Az előző lemezhez képest ez sajnos visszaállás a standard színvonalra, amin már egy ideje adogatták ki a dolgaikat. Többet vártam.
Jobb énekkel erős közepes lehetett volna.
Már a neve sem tetszett, bár az alapján még reméltem, hogy valami korai Lake of Tears hatásra lehet számítani, én naiv. Naga lapátos ötletét meg én is támogatom.
Ezt én is olyan kellemesen elhallgatható, de semmi extra alkotásnak éreztem, leszámítva némely refrént, amiket viszont nagyon eltaláltak.
Miben vagy más, mint a többi, te lemez? A válasz max., hogy jobban néz ki a borító. A sivár a tökéletes kifejezés erre tényleg, bár gondolom szándékosan az.
Azt hiszem az industrial és a black ötvözéséből olyasmi még nem született, amit ne tartottam volna viccesnek, csak vannak, akiknél az ember érzi, hogy ők se gondolták olyan komolyan, a Blacklodge viszont külsőségeivel és szövegvilágával nem ezt sugallja. A "dobért" még egy kis levonás.
Nem érintett meg, bár ennek leginkább örülök.
Valahol 9-10 közti értéket képviselne számomra kedvemtől függően, mert műfaján belül ezer éve nem hallottam ennyire ötletes, jól összerakott, élvezetes hallgatnivalót. Viszont itt is Naga véleményén vagyok, ez a hörgés baromira nem kellene ide, jobb, egyedibb és kellemesebb lenne nélküle; szvsz ez tuszkolja be a zenéjüket abba a régi Amorphisos vonalba, amire nem volna szükség, vannak olyan jók, hogy ne kelljen valakinek a nyomában járni.
Szép, meg jó, meg fantasztikus zenei élmény, amiben nagyítóval se találnék hibát. Ugyanakkor ez így túl steril, lehet zeneileg ötletes és kreatív, ugyanakkor nem éreztem úgy, hogy ez a lemez bármit is mondani akarna nekem azon kívül, hogy "nézd, milyen jó zenészek vagyunk". Lehet persze túlzó elvárásokat támasztok velük szemben.
Hmm, szerintem meg ez sokkal jobb, mint az előző lemez. A hangulat elem ugyanúgy megvan, sőt még erősebb meg elvontabb lett, és ez most zeneileg is kifejezetten tetszik.
Átgázol ez az emberen, mint a gyorsvonat, ami lehet erény is, de lehet hátrány. Ez esetben csak az menti meg a lemezt, hogy az utolsó rendes tétel igen csak emlékezetesre sikerült. A vokálról meg nekem többször ugrott be a Devildriver mint a CoF, innen látszik, hogy ki milyen zenéken szocializálódott. Összességében véve inkább ezt ajánlanám bárkinek mint a Noumenat.
Zeneileg jó ez, csak semmi izgalom. Szegény Egzekwie annak köszönhet még két pont mínuszt, hogy egymás után hallgattam meg őket. Igazából pont az a kis plusz hiányzik a zenéből, ami pl. az MDB-ben néha megvolt.
A zenei alap simán 6-7 között van, na de a vokál és a számcímek alapján feltételezhetően borzalmas tematikájú szövegvilág elég gáz. Gondolom ez különösebb magyarázatra nem is szorul. Pedig ha nem nyivákol ez a csávó, akkor egész kellemes hangja van. Kevés olyan lemez van, amit nem ajánlok senkinek. Na ez egy ilyen.
Ha előveszem az objektív énemet, akkor itt bizony elég klisés zenét hallunk. A dalok ugyanakkor egészen nagyszerűek, és még változatosra is sikeredtek, néha olyan refréneket hallok, hogy ihaj, úgyhogy miért is panaszkodnék. Eddig ezek a srácok csak 1-2 percig tudták fenntartani az érdeklődésemet, de lehet, hogy ezt az albumot azért megtartom.
Amikor ilyen zenét hallgatok, mindig arra gondolok, bárcsak megállt volna a black metal "fejlődése" 1997-99 tájékán, és továbbra is olyan lemezeket hallgathatnánk, mint az Immortaltól a Blizzard beasts vagy At the heart of winter, vagy az Emperortól az Anthems to the Welkin at Dusk. Néha az az érzésem, hogy a stílus visszafelé fejlődik...
