jó kis lemez, nekem a második fele jobban tetszett. sokkal jobb mint a legutóbbi Cult of Luna.
Semmi hatás
Kellemes hallgatnivaló, bár nekem elég nagy műfaji katyvasz.
Egy szám erejéig elment még hangulata is volt, de a végére már nagyon untam.
Mély nyomot nem hagyott. Igazából semmilyen nyomot sem.
Sokszor az egyik nagy kedvencemet a Forest of Stars A Shadowplay For Yesterdays lemezét idézte meg.Persze nem éri el azt a szintet de bármikor szívesen újrahallgatom. Néha azért a tiszta éneknél kihívásokkal küzdenek.
Ezt már az első taktustól rettenetesen untam.
Sok ebből ennyi egyszerre. Nekem is nagyon hiányzott a vokál.
Jó, de sok ilyet hallottunk már.
Szerintem egyáltalán nem unalmas. A black death kombókat amúgy is szeretni szoktam,
Unalmas volt.
Egyetlen elonye a hossza volt.
Ez egy jo anyag, ebben korben kiemelkedo.Alaphelyzetben nem hallgatok sok viking metalt, de ez bejott.
Egetertek Nagaval es boymesterrel is.
Egynek jo, de kulonossen nagy hatast nem gyakorolt ram.
Hat ez nem jottat.
Szenvedtem, ez nagyon rossz volt.Egyebkent ez hol illeszkedik az oldal profiljaba??
1 szamot barmikor , szivesen, de ez igy tul tomeny volt.
Egy normalis mezonyben lemaradt volna , de ebben kiemelkedo lett.Vannak nala sokkal jobbak ebben a retro trash/death vonalon, de azt amit elvarok egy ilyen andatol, azt hozta.
Ez is lement annelkul hogy kulonosebben meghatott volna, majdnem jo volt...
Grrrmba - Imminent zsigeri erejét és hangulatát nem éri el, cserébe változatosabb, uram bocsá' ötletesebb. Az ilyen alkotások visszaadják a hitet, hogy van remény a magyar undergroundban. Csak ezek a próbálkozások rendre nem kapnak teret. A kör meglepetése számomra! Köszi az ajánlónak (úgyis tudjuk ki volt).
Időnként egész érdekes és váratlan dolgokat művelnek. Élvezeti értéke összességében viszont átlagos. Hamar a feledés homályába merül.
Biztos az a bajom, hogy a viking black soha nem tudott közel kerülni hozzám. Ezért aztán ezt se nagyon tudom értékelni. Számomra jellegtelen témák sorakoznak. Hallottam én ezt már kismilliószor máshol, mástól.
Határozott felüdülés a sok ön- és stílusismételgetés közepette. Nem hiányzik a metal, nincs bajom az ének milyenségével, amíg ennyire harmonizál minden mással. Meghallgattam az előzővel együtt is és fikarsztnyi hiányérzetem se támadt. Némileg más, de ugyan az a minőség, hangulat. Csemege a javából!
Nincs világrengetés. Nem hengereltek a nagy ötletek. Tisztességes, de van ilyenből éppen elég.
Az egyes tételek túl hosszúak. Nem tudják kellő tartalommal megtölteni. Avantgarde valóban, de a nagy művészkedésben szétesik. Nem érték el az ingerküszöböm. Úgy lement, hogy csak a hegedűre kaptam fel a fejem időnként. Azok se voltak elég karakteresek, inkább csak a hangja volt érdekes, mint sem a játéka. A vokál pedig nagyon vérszegény.
Néhány tétel erejéig leköt, aztán ásítás következik. Változatosabb, ritmusaival, hangulatával játékosabb anyag kellett volna a kisasszony szomorkodásához. Amikor azt gondolja, hogy ívet tol, akkor az inkább csak pukli a közel sík felületen.
Ha már fitymacsattogást akarok hallgatni, amit zenének álcáznak (nekem az ilyen nem szokott fájni), akkor inkább az Animals as Leaders. A maszturbációhoz viszont nekem több kell, hogy jó legyen. :)) A Beyond Creation hasonlat jogos, mint ahogy az is, hogy bár azt se tartom nagyra, mégis jobbnak érzem.
Precízen be van állva a sorba. Oldschool stílusgyakorlat. Akinek nem fáj, hogy lerágott csontokat dobnak neki, az jól fog mulatni.
