Nekem a Natural Born Killers filmzenelemez, meg itt-ott a The Sisters Of Mercy neve ugrott még be (esetleg a The Mission).
Változatos, hangulatos, bár kicsit hosszú, ami számomra levon az értékéből.
Death metal, ahogy nem szeretem (értsd nem találok benne semmi kiemelkedőt, számomra értékeset)
Jól elvoltam vele, nem zavart, de nem is nagyon kaptam fel a fejem rá...
A lemezzel kapcsolatban én pont a stoner jelzőt érzem elhibázottnak. Ez inkább sabbath hatású hard rock album, amiben egy-két stoner(es) megoldás is helyet kapott. Az előző When Mountains Roar eddig nagyobb kedvenc, de ez sem sokkal marad le.
Ez megint az a fajta (post)black, amiben van kurázsi. El lehet benne merülni és kínál izgalmakat is. Érzek benne némi sludge és rock and roll hatást is.
Nem nagyon merültem el korábban az izlandiak világában. Ez a lemez letisztultabbnak tűnik, de tele egyéniséggel. Valami azonban nekem hiányzik még.
Lásd ismertető.
Nekem sem volt vele gondom, sőt! Erős Jex Thoth hangulattal bírt számomra.
Tizenkettő egy tucat. A keleti motívumok sem emelik ki különösebben az átlagból. Valóban nem egy kiemelkedő alkotás, viszont a debütre kíváncsi lettem.
Így kell hajnalban, megfáradtan jólesően szórakozni. Nem vagyok a stílus nagy szakértője, de ez a lepukkadt Tom Waits-es zene megtalált engem. Nagyon tetszett!
Soha nem szerettem a Dark Fortress-t. Mindig átlagosnak tartottam őket, de ez a lemez nagyon jó! Mélység és hangulat találkozik.Ha nincs hangpróba biztos nem hallgatom meg az új lemezt.Köszi az ajánlónak!
Itt nem kell megreformálni semmit.Akinek húsz éve tetszett igazából ez a stílus,annak pont jól jön ez a lemez. Húsz évvel ezelőtti hangzás! Na és? Ami akkor jó volt, most is jó. Az értékek nem fakulnak. Még jó hogy nem haladtak a korral,mert akkor egy steril szar, triggerelt dobos okádék lenne.Ha a régi nagyok nem adnak ki ilyen lemezeket,akkor itt az ifjúság, hogy ápolják a számomra szeretett stílust.Pestilence-Consuming Impulse II.Még sok ilyen lemezt! Első Gorguts,Dismember,Unleashed,Benediction,Acheron,Brutality...stb stílusában jelennének meg minőségi lemezek akkor jó lenne.
Ebben a zenei közegben kicsit megf.ngatott a lemez hossza,de más negatívumot nem nagyon tudok mondani.A hangzás bivaly.Mire elkezdtem volna kissé unatkozni,az utolsó szám jó témáira fölkaptam a fejem.Sokadjára ez bizony kolosszális erőmű.Ez maximum és maradandó. Nem száll el a füsttel,akarom mondani a hangpróbával.
Hallani a dallamokra való törekvést.Egész jól sikerült. Mondjuk én nem hallgatok sok ilyen zenét.Kifejezetten jó, főleg az énekes. A basszus jól szól. Nincs itt semmi probléma.
Néhol disznómód megröffen a basszus ami kurvára tetszik. A disznó részeinél maradva:ez nem tarja,hanem karaj! Az ötödik,hatodik szám zsír a többi jó,de nem kiemelkedő!Az a harmónika beszarás.Ha ilyen lett volna az egész lemez maximális tiszteletem, de voltak középszerű részek is sajnos.Na de várjuk meg a következő lemezt.
Addig-addig készítették a lemezeket, míg ezzel elérték nálam a maximális pontszámot. Azt hiszem ez évekig tartó barátság lesz.
Nincs itt meg az ilyen zenékhez tartozó "dög". Inkább olyan rádióbarát. Ezt szarnak nevezzem vagy inkább nem az én ízlésemhez valónak? Ez sokkal szarabb mint a The Wounded Kings.
A lemez elején azt hittem felakadt a húr, de kiderült, hogy ez maga a zene!Ez valami gyötrelmesen ötlettelen lassú,xar énekhanggal ellátott szenvedés.
Én életembe nem hallgattam végig egy ilyenfajta énekesnős lemezt se, mert utáltam.De ez nem volt rossz. Mondjuk nem leszek rajongó. A melankólikus hangulatnak köszönhető a pontszám. De nem vagyok kíváncsi további ilyen lemezekre.Ezek úgy franciák,mint én bantu néger.
A 90-es évek közepén-végén elég sokat jártam klubbokba, különböző rock kocsmákba alternatív diszkókba , kerestem az az "underground" nyomait.De nem igazán találtam meg, ez a zene arra az időszakra emlékeztet, viszont 2 réteg hallgatta ezt, a 16 éves kis hülye picsák divatból, akiknek bár nem túl sok hasznát vettük néha szórakoztatóak voltak höhöhö :) , ill a művész lélekkel megáldott absintot szürcsölgető 20évesek, nah nekik semmi hasznuk nem volt. Egy zenekar van akit akkor ismertem meg és ilyen zenét játszott, csak sokkal profibb módon, a Nick Cave and the Bad Seeds.Szóval ha ilyenre vágyom akkor se ezt fogom hallgatni.Viszont nem húzom le őket mert van kb 3 szám az albumon ami nagyon jól sikerült, a többi meg némi bódító szer hatása mellett hallgatható egy-egy mélabúsabb esős napon.
Rengeteg ötlet ,rengeteg munka, kicsit összeszedetlennek tűnik a sok különböző megoldás miatt, inkább olyan mint egy gyűjtemény.Nekem sok a langyos rész.