Kuriózumnak elmegy, de számomra gyakorlatilag élvezhetetlen. Egy dubstep lemezt szívesebben hallgatnék végig, mint ezt még egyszer... Pedig a gitártémák azért nem rosszak.
A gitárhangzás egész jó. Kár, hogy értékelhető dalok nincsenek, mindegyik olyan, mint valami intro. Ha éppen történne is valami, akkor ott a pergő ütések krónikus hiánya élvezhetetlenné teszi a zenét. Ja, hogy ez a funeral doom. Hát akkor kösz nem. És, bár imádom Lengyelországot és a lengyeleket, de ebben a zenében elég vicces ez a nyelv.:)
Már az In Flames tündöklése alatt sem értettem, hogy ezeknek a bandáknak egyébként mi értelmük van, hiszen 100 %-ban újrahasznosított riffeket nyomnak el albumról-albumra. Így van itt is, a svédek mellett a Nothingban némi Amorphis (My Kantele) ízt is éreztem, no nyilván azért mert honfitársak. Az énekescsajt pedig az első intézkedésként vágnám ki a bandából, ha a menedzserük lennék. Dicséretes próbálkozás, de egy buksisimin kívül többet nem érdemel.
Gondolom nem vagyok egyedül azzal a véleménnyel, hogy ez visszalépésnek tekinthető a korszakalkotó mesterművé nemesült Bilateralhoz képest. Egyelőre csak a The Cloak és az utsó két szám menti meg, bár azért a Contaminate Me lezárása bőven meghaladja az egészséges művészkedés szintjét. Na de nem adom fel, annyira reménykedtem bennük.
Nekem a Beach Boys is beugrott néha. Kellemes de semmi emlékezetes. Sajnos a komolytalan zenék soha nem fogtak meg.
Nem mondom hogy szar volt, mert tele volt rengeteg ötlettel, de néhol inkább vicces volt.Viszont mivel nem érzem azt hogy újra meg kéne hallgatnom így ennyi volt, lement a csövön.
Amúgyis szeretem a Doom zene minden válfaját , tehát nehezen kapnak alacsonyabb pontot, de ez nekem most különösen megtetszett.
Ennél sokkal jobb zenekarok sem kapnak lehetőséget lemez kiadásra, bezzeg ez a fos kapott.Csak azért nem kap kevesebbet mert van még ennél rosszabb is.
Teljesen profin összerakott zene ez, de a melodikus részek nekem nagyon nem tetszenek, ill nem gondolom hogy valaha előveszem még ezt a lemezt.
Van hova fejlődni, de erősebbnek érzem mint az utóbbi időben általam hallott hasonló produkciókat.
Valami post-apoc szado-mazo horror-pornós banda háborús hentelős film zenéjének kiváló lenne.De nekem itthonra nem kell.
Ugyanaz mint a Gallow God.Mármint a véleményem.
Hát ez nem hiányzott az életemből, Nagával értek leginkább egyet de én nem leszek olyan jószívű.
Nem értem a magas pontszámokat, hallgatom a zenét olvasom a dicsérő szavakat de nem tudom elképzelni hogy ugyanazt hallgatjuk.
Semmi köze nincs a zenének ahhoz amit állítólag ők képviselnek.Ettől függetlenül is semmit érő a produkció.
Tajvani szimfonikus black. Lehet nem vagyok még túl multikulturális beállítottságú ehhez, de ez nekem nagyon sűrű volt. Dani Filth 5 albumra valót kihozott volna ennyi témából (nem mintha mostanában menne a szekér), a "különlegességnek" számító népi elemek pedig idegesítettek egy idő után. Azért minden dalban nem kellene a háttérbe az a sok hangszer. Ahol zúzás van, nem gatyáznak és mint írtam, ötletelnek rendesen, de az egyébként csodaszép borítótól kezdve az über-brutál klipekig annyira műanyag, amilyen csak a keleti zene tud lenni. Több dal is előfordul még majd a lemezről nálam, de egyben túl nagy falat.
Hangulatában nagyon emlékeztet az egyik kedvenc lemezemre (Fall Of The Idols - The Womb Of The Earth). Kiváló lemez lett a maga műfajában és idén még nem hallottam ilyen erős klasszikus doom metalt.
