemutatni, ennél vékonyabb dobsoundot még a Föld nem hordott a hátán. Pedig érezhetően tudnak a srácok zenélni, kár, hogy nem akarnak kihozni valami igazán értékeset magukból. Csak benyomták a random black metál téma generátort, azt hadd szóljon.
Zeneileg nem túl izgalmas, de legalább lendületes, igényesen megírt, eléggé változatos is, abszolút mai cucc. Dehát sajnos értem a szövegeket is, ami ugye szánalom a köbön. Az alvin nálam egyébként mindig kimaradt, egy koncerten láttam őket SZIN-en, akkor annyit jegyeztem meg róluk, hogy egy rohadt hisztis banda. Szóval ellenszenves arcok, szimpatikus zenével. Evvan.
Borzalmas volt ez az "ének" (vagy mi?), nem egyszer kellett erőt vennem magamon, hogy ne kapcsoljam ki. És mindehhez jött egy középszerű doom valami. Az utsó szám még így is egész jó, de soha a büdös életben nem tudnám ezt még egyszer meghallgatni.
Az a helyzet, hogy néhol igencsak tetszetős ez a muzsika, de azért inkább egy sablon-progmetál lemez ez, mint nem. Tény, hogy abból abszolút a jobb fajtából. A múlt heti Between The Burried And Me, vagy a némileg hasonló (bár kétségkívül deathesebb) The Faceless zenéjéhez képest pedig az is szembetűnő, hogy kevés az újító szándék. Pedig van kraft a srácokban, szóval lehet, hogy lesz ez még jó is. Legközelebb.
Nincs igazán szükségem ilyen zenékre. Nincs bajom alapvetően a tekeréssel és a témahalmozással, de szeretem, ha azt lazítják valamivel, ami közelebb hozza a hallgatóhoz a zenét, és nem csak arra épít, hogy az ember az állkapcsát keresgélje a földön hallgatás közben. Egyébként helyenként zseniális témák vannak ezen a lemezen, csak kusza az egész.
Elég szimpatikus zene, csak egyhangú, még úgy is, hogy sok zenei elemet próbálnak vegyíteni. Elővettek egy koncepciót, ami önmagában működik, csak emlékezetes pillanatot keveset tudtak kipréselni magukból, emellett eléggé elnyújtották az egészet ahhoz, hogy az ember kevés késztetést érez ahhoz, hogy még egyszer meghallgassa. Kár.
Ennyi középszerű lemezt rég kellett végigszenvednem (várom a kegyelemdöfést az Alvinnal, oh yeah). Ugyan az album annyira nem rossz (sőt, a tényleg remek Moonchild és a záró tétel kifejezetten tetszett), de nem tudom mi tudna rá venni arra, hogy még egyszer meghallgassam. Az énekes hosszú távon uncsi, de azért a Well of Souls aranytorkú (muhahahahaha) pacsirtájánál fényévekkel jobb. Aki szereti a heavy metalt (főleg az oldszkúlt), az nyomassa ezerrel.
Nem okoz zenei forradalmat, de a hörgős-dalolós-keleties metálban a jók között vannak az biztos. A riffek, szólók nem minden esetben kidolgozottak sajna, talán ének és a folkos témák terén erősebbek a srácok, no meg azért a dalok is szépen vannak fellépítve, aminek köszönhetően könnyen megadja magát a lemez. Ne lepődjön meg senki, ha a lemez hallgatása után önkéntelenül is ki akarja rázni a sivatag homokját a ruhájából.
Crown of Sorrow a kedvenc albumom tőlük.Ez is megy az örök kedvencek közé.Viszont az tény hogy mike666-nak igaza van abban hogy borító és logo ügyileg nem erőltetik meg magukat.
Borzalmas volt.
Ez nem trúú hanem tréé
Érdekes az énekhang. Viszont zeneileg nagyon kellemes az utolsó percig.Határozottan jólesett...
Meglepetés van benne rendesen, de egy-két témát jobban is kidolgozhatnának.
Van benne munka, ötlet, hangulat, tudás.A kivitelezés is nagyszerű.Nem akar többnek látszani mint ami, profi tech-death. Egyértelműen a forduló legjobb darabja számomra.
Kifejezetten jól esett, de hosszú távon kiderül hogy sok az át kötő rész ez adja a hosszának nagy részét.Így unalomba is fulladhat.Többször is végig hallgattam.Végeredmény, jó de feledhető.
Néha King Diamond hangulatú volt a lemez, és ez önmagában jó pont.
