Nekem nincs semmilyen ULVER múltam, úgyhogy nem tudom hogy jutott idáig. Ezzel a lemezzel viszont nem bizonyította be, hogy bármi keresnivalója lenne ebben a mezőnyben, vagy akár ezen az oldalon. Nem volt kellemetlen hallgatni, sőt helyenként még tetszett is de a csodát nem sikerült megtalálnom. Viszont ha ilyen zenék is lennének a rádióban lehet hogy néha azt is hallgatnék.
Erősen középszerűnek tűnik számomra. Nulla kapaszkodóval. 2* lement elég is volt.
Helyenként egészen varázslatos volt, máshol kissé unalmassá vált.
Úgy alakult, hogy mások által is hallhatóan hallgattam, de közben szégyelltem magam. Legszívesebben magamra ragasztottam volna egy táblát, hogy NEM ÖNKÉNT HALLGATOM!!!! A negyedik számnál fel is adtam, sajnálom az időt amit erre szántam.
Nekem a vokál teljesen agyonvágta az egészet zeneileg sem volt valami nagy szám, ennél azért sokkal érdekesebb cuccokat is hallottunk már kevesebb pontért. Nem is értem a magys pontszámokat.
Majdnem tökéletes post metal lemez. valami ilyesmit várbék a Cult of Lunától. Baromi jól szól, tetszik a kiemelt dob, és a még így is arányos hangzás. Gyakori vendég lesz. Azért egy Bc elérhetőség jó lenne.
Az elején nagyon nem tetszett. de néhány hallgatás után beérett. Meg nem szerettem, de a Vision in red kimondottan tetszett.
Az olaszok valahogy nagyon érzik ezt a fajta death metált. Régi kedvencek és ismét meghálálták a bizalmat.
Zeneileg még O.K. is lenne de az énekes hangjától egyszerűen kiráz a hideg. A számok meg túl hosszúak főleg ehez a műfajhoz.
Sokadik hallgatás után sem tudok lelkesedni. Nem tudja lekötni a figyelmemet, egy idő után mindig elkalandoznak a gondolataim. Egynek azért elmegy.
Hol a kandikamera?? Hogy adtok ti erre 10 pontot?? Mire? Ez gagyi szinti-pop, de meg abbol is az unalmasabb fajta.Legalabb annyira zavart mint az Overkill, sot az legalabb elvileg nekunk valo zenet jatszik.
Ez valami kibaszotjo deff metal!!!
Baromi sokan akarnak ilyen zenet csinalni, de alltalaban nem sikerul nekik, mert vagy nem keszulnek fel elegge, vagy tulgondoljak. Na ennek a lemeznek a keszitoi, mocskosul felkeszultek.Hazudnek ha azt mondanam hogy elsore 100%osnak gondoltam, nem , sot kifejezetten huztam a szamat.Mara viszont beert az album es abszolut kedvence valt.
Semmitmondo, unalmas....................
A vokal hosszutavon sok, a zene kifejezetten fasza, bar teny hogy attol is zsong az ember feje mire vege a lemeznek.Nem egy atlagos alkotas.kezdok ne is probalkozzanak vele.Nekem olyannak hatott mint egy jo slasher movie, barmennyire is nem szeretned atelni,megis vegignezed ,hallgatod.
Kifejezetten kellemes hallgatni valo.
Hat en nem erzem azt a hihetetlen durva minoseget amirol itt nehanyan beszelnek. Nekem ez elegge atlagosnak tunik a mufajaban.+1 pont mert tenyleg nemvenni eszre rajta hogy magyar.
Nemtudom hogy miert , de nekem ok valahogy mindig tetszenek.Indokolatlanul.
5 perc utan idegesitett az enek, de basszus 1 ora?? Pfff kinszenvedes volt, ez volt az elso es az utolso alkalom hogy en ettol a bandatol egy egesz albumot vegighallgattam.Tul hosszu szamok, idegesito vokal, mar 90es evekben is unalmasnak es kopottnak(nem jo ertelemben) tuntek ezek a bandak.Ma meg mar teljes mertekben indokolatlanok.Nincs egyetlen egy pozitivum sem benne, amire lehetne pontot adni.
Hat ez olyan also-szele-kozepe, nem hiszem hogy osszetudnak magukat szedni az albumra.Sok volt az unalmas uresjarat.Ebben a mufajban megfernek az uresjaratok , de tudni ell azt is haznalni.
Nagyon rendben van, de még hallgatnom kell. Nekem valamiért ez most nehezebben nyílik, mint a korábbiak. Biztos nem a legjobb hangulatban talált el. UPDATE: közelebb kerültünk egymáshoz, a megelőlegezett pont beérett és kicsit emelkedett is. Ezek után még az Anathema új lemezét várom epekedve.
Iparos meló. Tisztességes, izgalommentes, de kellemes időtöltés.
Nagyon átgondolt, nagyon profi még ha ősi energiákat is elevenítenek fel. Valamiért még sincs katarzis élményem. Ahogy korábbi anyagaiknál is rendre ezt érzem. Vannak 10-es pillanatok, percek és van amikor el is felejtem, hogy zene szól, mert úgy elmegy mellettem.
Vártam, hogy végre történjen valami. Erre a történésre 15, azaz tizenöt percet kellett várni. Akkor sem tudtam felhördülni, hogy naaaaa véééégre! Ez nekem olyan lassú, indokolatlanul hosszú és elvont, értéktelen. Inkább hallgatok természetben rögzített patakcsörgedezést levélsurrogással és madárdallal. Az megnyugtat, ez meg felesleges.
Inkább mondanám érdekesnek, mint jónak. Vegyesek az érzéseim. Az éneket én is gyenge pontnak tartom. Amúgy abban Nagának igaza van, hogy az ausztrálok is legalább olyan érdekesen közelítik meg a zenét, mint pl az új-zélandiak.