Debütnek nem rossz de semmi saját ötlet, csak jól összeszedett és fel/át dolgozott nyúlások.
Imádtam az első pillanatól kezdve.
Az Arkannal jobb volt.
Szaros,szennyes,mocskos.Mégse lettünk barátok.
Hatalmas!
Ennek a fajta zenének is meg van a varázsa, csak ez távol áll tőle mint Makó Mekkától.Azt viszont mindenképp tanácsolnám a fiúknak hogy legyenek mocskosabbak és olyan Kid Rockosan bohócok.Az American Bad Ass pl egy kibaszott nagy nóta, nah valami olyat csináljanak.Az egy Etalon, dögös-mocskos, a klippben fullos kurvák ,sör ,motorok, és olyan basszus van benne hogy beszakad a mellkasod.Kizárt hogy ne headbangelj végig.
Nekem bejött, nem tudom megindokolni hogy miért, de nekem ez az énekhangot leszámítva tetszett.
Szar. Bővebben?? Nagyon szar! Még bővebben?? Nah.. értitek.
Egyszer le lehet nyomni, többször nem valószínű.
Az előző lemezeiket nem ismerem, így szűz füllel ugrottam neki. A hossza miatt 9, de lehet megszokom, és beérik a 10 pont. Kiváló anyag.
Méreg erős nosztalgia zene, bármikor elhallgatom a régiek mellett. Veszít az értékéből az eredetiség hiánya, de a minőséggel nem lehet vitatkozni.
Hosszú távon elég unalmas tud lenni.
Sanyival értenék egyet, de 8.5-öt nálam nem ér. Minden dalnak van egyénisége és kilátástalan pillanata egyaránt. Az ének egész jó, végre.
Borítók terén is jól állunk a körben, ez is megfelelő információkkal lát el a zenét illetően...szikár és beteges. Egy kicsivel több nyugalmat, levegőt el tudtam volna viselni a lemezen, mert sűrű mint a dohányfüst, vagy a képen látható hölgyemény szeméremszőrzete...
Rég pörköltem ilyen egyértelműséggel 10 pontot. NAGYON kevés zenekar van, akiknek sorozatosan meg tudom adni ezt, általában a csúcs 1, 2, max. három lemezen át ível egy-egy zenekarnál, ők már negyedszer győztek meg. A debütálást kevésbé szerettem.
Én annyira nem bántanám őket, a helyi művelődési házban biztos jó kis szilveszteri bulikat tartanak...nyugdíjasnak, ovisnak egyaránt.
A zenekar első két lemezét nagyon szerettem, aztán elmentek valami pszichedelikus maszatolás felé, aminek ez a lemez a mélypontja. Vannak pillanatok, de a többség dögunalom.
Langyos víz.
Tök jó, nekem tetszik. Nem annyira, mint a pályatárs Those Poor Bastards, de azért tetszik. :)
Először megijedtem a hosszától. Aztán első hallgatás során megijedtem a tempójától. Aztán szép lassan elkezdett működni és összeállt minden. Ez egy lassú lemez! És amint ezt felfogtam, nem kerestem a tekerést, hanem egyszerűen csak beszippantott a monumentalitása, a sötét okkult hangulata és az a számtalan egyedi kis íz (pl. énekhangok) amik csak is a Dark Fortressre jellemzőek. Kiváló lemez. Időt és odafigyelést igényel.
Van itt minden, Morbid Angel, Death, Obituary és még kitudja mi más. Na, de hol van a Rude?
Eléggé untam. Én azt a húdenagy mocskot sem érzem benne és bizony masszívan ötlettelen. Zajos, doom-on alapuló mocsárzene. Ez az üvöltözős HC-be hajló vokál kimondottan idegesített. C'est La Vie! U.I.: gondolkodtam ezen egy kicsit és rájöttem, hogy mostanában rommá hallgattam a Lord Mantis és Coffinworm lemezeket és mindkettő köröket ver erre, ezért éreztem azonnal gyengének és számomra az is maradt.
Én nekem ez sokkal inkább rokon a Monster Magnet, Danko Jones képviselte southern/r'n'r vonallal, mint a doom - stoner bandákkal. Na és persze a Black Sabbath / Ozzy dolgai is véres nyomot hagytak a srácok zenéjén. Profi zenészi teljesítmények, jól megírt dalok, nekem a megszólalás is tetszik.
Mivel nálam etalon a Massemord és etalon az Odraza képviselte beteges, vadhajtásos experimental black is, így már indulásnál élvezett előjogokat. Aztán ahogy kiteljesedett, úgy beérett a harmadik 10 pöttyöm is ezen a HP-n.
Alázattal teli, letisztult, spirituális. Maximális pont a jussa részemről, nem is vitás.
Más stílus, más világ, más közönségnek. Nem hiszem, hogy amiből nem ömlik a pokolbűz, az eredendően rossz és eredendően bűnös, amit eredendően büntetni kellene. Profi munka. A Wasting Time iszonyat sláger. Ugyan azt érzem, amit a Mytránál. Az USA-ban stadionokat töltenének meg. Kicsit indokolatlannak érzem amit itt most kaptak és ez nem azt jelenti, hogy szeretni kellene.
Együtt aludtam a zenészekkel.
Aki kicsit is vonzódik az orientális elemekkel tarkított metálhoz, annak a banda debüt "Hilal" című albumát melegen ajánlom. Bár aki ezt a világot kedveli és követi, annak nem nagyon kell ajánlanom, a többiek meg a Sofiát hallgatva úgy sem fogják nekem elhinni, hogy az egy pofátlanúl jó lemez! :)
Gothic rockos semmilyen zene.Abból is a gyengébb.