Hallgattam-hallgattam, de mikor már a lemezfelénél határozottan untatott, félre raktam.Hátha csak rossz passzban vagyok.De nem, ez tényleg unalmas volt, az meg hogy mozgolódnak a stílus között nekem nem profizmusnak tűnt, hanem lustaságnak hogy így akarták érdekesebbé tenni a lemezt, ahelyett hogy egy stíluson belül alkottak volna valami maradandót.
Crown Of Sorrow lemezzel ismertem meg őket, utána a Glorification Of Pain is megismerésre került. A Crown kicsivel jobban tetszett, itt hangyányival kevesebbszer kaptam fel a fejem, de valóban remek album. Barbarianról már ne is beszéljünk... szóval tartják a színvonalat. Továbbra is Celtic Frost ízt érzek, de csak a hasonló elvek miatt (egyszerű, de ütős).
Pritty-prutty pirittypurutty. Egy Star Wars űrcsatában nincs ennyi kelletlen hang, komolyan mondom. Az első perc tetszett, gondoltam csak a kezdés ilyen ...de maradt végig. VÉGIGSZENVEDTEM, ezért a magas pontszám.
Nem véletlenül merül a múltba ez a hozzáállás és hangzás, mert csak a valóban minőségi zene tud időtálló lenni. Az ezer hasonló lemezen megidézett, kétségtelenül jó hangulaton kívül semmit nem nyújt, bár vannak jó ötletek a szövegben is, a magyarsága fel is húzza rendesen a pontomat.
Ifjonti koromban szerettem az Alvint a komolyabb metal mellett egyszerűen jó volt hallgatni. Fiatalosak, frissek és kreatívak voltak, a maguk punkos módján. Az első albumok szövegeit énekeltük haverokkal, röhögtünk némelyiken...aztán elvesztettük egymást és ez most sem fog változni. Számomra már elvesztették a hitelességüket. A folytonos nyavalygásuk pedig egyszerűen idegesítő.
Sokat váratott magára ez a lemez...kitartó és stílushű, hiteles doomsterek munkája. John Calvin hangja van, akit idegesít, van akinek tetszik, én az utóbbi csoportba tartozom. Kedvenc érdekességem róla, hogy civil foglalkozása sírásó. Mi kell még egy jó epikus doom lemezhez??? 9 pont, de csak mert a Sanity's Lie régi, mára beszerezhetetlen demó verziója jobban tetszett (erőteljesebb volt a kórus).
Lásd Oldboy kritikája:) Tökéletesen egyetértettem vele. Nem egy pihentető album, de nagyon erősre sikerült. Nehezebben emésztettem meg, mint a Spawn Of Possessiont, de megéri a fáradtságot. A zenészek hangszeres tudásától hátast dobtam, a dobos meg csak 24 éves...durva.
Halálfémre hangolódva manapság többször meghallgattam ezt a lemezt. Változatos, erős technikás death korong, ajánlom.
Teljesen egyetértek bandeerazzal, elsőre felkaptam a fejem, sok a jó ötlet, de kiforratlan, de másodszor már untam a dolgot. Ennek még érnie kell...
Erre számítottam itt a legkevésbé...A The Mission EP után gondoltam, jó kis banda lehet, ha az itt tapasztalt negatív dolgokat kinövik. De továbbra is maradtak a nagyon egysíkú dalok, no meg ez az erőltetett visszhang az ének alatt, ami kifejezetten idegesít. A pont a néha nagyon jól eltalált riffeknek szól. Marad a Pagan Altar, Witchfinder General...
A már emlegetett Myrath zenéjét jobban szeretem, de ez is kellemes muzsika. De ha már keleties dallamok, nálam az Amaseffer a nyerő...
3X végighallgattam: éjjel, nappal és délelőtt. Véltem felfedezni jó kis témákat, mint zenei és ének (hörgés) terén, de egyszerűen nem jött át a hangulata és nem is maradt meg semmi belőle! Én hibám, ez van! :-)
Nem csak a szövegvilága szól a káoszról, hanem a zene is. Nem vagyok hajlandó újra meghallgatni. :-) u.i.: az Exploration Of Space c. dal azért tetszett, mert elég jó a refrén :-) Wáááw...az agyamba is nagy káosz maradt a végén. :-)
No comment :-) Ez nem az én világom.
Nincs semmi bajom a bandával...sohasem voltam rajongójuk, de bulizni tuti jó ez a zene :-)
Kiráz a hideg ettől énekléstől és a zene sem valami extra. :-)
.:oldboy:. általában jó zenéket hoz!!! :-)
Nem igazán kedvelem a technikás death metal-t, bár elismerem, hogy jó zenészek.