Picivel érzem erősebbnek és ötletesebbnek, mint a Phrenelith lemezét. Átütőnek ezt nem mondanám. Takaros dalcsokor.
Nemzetközi viszonylatban is ennyit adnék rá, mert csak azért nem pontozok fel valamit, mert hazai és kicsit jobb, mint a megszokott. Ahogy az előzőt imádtam a hangulata miatt, úgy ezzel sem vagyok másképp. Énekkel, hangzással, megoldásaival is az én ízlésemet elégíti ki. Irdatlan gránittömb az ember mellkasán, heréin (már ha van), koponyáján. Nem lehet nem szeretni!
Lement egymás után 3x és egyetlen hangot nem tudok felidézni. Engem továbbra sem győztek meg a digók.
Tökéletesen elsuhan mellettem. Nem csoda, hiszen nem vagyok a műfaj szerelmese, még ha ez nekem nem is tűnik esszenciálisan thrash metalnal.
Meghallgattam több alkalommal is, de nem esett annyira jól. Tény, hogy ezt a műfajt nehéz úgy játszani, hogy ne legyen unalmas és egysíkú. Ahogy mondani szokták ugyan olyan nehéz lassan jót, mint gyorsan jót. Ami jobb pillanatok vannak, azok valóban visszafordíthatóak a nagyobb elődökre. Bár ugye nagy mozgástere itt senkinek sincs.
Mint egy művészi vénával megáldott, nyugdíjas Modern Talking/The Sisters Of Mercy keverék. Igényes, értékes, de nem nekem.
Nincs kapaszkodó??? Ejh, bitang témák vannak itt, csak nem bírja egyesek hangcucca. Mert ehhez kell kakaó, meg idegrendszer. Régisulis, ugyanakkor hibátlan death metal számomra.
Elég zizi lettem tőle, de azért jár a szokásos, elismerő nyolcas, aminélt többet még nem húztak ki belőlem.
Éjszakai lazításhoz a hetvenes évek nagyjainak megléte mellett a létezése ennek a produkciónak értelmetlen.
Tényleg feleslegesen hosszú és ezért fárasztó, de ugyanakkor nagyon jól hoz egyfajta ősi brutalitást.
Úgy látszik nekem ez a megbízható iparosok köre...ahogy a legtöbb ajánlásnál, itt is éreztem a potenciált, a hangulatot, becsülettel odatették magukat, de van ennél jobb is...
Kis hazánkat nézve erős tízes, világszínvonalat nézve büszke hetes, így marad az aljas nyolcas:)
Teljesen rendben van, de ez sem az én világom. Hiányoznak belőle a lassú részek...
A thrasht lehet szeretni, gyűlölni, viszont azt érdemes elismerni, hogy az Overkill bizony évtizedek óta szállítja a nem kiemelkedő, de jó lemezeket. Ez egy szép teljesítmény.
Újdonságnak nyoma sincs, de a hangulat tökéletes. Várom a nagylemezt.
Tökéletes, csodálatos, mesteri. Mint szinte minden amit Garm művel. Korunk egyik legnagyobb zeneszerzője. Számomra ünnep minden anyaga.
Alapvetően nem rossz ez. A röfögő pincehörgés nekem nem jön be annyira és összességében sem érzem kiugrónak, csak korrektnek. Azért az utolsó dalba sikerült némi izgalmat csempészni, de ez így még is csak felejtős. Ennél sokkal többet kell felmutatni ma már ebben a stílusban.
Kiváló hangulat!
Nekem ebből a közegből a Bohren & der Club of Gore áll mindenek felett, amit melóban kétheti - havi szinten hallgatok, ha olyan feladatom van, hogy ki kell zárjam a külvilágot. Ha Bohrenből besokallok, akkor még a The Kilimanjaro Darkjazz Ensemble játszik, de ennyi. Biztos van aki megtalálja azt a WO-ban amit én a két említett csapat zenéjében, én ezt nem kétlem. Nekem azonban ez a vonal két slot-os, és azok mint látható telítettek. :) Egyébként a csaj bagolyhuhogása alapból kilőtte a lemezt, mert az valami fertelem.
Zeneileg baromi jó ötletek repkednek és egy jó ideig azt hittem, a vokállal sincs bajom, mert érdekes, egyedi, aztán elkezdett zúgni tőle a fejem, majd a végére már kimondottan zavart.
Károly!
Nagyon jól szól. Zseniálisan szól! Viszont szerintem is erősebb volt az előző anyag. Természetesen a potenciál az egekben. Hajrá!
jóféle úthenger
Overkill... kölökkoromat, majd tinédzserkoromat is végigkísérte a banda. Még is igazából két lemezüket szerettem csak meg. Ez a W.F.O. és a Killing Kind volt, ami korszakának meghatározó durvasága volt. Érdekes, hogy már akkor sokan a "régi" Overkillre esküdtek, minden társaságban található volt Overkilles emberke és utána a kétezres évek elején is állandóan bele lehetett futni a bandába. Totál furcsa nekem, hogy egy csomóan nem is ismerik, soha nem hallottak róluk, vagy tőlük semmit. Nem is tudom, hogy milyen közegben kellett lenni az elmúlt 20 évben, hogy egyszer se jöjjön szembe a banda... na mindegy is, ez nem lényeg. Ami fontos, hogy az Overkill mindig is saját stílusának megfelelően szállította a lemezeit, D.D.Verni basszushangzása ikonikus, nem kevésbé Bobby Blitz énekhangja. A zenéjük meg mindig is egy érdekes hármas-mezsgyén egyensúlyozott. Megvannak itt a csordavokálos, tufa HC kihallások a kimondottan heavy metal gyökerű riffelések és dallamos refrének, valamint a thrash-es szikárság. Mindig is megosztók voltak, én azonban szeretem, tisztelem őket a mai napig. basszus, ez a banda 37 éves!
