Ez mi a tököm? Progresszívnek zavaros, a black metal részek meg idegesítőek. Még az előző körös Nig Ho is jobban tetszett.
Ez az etalon? Jót nevettem. Az Accuser-The Conviction lemeze is jobb. De az se a thrash csúcsa. Visszhangosított csörömpölés a rég lerágott csontokból. Egyszer, közepesnek elmegy. Rég várok egy jó lemezre a stílusban de ez se az.
Az előző jobban tetszett. De többet vártam. Még így is okés.
A szokásos hangulat van, jó számok nincsenek kategória. Bebaszva elvihet a hangulat is, de nem hagyom magam befolyásolni.
Nem azé' de ilyen minden nap jelenik meg. Pont az a baja, hogy a mai naphoz igazították a hangzást meg mindent. Persze én szívesen hallgatom ha nincs más. De nem egy nagy robbanás. Thrashen belül ez egy hetes. Nem egy Virus-Pray For War
Az előzőek nem, de ez maxi teljesítmény. A vocoder meg hjajj jólesett.
Nekem a Soulreaper jutott eszembe a hallgatása közben. Jó ez de nem kiemelkedő mint az előbb említett. Faszagányos jólesik hallgatni bármikor.
Az Obscura tanulhatna? Majd ha melegbárokba járok akkor jó lesz ez a zene. Tizenévekeseknek totyom potyom paliknak akik majd eldöntik milyen neműek azoknak biztos kemény meg jó. Számomra ez fos.
Már az előző lemeznél is az volt az érzésem, hogy az összes dal amolyan intro, vagy átvezető féleség, úgy néz ki, hogy ez náluk koncepció. Nincsen csúcspontok, csak elindul a lemez valahogy, majd ugyanazt az izgalomszintet próbálja fenntartani, de annyira hozzászokik az ember ehhez, hogy végül amolyan háttérmuzsikává szelídül. Hát nekem annyira ez nem jön be. Summázva: semmitmondó és izgalommentes.
Szinte leírhatnám ugyanazt, mint amit a korábbi lemezükről. Én értem az újításokat, néha egészen élvezetes is, amit művelnek, de a végeredmény az, hogy nem szívesen hallgatnám meg újra.
Ez bizony kellemes. Ami miatt nem tudom jobbra értékelni az az, hogy nekem túl nagy a kavalkád. Van itt minden old school thrash/blacken át a viking melódiákig, sokszor volt olyan érzésem, hogy ezzel próbálják kreativitásbeli hiányosságokat elfedni.
Meg sem vártam a végét és már el is távolítottam a Spotifyomról, annyira jó volt. De nem a legrosszabb ebben a körben!
Egyik haverom csinálja a Bagzó macskákat. Ott ugye az a koncepció, hogy nem írnak dalokat, és úgy koncerteznek. Szerintem valami ilyesmit csinálhat ez a brigád is lemezfelvételnél. De ellentétben a Bagzó macskákkal, szerintem ők komolyan is gondolják ezt az egészet.
Csak azért nem érzem elvesztegetett időnek, amit hallgatásával töltöttem, mert közben dolgoztam. El nem tudom mondani, hogy mennyire felesleges.
A végére nagyon kifullad a lemez, pedig addig egész pofásra sikerült. Szerencsére érezni lehet a törekvést, hogy kerek dalokat írjanak, egy-két tétel kifejezetten slágeresre sikerült. Én továbbra sem tudok elítélni valakit, aki meg akarja mutatni, hogy tud gitározni (dobolni, énekelni, akármi), ha ez nem csap át öncélúságba. Szerintem itt azért kisebbségben vannak az öncélú pillanatok.
A mai világban alkotni nem könnyű. Minden dalt megírtak már, minden hangot lefogtak már, minden refrénről kiderül, hogy valamelyik másik dal ihlette, amiről szintén kiderítik, hogy nyúlták, ezért furcsán hasonlít minden egymásra. De, hogy egy zenekar meg sem próbálkozik azzal, hogy ne lógjon ki a lóláb, azt kicsit nehezen tudom megérteni. Tipikus példája ez a lemez annak, amikor csak bevált sablonokból tud egy zenekar építkezni, és ami nincsen benne a példának tartott zenekarok repertoárjában, azzal nem is próbálkoznak. Ellenben van itt galoppozós, triolázós, középtempós dal, lassú ballada, epikus zárótétel, a dalok típusát és minden váltást, minden riffet gyakorlatilag a nagy power/heavy metal kézikönyv szerint írtak meg. Ha pozitívumot kellene mondanom, akkor annyit azért találnék, hogy a címadó legalább jópofa lett, lehet, ha a többi dal is hozta volna ezt a szintet, akkor egészen 6-7 pontig is eljutottak volna.