Gondoltam megmenti ezt a kört metalban Montreal. Szoktam szeretni a kanadai formációkat, mert kicsit máshogy gondolkoznak, máshogy vannak bekötve az idegvégződéseik. Ez itt most nem jött össze. Szép próbálkozás, csak hát izgalommentes. Az éneket kár volt előre keverni, mert pont hogy nem hangsúlyos. Az is lehet, hogy sokat vártam. Még nyúzom, hátha...
Meglepően jó és kreatív hazai. Még emésztenem kell.
Ezt a borítót elpocsékolni erre...nagy kár.
Viking black? Úgy döntöttem az elején, hogy zsigerből utálni fogom, de nem megy... a hangzás valóban lehetne jobb is, de ez már csak szőrszálhasogatás. Végig jól szórakoztam.
Elismerem sötét mivoltát, de nekem az egyhangú vokál és a kevés metál nagyon nem jön be.
Nehezen vergődtem vele zöld ágra, mert hol nagyon élveztem,hol baromira untam. Ez afféle modern metal black alapokon, nem sok trúskodást hallani benne, ráadásul a minőségi tiszta ének dob rajta akkorát, hogy ne legyen tucat. Némi gátlástalanság, mocsok és sötétség elfért volna még benne, akkor ragadna a hallójárataimba rendesen...
A hossza ellenére engem lekötött, az ének pedig kifejezetten sokat dobott rajta, nem a megszokott.
Nem rossz ez a maga stílusában, csak nem érdekel.
Nekem bejön ez az EP-s megoldás, mert így legalább nem kell végighallgatnom ebből egy albumra valót. Ennyi hangból már legalább háromra is futotta volna. Ha fúzióra vágyom, akkor Mahavishnu Orchestra - Birds Of Fire hónapokra eltelít. Vagy Fuzzy Duck:)
Szerintem death metal mivolta ellenére egész változatos lett, akad váltás bőven és emlékezetes téma is, még akkor is, ha az újdonság ereje hiányzik belőle. Elhivatott, profi cucc.
Amilyen hosszú, olyan unalmas. A pár jó téma pedig ennél többet nekem nem ért meg.
Megleptek a srácok, mivel sosem hallottam még róluk és mégis minőségi a zenéjük. Jó cucc, jobb mint a mostani Neurosis, azonban a vokállal nem tudtam kibékülni. Ott még lenne lehetőség csiszolgatni, egy-két fekvésváltást kipróbálni, mert elég egysíkú.
Mi? teljesen jó ez! Nem tudom, mit hallgattok... :D
Nem tudok mit mondani, ez a csapat egyszerűen nem tud hibázni. Hiteles, élvezetes és teljességgel egyedi a saját közegében. Ez számomra a viking metal non plusz ultrája. A Baklengs mot intet tétel pedig esélyesen az év dala lesz nálam. Hihetetlen jól indul 2017!
Egyenes Következménye ez a lemez a Nothing But The Whole-nak. Számomra már most nagyon esélyes az év lemezére, de biztos vagyok, hogy akik a dzsidzsit, meg a metált keresik, azok csalódottan fognak továbbállni.
Bár egészen jó zene, néhol unatkoztam és bizony az is előfordult itt-ott, hogy felkaptam a fejem 1-1 riff / téma kiugró gyengeségén. A másik, hogy én ezt semmilyen szinten sem érzem black metalnak. Azért, mert krákog az énekes, még nem lesz az. Nyomokban sem látom a black szellemiséget. A "modern black" nálam meg valahol a Non Opus Dei / Odraza / Mgla vonalon leledzik. Na, de ettől mondom, nem rossz lemez ez, csak az én szemüvegemen keresztül nézve van egy kis stílusbeli képzavar.
Ez engem mocskosul irritál. Nagyon mesterkélt.
Időnként határozottan elvarázsolt. Sokszor a Chelsea Wolfe ugrott be a hangulatok terén. Lehet, hogy rendszeridegen, de legalább mi Sabou-k tartsunk össze :).
Anno a Control Denied és a Cynic lemezeken leseggeltünk a fretless bass hangjától, ami akkor és ott egy unikális dolog volt metal közegben. Ma már egyre jobban idegesít a plintyogása és egyre kevésbé érzem a létjogosultságát. Elsősorban azért, mert extrém mód vonzza a figyelmet és hát azért minden profi basszerost elismerve sem kimondottan róluk szól egy lemez zenei anyaga, legjobb esetben tökéletes részei csak az egésznek. A fretless meg kikönyököl az ablakba... Ezen felül az instrumentális albumokat sosem tudtam megszeretni. nekem nagyon hiányzik az ének, ami eszméletlenül karakteres irányt tud kijelölni egy lemeznek. Hörgés lesz death metal érzettel? Károgás post blackes éllel? Heavy-s tiszta ének? Grunge-os kornyikálás? Mind, mind képes egy teljesen más dimenzióba emelni ugyan azt a zenei anyagot. Enélkül nekem egy zenei lemez félkarú történet. Arctalan.