...hát ez az, minek kellett egy másik néven Negura albumot csinálni, ha csak némi újítást teszek hozzá :-)
- Elindult a lemez, mondom - Mi a f... lesz ez?, de aztán rendesen ráhangolódtam a Black Sabbath-os, Iron Maiden-es stb... kavalkádon.
Nem sok eredeti van benne, de nem is kell...beszerzem a debüt lemezt is "Disciples of the Unseen"
Csakis hardcore underground hívőknek ajánlott a Valborg muzsikája. Nekik viszont nagyon...
Orosz bandától ez az ipari jelleg tök hiteles! Csak magát a lemezt annyira nem élveztem...
Kifejezetten szimpatikus a hangzás. Szó sincs a true black féle lo-fi borzadály megszólalásról. Zeneileg semmi igazán új vagy átütő, mégis felettébb tetszett a performance.
Rémisztő, no komment kategória. Hihetetlenül irritál maga ez a zenei irányvonal..
Abszolút semmi lehetőséget, potenciált nem látok az amcsi srácok - vagy inkább meglett, középkorú úriemberek - zenéjében. Az ének pedig tényleg gáz.
Szoktam szeretni az ilyesmit. Mozgalmas, tartalmas zene, fogom még hallgatni.
Halálosan unalmas és céltalan. Itthonról is találok jobbakat, érdekesebbeket a FarCry vagy a Sin of God személyében.
Én ezt konkrétan erősebbnek érzem a Negura Bunget utolsó lemezeinél. Mások szerint persze ezek az onnal lepottyant, selejtezett ötletek.
Bájosan régimódi zene. Ami amúgy nem baj...a kört már nem éli túl, de az a néhány hallgatás elég hatásos volt.
Az Aeternam nagyon-nagyon profi banda, ezt már a bemutatkozó lemezüknél bizonyították.
Unalmas.
Ha ha.
Kásás black. Köszönöm de nem.
Ilyen pontok után rosszabbra számítottam. A zene egész élvezhető. Ha az ének hörgős lenne és angol, akkor szerintem az első ötben benn lenne. Semmiképp nem az utolsó.
Először megijedtem tőle: hogy fogom én kibírni, de a végén már megszoktam. Azt nem mondom hogy jó, de azért nem is rossz.
Néha nagyon hangulatos, néha unalmas, néha idegesítő.
Profi cucc és jól is szól.
Langyos nagyon.
Az énekest kivágnám a bandából, mint macskát sz…i. A zene egész jó.
Kicsit csalódtam. Nem kivételes de mindenkép jó.
Bevallom, én sem hallottam a zenekarról a fémforgácsos ajánló előtt, de azóta simán meggyőzött a zenekar. Nyilván van koncepció a logó kinézetében, azonban én ilyen téren igencsak konzervatív vagyok (legyen olvashatatlan, szőrös :)), szóval szerintem rettenet rossz. A pontlevonás természetesen nem emiatt van, mehet is még felfelé a dolog, de eddig csak ennyire mélyedtem bele. Ami biztos: maradandó, értékes alkotás.
Én általában nyitott vagyok, de ez nagyon rossz élmény volt. Update: meghallgattam még egyszer, emiatt még fél pont mínusz.
Felőlem lehet akárhány hasonló lemez, ez a fajta zene mindig jól esik. Hangzás olyan, amilyennek lennie kell, borító erdős/FF, logó szőrös :). Közeleg a tél...
Érettségizős koromban ('99) nem telt el nap, hogy ne ment volna le a Kurva élet című opusz a kazettás magnóban, de azóta teljesen hidegen hagy a zenéjük, ez valószínűleg a korral jár nálam. Magyar punk cuccokból csak a Prosectura tud a mai napig lenyűgözni. Meghallgattam, továbbállok.
Elképzeltem ezt egy jobb énekessel, esetleg még ének, hörgés együtt, ötletesebb zenével... Hát igen, a zenei alap középszerűsége ellenére kellemes hallgatnivaló, de az Ozzy paródia "ének" hazavágja az egészet.
Szerintem az újító szándék pont egészséges mértékben van jelen. A Banderaaz által említett 2 zenekar számomra kb. hallgathatatlan, ellentétben a Kalter zenéjével, sőt, továbbmegyek, ez egy hangulatában igen jól eltalált anyag.
Csak kevés alkalommal lépi át a határt a jó értelemben vett technikás death metal és az idegesítő katyvasz között. És megemlítendő, hogy van hangulata a zenének. Az előző lemezük közelebb áll hozzám, "egyszerűbb", ha lehet rájuk ilyet mondani. A borítókép zseniális.