Az a baj ezzel a zenével, hogy nem lehet komolyan venni, pedig nagyon keménykednek.
Egyértelműen a legjobb lemezük eddig. Egyetlen negatívum a rövidsége. Pedig most sikerült elérni azt, hogy minden egyes dal pöpec legyen, nem érzek sem töltelékeket, sem üresjáratot. Lehet, hogy ennyi idő kellett nekik, de végre összeállt a banda muzsikája. Kíváncsian várom a, ha minden igaz, hamarosan érkező folytatást!
Minden lemezüket szeretem, változnak amit én soxor nehezen tolerálok, de ők okosan csinálják.
Nekem bejött, nem lett favorit de megjegyeztem a nevüket, és a mai túlkinálatos piacon az teljesítményt követel.Nu még egy ponttal nőtt, lehet még egy két nap és 10et adnékrá.
Ez a trashnek az a fajtája amiből ki nől az ember max 25 éves koráig.JAH NEM EZ AZ ODABASZOS IGÉNYES.
JÓ!!! Hasznos volt nekem ez a kör.Ezt is megtartjuk.
Szerintem sem vagy vele egyedül Pistike :)
Ez a trashnek az a fajtája amiből ki nől az ember max 25 éves koráig.
Egyszerűen nincs kedvem leírni a véleményem.
Osztom BlackZone véleményét.
Egynek jó, de ma már ez kevés, nagyon kevés.
Egy zenekar van akitől tetszett hogy bele énekeltek a kemény zenébe , ez pedig az Opeth, senki mástól nem tudom komolyan venni.
A fanyalgókat kell, hogy erősítsem. Ha meghallok még egy Sátánt, vagy Lucifert... Ettől nem nagyon tudtam elvonatkoztatni, mivel már egy ideje rettentő gyermetegnek tartom ezt a megközelítést. Ugyan akkor számomra zeneileg sem történt semmi olyan, amitől elhasaltam volna.
100% hangulat. Nem technikai villongások, vagy reszelések adják a magot, csak a vegytiszta hangulatkeltés. Nagyon nehéz műfaj, de ez mestermunka ebből a szempontból.
Elismerem erényeit, de a stílus tőlem távol áll.
Hagyománytisztelő fekete fém ahol a téma észak. Miért nem ért meglepetés egyetlen másodpercre sem?
Nagyon nehéz lemez. Hangulat is kell hozzá szerintem. Ugyanakkor a magam részéről igen kellemes a zongora használata és sok más olyan apróság, amivel feldobják az anyagot. Mert bizony fel kell. Még egy kis beteg hangulat és kicsivel több dinamika a következőre és beérhet a 10 pont, de itt most maradt bennem hiányérzet. Bemutatkozásnak viszont szép teljesítmény egy ilyen rusnya dögöt kiokádni magukból. Még csúnyábbat legközelebb!
Nem a szívem csücske.
Ugyan az érzem, mint Pistike. Nagyon uralják a hangszereiket, de ezek csak egymásra hányt témák. Nincs kohézió és ami még fontosabb, hogy lelketlen. Nincs lendülete, vonzása. Szépen szól, de minek? Egyformán unalmas akkor is, ha lassan és akkor is ha gyorsan nyomják. Szomorú.
Nekem az ilyen stílusú lemezek mind egyformák. Az alapján tudok különbséget tenni közöttük, hogy melyik mennyire idegesít, irritál. Ez eléggé...
Iparos meló, de szórakoztató és kellemes a fülnek. Ha a hazai viszonyokhoz mérjük, akkor lehetne magasabb is a pontszám, de nemzetköziben mérve ez csak egy jól megírt lemez ami a stílus határait egy másodpercre sem lépi át.