Nekem ez a tipikus hétpöttyös katica. Egyáltalán nem rossz, el is szórakoztat, de ebben a stílusban megvannak azok a klasszikus albumok, amiket időnként előkapok és nincs nagyon szükségem többre.
Az első felében még olyanokat akartam írni, hogy "nem rossz ez", "több van benne mint felületesen tűnik" stb. Aztán totál belefáradtam és ellaposodott.
Az Oakennel újabb zenekart ismerhettem meg, akik saját útjukat járják, és saját szájízük szerint gyurmázzák, alakítják a zenét. Ha az ember nem figyel, és nem akar kapaszkodni, elsiklanak mellette a hangok, és semmire nem emlékszik. Mondanom sem kell, újra és újra próbálkozni kell vele. Tüskés, szúrós, ugyanakkor agyonnyom. Már-már perverzió azt mondani rá, hogy tetszik, pedig ez a helyzet!
Egyéniséget, ötletek sorát felmutató minőségi death metal EP. Mivel más forrásból is táplálkozó, komfortzónán kívüli death metalról van szó, a 4-5 hallgatás kötelező még a műfaj híveinek is. Szólhatna vastagabban is, de ennek a hangzásnak is megvan a bája. Az utolsó dal maga a gőzölgő fertő! A borító pedig fenomenális.
A nyitó dal utolsó 2 percéhez hasonló megoldásokból kellett volna jóval több, és akkor leborultam volna előtte, mert az bizony lúdbőrös élmény. Az utolsó nóta is zseniális. Így is jó a lemez, a viking metalt kedvelőknek feltétlenül ajánlott. Legközelebb még bátrabban el kell rugaszkodni, ennyi az egész.
Nagyon jó a hangulata, sokszor próbálkoztam vele, de nem hat rám úgy, ahogy kellene, hogy hasson. A Your Skin... és a Let it Fall a két legjobb dal, érzésem szerint.
Igényes fajta black metal, részletekig kidolgozott, jól megkomponált dalokkal. Még nincs szilárd véleményem, hallgatni kell.
Az avantgárddal jóban vagyok, az ének a Dodheimsgardra hajaz, de a színpadiassága néha erőltetettnek tűnik. Kicsit mintha mindenből több volna itt, mint kéne. Rossznak semmiképp sem mondanám.
Ha gyönyörű női énekkel ellátott lágy, mégis mélyre ható zenét szeretnél hallgatni, akkor ott van Joy Shannon and the Beauty Marks és a Mo Anam Cara album. Azt már 2 éve nem tudom megunni, nagyszerű példája a metalmentes szép zenének. Nicole Sabouné is hasonló hatást kellene, hogy kiváltson belőlem atmoszférikus, elszállós zenéjével, de ez nem az a csatorna, nem az a hullámhossz, ami engem megérintene. Rólam lepereg, de nagyon!
Jó a zene, nagyszerűen játszanak, de kicsit arctalan, céltalan. Olyan, mint egy kályha, amely megpróbálja befűteni a szobát, de ablak, ajtó tárva nyitva van, és nem marad benn a meleg.
Erős lábakon álló, kellő zeneiséggel rendelkező death metal lemez. Határozottan érdemes hallgatni.
Na, ez kellőképpen untatott, fárasztott, a vokál pedig egy idő után idegesített is. Megváltás, amikor felbukkan valami izgalmasabb téma itt-ott pár másodpercre, de szerintem ezzel az anyaggal nem érdemes foglalkozni.
A szokásos sludge, post-metál körök újrafutva. Nekünk ez még itthon újdonság, én meg még csak 10 éve unom a műfajt...
A borító jó, a hangulat erős, a zene meg nudli a köbön..
Engem ez minden pillanatában untatott. Mi lett a régi, 2006 előtti Helheimmel?
A záró Let it Fall hatására újra és újra elkezdtem nyúzni az albumot, mert az valahogy megmozdított bennem valamit. Aztán valahogy csak oda lyukadtam ki újra és újra, hogy az album java része tőlem totál idegen. Most pontozzam csak azt, hogy a zene szembemegy a konvenciókkal?