Ezt a visítást még a King Diamond esetében sem szerettem soha. Kínszenvedés volt végighallgatni. Azért vannak jól sikerült dallamok is a skálázgatás és nyúlások mellett.
Most pedig elmész a Dagoba rendszerbe...Kösz, inkább nem. Egysíkú volt és unalmas, de korrekt lemez.
Stílusában hozza a kötelezőt, se többet, se kevesebbet. Hangulatos zene, de a hangzást nehezebben emészti a szervezetem.
Sokadszorra sem tudtam végighallgatni egyben az egész lemezt a töménysége miatt. De mint a pontok mutatják, előkerül ez még. Nagyon laza, valóban tirpák black.
Olyan színvonalú lemezek születtek már a funeral doomban, még az utóbbi időkben is, amihez nem fogom az Egzekwie bemutatkozását sorolni. Korrekt, de messze nem elég.
A középszerűség édes-bűzös posványában gázol a lemez, mint a borítón látható figura.
Szintén többször meg kellett hallgatni, hogy elkezdjen működni a dolog. Őszintén nekem a Bilateral kreatív részein kívül másról nem maradt meg még a banda, de ide most inkább erős dalokat, mintsem ötletes tételeket hoztak össze. Chronicban az a váltás 2:40 körül, na az plusz egy pont, ezenkívül az Echo nyomasztó lazulása is betalált.
Furcsa, nekem elsőre nagyon bejöttek a dalok, aztán lassan elkezdtem nagyon ráunni az egészre. Gyengébb, mint a debütálás, hullámzó a dalok színvonala is, de pár szerzemény még sokat fog forogni a lemezről. Pl. Secular Haze a maga beteges vidámpark hangulatával, a Year Zero is bejön, bár annak már nem sok köze van a rockhoz.
Aki szereti ezt a műfajt, annak tuti új kedvence lesz a taiwan-i banda.
Nagaarum-mal egyetértek. Ez az énekes engem is kikészített és a zenéjük sem hatott meg. :-)
Én értem, hogy a régmúlt heavy metalját akarták keverni a újkorival, de ezt a sikoltozást nem kellett volna erőltetni. Hangzásilag ott van a cucc meg zeneileg is jó amit csinálnak, de a névrokonom jól elk***ta ezzel. :-)
...kevesebbet akartam adni, de egyszerűen nem tudok. A francia banda elkészítette pályafutása legjobb lemezét!
Burzum-ra mennyit szoktam adni? 3 pontot? Legyen ez is annyi, vagy ... Nem érzem azt benne, amit kellene. Ilyet kb. én is tudnék, a művészet nem itt kezdődik! Ha az egyszerű amatőr punk szar, akkor ez mi?.... :-) Bocs...Nagyon messze áll tőlem ez a zene, ha annak lehet nevezni!
Mi ez az alpári megnyilvánulás? :-)
Debüt gyászszertartásnak elmegy, majd a következő remélhetőleg jobban sikerül.
Jobban tetszik, mint az előző Bilateral lemez.
Nem kicsit unalmas lemez és egyben fárasztó is.
Öreg vagyok én már a butikoláshoz...
Nem találtam benne semmi olyat ami megfogott volna, sőt, untatott és irritált, ennél az új Black Sabbath 1000x jobb!
Gagyi, becukrozva...
Annyira nem győzött meg, a modernkedést is csak módjával kedvelem.
Sivár zene. Ötletek terén nagyon. Közel ugyanazt hallom majd 40 percen át. Tipikusan öt pontra belőhető cucc, ami hónapok alatt sem akart elmozdulni sem lefelé, sem felfelé.
Ezt a fajta ipari blacket bírom. Nem a Blacklodge a legjobb ebben, de franciák, a romlott és beteg dolgokért meg nem kell a szomszédba menniük.
Ez kifejezetten halovány teljesítménynek tűnik. Itt-ott nekem elég kezdetleges és amatőr, a szó rosszabbik értelmében.
Úgy rémlik hogy hallottam már a Noumena valamely korábbi lemezét, de sem arról, sem erről a frissről nem tudok szinte semmit felidézni. Pedig 10 perce hallgattam (!). Szép is, dallamos is, de végighallgatás után azonnal lejár a "mandátuma". A női ének amúgy remek.