A macska rúgja meg, hogy lehet, hogy nem hallottam ezt eddig!?
Nem az én műfajom, de kellemes volt meghallgatni.
Vagy az én fejemben van a baj, vagy ez egy túlértékelt lemez. Olyan volt, mint amikor egyszer gyönyörű kukoricákat vettem és étkezés közben tapasztaltam, hogy semmi ízük. Elsőre nagyon profinak, arabos-egzotikus metálos valaminek tűnt. A dalok átlagos hosszúságúak, ennek ellenére mindegyiknek 2 perc után vártam a végét. A metálos témák többnyire teljesen lélektelenek, rájuk terítve az egyhangú szintiszőnyeget sem lesznek jobbak. A hörgés rendben van, az arabos részek meg ízlés dolga. Én szívesebben rázom a havat inkább.
A negyedik "év lemeze" gyanús cucc... Alapjában véve a Barbarian jobban tetszik, de a kábé egy pontot, amit levonnék ezért, azt odaadom a bandának a bátorságért, amiért nem azt ismételték meg.
Pompás, kiváló... Nagyon tetszik!
Semmi púder. Semmi meglepetés. Csak komolyan!
Hát ennek már tényleg nincs köze ahhoz a bandához, amelyik Az élet szaga című lemezt megcsinálta. Ott is volt egy-két "bazmeg", de nem volt erőltetett. Én is beszélek ocsmányul a szűk baráti körömben néha, de publikusban már egy ideje gyerekességnek tartom... No de a zene a legnagyobb gond, merthogy a régi, enyhén popos beütésű, de még punkból teljesen popra váltott. A lemez vége jobb, mint az eleje.
Szörnyű. Na itt már nekem is bajom volt az énekkel. Alig van a lemezen nem hamis hang. Zeneileg meg korlátolt... A zenészek időnként kőegyszerű témákat sem képesek pontosan lejátszani... Megtört a jég, mert két pont alatt még semmit nem pontoztam itt... Tehát elmondható, hogy az utóbbi bő egy év legrosszabb lemeze ez számomra. Megérte végighallgatni. A zene dominál a végefelé az énekkel szemben.
Progmetál... szupergrupp... járatlan utak... újító szándék... egy nagy túróst! Max. annak, aki még nem hallott ilyenből százezret. :-D A Ne Obliviscaris az tényleg újító prog-death féleség!
Halál unalmas, tömeg-tech-magamutogatás... Nem értem mi a jó abban, hogy egy perc alatt huszonötször szaladunk végig a gitárnyakon.
Ezt a lemezt hallgatva én is úgy érzem egy kicsit, mintha 2009. óta két Negura Bunget létezne. A Negura Bunget számomra a világ egyik legjobb bandája, Hupogrammosék nélkül is az, és ez a kivált tagokból létrejött banda is nagyon szimpatikus zenét csinál.
A harmadik dal eleje tájékán volt egy olyan hang, amit a Varga Orsolya csinál egy fűszállal az Európa Kiadó koncerteken :-D Ez, meg a Father Time tetszett, de ezeken kívül nekem ez egy nagyon szürke zene. A Maiden Moonchildja enyhén jobban tetszik :-D A dal címén kívül más kapcsolódási pontot nem találok a brit mesterekhez. Egyébként nekem nem volt bajom az énekkel, de lehet, hogy csak azért, mert egy igénytelen állat vagyok.
Jó ez. És szerintem is a metálos részek a gyengébbek. Az arab dolgok nekem mindig fekszenek. Még az éneklős - vokálos részek is inkább művészinek tűnnek, nem pedig giccsnek. Megegyezik a pontom Bahonéval és Oldie-éval :-D. A végére nagyon hajlott a kilencre. Kör végéig még egyszer lezúzom a nagy cuccomon is, hogy van-e annyi. Most fülesen ment le.
Ez most jobban elkapott, mint az előző lemezük, és még a dominánsabb német nyelv sem esett olyan rosszul. A Tempelberg nekem is nagy kedvencem az utolsó nóta, pár perces csöndet megelőző része, vagyis a kvázi gitárszóló pedig kifejezetten hangulatos!
Ez a maga nemében egyáltalán nem rossz lemez! Kábé olyan zenét tolnak, mint amilyen filmeket honfitársuk, Timur Bekmambetov (Éjszakai Őrség, Nappali Őrség, Wanted) szokott rendezni. Ha még nem ismerik egymást, nem ártana összehozni valakinek őket, mert egy következő mozihoz kiváló zenét tudna szerezni ez a banda! Mondjuk nekem a minden dalban felbukkanó "robothang" a végére unalmassá vált, de végül is a Kraftwerk is használt ilyet, nem keveset.