Az Ad Nauseam és a Textures összehasonlítása?? Komolyan? Azt tudni kell, hogy én nagyon kedvelem a csapatot és a Silhouettes óta követem őket. Eric Kalsbeek szerintem még mindig jobb énekes, bár mostanra megtalálta a helyét Daniël is. Az előző lemezzel nehezen barátkoztam meg, konkrétan hónapok kellettek, és lehet, hogy itt is erről van szó, de nekem ez most még nem állt össze. Hallom, hogy jó amit csinálnak, de nem azt kapom, amit tőlük elvárnék. Elégedetlen vagyok!
Lásd: kritika.
Zeneileg érdekes, kortalan, sablonoktól mentes és....legtöbbször álmosítóan unalmas.
Vannak nagyon jó pillanatai, de kiugrónak messze nem nevezném.
Íme, egy nem túl ismert, soklemezes zenekar, aminek a leggyengébb produktumaira is minimum 8 pontot adnék. Régi kedvenc. Az előző lemez 9-et kapott, ezt viszont nem tudom megunni.
Hangulatos és ocsmány, de ha legalább 5 kiemelkedő pillanatot össze tudnék kaparni az emlékezetemből, nem jönne össze, arra még gyúrniuk kell, de nagyon biztató bemutatkozás.
Középszerű, de rossznak semmikép sem nevezhető old school cucc.
Gondoltam ma reggel ezzel pörgetem magam, de csak totál lefárasztott. 5 pont a hangszerek elegáns kezeléséért, a többi pedig egy nagy nulla.
Nem az én világom és kb. akkor hallgatok ilyet, ha a próbák próbája elém sodorta, de én most ezen a sablontengeren napközben igen jól szórakoztam.
Kellemes death metal cucc komfortzónán belül mozogva.
Ebből úgy tizenöt éve kinőttem...
Sok erős lemeze van a Rotting Christ-nak, de a Rituals-on nem érzem hogy kreativitás terén csúcsformában lettek volna!
Lentről indult a pontszám, de a 10-eseket látva biztosítottam az anyag kiismeréséhez a kellő időt, türelmet, nyitottságot. Ha beüt a cucc, akkor döbbenet van rendesen.
Szerintem a legerősebb lemezük a Cold Steel! A Wildfire klasszikus nem lesz, de nagyon oda lett rakva attól független!
Elég közepes ez összességében.
Rossz volt hallgatni. Már-már kínos.
Az Obscura határozottan az egyik legidegesítőbb tech-death csapat a nemzetközi porondon. Ide hallom a bőrredő (hétköznapibb nevén fityma) csattogását.
Az az fő baj hogy nagyon megkésett a csapat zeneileg, de ezt leírták már előttem. A lassabb, epikus-lírai szerzemények meg totál kapufák, ráadásul jól megszórták ilyenekkel a lemezt.
Mostmár legalább képes vagyok végighallgatni egy teljes Textures lemezt, ez régebben nem volt elmondható.
Néha picit már fárasztanak a ritualisztikus elemek, de maga a lemez, összességében tetszik. Változatos!
Nem hétköznapokra való zene ez. Több hangulatomban és körülmények között is kipróbáltam ezt az elmúlt két hétben, és hol jobban, hol kevésbé adta meg magát. Ez a mértékű pszichedelia megkíván egy elborult lelkiállapotot, amely teljes mértékben képes kizárni a külvilágot. Egy beteg, elvont, ad hoc színházban hallgatnám meg a legszívesebben. Bár jónak tartom, most túl nagy falatnak tűnik. Lehet, hogy a metalos él hiányzik nekem belőle, az jobban egyensúlyban tartaná a korongot. De ez már az én ízlésem.
Nincs egyetlen olyan pillanat sem a lemezen, ami ne lenne tökéletes. A véremben folyik, a húsomban érzem, a szememben csillog. Mindegyik dal a kedvencem róla, teljesen letaglóz! Ebben a stílusban EZ az etalon, ezt kell alapul venni, így kell alkotni! Fel van adva a lecke, lehet próbálkozni és elhullani! Ez egy mestermű!
Nincs mese, ez valóban jó. A hagyományőrzésen kívül nem kevés tartalommal is sikerült megtölteni a lemezt. Nekem az epikus, himnikus Witchcraft dallamai tetszettek a legjobban és a Storming from Beyond örvényszerű kiállásai. De többet is felsorolhatnék. A 8-as a minimum, amit az album megérdemel.