Hú, de a hiányzik a húzás és az energia a hangzásból. Pedig zeneileg ez is kiváló ám, akárcsak a Bilateral és a Tall Poppy Syndrome. De egyszerűen alig-alig jön át a lényeg az elbaszarintott megszólalás miatt...
Nekem már nagyon unalmasak ezek az ál-okkult retró cuccok.
Egy-két hallgatásra jó ez. Akár az előző művük.
Eddig tényleg csak egy Ep jelent meg Tőlük? Amennyiben így van, akkor ez egy kiváló bemutatkozó album egy számomra ismeretlen bandától.
Végre egy kis heavy, power vagy mi. Komolyan mondom már jól esett a sok black szar után. A fickó hangja sem irritált annyira, meglehet azért is, mert mostanában kevesebb hasonló muzsikához volt szerencsém vagy szerencsétlenségem.
Erősen közepesnek érzem.
Néhol kolpácsolnak rendesen, aztán belassítanak, az énekes? nyüszít egy kicsit, vánszorog még egy csöppet a zene és ennyi. És ez így megy szinte minden számban. Totál közepes.
Annyira nem is rossz. Emlékeimben az előző lemezük borzalomként élt.
Köze sincs a MDB-hoz, még csak nem is hasonlít. Még a korai időszakukhoz sem igazán. Semmi olyat nem hallottam, ami miatt többet érdemelne hét pontnál.
Sem az előző, sem ez nem tetszett különösebben és ha választanom kellene akkor inkább a Bilateralra szavaznék. A feleségemnek viszont bejött, így nem kellett a többi hangpróbázó "zenéknél" megszokott nyivákolását hallgatnom.
Az előző Opusukat túlértékeltem kissé, ezt most nem fogom. A Secular Haze írása előtt tán még a Kukori és Kotkodát is megnézték.
Az előző albumukat is pontoztam már. Az sem volt kutya, de az még egy kiskutya volt. Ez már nagyobbacska, de még mindig nőhetne.
Ez nagyon elszállós zene. Szálljanak nélkülem.
Erőtlen és kiszámítható de, inkább ezt hallgatom, mint a blacket.
Ez böszmejó. Gitár, az ének és a dobhangzás is majdnem tökéletes.
Ez nekem egy értéktelen sz*r.
Szörnyű. Mi ez black tecno?
Ez jó kis halálváró zene. Hála Istennek nagyon messze álok tőle.
Fantasztikus gitárdallamaival nekem Noumena a legegyedibb bandák közé tartozik. Most sem okoztak csalódást. Mondjuk a régi énekes csaj sokkal jobb volt.
Van benne fantázia, de engem hidegen hagy.
Ez is erőtlen mint a Ravenlord, de ott legalább az énekben volt energia.
Van itt minden, de hiába a sok féle téma, ha a hangulat hiányzik. Ha már szóba került, a COF szerintem sokkal jobb ennél, még az új lemezük is. Technikailag profi.
Hangulat kell hozzá, de kellemes, mondjuk én az Egzekwie féle doom vonalat jobban kedvelem, ehhez igazodva alakult a pontszám is.
Viszonylag ritkán hallgatok ilyen zenét, de ez most nagyon megtalált. Nekem tetszik az ének is, mondjuk az is igaz, hogy nekem a King Diamond is fekszik. Mostanság napi szintem lemegy nálam :)
Nem esett rosszul, de a borító sokkal érdekesebb, mint a zene.
Szeretem a Kolp zenéjét, ez a lemez is jó, bírom a borítót is.
Valószínűleg többször meg kellene hallgatni, hogy megnyíljanak előttem az értékei, de nincs az az isten. Ez a kattogó, brünnyögő dobgép számomra hazavágja az egészet. Engem már az Aborym is kiakasztott...
Ez az a fajta zene, ahol leginkább a hangulatra kell fókuszálni. Igazi kriptamuzsika, még sokszor fogom hallgatni. Többször az Encoffination neve ugrott be. Mondjuk az új MDB-nál szerintem bőven nem jobb, de igazából egészen másfajta zenét nyomnak.