Semmi Kapitány visszatért.
Lásd lemezismertető. Újabb megunhatatlan anyag!
Én ezt a hangzást is és ezt a fajta hörgést is szeretem, a Nile első albumán lévő ultramély hörgésre emlékeztet. Határozottan tetszik. Igazán pokoli, föld alatti zene ez, amúgy. A Desolate Endscape óriási death metal nóta!
Lásd lemezismertető. Negru, nyugodj békében! Még mindig nem tudom elhinni...
Nagyszerű kör ez! Ez teljes mértékben éjszakai zene, és ennek megfelelően tökéletes csendben érdemes hallgatni, teljes lélekkel belemerülve. Hipnotikus, éteri, ilyesmibe jó néha elmélyedni. Hirtelen az olasz Vowels jutott eszembe róla. Látom, ismerős arcok is játszanak itt, ex-Amber Asylum, ex-Agalloch és Vhöl tagok. Néha az az érzésem, hogy ilyen leheletkönnyű fátyolzenék hallgatása közben megnyílik az ajtó a fekete barlanghoz, a szikomórfák között...
Vannak itt ötletek rendesen, nem vitatom, de ugyanakkor kimondottan fárasztó is, főleg a vokál miatt. Nehezen kezelhető anyag, de nem érdektelen.
Ez egyáltalán nem post-metal, csak hogy reagáljak Banya kommentjére! Ez blackened death metal a javából, de abban egyetértek, hogy a nagyon jó fajtából való! Kimondottan gyilkos és sötét anyag!
Tényleg goromba sludge-doomról van itt szó. Ez sem a könnyű harapnivalók közé tartozik, van mit megemészteni. Tüskés, ami egyáltalán nem baj, viszont még a kapaszkodókat nem hallom olyan egyértelműen, ezért a tüskék is jobban szúrnak. Ennek ellenére a megfelelő pillanatban el tudja kapni az embert.
Mindenképpen az erősebb és ötletesebb brutális death metal csapatok közé tartoznak. Korrekt lemez. Talán annál picivel több is.
A visszafogottság és a fáradás jelei sehol sem mutatkoznak. Nem vagyok egy kimondott Overkill fan, de több lemezük, daluk tetszik. Ezen a Red, White and Blue hihetetlenül intenzívre sikeredett, a címadó pedig egyenesen zseniális lett. Ezek mindenképpen kiemelkedő darabok. A The Long Road kezdőriffjéről egy pillanatra azt hittem, Megadeth szól, az Our Finest Hour második felében is remek thrash riffeket hallani. Változatos és jó anyag.
Ez a kör, mintha nekem akarna kedvezni! Ez az EP szintén zseniális. A Disembowelment feldolgozás váratlanul ért, teljesen ledöbbentem tőle! A legendás ausztrál csapat egyetlen albumának zárótételével ér véget ez a kislemez, amely nagyon szépen beleillik az amúgy is Disembowelment-ihlette zenébe, és egy EP-n éppen jól megfér egy feldolgozás. Nem emlékszem, hogy valaha hallottam volna a Transcendence... lemez bármely dalát más által játszani. Ennek köszönhetően hátha többen előkeresik a 93-as mesterművet is. Micsoda ajándék, hogy tavaly megjelent a folytatásként is elkönyvelhető Inverloch zenekar első albuma! Visszatérve az Imindainre, a minőségen már utólag meg sem lepődtem, amikor láttam, hogy a Cruciamentum frontembere viszi ezt a bandát is. Óriási hangulat, síri dallamok és sírontúli doom riffek. Az ajánlónak hálás köszönet!
Halálkomolyan mondom, hogy ebből még popklasszikus is lehet(ne)...
Nem hallom azokat az extrákat, amitől megajánlhatnék rá legalább egy 8-ast...
Az Om és 'n crugu bradului lemezeik miatt nagyra tartom őket, az újabb dolgaikra viszont nem éreztem rá.
Nekem elég lett volna ebből 40 perc is, de mind zeneileg, mind hangulatilag kiváló...
Izgalom és lélekmentes. Az igazán jó underground black/death nem a Century Media égisze alatt leledzik, az is biztos.
A sok-sok évi szemfényvesztés után úgy néz ki felnőtt a Hour of Penance... minőségi munka!
Azt hiszem az új Kreator ennél "picit" izgalmasabbra sikerült...
Vérszegény, ihletszegény.
Én ismerem a csapat korai munkásságát és sajnálom, hogy más irányba fordultak, mert zseniális zenészekről beszélhetünk. Lelkiismeretem nem vitt rá az 1 pontra még akkor sem ha ez "szinti-pop" és nem ambient. Ezekben a stílusokban nem vagyok otthon. De a lemez hallgatása nem zavart egyáltalán, sőt még élvezhető is volt, bár nem hiszem, hogy sokat előkerül. Nem bírtam ilyen zenei zseniknek 1 pontot adni és a produktum is színvonalas, minőségi, a zenészek brand-je a garancia rá és nekem ennyi elég.
Jó volt, szeretem az ilyen death zenét, a hangzás is kitűnő.
Vérprofi zene! Az együttesről ezidáig nem is hallottam, most legalább megismertem és nem bántam meg.
Ez minden várakozást alulmúlt! Az ilyen borzalmat már keresni kell. Rémálmaimban se jöjjön elő. Borzasztó!!!
Pedig már készültem a 2 pont bevésésére :) de nem, sőt egész jó kis zene ez és a vokál még tetszik is, ad egyfajta speciális ízt a zenének, ami különlegessé teszi.
semleges
Nem értem mi értelme az artikulátlan hörgésnek, amiben nem egy szöveget hörögnek, továbbá annyira nem is tetszik a produkció, de 2 pontnál belátom többet ér, ezért újrapontoztam és félretettem a személyemet ért támadásokat.