Hát a tucat az nem ilyen. :)
Ami a kiadót illeti, a legjobb helyen van a csapat. A zene meg kimondottan érdekes, debütáláshoz képest ultra nehézsúly. Odafigyelést igényel, nem egy könnyen fogyasztható termék, ami jó dolog összességében, de mégsem tudom azt mondani hogy tetszett volna. Inkább csak jól eltalált részletekről beszélhetünk. Jó lehet ez a csapat majd egyszer..
Bírom ezeket a zenei hangulatképeket, amivel operál az album. Viszont átverve érzem magam, mert azt hittem, ez valami vérunderground cucc, erre látom hogy Century Media a kiadó...
'Ügyesek'...ez az anyag kivonata, leképződése annak a trendnek, amerre jó eséllyel tart - már évek óta - az extrém metal zene, és ezt az irányt én nagyon nem akarom.
A bejáratott panelek, ismerős környezetben....Most csak ennyire futotta, főleg azért, mert a múltidéző old School death metal csapatok közül a Necrowretch, Az Entrails, vagy az Interment sokkal jobban kenik...
58 percnyi jellegtelenség.
Rendkívül súlyos muzsika, a kör meglepetése nekem is. Sokat fog pörögni még.
Remélem mire eljutnak az első teljes lemezig addigra javítanak hangzáson és akkor lehet ez sokkal jobb is, nem az ótvar hangzástól lesz valami kriptasound szerintem.
Nem mondanám magamról, hogy viking black metál rajongó vagyok, de ez az album levett a lábamról. És a "Baklengs mot intet" valóban mindent visz az albumon, de a többi számban is vannak szerencsére remek megoldások, emiatt nem lett a jól megszokott tucat viking fekete fém.
Eléggé elrugaszkodtak a srácok a megalakulásukkor játszott blackened death metáltól, de szerencsére pozitív irányba tették szerintem mindezt, az előző albumuk is sima 10 pontos volt, de talán ez még jobban levett a lábamról...kegyetlen súlyos és sötét zene még akkor is ha valóban a metál elemek eléggé ki lettek hagyva belőle.
Jó kis lemez, igaz hogy nem true black metal, de a tiszta énekes részek baromi jók lettek. A pontszám mehet feljebb még.
Néha nagyon az énekre akarnak támaszkodni az avantgarde hangszeres részek helyett, de ehhez hogy működjön kellene egy kicsivel jobb énekes.
Nem az én világom.
Nem rossz ez, de nekem a vokál baromira hiányzik belőle.
Egy újabb semmi újat nem hozó oldschool halál metál banda..
Volt rajta pár jó pillanat, de összességében nézve unalmas volt.
"Kellemesen" szőrös és barátságtalan cucc, kellően változatos is, jár a dicséret.A hörgős ének szótagolása vagy nem is tudom, hogyan mondják ezt a szakik, az eléggé idegesítő lett.
Vakon megmondtam volna, hogy ez egy franciás földalatti cucc. Frankó a sci-fi kripta sound, egyáltalán nem elvetélt próbálkozás.
Baklengs mot intet mindent visz! Összeszedett és sokrétű album, a fúvós betétek búgása nekem nagyon bejön. Hangzással semmi gondom, sokat fog pörögni! Hail Valfar!
A hangulata: mint az óceán fenekére süllyedt atomtengeralattjáró legénységének utolsó órái. Sajnos kevés benne a metal, ez óriási csalódás számomra, pedig ennek így kellett lennie, ha a zenei útjukat nézem. Szeretni vagy utálni fogjátok, de ez valami utánozhatatlan lett.
Megjelenés óta minden nap többször lepörgettem, mert nagyon elkapott, mert annyira fogós, hogy ilyet régen hallottam! Nem kell majd keresni benne a világmegváltást, az új ötletek sem állnak hegyekben sehol, sőt kimerem jelenteni, hogy ők a legjobb Enslaved kópia! Helyettük vannak azonnal ható dallamok, eszméletlen, már-már hibátlan vokál és egy klinikai hangzás, ami ide telitalálat! Black metalban gyökerező modern album lett, minden másodprcéről süt a minőség.
Valóban nem egy megszokott alkotás, olyan mint egy színdarab, végig egy színházban éreztem magam. A hegedűt kifejezetten bírom a metalban, itt is jól illeszkedik, Az ének néhol nincs kohézióban a zenével, ezen lehet majd a jövőben finomítani.
Vannak rajta értékelhető másodpercek, de magamtól sosem hallgatnám meg.