Nem elég jó a jobb ponthoz. Úgy gondolom, számomra az Eidolon lemezzel ellőtték a puskaporuk nagy részét. Az egy igazán remek album, dög hangzással, de ez valahogy eléggé elmarad attól a lemeztől. Önmagában a helyzet nem vészes, kellemes hallgatni való ez, de kevés az igazán eltalált téma, és a hangzás is elég semmilyen.Érezni az újkori Dimmu hatását, ami eléggé nem a szívem csücske, ez attól jobb azért.Az Eidolon sokkal-sokkal jobb.Az majdnem tizes, ez viszont csak ennyi.
Nosztalgikus szenny és mocsok.
Fujj!Ocsmány,iszapszagú és undorító! Ez kell nekem!!
Nem akarom lepontozni, de úgy elment mellettem, mint a kanizsai gyorsvonat...Ahogy az eddigi lemezeik is.Aki eddig szerette, annak hajrá, de mi többet nem találkozunk.
Néhol nagyon jó és izgalmas, néhol kevésbé.Nagyon szeretem az experimentális dolgokat, de ennek még érni kell.Ha már Massemord, akkor annyit mindenképp megjegyeznék, hogy annak szintjét el nem éri egyenlőre.Ahogy mondjuk a DHG-t, vagy Nidingr-t sem.A pergő hangzása miatt minusz egy pont.
Nehéz ügy.Nagyon nehéz.Minden lemezüknél eszembe jut az I Blődi.. lemez. A pofámat tépte,és tépi le mai napig, mikor hallgatom.Tudom, hogy hülye dolog hasonlítgatni, de részemről elkerülhetetlen.Ez a lemez egy nagy hangulati kavalkád, örvénylik,megnyugtatóan pihentet, vagy éppen feltép eltűntnek hitt lelki sebeket...Ezt az atmoszférát más zenekar előidézni nem tudja, Tryggvason úr jellegzetesen fájdalmas orgánuma már messziről felismerhető, ahogy énekli/ordítja azokat a sorokat, melyeket nem szülhet más, mint az izlandi kietlenség egyébként gyönyörű tájai...Az előző lemezük óta nem hallottam ehhez foghatót, épp azÓTTA...Kicsit jobban megemésztve egy pontot le kellett vonnom mégis.A debüt tisztelete és zsenialitása késztetett erre...
Nemigen tudok mit kezdeni ezzel a lemezzel, egész jó, aki szereti a lájtos rockzenét, az biztos szeretni fogja. Kocsmazene, iváshoz egyebekhez háttérnek tökéletes. Nem akarok kevesebbet adni rá, mert igényes munka, csak hát nem az én zenei világom.
Megvannak a maga pillanatai, ha efféle borult hangulatban vagyok, akkor eléggé adja.Elvont, sötét, a hangulata tetszik főleg.Ha nem is a csúcs a kategóriájában(?), bizonyos esetekben bőven élvezhető...
Ismét egy lemez, ami biztos jó, de aligha hallgatom meg újra...
Van pár szám, ami csont nélkül nagyon jó, a lemez 80%-a meg öncélú, érdektelen hülyeség...
Ez a lemez mer kimozdulni a szokványos black metálos komfortzónából. De még hogy! Nagy a kontraszt a régebbi idők Dark Forest anyagaihoz képest, mert némelyik elsöprő erejű ultragyors nordikus black volt, de ez másképp jó azokhoz képest..
Nem éppen egy death metál mestermunka ez, elég sok generikus megoldás van itt...
Hiába a szimpatikus vokál, néha túl sztóneresnek éreztem...
A magyar sztóner közösségre már rá lett húzva a vizes lepedő elégszer, a témát nem is firtatnám. A No Quarter Given nem egy rossz lemez, csak néhány dal után nagyon rá lehet unni, főleg hogy itt bizony fogós slágerek garmadájának kéne felvonulnia, ha már egyszer váltott a csapat a régebbi doomos szigorúságból a közérthetőbb hard rock felé. Szóval eléggé se íze se bűze ez...
Elég beteg atmoszférája van, de ennél több nem maradt meg..
Az előző lemezükre 3 éve egy hatost adtam, ezt sem érzem magamhoz közelebb.
Igényes, minőségi és profi, ebben a tekintetben nem is lehetne vita. Az már más kérdés, hogy zeneileg mennyire érdekes ez az egész... főleg hogy a southern-es, country-s dallamokért mennyire nem vagyok oda.
Hobbizene, kb. azon a színvonalon előadva.
Rosszat nem szívesen mondanék rá, mert eléggé szerettem az előző két nagylemezüket, de tény hogy sikerülhetett volna jobban is.
Nem akarooom...
A Dark Fortress mindíg is minőségi anyagokat szállított. Ez sem rossz, de túl sokszor van hiányérzetem. Az időként megjelenő faszaságok mellett túl sok a megúszós üresjárat. Szóval nem tudom... UPDATE: kezdem tudni. Adtam neki még esélyt, tekintettel a régi lemezekre és egyre jobban tetszik... Tényleg nem szabad egy hallgatás után leírni!
Igen meggyőző bemutatkozó lemez, megjelenése óta hallgatom. A borító is kiválóan sikerült.
Tetszik, bár nem volt időm elmélyedni benne. Hallgatni fogom még.
Sajnos nem tudok jó pontot adni, mert attól függetlenül, hogy a műfaj sem az én zeném, ez nagyon langyi és volt nekem.
Korábban már én is bepróbáltam, most újra előkerült. Valahogy rendkívül barátságtalan az egész, most függetlenül az ocsmány borítótól is. De hát erről szól a black metal, nem?
Elsőre kicsit csalódtam, mert nem igazán követtem a zenekart korábban és valami viking metált vártam. Két meghallgatás után eldőlt a sorsa, a kis számú kortárs klasszikus közt a helye.