Azt hittem a borító jobb lesz, mint a zene, de nem, a zene is van olyan jó, ha nem jobb...
Óriási hiba volt ezt ide beajánlani! Ez már túl 'ménsztrím' ide, pedig a lemez korrekt muzsikát rejt, és az is dicséretes, hogy őskövületként meg tudtak újulni és nem a 20 évvel ezelőtti, vagy még régebbi lemezüket ismételgetik újra meg újra, mint oly sokan.
Itt mondjuk jó lett volna egy bandcamp!
Megmondom őszintén, hogy eddig teljesen kimaradt az Ulver az életemből csak próbálkoztam velük eddig, a black metal lemezeik sose hatottak meg, de az nem hittem volna, hogy pont ezzel a szintipop lemezzel vesznek le a lábamról...amikor sose hallgattam eddig ilyesmit.
Végre egy jó újkori régi sulis halál metál lemez...
Ez is egy jó lemez, mint az eddigiek is, de valahogy a hangulati faktor nálam nem volt a teljes lemezen a tetőfokon. R.I.P Negru! :(
A borító az ultragagyi, a zene viszont kellően kísérletezős amiért nagyon odavagyok mostanában, a vokál egy idő után fárasztó, de ez nem is egy olyan lemez amit az ember 5x meghallgat egymás után. Fogom még hallgatni...
A megszokott francia black/death metal minőség...
Elég nehezen behatárolható zene, leginkább a sludge dominál, a hangzás az pokoli..várom a debüt lemezt.
Hozzák a tőlük megszokott minőséget ezen a lemezen is.
Nagyon kevés trash metal nyeri el nálam a helyét hosszú távon a lejátszomban...
A post-metalos részek azok bejönnek, de a funeral doom-al még mindig nem vagyok jóban.
A nyitó dal, a Southern Gothic és az 1969 a popzene magasiskolája. A többi is nagyon színvonalas. Fogom még hallgatni. Utoljára a Wars of the Roses tetszett tőlük ennyire. Hallani modern pink floydos beütéseket rendesen. Meg egy NAGYON NAGY HATÁST: HIPGNOSIS!!!
Az összes központom közül az idegességi központomra hatott legjobban.
Nagyon élő / trufa ez a hangzás, olyan, mintha egy koncertet hallgatnék. Ugyanakkor az ambient / folk betétek aránya is tökéletes. Az Om és a Virstele nagyon bejött, a Tau annyira nem. Ez sokban más, mint az eddigiek, és ismét nagyon jó lett. A Stanciu Gruiul kezdése a szimandron belépéséig beillene a Guy Ritchie féle Sherlok Holmes batétdalának is akár. A román nyelv meg hihetetlen egzotikumot tesz a dalba. Ez a tétel segített dönteni 9 és 10 között. Az utolsó meg visszalökte.
Az első dalnál még nagyon tetszett, aztán a másodiktól villámgyorsan elkezdett unalomba fordulni (még számomra is, pedig én a post rock nagy rajongója vagyok). A basszusgitár meg egyenesen megörjített ezzel az állandó lépkedéssel. Unásig ecsetelem, hogy ez az, amit nem szabad a metalban. Bár ez nem metal... Létezik olyan, aki a rockzenében is képes nem monoton basszustémákkal varázsolni. Úgy hívják, hogy Chris Chaney, a hölgy viszont nagyon messze van ettől. Rossznak azért nem nevezném a lemezt, csak megterhelőnek.
Lásd kritika!
Ötletgazdag és üdítő fasza lemez!
Fajsúlyos, mint az előző! Kifelejtették belőle a tipikusan magyaros gagyi megoldásokat. És beérett maxra. A kedvükért néztem meg az Altered States című nagyon bekategorizálhatatlan horrorfilmet. Abból kölcsönözték a videoanyagot az előző EPjükhöz. Karakán és eredeti alkotás az a film, és nagyon illik a zenei világukhoz.
Vannak rajta nagyon nagy ötletek, de nekem csömören tömény. Olyan, mint a cukrozott cukor...
Ikonikus vagy nem, az Overkill, az énektől ennek ellenére kikészültem. Vérciki... Emellett tragikomikus a helyzet, mert úgy érzem, hogy a Body Count thrashben veri őket. A saját pályájukon... Ez van.
Nagyon izgalmas keveréke ez a funeral doomnak és a post metalnak. Fogom még hallgatni, lehet belőle max is.
Az Ulvernek az ujabb kori albumait imadom, többsegeben hibatlan darabok. Mar egy ideje szinte csak a dark-urbanus-pop zene talajan tenýesznek es ez nagyon jol all nekik. Bar ez az album is szuper (es tuti meg sokat fog pörögni), de nalam meg mindig a Perdition City es a Svidd Neger van a polc tetejen.
Több mint tisztességes múltidézés. Kifejezetten szórakoztatott és talán még esélye is van jövőben, hogy elővegyem további beható ismerkedés céljából. A death metálnak ezen ága meglehetősen túltelített, sőt túl sokan tolján profin a hagyományőrzést. Nagyon kevés banda akad, akire felkapom a fejemet. A Phrenelith valahol a határán mozog a számomra érdekesnek tartottak kategóriának.
Az előző nekem is jobban tetszett, ebben talán több lett a lassú misztikuk, a lebegés.
Szépen elpárolgott a reggeli harmattal együtt. Előnyére válik, hogy semmilyen ingert nem váltott ki belőlem. A céltalan hömpölygést egyszer is elég volt meghallgatni, hogy végeleges, alaktalan kép alakuljon ki bennem a bandáról, aminek a nevét minden egyes percben elfelejtettem, míg próbáltam a véleményemet leírni.