Tulajdonképpen tetszett. Az effejta zenék hajlamosak a hangszeres tudás túlzott villogtatására, itt ezt még nem éreztem. Érdekes, nekem nem hiányzott az énekes, de azért érdekelne mit tudna hozzátenni egy-egy egyedi hangú karakter.
Nem tudom nem szeretni. Gyenge vagyok! :D
Túl hosszú, először balról jobbra, utána jobbról balra jönnek az ugyanolyan részek. EP-ként, rövidebben hatásosabb lehetne.
Hamarosan interjút csinálok velük... Lásd kritika!
Nem nekem zenélnek, de kétségkívül érdekes. Valamiféle black / death / punk cucc ez...
A tizedik percben figyeltem fel először valamire. Vagyis 10 percig semmi nem történt a lemezen, ami megfogott volna. Néhol még voltak jó hangulatelemek.
Unom már, hogy miközben tehetséges bandák kiváló lemezeit dobják a kukába meghallgatás nélkül a "nagy kiadók", egy ismertebb zenész újabb, de teljesen felesleges, századik projectjét már tolják is ki... XY-nak a híres ZVW zenekarból kedve van hat hangot rácsúrni egy lemezre, és mindenki ájul tőle. A Season of Mist is kezd erre rámenni. Ez, amit itt hallunk pedig az "olyan, mintha jó lenne" kategória. Álművészet.
Lásd, amit az Emptinesshez írtam. Mondjuk ez egy fokkal jobb.
Végre! Már nagyon éheztem valami ilyenre. Meglátjuk, merre mozdul. A dob természetes megszólalása nagyon díjazandó számomra. Egyetlen negatívuma a Nascence által említett koherencia hiánya.
Igazi multikulti. A svéd lány, akinek francia neve van és török feje... Belekötni viszont nem tudok a zenébe. Ezzel nagyon sokáig megleszek.
A Season of Mistnél megint berottyintottak egy újabb szupergrupptól...
Negyed óra után olyan érzés volt, mintha már egy éve szólna.
Eeeement...
Én érzem áradni a minőséget a zenéből, de kapaszkodót sajnos nem tudotam találni rajta. Potenciál mindenesetre van a bandában, nem is kevés. Legközelebb talán hosszabb távú barátságot kötünk.
Ha nem EP lenne, akkor már régen kinőtt volna a moha a fülemen. Merő kliséhalom túl sok elnyújtott dallammal. Alváshoz előnyös.
Semmi figyelemre méltó
Először lekesedtem érte, de az album előrehaladtával már egyhangúvá válik a suttógos-techno. Az utolsó szám szerencsére azért feldobja a hangulatot. Ha az album nem is marad egészében emlékezetes, attól van még rajta néhány izgalmas szám.
A tucat blacknél erősebb ez, de azért nem maradandó.
Egyértelműen az A Forest of Stars zenekart másolják. Nem közelítenek rosszul a AFS-hez, de nem nem bír koherenes maradni. A fröcsögő szavalást pedig az "énekes" meglehetősen túltolja, néha befoghatná a száját, hogy élvezhessem a hangszeres játékot. Empnek igazat kell adjak abban, hogy mesterkélt.
Hát ha már a "Sabou"-k ennyire összetartanak itt, akkor én is beállok a sorba. Szerinem kicsit se lóg ki innen, sokkal jobban ide illik a hangulatát tekintve, mint bármely korábban beajánlott alter rock stílusból kikerült kutyulmány. Engem elég sokszor Jex Thothra emlékeztetett a csaj dallamvilága, igaz annyira azért nem misztikus és füstös a zene. Ez inkább a lebegős darkos vonalon mozog. Azért meglepő, hogy a svédeknél egy tehetségkutatóból ilyen kaliberű emberek kerülnek ki...és ilyen minőségű zenét képesek készíteni. Az első három szám és a Life című tétel szerintem hibátlan darabok, igencsak gyakran visszakívánkoztak a lejátszóba. Egyedül az utolsó dallal nem vagyok kibékülve. Madonna Forzen című dalát ha már felhasználja, akkor azt rendesen át kellett volna gyúrni...mert így majdnem egy az egyben visszakptuk az eredetit...ami persze nem rossz, csak ha már feldolgozás, akkor szeretek valami érdekeset is hallani.
Az elején eléggé lekesedtem érte, de a végére már nagyon hiányzott az ének. A hangszeres tudás néha tényleg a hangulat kárára megy.
Okké...oszt jóvan...