Már-már fekete szurkos lepelként olvad az emberre az iszonytató hangulat. A zongora beteg használata, a Morbid Angelre emlékeztető túlvilági hangok, a tiszta ének delejező felbukkanása, a súlyos belassulások mind-mind meggyőzőek. Nehéz hallgatni, de nálam az ilyesmi működik!
Fogalmam sincs, mi vett rá, hogy másodjára is meghallgassam... Ötletmentes övezet! Fárasztó.
Nem éppen a legkedvemrevalóbb árnyalata ez a death metalnak, a túl sok melódia és a sötétség hiánya nálam ritkán jut el nagyon messzire, de ennek ellenére szívesen hallgattam meg párszor. Szerintem igenis élvezhető a korong, akinek pedig szívügye a zenekar (vagy stílus), annak nagyon be fog jönni. Be akartam állni én is a 7.5 pontot adók sorába, de néhány kimondottan kiemelkedő rész (pl. Ode to the Sun dal) meggyőzött a 8-asról.
Ez éppen az a fajta heavy metal, ami nekem nem jelent semmit. Belekötni nem tudok, és nem is akarok. Ha ezt a zenét szereted, akkor ess neki, mert a Wisdom jól elsajátította a stílus védjegyeit. Hozzám a Mercyful Fate, King Diamond, Wolf, Sanctuary, RAM...stb. féle heavy metal áll közel.
Egyenértékűnek tartom a Napalm Death, Cut Up, Grave...stb. aktuális anyagaival. Semmivel nincsenek lemaradva Angerseedék. The Ultimate Burden, The Proclamation, Age of Blackening: három igazán kiemelkedő dal. De jól sikerült az egész lemez. Amennyiben ennyire vegytisztán akarja tartani valaki az old-school death metalt, elér bizonyos határokat, amelyeket nem lép túl, ezen belül viszont a fiúk mindent kihoztak a stílusból, amit csak lehetett.
Én igyekeztem... de csak akkor működne a dolog, ha erőszakkal magamra erőltetném. Egyszerűen nem fognak meg a dalok. Lepereg rólam az egész.
Ez nekem már túl profi, túl átgondolt, és főleg váratlan megoldásoktól mentes zene. Azt hiszem a közös nevezőm a Rotting Christ-tal úgy a Sleep of the Angels-ig tartott, bár a Theogonia idején még volt egy jó nagy fellángolás....
Ezt írtam két és fél éve az előző lemezhez: "Érdekes lemez, én díjazni szoktam azon törekvéseket, amikor egy banda keresi a határokat, és bármit megvalósít ami akár jóval túlmutat a műfaji kereteken. Csakhogy minden szimpátiám ellenére nem annyira élvezetes hallgatni a cuccot.. a kiváló pontszámhoz az kéne, hogy a zene egy kicsit jobban nyisson a hallgató felé, mert így csak a hű meg a ha marad. Néha már egyenesen olyan érzésem volt, hogy sznoboknak szól ez a zene (vagy maguk a zenészek azok), és ez nem jó jel" - Mára már még intoleránsabb lettem az ilyen jelenségekkel szemben, teszem hozzá. Klasszikus értelemben véve a zenehallgatás örömét nem adta meg az album...
Megérte ezer évet várni az új Deströyerre. Elementáris, lehengerlő, és amit sosem gondoltam volna, hogy zeneibb mint valaha.
A black metal határait nem feszegeti, de elképesztően hangulatos, kreatív zene. Pár perc alatt megpuhítottak.
Különösebben nem hozott lázba.
Tudom hülyén hangzik egy sokadgenerációs oldschool thrash csapat esetében önálló arculatot keresni, de azt én nagyon hiányoltam itt...volt azért 2-3 pofásabb dal.
Elismeréssel adózom a csapat sznobizmusa - vagy nevezzük ezt tudásnak... - előtt. :}} Ehh, túl egyszerű lélek vagyok én az ilyen zenékhez.
Kicsit egydimenziós a csapat, de el kell ismerni hogy jól művelik ezt a Helloween, régi Hammerfall-környéki euro power metalt, aki szereti az ilyesmit, az megtalálhatja a számítását.
Magabiztos debütálás, de a death metál műfajához ez az anyag pont annyira nem tesz már hozzá semmit, mintha beleköpnék a tengerbe... Lement az anyag, konstatáltam hogy a műfaji sztenderdeket jól hozzák a srácok, oszt annyi.