Szennyes mocskos...valami sajátos hangulata van. Semennyire nem hasonlít a Cobalt zenéjére, de akkor is az ő általuk képzviselt hangulat jut eszembe.
Eléggé semleges tömegtermék.
Az előző jobban megfogott, most kevésbé találom a kapaszkodókat. Persze most is nagyon profi lett minden. A legutóbbi Nadir lemez volt ilyen fajsúlyos. Az első albumot már várom tőlük, mert meglehetősen nagy a potenciál a bandában.
A reggeli lekváros kenyér mellé tökéletes nap-indítónak bizonyult... Morbid Angel ópuszokat szerettek volna írni. Többé kevésbé sikerült is ezt néhány félperces részletben megvalósítani, a többi viszont csak tisztességes iparos munka. A gitárszólók kifejezetten ötlettelenek voltak.
Na, ezt nevezem! Pedig már fel voltam készülve, hogy jól leszóljam őket! A zenei rész több, mint korrekt. A gonosz-manó-acsarkodást viszont továbbra sem tudom szeretni...bár még mindig jobb, mint Németország elsőszámú miniatűr Paksi Enrdréjének az orgánuma. Ebben a műfajban meg újat alkotni szinte lehetetlen, főleg ha a régivágású dogmágra esküsznek a bandák. Bár a Body Count nagyot virított az előző körben, de ők nem a szokásos receptet követik.
Mostanában kezd visszatérni a doom zenébe vetett bizalmam.
Megmondom őszintén utoljára a Shadows of the Sun tetszett ennyire, az újabb lemezeket csak részben sikerült megkedvelni, ritka vendégek voltak a lejátszómban. Ez viszont most zseniális lett! A tavalyi Neolunar volt rám hasonló hatással. Először szemöldökráncolás volt nálam, hogy mi ez a szintipop, de nagyon minőségi és továbbra is nagyon Ulver...
Meghallgattam, több találkozás nem lesz. Jó, csak nem fogott meg.
A Tau-t mai napig 10 pontos lemeznek tartok, a Zi-vel viszont gondban voltam megjelenéskor. Nem tudtam megfogalmazni miért, de pár hónap pihentetés után előszedtem és rájöttem, hogy én álltam hozzá rosszul. Az zavart, hogy kevesebb lett a gyors metalos zúzás, amikor meg bejön, utána szinte rögtön megszakítják elszállós, leállós részekkel. A lényeg, hogy időt kellett neki adni, nem egy háttérzene, minden egyes hang, pendítés, lélegzetvételnyi CSEND óriási érzelmeket fejez ki. Olyan ez, mint amikor az ember eljut álmai helyére, vagy legyen csak egy séta egy gyönyörű hegyvidéki erdős tájon. Az emléke örökké megmarad...(R.I.P. Negru!)
Sajnos ez stíluson belül is teljesen jellegtelen minden téren. A vége felé ez csak tovább erősödött bennem, emiatt ér ennyit nálam.
Brutál nehezen adta magát és még most is érési fázisban tartok. Az egyértelmű, megéri az időt, energiát, mert érdekes, minőségi, bár nehéz anyag. A vokál miatt hosszú távon tényleg fárasztó.
Dömpermetal emberevő hangzással... Örülök adtam neki még esélyt a kör végén, mert bőven jobb ez az átlagnál. Visszatérő lesz!
Súlyos, mint az úthenger, ami komótosan keresztül hajt az emberen újra és újra. Minőségi és külön dícséretes, hogy meg nem mondanám hallgatás közben, hogy magyar a banda. A minőség viszont ebben a 8 pontban csúcsosodik ki, többnek nem érzem. A nagylemez fog ütni hatalmasat!
Ütős, ötletekben sincs hiány.
Semleges
Korrekt doom/death. Próbál változatos lenni, sőt újítani, több-kevesebb sikerrel. Hatások viszont egyértelműek (EVOKEN, Esoteric), de ez nem hiba (pl. 4. szám.)
Ez igen. Minőségi. Utoljára a Perdtion City tetszett.
Úgy tulajdonképpen semmi érdekes. Csak a szokásos műfaján belül. Szólhatna itt napestig nem zavar.
Szimpatikus az egész dolog, de én továbbra sem hallgatok ilyen zenét. Egyszerűen nem jön be. A folkot én depressziósan szeretem, ha már néha ilyet hallgatok. Neutral-Serpents In the Dawn vagy hasonló. Esetleg Megin Runar. Viszont az utolsó szám na az nagyon tetszett. Ha ilyen lett volna az egész lemez akkor okés. Ilyet csak nagy elmék szülnek. Negru R.I.P.
Egy baja van, nem történik semmi. Akkor már meghallgatom a Neutral - Serpents in the Dawn számot. Már ha ilyen.Beszarás milyen minimál témák vannak.
Ezzel az énekkel úgy xar ahogy van. Zeneileg se nagy valami.
Steril csapkodáson kívül én nem hallok itt nagy dolgokat. Mondjuk rossznak se mondanám. Holnap azt se tudom kik ők.
Tényleg nem rossz. Mondjuk engem nem annyira kötött le. Nem gondoltam volna, hogy magyarok. Szerintem a baj velem van, nem nagyon hallgatok ilyen zenéket.
Csak a szokásos.
Megérkezett a soron következő számomra ismét unalmas overkill lemez. Az utóbbi lemezeken a hangzás sem tetszik. De ez elmondható az összes "régi nagy" thrash együttes lemezére. A '80-as évek hangzása na az jó volt. Számomra ez az a műfaj aminek végképp nem tett jót a hangzás javítása. Beleborzongok ha a Virus-Pray For War lemezét (nálam örök klasszikus),ilyen hangzással képzelem el. Szóval nálam marad a Feel The Fire, Under the Infulence kettős. Azok viszont bivalyerős Overkill lemezek.