A szinte minden dalban felbukkanó tetszetős gitártémák (riffek, harmóniák, szólók) miatt kap ennyit, mert a dolog többi része nem bejövős. A dob valóban túl egysíkú, az "ének" pedig hiába magyarul van elkövetve, mégis kb. annyi szót értek belőle, mintha akármelyik idegen nyelven lenne...
Zeneileg és szövegileg sem nekem szól, de ha már Pistike a kommentjében indirekt módon is, de utalt egy másik "állati" zenekarra, azt kell mondjam, hogy a "borzos banda" egyes lemezeit megkedveltem, pedig régen foggal-körömmel tiltakoztam ellenük. Szóval ki tudja, lehet, hogy eme rajzfilmhős horda muzsikájára is ráérzek egyszer... Mondjuk túl nagy esélyt nem látok azért rá, főleg mert ezen album tükrében még a leggyengébb Tankcsapda korong is ultrazseniálisnak tűnik, Lukács szövegei pedig szuperszonikusnak...
Az énekes büntet! Ahogy az első dalban rázendít azon a nazális, "thaozós" hangján, az egyszerűen röhejes! Lehet, hogy ezzel akar egyedi lenni, de inkább ne erőltesse a jövőben, mert ultragáz! Mondjuk a muzsika se egy Candlemass-kategória...
Lásd kritika!
A technikai tudás miatt ettől kevesebbet nem érdemelnek (nekem a bőgős a kedvencem, a fretless basszus témákat nagykanállal fogyasztom!), viszont nem érzek késztetést az újbóli végighallgatásra...
Hangulatosnak hangulatos, de nem tudta lekötni majd' 80 percen keresztül a figyelmemet.
Na, ezt a lemezt se fogják soha alapműként emlegetni...
Én nem érzem populárisabbnak a debütnél, továbbra is színes, izgalmas dalokat képesek szerezni. Viszont most kicsit óvatosabban pontozok, mert az első albumot azt hiszem anno kicsit túlértékeltem...
Mióta Naga kolléga megírta az amúgy nagyszerű kritikáját, gyakran hallgatom a lemezt. Súlyos, kellően változatos, igényes munka, viszont ahogy az előző album sem hagyott túl mély nyomokat bennem, az kikristályosodott, ez sem fog. Ettől függetlenül tetszik továbbra is!
Bevallom engem elszórakoztatott ez a lemez, bár feszegeti a határokat rendesen... Annyi baja van, hogy lehet ezt izgalmasabban is tálalni, vagyis inkább hallgatóbarátibban, gondolok itt néhány effektre. Viszont napok óta újra-újra előkerül, ez még 1 ponttal megemeli a végső pontszámot.
Korrekt raw black metal lemez. De: borzasztóan zavar, hogy a lemez 95%a tök ugyanarra a dobtémára épül. Efölött nem tudok szemet hunyni. A hangulattal viszont nincs baj, ugrik is egyet a pont.
Elmondom mire volt jó számomra ez a lemez: bár tinikoromban még elhallgattam a zenéjüket, most még retrónak is illúzióromboló volt (nem is a zene, hanem a szövegek - gyerekesek, ez max. tizenévesen lehet vicces). Ezt viszont "mertem" az asszonykám jelenlétében hallgatni :D Kiderült, ő is bírta őket tinikorában. Most egyöntetűen megállapítottuk, tehát ez egy dupla pontozás: ez borzasztó!
Dögunalmas és irritáló. Először elnézően mosolyogtam rajta, türelmes voltam vele, mint egy gyerekkel, de ez megizzasztott. (Nem lehet összehasonlítani zeneileg csak pontszámilag, de az Alvinban legalább "csak" a szövegek irráltak, a zene szimplán csak érdektelen volt számomra.)
Jól összerakott, izgalmas prog. metal lemez.
Tessék figyelmesen hallgatni, ez csak elsőre tűnik túltechnikázottnak! Engem lenyűgöztek, amit a szólógitárokkal művelnek az már-már szimfonikus metal kategória. Érezhető, sok munka van benne, profik a zenészek is, lehet több az agymunka, mint a lélek, de ez egy ilyen stílus... Az i-re a pontot a befejező Apparition teszi, zseniális! Azért a 10-est visszaveszem, érzem később "megbánnám".
Elsőre tetszett, de összehasonlítva a Negura Bunget lemezekkel, picit alulmarad az oldalhajtás-zenekar. Hiába a hangulat az első, nem tudok szemet hunyni a gyenge hangzás felett sem! Azt hittem a CD-m hibás, de több lemezboltban is belefüleltem. A NB lemezek sokkal jobban is szólnak.