Nem mozgat meg egyáltalán, de rosszat belekötni sem tudok...
Mit hallgattok ti? Teljesen jó doom zene, karakteres női énekkel. Zeneileg nem kiemelkedő, de a hangulata nagyon megvan.
Nem zárkózom el a csajos-éneklős metáltól, de ez marhára semmilyen volt.
Nincs itt gond. Jó kis tarantinos zene ez. Erősen a hetvenes évek hangulatát árasztja.
Setét randa, ötletes, bizarr, profi.
A világ legflegmább ajánlóját is vérig sérteném, ha kifejteném róla az őszinte véleményemet, úgyhogy a pontozásra szorítkozom...
Jó furák ezek a váltások hang-ügyileg. Tetszett.
Szerintem már túl sokat pofáztam arról, hogy mennyire fejlődésképtelennek érzem a hazai doom vagy a stoner színteret. Egy húsz méter mély medence alján fehér bottal botorkáló, a világ egyéb dimenzióiból semmit fel nem fogó komponisták gyártják a 100%-ban egyforma lemezeket. De legalább nem Holdampf Gábor énekel, így nem okozott fizikai fájdalmat végighallgatni, és többet is értettem a szövegekből, mint "vüilügimülibülivüli". Hogy mért vagyok ilyen gonosz? Nem lennék, ha nem mondott volna egyszer egy interjúban a Füleki Sanyi egy ilyent az épp akkor megalakult Magma Rise-ról: "Nem szarral gurigáznak, ahogyan mi sem". Nos, ha már szóba hozta... Ekkora arccal eredetibb zenét illene kerekíteni... A pergő hangerejétől a végére meg behorpadt a fejem kétoldalt... Két dal (a Moon Street Lady és a Dusk of Madness ) tetszett.
Így, így!!!
Úgy, úgy!!!
Nem tudok hozzászólni :-/ A Burning Full Throttle egy tökös fasza odabaszós banda, de ez langyi.
Jól kezdődött, de aztán nagyon meguntam...
Annyira tucat cucc, hogy már fáj. Néha kellemes, de semmi több...
Mr. Szopóálarc igen csak meglepett :D ...ez bizony nem grindcore, nem ocsmány...sőt..még csak nem is metál, de még rock zenének sem mondanám. Így is lehet zenét írni a félelmekről. Néhol a R.E.M.-re vagy akár Tiamat lágyabb pillanataira emlékeztet, néhol viszont igen csak szórakoztató....a Fear is All You Know,Lay Down in Bedlam és Bottomless Pit hihetlen király nóták...ez bizony 10 pont...egyeseknek itt biztos fájdalmai lesznek tőle :D
Jóféle fekete fém...ezt még érlelem, mert baromi hosszú az album. Igazából nemérzem, hogy valami újat hoznának...egyszerűen csak nagyon eltalálták a hangulatot...végre egy csapat, aki nem buzis szinti beúsztatásokkal rondíjta teli az albumot...
Oh..ekkora Morbid Angel nyúlásokat...még a gitárszólok is azt kiabálják, hogy Trey Azagthoth a nagyapám...De legalább jól csinálják, amit csinálnak...és összeségében tetszett ez az ócckúl death szörnyeteg...ezt szerintem még elő fogom venni ínségesebb napokon...
másfél ponttal kevésbé unalmas...mint a The Wounded Kings...de ettől még nem jött be...
Ez az új énekes nekem nem jön be....a zene sem sikerült túl emlékezetesre...vagy csak az a baj, hogy Sun Faced Apostles albumukkal túl magasra tették (számomra) a lécet...
Black metál...pont ahogy szeretem. Amennyire a Sólstafir szép és pátoszos volt, ez legalább annyira ocsmány...de mindkettőből ugyan azt a progressziót érzem előtörni...és hogy még a borítókban is ugyan ez a anti-párhuzam rejlik... :D
Lassú és halálos, legalább is rámnézve...ez a 10 pont most a 11-pontos 10 pont..
Elkedvtelenít..akár csak a langyos sör bubi nélkül....
Ezt fél óránál tovább nem bírtam hallgatni, főleg így reggel...az akkusztikus részek tetszenek benne, meg az elcseszett ének is király...de akkor is halálosan vontatott ...még 45 perc is sok ebből
Nem olyan rossz ez, a csaj hangja egészen emlékeztet az Aghora-ban dalolálászó hölgyére...háttérzenének tökéletes
Ezeknél a zenéknél szokott az lenni, hogy egy végighallgatás után soha többet nem veszem elő... vagy valami perverzió folytán kedvet kapok hozzá újra és újra, és egyre inkább tetszik. Fear-nél még nem tudom melyik kategória, kár volt a végére hagyni. Mindenesetre szórakoztatóan elvont, néhol még furcsa.
Élmény elmerülni a világukban... Akárhányszor hallgatom, mindig nyújt újat, kiváló lemez!
Ami jó volt 20 éve és ma is hallgatjuk, annak oka van... Költői kérdés: hol lesz a Rude 20 év múlva?
Ebbe a mocsártengerbe könnyen bele lehet fulladni. Engem le tudott fárasztani pár szám után, de nem azért mert annyira unalmas lenne. Nem az! Csak nem könnyű a cucc. A dobos stílusa érdekes!
Alapból ezek a zenék állnak legközelebb hozzám mostanság, ez pedig egyszerűen tökéletes!
Lélekre ható, kellemesen felkavaró, nem túl sűrű, de odafigyelést igénylő zene. Behódolok nekik én is, bőven megérdemlik a 10-est!
Ebben a stílusban mondjuk az Unholy százszor izgalmasabb zenét játszik.