Nem akarok nagy szavakat használni, de szerintem ez műfajában zseniális lett.
A borító fogott meg először, egészen addig, amíg meg nem láttam az album címét. E kettőt valahogy nem tudtam közös nevezőre hozni. Zenehallgatás közben is sok mindenre asszociáltam, csak éppen Julius Caesar merényletére nem. Sokszor próbálkoztam már az Ulver zenéjével, mert általában jókat írnak róla, én azonban mindig visszapattanok, mint egy labda a falról. Ezzel az albummal is így jártam. Feladom, az Ulver és én párhuzamos utakon haladunk, és azok talán csak a végtelenben érnek össze.
A hangzás rendesen koszos és súlyos. Jó hogy vannak benne lassabb részek, amik feloldják a sok szennyet. A hörgés lehetett volna változatosabb. Soha rosszabb death metalt!
A Negură Bunget zenéjét mindig is túl heterogénnek tartottam. Most is így érzem, nincs meg a kohézió.
Filmzenének jó lenne, ez így önmagában elég harmatos volt.
De jó!....lehetett volna, ha a tasman ördögök nem rombolják le az énekkel azt, amit a zenével felépítettek. A csupán hangszeres részek nagyon tetszettek, ezeket élmény volt hallgatni.
Precíz mérnöki munka itt-ott érdekes megoldásokkal.
2-3 hallgatás után már jobban tetszik, először megijedtem tőle. Csak nem tudom eldönteni, hogy ez a "széneszencia" lignit, avagy gyémánt. Valahol középúton.
Ilyen technikás, brutális death metalt csak jó alapokra lehet rakni, jár a dobosnak a pacsi. A szólókkal én se vagyok kibékülve, megtörik a lendületet, pont akkor, amikor oda kellene csapni a 6 húrossal a szaracénok közé. Kár, hogy a többi nóta nem éri el a címadó dal szintjét.
Ha valaki megkérdezné tőlem, aki még nem hallgatott thrash metalt, hogy mi is valójában ez a műfaj, biztos nem ezt az albumot ajánlanám példának, pedig elég sok a műfajra jellemző sajátosságot vonultattak fel a lemezen, csak éppen közepes és átlag alatti minőségben prezentálták.
Erős átlag. Nem fogott meg a hangulata, igaz negatívumot sem találtam benne.
Nem érzem rossznak, csak nem érdekel már a munkássága.
Perverz örömöm lelem ezekben a mocskos oldschool zenékben. Ez sem akar kihullani a lejátszóból.
Gondosan összerakott, sokszínű zene, amit mégsem fogok rendszeresen hallgatni.
Nem biztos, hogy még egyszer meghallgatnám, de a vasárnap délutáni passzív pihenéshez, olvasáshoz háttérzeneként jól passzolt.
Próbáltam elvonatkoztatni az énektől, de nem sikerült.(Finoman fogalmazok, ha gyengének nevezem...)
Elsőnek a hangzására kaptam fel a fejem, de a dalok is meggyőzőek. Marad!
Húba....! Van mit bepótolni. Marha jó!
Jönnek, mennek a dalok, de semmi hatásuk. Számomra üres ez a csapat is.
Az első négy lemezre esküszöm, a Horrorscope meg még elmegy kategória. Ez meg végtelenül semmitmondó, unalmas. Csak a nosztalgiafaktor miatt ennyi...
Majd a második teljes album alapján eldől, hogy mi lesz a csapat sorsa. Ez az EP minden esetre biztató.
A Farkasok hosszú pályájának szinte minden korszakából van olyan albumuk, amit imádok, de az újabb, kísérletezős művek közül én is a "Shadows of the Sun"-t és a "Wars of the Roses"-t emelném ki, mint kedvenc lemezek. És most úgy tűnik, a legújabb szerzeményük és bekerül ebbe a bűvös körbe. Zseniális, zsigeri anyag, valami megfoghatatlan hangulattal, ami rengeteg mindent megmozgat bennem, vagy éppen újra a felszínre hoz. Nem is tudnám igazán rendesen kifejezni, mit képes adni, okozni nekem ez az album, beszéljen csak a pontozás.
Egyáltalán nem rossz, de semmi kiemelkedőt vagy izgalmasat nem véltem felfedezni benne. Ha ilyesfajta, régimódi death mocsokra vágyik az ember, akkor tökéletes választás lehet a Phrenelith, máskülönben könnyen találhatóak jóval érdekesebb bandák és lemezek a műfajon belül.
Egyetértek Boymesterrel, imádom a Negura Bunget munkásságát, a mással össze nem téveszthető, teljességgel egyedi zenei hozzáállásukat, de 8 pontnál én sem érzem többnek egyetlen albumukat sem. Ettől függetlenül mind koncerten, mind itthon, ha hallgatom az albumaikat, képesek teljesen elvarázsolni és pillanatok alatt a sötét erdélyi erdők mélyére repíteni. Mérhetetlenül fájó dolog Negru elvesztése, nagyon remélem, hogy nem fog széthullani a banda és képesek lesznek életben tartani a Negura Bungetet.
Ha valaki egy sötétebb, éteri, "belemerülős" zenét keres, a Worm Ouroboros szomorkás ambient muzsikája szerintem a tökéletes választás lehet. Aláírom, nem olyan zene, amit bármikor elő lehet kapni, de megfelelő hangulattal képes maximálisan kiszolgálni az ilyesmi igényeket és meghálálni a belefektetett időt.