Ha a zenét nézzük közepesen erős, átlagos a produkció, egy 7-est azért megérne, de mínusz 1 pont az ének miatt. Nem vállalhatatlan, de a jótól is messze van.
Az arabos témákból lehetett volna több is, valószínűleg azért mondom ezt, mert a metalosak szimplán átlagosak. Magamon is meglepődök, hogy ezt írom, de a tiszta énekek is jobban bejöttek, mint a hörgősek.
Talán kevesebb a saját hang, mint a Barbarianon, de így is kiváló anyag született Celtic Frost nyomvonalon.
Először amikor hallgattam egy idegesítő zűrzavaros összevisszaságnak hatott, de aztán többször és fejhallgatóval is hallgatva kitisztult a kép, és egy szines, érdekes, sodró zene bontakozott ki. Mondjuk billentyű és effekt undorban szenvedők jobb, ha messzire elkerülik. :-)
Amiben egy raw black lemeznek erősnek kell lenni, az a hangulat, és az megvan. A technika ezesetben másodlagos, ez a szutyok hangzás meg még rá is segít a hatásra. :-) Nem klasszis, de rendben van. A borító meg szerintem tök jó. :-)
Borzalom. Na jó, legyen egy kis kiegészítés, ami nem lesz nagyon részletes indoklás, de azon kívül, hogy ez a pop-punk vagy minek nevezzem nagyon nem az én műfajom és szenvedést okoz a hallgatása, mást nem nagyon tudok mondani. :-)
Az énekhangot szokni kell, de amúgy kellemes muzsika.
Ez tetszik, változatos, de nincs eltúlozva.
Vannak kellemes pillanatai, de összességében fárasztó. Az a fő baj az ilyenekkel (nálam), hogy a halálos hangulat, aminek közvetítése eme műfaj fő célja, többnyire eltünik a nagy rohanásban, hangjegyáradatban. Ez is akkor jó, amikor lassítanak egy kicsit.
Jó album a Negura Bunget nyomán.
Az énekeshez képest Ozzy egy valódi hangszálisten, de ezt leszámítva kellemes ódon hangulatú heavyt hoztak össze. Ha az énekes egy kicsit is tudna énekelni, biztosan többet adtam volna rá.
A metál rész olyan, mint a nagy átlag, de a hangulatos keleti motívumok nagyon jók. Így az összképet is jónak kell ítélnem.
Teljesen kiszámítható zeneileg, ezen nem agyalhattak sokat, a keménységüktől pedig nem dobtam el magam. Más értelmeset nem igazán tudok hozzáírni, egyszerűen nem volt jó hallgatni.
Még akkor volt hozzá "szerencsém" mikor elsőnek beajánlotta valaki, de akkor nem került be. Ezt nevezik Cyber Metalnak? Akkor köszönöm, de nem. Ennél már nem nagyon van lejjebb.
Az ének valóban elég gyengus, de hallottam már rosszabbat is. A zene szerintem viszont elég jó... lett volna ha sikerül egy sima átlagos hangzást összekaparni, de ez nem sikerült, komolyan azt hittem, hogy nincs bedugva a hangrendszer és a laptop hangszórójából hallom a zenét. Egyébként tényleg tetszenek a dallammenetek, kicsit ilyen tekintetben az Mgla jut eszembe, amit nagyon szeretek. Szumma szummarum több van ebben a zenekarban.
Bevallom őszintén, hogy nem bírtam végig, pedig azzal nem lehet vádolni az albumot, hogy hosszú lenne. Az első szám ment le végig, aztán tekergetés itt-ott. Pedig nincs ellenemre a punk, meg az alter, de ez ritka színvonaltalan lett. Az egésznek a benyomása pedig még rosszabb, ezek a számcímek, meg szövegek... "A srác, akinek pinája nőtt " szerintük ez vicces? Ez inkább rossz értelembe vett alpáriság és primitívség. Ha már ez a jelleg, akkor inkább Rózsaszín Pitbull, az sem jó, de legalább őszintébb.
Valószínűleg nagy Candlemass rajongók (kisebb összeget is tennék rá, hogy onnan jött ez a név is), azonban attól a szinttől eléggé elmarad. Amúgy pedig szeretem ezt a műfajt és nem is vészes ez az album, de igaz ami igaz, minden tekintetben annyira közepes, hogy szintet nem hiszem, hogy fognak már ugrani ezzel a stílussal.