Nekem olyannak tűnt, mintha az Amorphis elfelejtett volna kiadni egy lemezt a Tales előtt. Kellemes zene, a csaj miatt plusz egy pont.
Hallani, hogy ez egy minőségi zene, de hiába, szórakoztató értéke számomra nincs. Sokszor kellett belekezdeni, mire végig tudtam tolni.
Én eddig nem ismertem a zenekart egyáltalán. Utánanézve a dolgoknak, nem igazán értem a felhajtást a banda körül, a zenéjük kb. annyira izgalmas, mint a Simon & Garfunkel sátánista szövegekkel.
Ugyanaz érvényes rá, mint a Ghost B. C-re. Akik olyan dalt tudnak írni, mint a Rage of My Sword vagy a Defenders..., azok miért írják meg a többi gagyit a lemezen... Eléggé nem mozgat az ilyesmi. Talán mert tucat. Talán mert bulizene...
Pár dal után mintha kifogytak volna az ötletekből... A lemez második felére meg rendesen besokaltam a hamis énektől meg nulla énekhangtól... Plusz semmi nem történik zeneileg, lépegetünk hangról hangra ide-oda... Ez így együtt sok a rosszból.
Kábé erre számítottam. Én kedvelem a magas férfi éneket, hiszen a legmeghatározóbb zenei hatásaim a 70-es évekből vannak, de ez még nekem is sok. A zene meg erőtlen, lagymatag, meg pláne ötlettelen. Kíváncsi vagyok, hogy a dobos tud-e mást a tizenhatodos duplázáson kívül... A lemez végén volt pár eltalált téma, erre ez a vadállat szétvisongja az egészet. Lehetett volna a stúdióban egy lapát, amivel pár oktávval lentebb verik az orgánumát ennek az idiótának. Bocs, de ezt nehezen tűrtem...
Stabil, de semmi extra. Néha kellemes.
Ennyi minimum. Aztán még ez is nőhet...
Nem rossz ez :-) Jó nagy tirpák zene :-D Még nőhet.
Szerintem ez nem tiszta funeral doom, inkább híd a doom és funeral doom között. Kezdem értékelni egyébként a műfajt. Mármint a tradi toomot. És ez szerintem bőven jobb, mint az utolsó My Dying Bride. Van fantázia. Bahon ijesztgetett előzetesben, de nem jött be neki! :-D Chopin gyászindulóját behúzni mondjuk nem valami eredeti ötlet...
Nem rossz, de sajnos a szokásos elcsépelt dolgoktól nem mentes. Kivéve a nő hangja. Az nagyon állat. Teljesen rabul ejtett. Nem is kéne ide ez a szar hörgés. Hallod faszikám? Fejezd már be, hadd énekeljen ez a nő! Az utolsó dalért viszont külön kösz! A női ének külön pontozva: 1000 pont. Bocsánat a teátrálisságomért...
Ideglelősen hatalmas ötleteket vonultatnak fel, magasan iskolázva a kortárs bandákat... Mellesleg mertek olyan elemeket belenyomni az anyagba, ami a kőmetálosoknak sokkoló lehet (fejhangos vokálok). A hangzás meg tökéletesen passzol a témákhoz. Modern, de dögös. Egyelőre ez a legjobb metallemez, amit idén hallottam. Időnként kis híján magam alá piszkítottam tőle
Érthetetlen számomra, hogy amely banda tud olyan hatalmas dalt írni, mint a Year Zero, az hogy tud akkora nullát, mint a Body and Blood. Az egész lemezre az jellemző, hogy pár nagy ötlet mellett a töltelékek tengere vonul végig... A La Mantra Mori meg egyenesen kiakasztott...
Nem rossz.
Jól mondja Naga! Hát én két este is próbáltam lépegetni a zenéjükkel ide-oda, de feladom és határozott lépéssel továbbállok. Nagyon nem az én világom.
Leesett az állam, nem is tudom mit mondjak, sírjak vagy nevessek? Inkább pontozok és felejtek. Vagy egy kis Ossian-t levezetésként? :D
Korrekt, de semmivel sem jobb, mint az előző lemez. Ez is 6.
Igazi ortodox black metal, a hangzás is megfelel a követelményeknek :) Kár, hogy totál egysíkú, sok izgalmat nem okozott, nem kötött le.