Érdekes és egyedi az egész album, valamit tényleg tudnak ezek az aussiek, hiszen rendre kerülnek elő a kenguruk földjéről a jobbnál jobb anyagok. Vagy legalábbis az olyan szerzemények, amikkel érdemes lehet behatóbban is foglalkozni. Itt is ez a helyzet, minden bizonnyal teljesen beérne a This Viper Womb is, ha elég időt szánnék rá, viszont annyira meg nem volt erős elsőre, hogy meghozza a hangulatom hozzá. Annyi más cucc van, amit szívesebben kapok elő, hogy tudom, nem fogom erre szánni az időmet, legalábbis a közeljövőben. Ahhoz túl száraz, néhol fárasztó és vontatott az egész lemez. Amúgy bírom ezeket a "kezdők ne próbálkozzanak" intelmeket. Level hányas metalhead-nek kell lenni, hogy feldolgozható legyen az anyag? Ugyan már, ez szimplán ízlés és befogadókészség függvénye.
Első hallgatáskor elég jellegtelennek tűnt, de minél többet veszem elő, annál inkább megragad az album. Egyelőre kap egy szolid hetest, aztán még meglátom, kúszhat-e feljebb a pontozás.
Too sludgy, ez a röpke 25 perc is baromi nehezen csúszott le. Számomra vontatott és fárasztó volt. Mondjuk alapból nem igazán kedvelem a műfajt (egy két nagyon ritka kivétel akad), szóval csodákat nem vártam. Srppk: az album címének amúgy semmi köze a szénhez. :)
Ha az előző fordulóba került volna be, akkor nem hiszem, hogy megkapta volna a max pontot. Azóta viszont több időm volt ismerkedni ezzel az olasz brutalitással, és megkedveltem annyira, hogy simán rámondjam; ez hibátlan! Vétáztatta, brutális, összeszedett számok, pont kellő mennyiségben és hosszban. A gitár- és dobjáték kegyetlen és energikus, a szimfo részek meg baromi jól állnak a számoknak, ezekből simán több is jöhetett volna. Úgy hiszem, ez is kötelező beszerzés lesz hamarosan, hogy mehessen a polcra.
1-2 bandát leszámítva nem igazán hallgatok thrasht, nem is igazán ismerem behatóbban a műfajt, szóval csak félve merek nyilatkozni az Overkill kapcsán. Nekem korrektnek tűnik az, amit művelnek a zsáneren belül. A rajongókat biztos elszórakoztatja, nekem, mint kívülállónak pedig abszolút nem hatott cikinek vagy gáznak (a szövegvilág egyszerűségét leszámítva), ellenben olyan kibaszottul hosszú és unalmas volt, hogy nem vagyok hajlandó magasabb pontot adni rá. Edit: Höhö, ez egész jó, kisebb adagokban. :)
Békésen elcsordogált mellettem az EP, erős középszerűséget hagyva maga után. Talán a nagylemezre jobban összeszedik magukat.
Készültem a fanyalgásra, de nem megy; ez a zene egyszerűen csodálatos, varázslatos, hipnotikus, meg még lehetne a jelzőket sorolni. Nagy szerencséje a rockzenei világnak, hogy még alkotnak benne ilyenek, mint Garm mester.
Rég hallottam ilyesmit különböző okok miatt, de ezzel együtt sem izgatott fel. Nekem egyhangú zajmasszának hat.
Imádom ezt a csapatot, most sem okoztak csalódást.
Na ez már minőségi durváskodás, még pár hallgatás és akár maximum is lehet belőle. A befejező Anthropophobia meg egyszerűen embertelen. :-)
Jött és ment, semmi nem maradt meg belőle.
Szerintem is teljesen rendben van ez, Blitz meg ugyanazt csinálja mint 30 akárhány éve, meg lehetett szokni. :) Voltak számomra kedvenc lemezeik (I Hear Black, The Killing Kind), ez ha nem is éri el azok szintjét, tisztességes, szép munka.
Kellemesen megleptek! Baromi jó anyag lett. Le is csekkolom a korábbi munkájukat!
mind csak állandó hp tag csak olvasói
Hangpróbák: 1. ... 334. 335. 336. 337. 338. 339. 340. 341. ... 342. Full screen Vertikális nézet
2017. április 29.
banya07 Belial BlackZone boymester emp farrrkas insomnium Jasmin Kriss Nagaarum nascence Perszepeta Sekhet_Hetep ∑:
1. Perszepeta
Negură Bunget
Zi
7.5 10 8 8 9 9 6 9 8 9 8.5 9 7 8.2
2. banya07
Hour Of Penance
Cast The First Stone
10 10 6.5 7 7 7 9 10 7.5 7 7 7 6.5 7.9
3. farrrkas
Ulver
The Assassination of Julius Ca...
6 1 9 5 10 10 10 6 10 9 10 10 10 7.8
4. Kriss
Svart Crown
Abreaction
9 8 8 8 9 8.5 5 6 9 9 6 8 6 7.7
5. BlackZone
GRRRMBA
Coalescence
7 7 10 8 8 7.5 9 4 9 10 8 8 7 7.6
6. viribusunitis
Phrenelith
Desolate Endscape
6 10 7.5 9 6 8.5 6 8 8 5 8.5 6 7 7.4
7. Nagaarum
ThrOes
This Viper Womb
3 8.5 7 8 7.5 7 8 8 8.5 9 8.5 8 3 7
8. boymester
Imindain
The Enemy of Fetters and the D...
7 6 6.5 9 4 9 4 4 6 9 8 8 10 7
9. Jasmin
Overkill
The Grinding Wheel
3 1 5 8 8 8 3 9 5 4.5 6.5 6 5 5.5
10. Weide
Worm Ouroboros
What Graceless Dawn
1 2 4 4 4 9 7 1 4 6.5 5.5 4 5 4.8
∑:
6 6.4 7.2 7.4 7.3 8.4 6.7 6.5 7.5 7.8 7.7 7.4 6.7 7.1
Sekhet Hetep 2017. április 30., vasárnap, 17:07
Sekhet Hetep
Csatlakozott:
2016. június 3.