Hát nem tudom... semmiképp sem rossz, de igazából egy kicsit csalódáskeltő így egyben meghallgatva. A sok behatás miatt változatos, azonban sajnos nem igazán érdekes ennek ellenére sem. Nekem a kapaszkodók hiányoznak, tehát, hogy igazán megfogjon valami legalább egy-egy számban. Szóval szerintem ezen kéne még dolgozniuk. Nyers, de alapjában véve jó alapanyag.
Jó ez a lemez, de a közelmúltban is jött ki jobb tech. death, nem is egy. Ami a fő problémám ezzel, mint ahogy a műfajjal is általában, hogy nincs kötődés egy-egy számhoz. Profi, de lélektelen.
Valahogy így képzelem el a hangulatos Black Metalt. Ez egy nagyon jó Negura Bunget lemez lett.
Az ilyen Stoner féle zenéket nem igazán csípem, talán ez az a Metal műfaj, amit önszántamból is csak ritkán hallgatok. Ez mondjuk nem volt rossz, csak éppen nem vágyom rá...
Mikor legelőször ránéztem és megláttam fő műfajként a Melodic Death Metal jelzőt, nem voltak jó kilátásaim... de aztán meghallgattam és hatalmasat csalódtam benne pozitívan. Sok minden van itt a melodeath mellett; szimfonikus és folkos behatások és még a progresszív metal zenei világát is súrolja. Az egyetlen dolog ami nem igazán nyerte el a tetszésemet az, hogy túl sok volt az acsarkodós ének, a tiszta meg olyan semmilyen volt leginkább, egy kicsit érzéki, lágyabb hangú énekes bevitelével még jobb lett volna. Nem tudom milyen lehetett az előző album, de most ahhoz is kedvet kaptam, mert bizony egy tetszett!
Továbbra sem győztek meg. Akárcsak az elődje, ez sem hagy jelentősebb nyomot maga után. A Tempelberg az, ami feljebb tornázta a pontot és mentette meg a középszertől az albumot.
Bár soha többet nem fogom meghallgatni, egy-egy jobb pillanata volt a lemeznek. Pláne a legvégén....
A vokállal vallatni lehet, a hangzás meg egyenesen vicces! (tudom, szándékosan ilyen true/szar) Biztosan kincs ez a lemez az igazhitű blekkerek számára, de nekem csak félórányi kín és időpocsékolás volt.
Nem nekem szól...
Énektémák tekintetében egy kis korai Solitude Aeturnus befigyel, csak itt lényegesen gyengébb kivitelben. Maga a zene finom hallgatni való.
Profi progresszív death, amit a túlzott billentyűs hatások, effektek miatt pont levonással sújtok. Mert egyébként érdemes munka.
Ez az album is - akárcsak elődje - inkább csak technikás, mint jó dalokat mutat. Az első lemez a legjobb még mindig.
Nem ismertem a bandát, nem is tudtam mire számítsak. Az összbenyomás inkább pozitív, de egy zenei producer sokkal többet kihozhatott volna ebből a lemezből. A filmzenés, nyugis pillanatok emelték a színvonalat.
Régimódi heavy metál ez, kevés doommal és némi stonerrel. Klasszikus riffek, ódon és fílinges szólók, húzós középtempók vonulnak finom basszusfutamok felett. A dobos ízes játéka üdítő. Egy jobb énekkel maximális pontot kaphatna. (Akinek a Moonchild alatt nem indul be a keze/lába/feje, az hallgasson inkább Vandájreksönt....!)
A populáris elemek növekvő jelenléte nem túl biztató. Pedig az előző album máig nagy kedvenc. Rossz az irány....
Csak a szokásos Death zúzda, amit manapság már illik fűszerezni némi "elementális" előretöréssel..
Őszintén elhatároztam, hogy felülemelkedem minden gyengeségemen és leküzdöm az ellenérzéseimet, objektíven megítélem ezt a zenét, de gyarló vagyok és elbuktam. A felénél erősen köhögő böfögéseket kellett visszanyelnem és a feszültség csak fokozódott... Ez nekem nem megy. Undorodom mindentől amit ez a zenekar és ez a zene képvisel, undorodom a kis takony közönségüktől és kifordul a gyomrom az üres, álintellektüel, töketlenül keménykedő szövegeiktől. Bocsánat mindenkitől a kirohanás miatt és bocsánat magamtól, hogy végighallgattam!
mind csak állandó hp tag csak olvasói
Hangpróbák: 1. ... 218. 219. 220. 221. 222. 223. 224. 225. ... 336. Full screen Vertikális nézet
2012. december 1.