Ismertem én is egy Arkan-t, amihez kötődnek kellemes emlékek, bár nem vagyok rajongójuk. Hát ez eléggé sablonos lett, néhány jó pillanattal.
Nem tartom magam szűk látókörűnek, de ezzel azért nem megyek túl sokra, 1-2 szám még elég kellemes, na de egy egész lemeznyi, hát az halálos adag. :-)
Ahogy Naga mondja, csak ez nálam most maximumot ér.
Ügyesen összefércelték a régi nagyok stílusjegyeit, dehát én úgy vagyok ezzel, hogy ha valami ennyire hasonlít az ősökre, akkor ahelyett inkább előszedem magukat az ősöket.
Szerintem is elég unalmas, nem érzem át a hangulatát.
Annyira nem rossz ez, de nem is mozgat meg túlzottan, azt ebben a műfajban csak a legkiemelkedőbbek tudják megtenni, ez pedig azok közé azért nem sorolható.
Ez itt most nem kérdés számomra sem, nagyon bírom az efféle beteges, kísérletezős, ultrasötét hangulatú zenéket, és hát valóban, aminek köze van a Massemordhoz, azzal már nagy gond nem lehet...
A Köld lemezt nagyon szerettem, aztán az előzőt nem annyira, most pedig elérték az eddigi csúcspontjukat. Ihletett, lélekkel teli, csodálatos muzsika, és tényleg különleges élmény két ilyen szöges ellentétet képviselő, viszont egyaránt zseniális lemezt hallgatni, mint az Odraza és ez. Az Odraza a ronda és beteges, a Sólstafir pedig a szép és tiszta tökéletes zenei megtestesülése.
Nem rossz, de nekem maradandó élményt nem jelent.
Vannak jó pillanatai, de nagyrészt unalmas.
Elég kellemes önmagában, de mint Arkan lemez, nagy csalódás. Eltünt az egzotikum.
Tetszettek a lassabb, merengősebb tételek, de sajnos ugyanezt már nem tudom elmondani a pörgősebbekről. Azok sem voltak rosszak, csak feledhetőek és a country-s felhang is csak elszórtan működött nálam. Összességében amúgy jó album, de azért sokkal előbb veszek elő egy Ancient VVisdomot (ami szigorúan csak körvonalaiban hasonlít erre a King Dude-ra), ha ilyen hangulatra vágyom.
Nem igazán lehet kételkedni abban, hogy minőségi zenéről van szó, mert egyes számokra lebontva mindegyik darab megállja a helyét, de albumként nekem már kicsit tömény volt. Mindenesetre egy 8-as még simán benne van, úgyhogy határidőig le fog csúszni még egyszer.
Igazság szerint hallottam már sokkal rosszabb albumokat is ebben a műfajban, de ha melléteszek egy Tribulationt, egy Bölzert, vagy egy Obliterationt, akkor még mindig nem tudom azt mondani a Soul Recallra, hogy több egy közepes iparosmunkánál.
Tipikusan semmitmondó, fárasztó sludge. Pár perc után sikerült már ráunnom.
Én tudom szeretni a stonert, de nem ilyen vontatott, egyéniség nélküli formában. Egy jó stoner album elszállós, kellemes, slágeres (ugye a műfaj neve is innen ered). De ezek közül a No Quarter Given semmit nem adott nekem.
Mint írtam a kritika kommentjei közé, belehallgatás szintén nem vett meg az album. Sőt, valósággal elijesztett. Azonban így egyben hallgatva átfogóbb képet kaptam és elégedett vagyok az eredménnyel. Nagyon is. Gyönyörűen bontakozik ki másodpercről másodpercre és ennek köszönhetően egy nagyon izgalmas zenét hallhatunk. Nagaarum Rabies Lyssa-ja mellett ez idén a kedvenc post-black albumom.
Sikerült még rápakolni az előző lemezre is, pedig az sem volt semmi. Igaz itt nincs egy akkora megasláger, mint a Fjara, de ez összeszedettebb és ennek következtében a minőség is konstans remek. Egyébként meg gyönyörű, mint az izland albumok többsége.
Műanyag, műanyag, műanyag!
Elég gyenge próbálkozás, pedig szeretem a brit doomot és a női énekes sem hátrány, de itt semmi emlékezeteset nem tudtak összehozni ebből a felállásból. Zavarni nem zavart, csak untam.
Egyetértek Nagával, tucat zene, de azért kellemesen is tud esni néha...
Hát ez közel értékelhetetlen. A két pont a borítóért megy. Valami tökös pornogrind/brutal death-re számítottam.
A fene tudja......elmegy, semmi különös. Érzem a sok munkát benne, de meddő az egész...
A felsorolt zenei hatások állnak, nem is érdemes több szót vesztegetni rá. Amúgy jó ez. (A pergő csak az én cd-men nem szól rendesen?)
Ez egy gnóm. Egy ocsmány szörnyszülött. Rút, messziről bűzlő daganat. Bottal se piszkáld!
Ártalmatlan hallgatni való. Olyan, mint a rántott borda. Megeszem bármikor, de ha van lehetőségem rendelni, szóba sem jöhet. A dalszerzés terén határozott fejlődést tapasztalok.
Tetszik! Markáns metál szörnyeteg és különleges hallgatni való. Szeretem a hangzását is. Kedvenc: 03,06,07 trackek
Nem szoktam belesz.rni a ventilátorba, de most kénytelen vagyok. Korábban is meghallgattam, a hp. kedvéért újra elővettem, de nem lett jobb. Egy sötét, de számomra kevés élménnyel bíró lemez, akárcsak az elődei....
Lehet, hogy egy másik hp-n talán többet kapna valamivel, most nem érzek kellő erőt hozzá.