Hozzászólások: 158
Nekem van egy Vinterriket - Winterschatten papírtokos cd. Ha valakit érdekel szívesen elküldöm ajándékba.
--
Fekete Péter. Az evolúció legalja. Úgyis kell kezelni.
Nagaarum 2017. április 29., szombat, 09:30
Nagaarum
Csatlakozott:
2011. június 30.
Hozzászólások: 2167
Válasz Solmyr üzenetére:

Ha már sok kiadványos zenékről van szó, szerintem érdemes megemlíteni a Zarach 'Baal' Tharagh-ot: http://www.metal-archives.com/bands/Zarach_%27Baal%27_Tharagh/13677
Mondjuk az most épp szünetel, így megállt 230 akárhánynál.
És én régebben azt hittem, hogy a Vinterriketnek van sok kiadványa. :-D

Hát Vinterriket nagyon sok projectben érdekelt, ha mindet összeadnánk, lehet, neki is kijönne a százas nagyságrend.
--
>>> Kövess a Facebookon! <<<
Solmyr 2017. április 29., szombat, 09:23
Solmyr
Csatlakozott:
2016. december 9.
Hozzászólások: 10
Ha már sok kiadványos zenékről van szó, szerintem érdemes megemlíteni a Zarach 'Baal' Tharagh-ot: http://www.metal-archives.com/bands/Zarach_%27Baal%27_Tharagh/13677
Mondjuk az most épp szünetel, így megállt 230 akárhánynál.
És én régebben azt hittem, hogy a Vinterriketnek van sok kiadványa. :-D
Nagaarum 2017. április 29., szombat, 08:46
Nagaarum
Csatlakozott:
2011. június 30.
Hozzászólások: 2167
Válasz farrrkas üzenetére:

OFF: Azért az, hogy egy sludge/noise zenekarnak 1533 (!) kiadványa legyen (igaz, majdnem mind single, csak 11 nagylemez), ahhoz kell egészség is, nem? A Sloth-ról van szó. http://www.metal-archives.com/bands/Sloth/16591

Ennél már csak Buckethead jobb, aki több mint 300 nagylemezt (!) adott ki eddig. Egy megfázás se fér bele. Ha egy napra belázasodik, oda a nagylemez... :-D

Senmuth sem gyönge:
http://www.metal-archives.com/bands/Senmuth/90703
236 kiadvány. :-)
--
>>> Kövess a Facebookon! <<<
Weide 2017. április 28., péntek, 23:14
Weide
Csatlakozott:
2016. március 24.
Hozzászólások: 267
Válasz insomnium üzenetére:



Csak tippelek, de ennek a Sloth-nak nem volt még egy épkézláb dala pályafutása során, és azt gyanítom hogy ebből az 1533 kiadványból nem lehetne 2 értelmes percet kihozni...


Az albumborítók is megérnek egy misét. Amúgy látatlanban meg mertem volna esküdni, hogy ezek a single-k durván fél-, maximum 1 percesek. Mondjuk azt is hittem, hogy ezek tényleges zenei számok. Noise-ból nem nagy kunszt... most nézem bandcamp-en a tag-et, hogy vegan black noise. What? :-D Amúgy szerintem csak valami rekordra hajtanak.
insomnium 2017. április 28., péntek, 23:02
insomnium
Csatlakozott:
2008. január 14.
Hozzászólások: 194
Válasz farrrkas üzenetére:

OFF: Azért az, hogy egy sludge/noise zenekarnak 1533 (!) kiadványa legyen (igaz, majdnem mind single, csak 11 nagylemez), ahhoz kell egészség is, nem? A Sloth-ról van szó. http://www.metal-archives.com/bands/Sloth/16591

Ennél már csak Buckethead jobb, aki több mint 300 nagylemezt (!) adott ki eddig. Egy megfázás se fér bele. Ha egy napra belázasodik, oda a nagylemez... :-D


Csak tippelek, de ennek a Sloth-nak nem volt még egy épkézláb dala pályafutása során, és azt gyanítom hogy ebből az 1533 kiadványból nem lehetne 2 értelmes percet kihozni...
boymester 2017. április 28., péntek, 20:24
boymester
Csatlakozott:
2011. január 24.
Hozzászólások: 2964
Válasz farrrkas üzenetére:

OFF: Azért az, hogy egy sludge/noise zenekarnak 1533 (!) kiadványa legyen (igaz, majdnem mind single, csak 11 nagylemez), ahhoz kell egészség is, nem? A Sloth-ról van szó. http://www.metal-archives.com/bands/Sloth/16591

Ennél már csak Buckethead jobb, aki több mint 300 nagylemezt (!) adott ki eddig. Egy megfázás se fér bele. Ha egy napra belázasodik, oda a nagylemez... :-D

Jesszus...a kritikákat elnézve legalább két rajongójuk van az anyjukat leszámítva:) Nem semmi!
--
Youtube csatorna
farrrkas 2017. április 28., péntek, 20:15
farrrkas
Csatlakozott:
2015. január 8.
Hozzászólások: 336
OFF: Azért az, hogy egy sludge/noise zenekarnak 1533 (!) kiadványa legyen (igaz, majdnem mind single, csak 11 nagylemez), ahhoz kell egészség is, nem? A Sloth-ról van szó. http://www.metal-archives.com/bands/Sloth/16591

Ennél már csak Buckethead jobb, aki több mint 300 nagylemezt (!) adott ki eddig. Egy megfázás se fér bele. Ha egy napra belázasodik, oda a nagylemez... :-D
© 2001-2017 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.032 seconds to render