bahon bandeeraz Belial boymester bush insomnium jpeter lostmind17 mike666 Nagaarum oldboy Perszepeta Pistike66 ∑:
1. lostmind17
Aeternam
Moongod
8.5 8.5 5 8 8 9 8 8.5 5 9 8.5 8 8 7.9
2. oldboy
Kälter
Ubuntu
9 6.5 6 9 8 8 6.5 6.5 8 5 9 8 8 7.5
3. Redrum
Dordeduh
Dar De Duh
4.5 6.5 6 6.5 5 9 6.5 4 10 9 6.5 6 8.5 6.9
4. Belial
Spawn of Possession
Incurso
6.5 6 9.5 9 6 4 6.5 8 7.5 4 6 9 6 6.8
5. Pistike66
Valborg
Nekrodepression
2 4 9 9 4 8 5.5 4.5 9 10 7 8 9 6.7
6. viribusunitis
Venomous Maximus
Beg Upon the Light
6 6 7 6.5 7 7 7 5.5 7 5 6 6 7 6.6
7. boymester
Well Of Souls
Sorrow My Name
2.5 4 8 9 3 4 7 5.5 5 2.5 5 3 6 5.2
8. Nagaarum
Witchcraft
Hegyek felettem
1.5 5 2 5 1 8 4 4 8 9.5 5 8 8 5.2
9. Irsfa
Vergeltung
Exploration of Space
4.5 7 2 1 2 5 5 3 1 9 7 9 8 4.7
10. bahon
Alvin és a mókusok
Bátorság, nyújtott kéz
10 6 0.5 3 7 0.5 9 5 4 5 4 4 1 4.3
∑:
5.5 6 5.5 6.6 5.1 6.3 6.5 5.5 6.5 6.8 6.4 6.9 7 6.2
Linci 2012. december 29., szombat, 16:34
Linci
Csatlakozott:
2010. április 28.
Hozzászólások: 3109
Válasz Nagaarum üzenetére:


Én meg este is csúnya vagyok, tehát ez lehet az ellenpólus... (hrhr)


A tenyeredben "lakó" csábos csápos mindenféleképpen csúnyább, mint te (whistle)



(hrhr)
Perszepeta 2012. december 1., szombat, 12:18
Perszepeta
Csatlakozott:
2010. szeptember 28.
Hozzászólások: 1216
Válasz Nagaarum üzenetére:

Ja!!!
Meg én is átgondolom, hogy a Well Of Soulssal nem voltam-e túl szigorú... Merthogy még csak 4 szám ment le belőle.

Én sem bírtam egyben :-D Viszont nem is fogom gyötörni magam.
De kompenzálódik a táblán, te kegyelemből adtál +1-et, Pistike levont 1-et :-p
Nagaarum 2012. december 1., szombat, 11:57
Nagaarum
Csatlakozott:
2011. június 30.
Hozzászólások: 2113
Lehet még olyan ember, aki még beírja a pontjait. Korábban már meghallgathatta a lemezeket, csak nem írta még be a pontokat.
Ja!!!
Meg én is átgondolom, hogy a Well Of Soulssal nem voltam-e túl szigorú... Merthogy még csak 4 szám ment le belőle.
--
Mi a black metal?
Perszepeta 2012. december 1., szombat, 11:50
Perszepeta
Csatlakozott:
2010. szeptember 28.
Hozzászólások: 1216
Nem indulhat az új kör? Úgy látom minden aktív tag befejezte már :-)
Nagaarum 2012. december 1., szombat, 05:56
Nagaarum
Csatlakozott:
2011. június 30.
Hozzászólások: 2113
Válasz MotherRoad üzenetére:



:'(

Mikor az egyik tanárom mutatta egy akadémiai lexikonban, nem akartam elhinni |-D
--
Mi a black metal?
MotherRoad 2012. november 30., péntek, 22:41
MotherRoad
Csatlakozott:
2006. november 13.
Hozzászólások: 1911
Válasz Nagaarum üzenetére:


NYLON. (hrhr)


:'(
Nagaarum 2012. november 30., péntek, 22:21
Nagaarum
Csatlakozott:
2011. június 30.
Hozzászólások: 2113
Válasz MotherRoad üzenetére:

Nekem google-lal se ment... (weird)

NYLON. (hrhr)
--
Mi a black metal?
Perszepeta 2012. november 30., péntek, 22:20
Perszepeta
Csatlakozott:
2010. szeptember 28.
Hozzászólások: 1216
Jpeter, nem írsz be legalább egy pár szavas véleményt a kommentjeidhez? Ne aggódj, nem esszük meg a betűidet :-D
© 2001-2017 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.033 seconds to render