Nekem kifejezetten tetszett. Néha kicsit túl sok volt már a melódikus hangulat. Az igazi, keményebb kötéső death metálos elemekkel jobban bántak
Tényleg eléggé "elrejtett" zenekar. Nekem a Monastery szám tetszett a legjobban a szám végi hangulatos rész miatt. De az egész jó volt.
Mé' a hangzás tök jó. Az már más kérdés, hogy zeneileg nem nagyon tetszett. Felejthető kategória.
Ez a minimum. Tényleg eltalálták a jót.
Na ennek kellett volna Ep-nek lenni. Egy darabig egész jó, de a közepétől ellaposodik az egész. A Dolorian azonos című 2001-es lemezéhez hasonlít nekem egy kicsit felfogásban már csak a sutymorgó ének miatt is. De az sokkal jobban tetszik.
Mindegy az milyen zene ez, a lényege, hogy eléggé hallgattatja magát.
Tök jó. Azért nem annyira. De azért jó. Na ezt hámozza ki valaki.
Nekem zeneileg kifejezetten tetszett, bár a női énekhang sokszor baxta a fülem, de mint zene jó volt.
Szeretem a kiemelt basszushangzást. A kifejezetten jó hangulatos részek pedig sokat dobtak az összképen és kellemes hallgatnivalóvá tették az egyébként komplex zenét.
Itt igencsak jó témák ütik fel a fejüket, azonkívül, hogy eleve szeretem ezt a stílust.
Na itt beütött a középszer rendesen. A borító viszont tetszik ha ez számít valamit.
Sötét és nehéz zene, amire rengeteg réteg és motívum épül. Igazából még bekategorizálni is nehéz. Mindenesetre engem elsőre megvettek, de hosszabb ismerkedést igényel az album.
Elszórakoztatott, de semmi extra. Rossznak semmiképp sem nevezném. A logójuk bejön, olyan Cthulhu-utánérzéses ezekkel az amorf, bizarr csápokkal. Vagy lehet nem is véletlen egybeesés?
Kurva jól indult, azt hittem új kedvencet fogok felavatni az album végére, de sajnos néhol abszolút nem éreztem erősnek a lemezt. Nem azt mondom, hogy kifújt a végére, inkább közben voltak gyengébb részek. Ettől függetlenül köszi az ajánlónak, még fog pörögni.
Úgy néz ki januárban megkaptuk az év legsötétebb muzsikáját. Nyomasztó, bekategorizálhatatlan egyveleg, ami bizarr módon hömpölyög és sötét hangulatot hagy maga után. Boymesternek abszolút igazat adok abban, nincs lezárása, csúcspontja, íve a zenének, egyszerűen csak rázúdítja az emberre a tömény szürkeséget, de számomra pont ettől vált karakteressé, és ettől az, ami. Nagyon gyorsan betalált a lemez és azóta sem engedett.
Én az égvilágon semmi kiemelkedőt vagy extrát nem hallottam itt. Nem mondom, hogy unalmas, vagy hogy ötlettelen, de számomra csak egy simán "oké" album.
Bírom az avant-garde legtöbb formáját a metal berkein belül, de ez a lemez valahogy túl hektikus számomra, abban értelemben, hogy néhol baromi jó témák vannak, és egy-két szám nagyon-nagyon jól van felépítve, de ezek ellenére is túl sokszor nem éreztem semmi kohéziót. Valahol elveszett ez az album a expresszionizmus ködös mocskában. Talán majd legközelebb, egy kicsit összeszedettebb lemezzel és koncepciókkal.
Kicsit bajban vagyok az albummal, mert ugyan nagyrészt tetszik, de valamit mégis hiányolok belőle. Másrészt pedig inkább érzek művészieskedést a számok mögött, mint tiszta művészetet, de lehet csak a kákán is csomót keresek, vagy szimplán ál-elvontságot látok ott, ahol nincs. Dalszövegek terén mindenesetre szerintem gyenge az album.
Itt egy mestermű született, kéremszépen. Enough said. Imádom, mikor képesek úgy élvezhetővé tenni egy teljes albumot, hogy szöveg sem kell hozzá. Nagyon átgondoltnak és szépen felépítettnek érzem az aussie-k albumát, ahol a technikai profizmust nem tolták túl, nem ment az élvezhetőség rovására. Minden hangszer remekül érvényesül és "teszi hozzá a magáét" úgy az albumhoz, hogy az így lesz teljes.
Nekem bejött. Néhanapján elő fog kerülni. A borító is tetszetős.