Ha technikás, progos zenéről van szó, akkor az Obscura, meg az Ad Nauseam sokat tanulhatna a Textures-től!
Nekem nincs olyan lemezük ami ne lenne 10 pont környékén...imádom a zenekar ténykedését, a kántálásos részektől meg a hideg kiráz pozitív értelemben
Szenzációs hangulatú lemez, amit ebben a műfajban amiben tevékenykednek elég nehéz kivitelezni
Szenzációs lemez...10 remek dallal
Remek lemez...
Nekem ez időnként túlságosan súlyos már amitől romlik az élvezeti érték.
Trash abból a fajtából amit nem szeretek
Régen nagyon szerettem őket de itt tényleg mintha minden hangot csak egymásra dobáltak volna
A régi énekes fényévekkel jobb volt szerintem
Nagyon jó lemez.
Magasról tesznek minden elvárásra. Ez a hangzásvilág, az alámerülés mind a 70-es éveket idézi számomra, azon belül is egyetlen zenekart. Fantasztikus lemez!
Ez nekem túlságosan metal... Olyan, mint a Jagermeister. Mindig is házipáleszos voltam.
Pár éve még rácuppantam az ilyenre, az előző anyagukra 9-et adtam, de mostanra már annyira nem hat meg...
Nem vagy vele egyedül Pistike :-D
Én szeretem a tikatika tresst, de ennél, ha egy számot hallottál, hallottad mindet...
Ösztönösen arra gondoltam, hogy ez egy dobos szólólemeze a gusztustalan dobra kevert hangzástól... Aztán megjött a többi hangszer, és megnyugodtam, hogy csak a szokásos progmetal őrületről van szó. A vocoderen kívül nem hallok benne Cynic hatást.
Egyenlőtlen küzdelem egy Rotting Christtel vagy egy Oranssi Pazuzuval egy mezőnybe tenne egy ilyent. Előbbiek 3 hangból nagyon érzik. Ezek itt 333-mal sem mennek semmire. Az új Pokolgépnél egy kicsit jobb. Épp hogy. Az, hogy a csávó belefekszik a duplázóba, nagyon vagányul hathat, de így sokkal könnyebb eldobolni ezeket a témákat. Az ének meg minden dalban ugyanaz.
Death metal... Semmi több. Annak kiváló.
Ügyesen bánnak a hangnemekkel, és számomra ez a fő szempont.
A 10 pontot most nem érdemli meg tőlem, mert az album közpén lévő dalok nem nyűgöztek le, Ettől eltekintve már legalább hússzor végigtoltam...
Jajj de művészlelkek ezek...Néhol már annyira sznob jazzesbe ment át a hangulat, hogy kezdtem unni, persze mindig jött a megváltás. Vegyes érzelmeket vált ki belőlem.
Ez aztán ütős anyag. Az elején megijedtem, hogy csak thrash elemek fognak hömpölyögni, de a Hymn to Dionysus és hozzá hasonló számok nagyon meggyőztek.
Elcsépelt pandametál...
A lassú részek jobban tetszettek mint a kapkodósak. Elismerem erényeit, de nem kötünk hosszútávú barátságot.
Hangya-taposó, idegbeteg, lejárt szavatosságú...nincs ellenemre a thrash, de ez nagyon "mainstream".
Ha Dream Theaternek hívnák őket, akkor talán sikeresebbek lennének. Bár szerintem ők még náluk is "fenköltebbek"
Höhöhö, már megint egy Forgács komptaibilis lemez...Eltekintve a stílusától, nem szívesen szólnám le, mert profin csinálják ezt a műfajt...és valamiért itt nem érzek izzadságszagot...
Azt hittem, megint valami unalmas death anyag. Ez egész modern és szórakoztató. Ugyesek a srácok. Hosszú távon nem mondanám, hogy leköt az anyag, de voltak itt meggyőző pillanatok.
Igazi selyembe csavart fémzene...köcsögmódra. Ismét a nyolc húros, djent elemktől várják, hogy erőt sugározzon a zenéjük. A Fear Factory, Nevermore, Soilwork...és még sok mástól való stílus elem kikandikál, de szerintem a hangzás nélkül semmit sem érne. Ez van, nem szeretem a műanyagot, persze a hangszeres tehetségük az valbóan kiváló...
Az image-ük nem izgat, a zenéjüket meg mindig szerettem, képesek érdekes, izgalmas dolgokkal meglepni.