Lásd kritika!
Először 7-nél többet nem akartam adni, de 1. lemezükhöz képest ez erős munka, valóban igazi kriptahangulata van. Egy kis amatőrizmus még felfedezhető, de ezt kinövik. A MDB-os összehasonlítás abszolút megtévesztő, egy kapcsolat van: hörögnek benne... De még azt is teljesen más stílusban teszi a fenti banda. De ha már hasonlítgatás és vokál: nekem Csihar nyers énekhangja ugrott be 1-1 pillanatra akaratlanul is. (Lengyel nyelv kapcsán gondolkodtam boldogítom a 2 szomszéd lengyel szobatársamat ezzel a lemezzel, de inkább megkímélem őket :D Magamat nem fogom, nekem ez csemege. :P)
Kellemes, már kezdek megbarátkozni ezzel a hörgéssel, és a női énekkel is... Igen, azzal! Elsőre Naga kommentje alapján többet vártam, nekem kicsit műanyagnak tűnt a csaj hangja. Aztán idővel előjöttek az értékek. Viszont zeneileg ez is átlagos, nem maradt meg semmi utána.
Így kell prog. metál lemezt csinálni 2013-ban! Ha már az előző lemezre nem adtam 10-et, most még inkább megérdemlik! Érzelemgazdag ének, bombasztikus hangzás (igen, az), izgalmas, hangulatos, jól kidolgozott témák jellemzik a lemezt. Párszor - ha nem is láttam meg a "lila tehén" barna eredetét - de sikerült meglepniük. (pl. a The Valley-ban és Contaminate Me-ben a tördelt ritmus mekkora már?!)
Ezt az énekstílus nem nekem találták ki, nem rossz azért, csak szoknom kellene :) Bár nem biztos, hogy akarom. Zeneileg néhol érdekes, de semmi extra. Year Zero valóban kiemelkedő!
Bizony jócskán fantáziátlanabb produkció ez az előző Takasago Armynál.
Határozottan kellemes, persze az énekesnek nincs valami nagy hangja (és akkor még nagyon enyhén fogalmaztam), de ebben a műfajban már megszoktuk ezt, igazából nem is nagyon igényli e műfaj a nagy énektudást, valójában az összhatáshoz az ilyen nulla hang hozzá is járul valamiképpen...
Szörnyű, még Attila a Hun sem tudja meglágyítani a szívemet. :-D Ezt a fajta éneklést általában amúgy is nagyon nehezen viselem ma már, a zene meg teljesen ötlettelen klisé puffogtatás. A Metal Knights című (eleve roppant eredeti címet viselő) förmedvény annyira kiverte a biztosítékomat, hogy levonok még egy fél pontot miatta.
Csatlakozom azokhoz, akik szerint profi, jól összerakott zene, de semmi extra.
Ez most nem jött be annyira, kicsit tényleg olyan, mintha végig ugyanaz a szám menne.
Perverz, de nem rossz, az előző lemez pedig kellemetlen emlékként élt emlékezetemben (nem fogom azért újrahallgatni, hogy hátha. :-))
Érdekes zene, kedvemre való stílusban.
A női ének tényleg szép, ezen kívül túl sok izgalmat nem nyújt ez a lemez.
Az előző Bilateral lemez anno nem hatott meg túlzottan (és most újrahallgatva sem találom annyira jónak, mint ezt, bár azt hiszem az akkori pontnál azért többet adnék már rá), de ez előtt muszáj fejet hajtanom. A szó igazi értelmében progresszív muzsika tele ötletekkel, és nem egy újabb olcsó DT másolat. Élmény.
Megvan a sajátos hangulata, de az előző szerintem is jobb volt, akármennyire is keveset adtam rá akkor, amikor itt volt.
Még nem is lenne rossz, de a hangzása annyira műanyag, ami szerintem már túlzás és ez nekem lerombolja az összes pozitívumot, ami felgyülemlett ezen az albumon, habár az sem nevezhető soknak. Ha egyszóval kéne kifejezni, akkor azt mondanám, hogy gagyi. Bár lehet más lenne róla a véleményem, ha nem tudnám, hogy ázsiai metál produkció.