Kap egy jóindulatú hat és felet, mert hiába középszer, engem valahogy nem tudott untatni. Ahhoz nem elég erős, hogy leüljek kifejezetten ezt hallgatni, inkább háttérzene, annak viszont tökéletes.
Kár érte, de nekem inkább tűnt stílusok közötti ugrálásnak, mint önálló produkciónak, s egyes megoldásoktól a hátamon felállt a szőr, főleg ami az éneket illeti. Az utolsó nóta mondjuk még tetszett is, de az összképen nem változtatott igazán. - Szerintem a kísérletezés mögött az arculat hiánya rejtezik... Majd legközelebb.
Nem értem, hogy a hangszeres tudást miért kell egy "próbatermi" felvétel szintje mögé rejteni. Pedig még hangulatos is, de így elég nyers... Pedig elég jól elszórakoztatott, mert van itt aztán minden. Akit van közel feles 25 perce az ezzel nyugodtan eltöltheti.
Ha már viking is, meg black is, nem ártott volna egy kicsit izmosabb hangzással operálni. Odin most fél szemére sír... (gyk. paradoxon) - De azért egy picit lehet elmosolyodott. :)
Nem mondom, hogy nincs benne értékelhető elem, de összességében nem éri el az ingerküszöbömet. - Igazából nem is fémzene ez... Persze, van benne torzított gitár vagy mi...
Tvcat blekk a javából. Még trve arcoknak se, ez nem a Mayhem, Marduk irányvonal... - Nem kicsit unalmas, nagyon. (Nem fülhallgatóra termett zene ez, akárhonnan is nézzük.) Ügyes próbálkozás, mint megkenni egy lekváros kenyeret, kenyér nélkül.
Huh, hát avantgarde... S ebben minden jóindulatom benne volt.
Rendszeridegen, s túl van "tolva". - Bár aki szereti az e féle muzsikát, annak egészségére.
Szimpla zenei maszturbáció, komolyabb mondanivaló nélkül. Hiányzik az ének, ráadásul ilyen elbaszott basszus hangzást már rég hallottam. Tuti, hogy csak azért ilyen, mert basszer végigsírta a stúdiót... Jó, akkor csináljunk úgy, mintha fúziós-jazz lenne. - Az album kapcsán jutott eszembe egy dolog: attól, hogy még valamit torzított gitáron játszanak, nem lesz metál...
Dürhő paraszt old-schoolista vagyok. :P
Vannak rajta kellemes pillanatok, de alapjában véve nem mutat egységes képet a produkció. Deathnek nem death, blacknek nem black, még csak a kettő határmezsgyéjén sem... Kár, mert tényleg van rajta egy-két jó riff, s kiművelt szoló.
Akadt néhány jó ötlet, 1x meg lehetett hallgatni, de nem győzött meg. Hangzás sem volt az igazi, meg kiforratlannak érzem zeneileg is.
Egyenes folytatása az előző lemeznek. Először nagyon hasonlónak éreztem bizonyos jól bevált effekteket, témákat, amiket szeretnek ismételgetni, de nem bánom. Szépen előjönnek a hallgatások során a finomságok, felfedezni valók. Kiváló album!
Nem kell jóstehetségnek lenni, hogy ez igencsak megosztó lemez lesz. Engem lenyűgözött, míg az előző Nothing But The Whole csak szimplán "jó" kategória volt. Nyomasztó, súlyos - nem metalos mércével, végig lebilincselő zene. Fejhallgatóval érdemes elvonulni vele a világ elől, de feloldozást ott sem ad, sőt...
Jófajta, de hallgatni ezt sem fogom valószínűleg.
Akarva-akaratlanul Beyond Creation jutott eszembe. Viszont Vipassinál erős hiányérzetem van, egyrészt vokál hiánya miatt, másrészt nem állnak úgy össze a témák, mint a fent említett bandánál. Ettől függetlenül erős bemutatkozás! (Ha nem elírás, Metal Archives-on nézem 2006 óta léteznek, nem volt túl termékeny az első 10 évük, bár igaz a NeO a főbanda ...)