Lehet hogy sznob vagyok, de legyen, kit érdekel. :-P Számomra ez a forduló másik csúcsteljesítménye.
Újra meghallgattam a Phoenix Risingot, és az most is sokkal jobban tetszik ennél. Persze nem rossz ez, de annak a lemeznek a mocska sokkal jobban magával ragad. :-)
Semmi újat nem hoz, de a maga hagyományos keretei között nagyon jól összerakott, hangulatos lemez.
Ennek aztán van hangulata... Ilyen éjsötét, morbid, túlvilági blackened death metalt én rég hallottam, lehet, hogy egyedül leszek vele, de nekem ez abszolúte maximális teljesítmény ebben a műfajban.
Thrash... :-(
Az előző körben szerepelt Ad Nauseamhoz hasonlóan ez is igen sűrű death metal, csak abban megvolt a plusz, amiért tetszett, ebben meg nincs, mondhatni végig unatkoztam rajta.
Kösz, de az ilyet már nemigen fogyasztom... amúgy tisztességesen megcsinált zene, csak abszolút nem érdekel.
Én mindig próbálkozom velük, de mindig be kell látnom, hogy nem igazán szeretem, amit csinálnak, eleve nem túlságosan kedvelem a djentet, az ordibálás meg rövid úton az idegeimre megy. Ez van... Egyébként zenélni azt tényleg tudnak, csak én nem találok bennük túl sok élvezetet.
Azonnal felismerhetően RC. Kellemes, de sok a "mellébeszélés". Ez is jellemző RC sajátosság.
Öncélú művészkedés dalok nélkül. Van az a pénz, hogy újra meghallgassam....
"Tucath Black/Thrash"
Érdekes, jó zene. Több figyelmet kíván, mint hasonszőrű társai. Eddig jutott.
Hangulatilag rendben van, de nélkülözi a kiugró pillanatokat. 15 perc után elvesztettem az érdeklődésem.
Elő a magas szárú edzőcipőt meg a szakadt csőnacit! Amerikai ízű gyilkos thrash a bajor gyerekektől. A mai kor igényei szerint megformált intenzív, húzós dalok laza gyűjteménye azoknak, akiknek jelent még valamit a műfaj. (...a csőnaci már nem jönne rám, de a fíling megvan....)
Az átlagosnak is vannak fokozatai....ez nagyon átlagos.
Na, ez az igazi szerelemgyerek.Anyját és apját sem tagadhatná le.
Ez egy fasza lemez minden tekintetben. Kár, hogy manapság nem nagyon hallgatok még csak hasonlót sem....
Bár próbálták populárisra formálni mégsem érzem, hogy legközelebb is elő kellene venni. A csapat rajongói viszont nem fognak csalódni.
Jó, és a többi? - Mainstream-black... :D
Az ötletek s a kivitelezés sem hagy kívánnivalót maga után, de hogy számomra ez az egész miért nem áll össze, még mindig keresem...
Rutinmunka. Futáshoz, kocogáshoz ideális zene. :D
A meleg szobában ülve, egy kényelmes kanapéban kevésbé ért el a fagyos északi szél. - Mindenesetre a rajongók biztosan el lesznek vele, amíg a tavasz első napsugarai elérnek idáig is. :) Reménykedjünk... - Én személy szerint valami sötétnek jobban örültem volna.
Ehhez nekem még fel kell nőni, de lehet maradok inkább gyerek. Sáros és koszos, s ráadásul még lelke is ... Bökdösöm, piszkálom egy bottal, de megriadok tőle, ha megmozdul. Inkább hagyom ... - Anyu, én nem ilyen lovat akartam!!! - Had, dögöljön magától. - Inkább keresek egy kevésbé beteg pacit...
Itt aztán nincs kegyelem, a német Wehrmacht jön, lát, győz. :) - Hogy tömören fogalmazzak: Színtiszta Thrash Metal!!!
Tuuuuuuuuuuudom már... Leesett. Végül is szórakoztató volt, meg minden, csak valamit hiányoltam belőle, az pedig - ami a hibája a daloknak - hogy hiányzott belőle a lélek, s néhol túlkonstruált. Műfajában egyébként tökéletes darab szó sincs róla, igazi hagyatéka ez Chuck Schuldiner-nek. :) - Soha rosszabbat.