Nem elítélendő lemez, de sajnos hamar ráuntam. Pedig igazából sem a zenén, sem az énekesen, sem a dalokban nem tudok fogást találni. Jó az irány, csak túl monoton.
Annyira azért nem rossz, mint ahogy azt az itteni pontszám mutatja.
Kellemes meglepetés, a What Hell Is About óta nem volt ilyen jó albumuk, igaz arra sem adnék többet egy 7-esnél. Jót tett, hogy elhagyták, vagy éppen minimalizálták az indusztriális dolgokat. Szóval könnyed MDM lemez, amit pár szám miatt még lehet, hogy elő fogok venni.
Finoman szólva sem izgalmas. Egy pillanata sem fogott meg.
Borzalmas. Semmi értékelhetőt nem találtam ebben a zenében. Gyakorlatilag ötlettelen és unalmas black metal alapú zenére keverték indusztriális zenei elemeket. Ezt a kettőt külön-külön sem tudom nagyon befogadni, de egyben még rosszabb. Már csak az lett volna az igazi, ha még mulatós folk metált is belekevernek... na akkor megszületett volna minden idők legrosszabb albuma.
Minőségben kb. semmivel sem volt jobb, mint az ide beküldött Death/Funeral Doom lemezek nagy átlaga, de mégis sokkal jobban be tudtam fogadni ilyen hosszban, mint ha mondjuk kétszer ilyen hosszú lett volna az album. Az egyetlen negatívum, amire felkaptam a fejemet, az az utolsó számban található gyereksírás, ez nagyon olcsó volt és erőltetett.
Az első 3-4 dal egész jól elszórakoztatott, aztán viszont az utolsó két számig az ég világon semmi sem maradt meg. A női ének érdekes, mert szerintem ez a hang abszolút nem agy szám, mégis azokat a dalokat élveztem jobban, amikben többet tűnt fel.
Kellett egy kis idő még megszoktam a zenekartól ezt az új, kötöttebb stílust, de szerencsére már megbarátkoztam a dalokkal és el kell ismerni, hogy megint egy remek albummal jöttek elő, csak más, mint az eddigiek. Nem lett az év albuma ahogy előzőlegesen vártam, de a Top 10-ben nálam ott lesz, az biztos.
Nem sokszor hallgattam meg, úgyhogy még adni fogok neki esélyt, de elég unalmas album lett a meglehetősen jó debüt után. A dalok valahogy színtelenek és túlságosan egybefolynak. Maximum háttérzenének jó.
TÖKÉLETES! Részletesebb leírás a kritikában olvasható.
Csak a harmadik legjobb lemezük. Az utolsó számot konkrétan nem is értem...
mind csak állandó hp tag csak olvasói
Hangpróbák: 1. ... 232. 233. 234. 235. 236. 237. 238. 239. ... 340. Full screen Vertikális nézet
2013. június 15.
baathory bandeeraz Belial boymester bush insomnium jpeter lostmind17 mike666 Nagaarum Perszepeta Pistike66 Redrum ∑:
1. Redrum
Leprous
Coal
8 8 5 8 8 6.5 6 5 5 10 10 9 9 7.5
2. bush
Dagoba
Post Mortem Nihil Est
7 7.5 6 6 10 7 6 9 6 7.5 6 7 6.5 7
3. jpeter
Noumena
Death Walks With Me
8 6 4 5 8 6.5 8 8.5 8 6.5 6 6 6.5 6.7
4. baathory
Chthonic
Bu-Tik
8.5 7 6 6 7 5 7 7 5 7 7 7 5 6.5
5. Belial
Egzekwie
Czarna Noc Duszy
4 4.5 9 5 4 4.5 7 3 8 8 8 8 6 6.1
6. boymester
Gallow God
The Veneration of Serpents
4 6 9 9 4 2.5 9 3 7 3.5 4 8 6 5.8
7. Nagaarum
Kolp
The Outside
7 4 8 7 3 5 5 1 9 9 6 6 4 5.7
8. Pistike66
Ghost B. C.