Engem nem zavar a metal hiánya, a teljesen szellemtelen és béna vokál annál inkább. Annyira jó lehetne ez valami másfajta extrém énekkel.
mind csak állandó hp tag csak olvasói
Hangpróbák: 1. ... 330. 331. 332. 333. 334. 335. 336. 337. ... 351. Full screen Vertikális nézet
2017. február 4.
banya07 Belial BlackZone boymester emp farrrkas insomnium Kriss McFrost1977 Nagaarum nascence Sekhet_Hetep Weide ∑:
1. emp
Helheim
landawarijaR
8 8 6.5 9 10 8 5 10 10 7 7 10 8 8.1
2. Nagaarum
Oaken
King Beast
9 4.5 9 8 8 9 5.5 9 8 9 8 9 7.5 7.8
3. ZolixiusRex
Revel In Flesh
Emissary of All Plagues
7 7 6 9 7 8 6.5 6 10 6 7 10 7.5 7.6
4. McFrost1977
Black Anvil
As Was
6 6 7 7.5 7 8 10 8 10 7 8 9 6 7.5
5. Kriss
Emptiness
Not for Music
3 4.5 10 5 10 7 6 10 10 4 8 6.5 9 7
6. boymester
Ashenspire
Speak Not Of The Laudanum Qua...
8 4 6 8.5 4 6.5 6.5 6 8 9 7.5 9 6 6.9
7. Weide
Vipassi
¦ūnyatā (EP)
6 6 6 4 5 7 2 6 8 5 8 9.5 10 6.4
8. banya07
Incandescence
Les Ténèbres Murmurent Mo...
8 6 7 5 6.5 5 5 6 7 7 8.5 5 6.5 6.4
9. farrrkas
Cadaveric Fumes
Dimensions Obscure
5 4 7 6 8 9 5 6.5 7.5 7 4 5 7.5 6.3
10. nascence
Nicole Sabouné
Miman
2 2 6 5 9 4 9 2 2 10 9.5 8 7.5 5.8
∑:
6.2 5.2 7.1 6.7 7.5 7.2 6.1 7 8.1 7.1 7.6 8.1 7.6 7
emp 2017. február 12., vasárnap, 16:56
emp
Csatlakozott:
2007. december 17.
Hozzászólások: 2497
Köszönöm, a nyereményt a mai napon ünnepélyes keretek között átvettem! Most már visszatérhetek a terrorajánlásokhoz! (hrhr)
--
Tiszta hülye, aki nem normális!
Weide 2017. február 4., szombat, 19:23
Weide
Csatlakozott:
2016. március 24.
Hozzászólások: 431
Grat emp! (b)
A CD ügyében értekezzünk PM-ben.
Perszepeta 2017. február 4., szombat, 13:41
Perszepeta
Csatlakozott:
2010. szeptember 28.
Hozzászólások: 1250
Internetproblémák miatt nem tudom befejezni a kört. Következőt is (részben) kihagyom szabadság miatt.
Weide 2017. február 3., péntek, 07:35
Weide
Csatlakozott:
2016. március 24.
Hozzászólások: 431
Válasz Belial üzenetére:

Annyira szar vot ez a kor, hogy mar nem kulonosebben viselt meg ennek a faszjancsinak a produkcioja, egyebkent gyalazatos volt.




Igen, pont ez a lènyege.
Belial 2017. február 3., péntek, 02:07
Belial
Csatlakozott:
2012. május 9.
Hozzászólások: 696
Annyira szar vot ez a kor, hogy mar nem kulonosebben viselt meg ennek a faszjancsinak a produkcioja, egyebkent gyalazatos volt.

Válasz Weide üzenetére:






Remélem majd összeállnak egy közös cover album erejéig. :-D

--
A hit erőt ad...az isteneknek.
Weide 2017. február 2., csütörtök, 11:13
Weide
Csatlakozott:
2016. március 24.
Hozzászólások: 431
Válasz ZolixiusRex üzenetére:

Kicsit Off a téma:



De ha kiad egy albumot, tuti HP befutó nálam. :-D





Remélem majd összeállnak egy közös cover album erejéig. :-D
ZolixiusRex 2017. február 1., szerda, 20:28
ZolixiusRex
Csatlakozott:
2011. január 31.
Hozzászólások: 1788
Kicsit Off a téma:



De ha kiad egy albumot, tuti HP befutó nálam. :-D
--
In Grind We Trust!
ZolixiusRex 2017. január 28., szombat, 04:15
ZolixiusRex
Csatlakozott:
2011. január 31.
Hozzászólások: 1788
Válasz emp üzenetére:

mit küldtél Zolikám? Megint valami űbermocskos downtempo techno grinde-ot? |-D


Talán a Revel In Flesh-t. :-)
--
In Grind We Trust!
© 2001-2017 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.086 seconds to render