Valljuk be, azért ez elég unalmas. Képtelen lennék újra meghallgatni.
Na igen, elveszett a spontán zenélés öröme. Itt valamiféle (kiadói?) elvárásokra adott válasz hallható, szerintem görcsös igyekezettel megvalósítva. Felejthető!
Legalább olyan élvezetes volt számomra, mint amikor az ember az abritteren hagyja az ujját. Ez a herointól, whiskytől, cigitől és olcsó utcalányok ölelésében megfáradt "Lou Reed kópia" néhány jó megoldástól eltekintve elég lapos zenét hozott össze. - De lehet csak velem van a baj, mert nem vagyok elég hipszter ahhoz, hogy ezt be és elfogadjam. - Az album egyetlen pozitív motívuma, hogy rövid... - Ez még alternatív körökben is mély elutasítással töltheti el a közérdeműt. - Csak saját felelősségre.
Igazán jól sikerült album, de nem hiszem, hogy újra, s újra elővenném. A tudásuk megkérdőjelezhetetlen, de számomra sikerült most egy nem túl direkt albumot elkészíteni. - A stílus rajongóinak, illetve aki szereti a komplexebb dolgokat is alkalmazó nem trve bandákat, annak kötelező. :)
Ez az album jó 20 évet késett, akkor valószínűleg még élveztem volna. A hangzás így 2014-ben sajnos elég lapos, s a jellegzetes kriptavokál is kritikán aluli. Igazából nincs vele túl nagy baj, mert technikás, csak épp' minden egyediség nélkül rohan el veled az a pár perc. - A stílust nem fogja megreformálni - gondolom nem is ez volt a cél - de azért kulturáltan el lehet vele csapni az időt. - Igazából olyan élményt nyújt, mint amikor a fagyaszóban hagyott kaját újramelegíted...
Először azt hittem, hogy egy újabb északi horda szakadt le az égből, de még álmomban sem mertem volna gondolni, hogy egy olasz trió ilyen mélységű zenét is össze tud hozni. Micsoda szörny ez... fekete fém és doom frigyéből született ocsmányság, amely magával ragad, s a mélyben elemészt. - Ha nem is kötelező, de azért tessék vele egy próbát tenni, hátha most jön meg a kedved a különböző zenei stílusok összekovácsolásához. :)
Először kicsit rosszallóan olvastam Naga kolléga véleményét, de ahogy haladtam előre az album dalaival 100%-ig egyet kell értenem a véleményével. - Az a helyzet, hogy ez az album pont nem az aminek szánták. Kár érte. - Sajnos ilyen produkció esetében ne csodálkozzunk a koncertre járok egyre fogyatkozó létszámán, s hogy miért nem akar senki lemezt venni. Aztán meg sírhatunk, hogy a mainstream minden stílust "megfojt". - Valami itthon nem működik... :S
Huh, ez bizony elszáguldott mellettem, mint egy gyorsvonat... - "Kávédarálós black melankólikus kocsmajazzbe áztatva". :) - Azt hiszem ezzel mindent elmondtam. :) - De lehet csak én nem vagyok elég érett ehhez a zenéhez. :S - Hallgatásához türelem, s odafigyelés igényeltetik.
Mondjon el róla mindent a pontszám, s a zene. - KÖTELEZŐ! :)
Jobban szórakoztatott, mint a Wall Of Sleep - No Quarter Given-je. Ennyi. :)
Elaludtam rajta, pedig nagyon jól kezdődött, de sajnos nem mentette meg a korongot semmi. Ami kezdetben tetszett, az album végére irritálóan bosszantott, s az pedig a női ének semmilyensége volt.
Melodic Death Metal with Middle Eastern Influences (Male & Female vocals) szól az anyagról az ismertető. - Hát... Ekkorát már rég unatkoztam egy albumon, hiába a penge hangzás. Nem hinném, hogy jelen esetben ajánlanám ezt bárkinek is, de... Aki szereti a stílust, annak lelke rajta. - (Ami először még tetszett, az a második, harmadik szám után már idegesítő volt. Az album végére pedig már utáltam is a lemezt. ) - Tuuuuuuuuucat!
mind csak állandó hp tag csak olvasói
Hangpróbák: 1. ... 267. 268. 269. 270. 271. 272. 273. 274. ... 346. Full screen Vertikális nézet
2014. szeptember 20.
9000Sanyi arallu72 Belial boymester emp Gall666 insomnium mike666 Nagaarum nascence Perszepeta Pistike66 Redrum ∑:
1. Redrum
Sólstafir
Ótta
8 10 10 10 10 9 6 10 10 10 10 10 9 9.2
2. emp
Dark Fortress
Veneral Dawn
7.5 9 8 9 10 7 10 8.5 9 9 10 10 7.5 8.6
3. Nagaarum
Odraza
Esperalem tkane
7 7.5 7 9 10 7 6 8 10 10 10 10 8.5 8.3
4. viribusunitis
Naga
Hēn
6 10 10 6 5 9.5 5 8 8 5.5 8 6 4 7.2
5. arallu72
Rude
Soul Recall
5 10 7 8 6 9 4 9 2 8 5 6 5.5 6.5
6. nascence
King Dude
Fear
7 10 7 6 8 3 3 3 7.5 10 7 5 7 6
7. ZolixiusRex
Wall Of Sleep
No Quarter Given
8.5 9 2 7 8 6 5.5 4 4.5 6.5 6 6 3 5.9
8. cheerleader
Arkan
Sofia
6.5 7 1 4 5 5 8 4 6 7 6 7 6 5.6
9. 9000Sanyi
Asphalt Horsemen
Asphalt Horsemen
9 2 4 5 8 6 5 6 4.5 4 6 6 3 5.6
10. godfucked
The Wounded Kings
Consolamentum
7.5 3.5 7 3 4 7 4 8 6.5 4 6 6 5 5.4
∑:
7.2 7.8 6.3 6.7 7.4 6.9 5.7 6.9 6.8 7.4 7.4 7.2 5.9 6.8
nascence 2014. szeptember 20., szombat, 21:41
nascence
Csatlakozott:
2010. november 27.
Hozzászólások: 671
Válasz Redrum üzenetére:

Volt már olyan, hogy az ajánló a pontszámával lehúzta a beajánlott albuma összpontszámát? :-D

Bár vártam a Sólstafirral vasárnap délig kb., hogy más beajánlja (mivel az előző körben valaki már ezt megtette, de akkor még nem jelent meg a lemez), de hát rám maradt ez a kötelesség.



Pont ezért nem ajánlottam be újra...mert gondoltam, hogy csak megteszi valaki...
Pistike66 2014. szeptember 20., szombat, 20:42
Pistike66
Csatlakozott:
2008. június 17.
Hozzászólások: 3408
Válasz Redrum üzenetére:

Volt már olyan, hogy az ajánló a pontszámával lehúzta a beajánlott albuma összpontszámát? :-D

Bár vártam a Sólstafirral vasárnap délig kb., hogy más beajánlja (mivel az előző körben valaki már ezt megtette, de akkor még nem jelent meg a lemez), de hát rám maradt ez a kötelesség.

Jó húzás volt, érdekesség, hogy rekord mennyiségű 10-essel (10 darab tizest még nem kapott lemezt szerintem) sem sikerült átvenni az örökranglista vezetését. :-)
Redrum 2014. szeptember 20., szombat, 20:36
Redrum
Csatlakozott:
2012. március 5.
Hozzászólások: 449
Volt már olyan, hogy az ajánló a pontszámával lehúzta a beajánlott albuma összpontszámát? :-D