Van itt minden, mint a búcsúba. :) - Ezek ellenére pöpecz kis album, s megvannak az előnyei. - Kéne még pár ilyen album ide a hátunk mögé. Szerintem Andreas Deris jó kis csapatot vinne magával a zenekar személyében egy turnékörútra. :) - Ráadásul végre egy album, ahol arányosan szól minden.
Ha meg nem is váltják meg a világot, de legalább minden perce hallgatása közben regenerálódom valamennyit. Hála az ajánlónak. :)
Kellemes csalódás, hiszen eddig még nem volt szerencsém "találkozni" a hollandusokkal. - Itt minden a helyén találtatott. A kórusoknál néha be-beugrott a Soilwork neve is, de csak néha. - Szép jövőt kívánok a zenekarnak, máris nyertek maguknak egy rajongót. :)
A Hypnotisoitu viharukous pillanatában érte el a maximum pontot. (ja és vállaltan sznob vagyok :))
Na igen. Egy külön cikket lehetne írni azokról a gondolatokról, amik ilyenkor az eszembe jutnak. A Wisdom és ez a lemeze a tökéletes bizonyítéka annak, hogy még keményzenei téren is le vagyunk maradva úgy 15 évvel nyugathoz képest. Emlékszem, még 15-16-17 évesen toltuk a Stratót, a Helloweent, Gamma Ray-t, Freedom Call-t az első 2 Rhapsody-t. Na ez a lemez tökéletesen felér azok minőségével, hangulatával és hangzásával. Akkor is próbálkoztak sokan és mi is fülelgettük a magyar csapatokat Cross Borns-t, Demonlordot, hogy hűűűű ezek már majdnem olyan jók. De azért csak sokkal szarabbak voltak minden tekintetben és mi egy kicsit hazudtunk akkoriban magunknak. A Wisdom idei albuma nem "majdnem" hanem tökéletesen "olyan" jó, csak egészen véletlenül eltelt azóta 16-17 év... (u.i.: a stílus nyilván nem alapirány nálunk, és nagyon régóta nem hallgatom már én sem, de én úgy gondolom, hogy nekem nem savanyú a szőlő és ez a lemez a saját közegében a fent említett megkésést tekintve is egy profi munka, ahol nem hamis az ének, nem erőltetett magyar szöveg van, nem úgy szól mint egy próbatermi demo. Aki most is ebben a közegben mozog, annak nagy ünnep lehet, hogy sikerült valakinek kis hazánkból végre elérni ezt a szintet.)
Év lemezei közt van és tutira ott is marad.
Az előző, Marching for Liberty lemez közel tíz pontos szintje után ez a valóban egybitesre sikerült lemez egyértelmű visszaesés. Inkább hallgatom a régebbi anyagokat, ezt meg egy korrekt hatossal ignorálom a továbbiakban.
Csak egyet tudok érteni az előttem szólókkal, stílusában biztos jó, csak ez a lovaglós metal mindig untatott.
mind csak állandó hp tag csak olvasói
Hangpróbák: 1. ... 307. 308. 309. 310. 311. 312. 313. 314. ... 353. Full screen Vertikális nézet
2016. március 19.
arallu72 bandeeraz Belial BlackZone boymester Critical_Message farrrkas insomnium kopi Kriss Nagaarum nascence Pistike66 ∑:
1. farrrkas
Deströyer 666
Wildfire
5 7.5 8 7.5 7.5 9 10 10 7.5 10 7.5 9 7.5 8
2. Kriss
Rotting Christ
Rituals
7 6 8 7 9 7 8 5 5 10 10 9 9 7.5
3. boymester
Sorcier Des Glaces
North
8.5 5.5 8 7.5 10 6 8 10 3 9 7 6.5 8 7.5
4. Pistike66
Oranssi Pazuzu
Värähtelijä
3 6.5 9 10 6 10 7 5 5 10 10 8 10 7.3
5. kopi
Angerseed
The Proclamation
9 5 5 7.5 7 6 8 5 9 7 7 7.5 7 7.1
6. BlackZone
Apparatus
Apparatus
6 3 10 9 7 5 9 6 3 7 10 8 10 7
7. emperorl2
Textures
Phenotype
1 9 3 7.5 5 6 6 10 4 5 8.5 6 6 6.2
8. Lew
Obscura
Akróasis
10 7.5 3 6.5 5 1 8 4 6 5.5 4.5 5 5 5.7
9. viribusunitis
Battlecreek
Hate Injection
7 4.5 3 5 6 3 5 6 4.5 4 5.5 5.5 5 5.5
10. ZolixiusRex
Wisdom
Rise of the Wise
5 4 3 4 7 3 5 7.5 6 4 3 6.5 4 5.2
∑:
6.2 5.9 6 7.2 7 5.6 7.4 6.9 5.3 7.2 7.3 7.1 7.2 6.7
BlackZone 2016. március 18., péntek, 09:52
BlackZone
Csatlakozott:
2013. november 23.
Hozzászólások: 165
Válasz Belial üzenetére:

Ezt miért körön kívül ajánlottad??
Amúgy fasza. (yes)



Nem is tudom. Majd ha valaki szeretné betolja valamelyik körbe. (cool)
Én legközelebb egy tuti utolsót ajánlok, bár szerintem ez is esélyes az ilyesmire. |-D
Belial 2016. március 17., csütörtök, 16:04
Belial
Csatlakozott:
2012. május 9.
Hozzászólások: 698
Ezt miért körön kívül ajánlottad??
Amúgy fasza. (yes)

Válasz BlackZone üzenetére:

Körön kívül ajánlom azok figyelmébe, akiknek az Oranssi Pazuzu bejött: goatpsalm.bandcamp.com



--
A hit erőt ad...az isteneknek.
BlackZone 2016. március 15., kedd, 15:20
BlackZone
Csatlakozott:
2013. november 23.
Hozzászólások: 165
Körön kívül ajánlom azok figyelmébe, akiknek az Oranssi Pazuzu bejött: goatpsalm.bandcamp.com


Nagaarum 2016. március 14., hétfő, 22:54
Nagaarum
Csatlakozott:
2011. június 30.
Hozzászólások: 2205
Válasz zeba üzenetére:



Duplázós rock. :-D
De ez a lemez tényleg messze van már a klasszikus black metaltól. A hangzás is full steril...(mondjuk nálam ez nem gond...) De a gitártémák...nagyon rockosak.
Faszán összepakolt lemez amúgy. =] Eli, Eli, lama...

Vagyok akkora stílusnáci, hogy kijelentsem, a duplázó az EGYIK választóvíz rock és metal között. (hrhr)
--
>>> Kövess a Facebookon! <<<
zeba 2016. március 13., vasárnap, 16:17
zeba
Csatlakozott:
2010. május 9.
Hozzászólások: 1704
Válasz Nagaarum üzenetére:

Zeba!
A rocknál durvább ez. Themis nagyon nyomja a duplázót, így ez inkább a metal felé hajlik szerintem.


Duplázós rock. :-D
De ez a lemez tényleg messze van már a klasszikus black metaltól. A hangzás is full steril...(mondjuk nálam ez nem gond...) De a gitártémák...nagyon rockosak.
Faszán összepakolt lemez amúgy. =] Eli, Eli, lama...
Nagaarum 2016. március 13., vasárnap, 13:55
Nagaarum
Csatlakozott:
2011. június 30.
Hozzászólások: 2205
Válasz mekong üzenetére:

Tegnap volt szerencsém elolvasni a hozzászolásokat. Valóban nem a zenéről szóltak.
De ne felejtsük el, hogy a Dolmenes időkben nem volt szokás mindent törölni, ami valakinek nem tetszett... :-)

Szerintem legalább egy éve nem töröltem semmit. Pedig volt olyan, ami nem tetszett. -.-
--
>>> Kövess a Facebookon! <<<
9000Sanyi 2016. március 13., vasárnap, 12:46
9000Sanyi
Csatlakozott:
2005. március 17.
Hozzászólások: 1702
Válasz mekong üzenetére:

Tegnap volt szerencsém elolvasni a hozzászolásokat. Valóban nem a zenéről szóltak.
De ne felejtsük el, hogy a Dolmenes időkben nem volt szokás mindent törölni, ami valakinek nem tetszett... :-)


Változnak az idők, változnak a szerkesztők...

Persze, ahogy Naga írta, privátban meg lehet beszélni ezeket.
--
9000Sanyi
Nagaarum 2016. március 13., vasárnap, 11:41
Nagaarum
Csatlakozott:
2011. június 30.
Hozzászólások: 2205
Mindenkitől elnézést, akinek töröltem a (nem sértő) bejegyzését, de próbáltam következetes lenni, és eltüntetni az előzményeket is. Amint látjátok a saját kommentemet is megváltoztattam a Rotting Christ pontszámomnál. Szóval a törlés közben önkritikát is gyakoroltam.

(b) (b) (b) (b)

Zeba!
A rocknál durvább ez. Themis nagyon nyomja a duplázót, így ez inkább a metal felé hajlik szerintem.
--
>>> Kövess a Facebookon! <<<
© 2001-2017 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.037 seconds to render