Infestissumam
8.5 6 3 7 4 5 5.5 4 5 5 6 7.5 6 5.6
9. Perszepeta
Blacklodge
MachinatioN
3 4 4 8.5 3 9 4 1 4 7.5 10 7 1 5.1
10. mike666
Raven Lord
Descent to the Underworld
3 4 2 3 6 4 6 6 8 3 3 2.5 5.5 4.3
∑:
6.1 5.7 5.6 6.5 5.7 5.5 6.4 4.8 6.5 6.7 6.6 6.8 5.6 6
boymester 2013. június 15., szombat, 18:00
boymester
Csatlakozott:
2011. január 24.
Hozzászólások: 2910
Leprous mix: egy csipetnyi DT, két csipetnyi Pain Of Salvation és egy lehelletnyi Muse. És már kész is az új lemez.
--
Youtube csatorna
Redrum 2013. június 15., szombat, 16:47
Redrum
Csatlakozott:
2012. március 5.
Hozzászólások: 447
Egyébkét a Leprous mostani albumjával kapcsolatban csak most ugrott be, hogy van némi hasonlóság a Caligula's Horse nevű zenekarral, akikre szintén érdemes odafigyelni:

boymester 2013. június 12., szerda, 19:37
boymester
Csatlakozott:
2011. január 24.
Hozzászólások: 2910
Válasz Pistike66 üzenetére:


Persze ez nyilvánvalóan igaz, nem tilos igazán jónak lenni ebben a műfajban sem, vannak ott is Messiah-k vagy éppen Robert Lowe-k, csak el lehet boldogulni, lehet jót csinálni kevés hanggal is. :-)

Boldogulni lehet, maradandót alkotni nem, mert az énekre épül a műfaj. Sajnos a legtöbb hasonló zenekar énekesproblémákkal küzd megalakulása óta, ezért gyakoriak a kórusok, amivel próbálnak kicsit javítani a helyzeten. Lást: Mirror Of Deception, Black Oath, Funeral Circle, Fall Of The Idols és még sokan mások. A nagy énekesek közül nem hagynám ki Tom Phillipset, Maxim Adrianovot sem.
--
Youtube csatorna
Pistike66 2013. június 12., szerda, 18:34
Pistike66
Csatlakozott:
2008. június 17.
Hozzászólások: 3404
Válasz Redrum üzenetére:

Pistike: Azért korábban a Candlemass megítélésének nem tett rosszat, hogy volt a sorukban egy Messiah Marcolin kaliberű énekes. :-)

Persze ez nyilvánvalóan igaz, nem tilos igazán jónak lenni ebben a műfajban sem, vannak ott is Messiah-k vagy éppen Robert Lowe-k, csak el lehet boldogulni, lehet jót csinálni kevés hanggal is. :-)
Redrum 2013. június 12., szerda, 18:23
Redrum
Csatlakozott:
2012. március 5.
Hozzászólások: 447
Pistike: Azért korábban a Candlemass megítélésének nem tett rosszat, hogy volt a sorukban egy Messiah Marcolin kaliberű énekes. :-)
Redrum 2013. június 9., vasárnap, 10:11
Redrum
Csatlakozott:
2012. március 5.
Hozzászólások: 447
Igen, a Leprous albumon az utolsó dal valóban fura. Szerintem nem is igazán Leprous, hanem kb. egy 0. szám a közelgő Ihsahn albumról, ezért érdemesebb inkább a bónuszod Bury-vel zárni.
bahon 2013. június 9., vasárnap, 09:08
bahon
Csatlakozott:
2007. március 29.
Hozzászólások: 2838
Válasz lostmind17 üzenetére:

Szevasztok. Asszem visszanézek, mert erősítenem kell az így is hatalmas thrash tábort. (hrhr) m/ Bahon te meg titokban HP-zel. (wtf)

Pszt! Ez annyira titkos, hogy még én sem tudok róla! (bag)

Valójában csak két kedvencemet nem bírtam pont nélkül hagyni. ;-)
Köszönet az ajánlóiknak! (yes)
lostmind17 2013. június 8., szombat, 22:27
lostmind17
Csatlakozott:
2011. július 31.
Hozzászólások: 53
Szevasztok. Asszem visszanézek, mert erősítenem kell az így is hatalmas thrash tábort. (hrhr) \m/ Bahon te meg titokban HP-zel. (wtf)
© 2001-2017 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.088 seconds to render