Bár vártam a Sólstafirral vasárnap délig kb., hogy más beajánlja (mivel az előző körben valaki már ezt megtette, de akkor még nem jelent meg a lemez), de hát rám maradt ez a kötelesség.
Nagaarum 2014. szeptember 19., péntek, 22:42
Nagaarum
Csatlakozott:
2011. június 30.
Hozzászólások: 2173
Válasz 9000Sanyi üzenetére:



Dehogynem.
Törölni fogjuk.

Hát azt én is törölném... |-D
Az én válaszomat úgy kell érteni, hogy amióta itt vagyok, még nem volt okunk a törlésre.
--
Nagaarum YouTube Csatorna
Pistike66 2014. szeptember 19., péntek, 15:52
Pistike66
Csatlakozott:
2008. június 17.
Hozzászólások: 3408
Válasz Redrum üzenetére:

Egyébként olvasgatva a HP szabályzatát, megkérdezném, hogy ez a szabály még mindig él-e, vagy csak a megszokás miatt van még ott?

1. Az oldal profiljába illeszkedő albumot ajánlj, azaz legfőképpen metalt.

Nagyon is él, és ha rajtam múlik, élni is fog. :-) Mert az azért nagyon nem lenne jó, ha egy forduló pl. 10 olyan lemezből állna, aminek semmi köze metálhoz. Szóval maradjon csak az a szabály és a kivételek ezután is erősíteni fogják a szabályt. :-)
9000Sanyi 2014. szeptember 19., péntek, 07:11
9000Sanyi
Csatlakozott:
2005. március 17.
Hozzászólások: 1688
Válasz Belial üzenetére:



Ez azért határozottan megnyugtató.
Ezúton meg is köszönném a szerkesztőknek, hogy létezik az oldal.


Mi meg, hogy olvassátok, reagáltok, HP-ztok, fémtárlatot, koncertnaptárt szerkesztetek, stb. (yes) \m/
--
9000Sanyi
Belial 2014. szeptember 19., péntek, 07:00
Belial
Csatlakozott:
2012. május 9.
Hozzászólások: 689
Válasz 9000Sanyi üzenetére:



Dehogynem.
Törölni fogjuk.


Ez azért határozottan megnyugtató.
Ezúton meg is köszönném a szerkesztőknek, hogy létezik az oldal.
9000Sanyi 2014. szeptember 19., péntek, 04:19
9000Sanyi
Csatlakozott:
2005. március 17.
Hozzászólások: 1688
Válasz Redrum üzenetére:

Ha teszem azt, be akarok ajánlani egy hip-hop albumot (nyugi, nem akarok, én sem szeretem), akkor az sem fog kerülni törlésre?


Dehogynem.
Törölni fogjuk.
--
9000Sanyi
© 2001-2017 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.035 seconds to render