He Who Shall Not Bleed (2007)
A göteborgi Dimension Zero neve már jó ideje ismert a metal scenén belül, nem csak a neves tagok és zenekari halmazok miatt (hiszen ha belegondolunk, akkor nem más ez, mint egy jól magangert projeck), illetve a nagy zenészek ügyes dolgokat is raktak le. Zeneileg a melodikus death-thrash vonalban utaznak, s erre utolsó nagylemezük még jobban ráépít, mint az eddigiek. A svéd horda 1995-ben alakult és a harmadik nagylemezt tették le 2007-ben arra a bizonyos asztalra, illetve mögöttük vannak a kezdetek melyek sokáig húzódtak s már említett nagy nevek ellenére is lassanként indult csak meg a rothadó szekér, így tehát az alakulás évében a Screams from the Forest című demót készítették el, s rá két évvel a Penetrations from the Lost World EP-t, ami már nem szerzői kiadásban látott napvilágot és a demó négy dala is rákerült. Lássuk mit is hoztak össze utoljára…


Nos, számomra a Dimension Zero legjobb korongja a súlyos borítójú This Is Hell volt (mellesleg a He Who Shall Not Bleed is igencsak hasonló koncepciók között tündöklik), s zeneileg mint már említettem a melodikus death metal minden szegmensét magán hordozza, ettől függetlenül benne fogant a thrash érces éle is. A mai metalcore trendek lassan kialvó tábortüze mellett a He Who Shall Not Bleed egy vérbeli jelenek megfelelő lemez, amely egyszerre súlyos, komplex és persze dallamos. Így tehát nincs is mit tagadni, az In Flames neve tagadhatatlan (ahogy a kezdetekben is nagy hatással volt rájuk, és persze az In Flames-ből is van benne tag…), azon belül is svéd barátaink szerintem (és ezt a véleményt még sokan mások is osztják rajtam kívül) legjobban sikerült korongjának reprodukciója ez, tehát a 96-os The Jester Race minden komponense visszaköszön, s bár annyira nem mély és újító szándékú, azért mégis csak ad a dolognak a thrash-es íz egy kis egyéniséget. Ettől függetlenül a This Is Hell sokkal mérvadóbb, még akkor is, ha ezen ügyesebben kalapálnak. A kiadás igényes, és vendégzenészként ügyeskedik rajt Jeff Waters is a klasszikus Annihlator-ből. Sokat adhat a ma kissé későn érkező és megfáradt metalcore fanoknak, s azoknak a melodikus death metal szerelmes lovagoknak, akiknek a korai In Flames anyagok alapművek. A digi-packes verzióra rákerült a Stayin' Alive, amely egy egész érdekes Bee Gees feldolgozás (nem hinném hogy szüleink felismernék elsőre, haha), lásd itt.


Komplex és ügyes anyag, bár vicces hallani, hogy a Marduk énekes Jocke Göthberg egy olyan csapatban énekel, melynek zenéje korántsem az a kompromisszumoktól mentes csapat lenne (bár azért a svéd vonal mellett némi mélység és black jelleg is tetten érhető itt-ott), ahogy vicces Hans Nilsson is a dobok mögött, aki az egykori Crystal Age-ben nyomta (na itt nem sok progresszív elemet kell keresni). A Daniel Antonsson alkotta riff és ikers szólós dallam-hegy csodák annyira nem esnek messze a mára erősen elkurvult Soilwork és még mindig tisztességes Dark Tranquillity alkotta zenei koncepciótól. Szóval én némi fenntartással, de ettől még bátran ajánlom a jelen scene szerelmesinek, biztosan egy erőteljes és hibátlan anyagot kapnak kézhez. Én egy pici ódzkodom, de ez legyen az én személyes szocreál problémám, haha.

Dimension_Zero_He_Who_Shall_Not_Bleed_2007
Kiadó:
Forgalmazó:
Stílus:
Svéd vonalas melodikus death-thrash
Értékelés:
 
Pont
: 8.9 / 10
 
Külalak
: Szép
 
Hangzás
: Kiváló
Dalok:
1.He Who Shall Not Bleed
2.Unto Others
3.A Paler Shade of White
4.Hell is Within
5.Red Dead Heat
6.I Can Hear the Dark
7.Going Deep
8.Is
9.Deny
10.The Was
Írta:
haragSICK
2009. február 19., csütörtök, 14:04
Facebook:
bjorn666 2009. február 23., hétfő, 11:28
bjorn666
Csatlakozott:
2006. november 2.
Hozzászólások: 295
A holnapjukon az van h THE END, a tavalyi nyári túra után. Szerintem ez elég korrekt lenne. A Carcass még mindig nyomja...ott lehet h lemez is lesz. Fasznak.
Kerestek régi VHS anyagot és nekem megvan az utolsó (mármint '96-os) EU turné utolsó, belgrádi állomásának fanmade videója. Ennyi. De nem tudom felhasználják e a készítőt nem sikerült előkeríteni, és nekik az kell.

Válasz haragSICK üzenetére:




Én úgy tudtam, hogy igen, de aztán lehet te neked lesz igazad, végül is nekem nem írtak mailt, mint egyes kiváltságos zenész fannak :}

haragSICK 2009. február 23., hétfő, 09:08
haragSICK
Csatlakozott:
2008. január 3.
Hozzászólások: 1161
Válasz bjorn666 üzenetére:

Miért, újjáalatultak? :-)
Mert a tavaly nyári koncertek után volt egy búcsúlevél h ennyi volt...jelenleg egy bootleg DVD-hez keresnek anyagot (engem is megkerestek, hehehe). Akkor valamiről kurvára lemaradtam.





Én úgy tudtam, hogy igen, de aztán lehet te neked lesz igazad, végül is nekem nem írtak mailt, mint egyes kiváltságos zenész fannak :}
--
"MisanThr0PiG & Здравствуйте CO."
bjorn666 2009. február 23., hétfő, 06:17
bjorn666
Csatlakozott:
2006. november 2.
Hozzászólások: 295
Miért, újjáalatultak? :-)
Mert a tavaly nyári koncertek után volt egy búcsúlevél h ennyi volt...jelenleg egy bootleg DVD-hez keresnek anyagot (engem is megkerestek, hehehe). Akkor valamiről kurvára lemaradtam.

Válasz haragSICK üzenetére:

Semmi gond, úgy tűnik mégis csak ugyanarról beszéltünk. Az At The Gates, szerintem a maga idejében is elismert csapat volt, bár az kétségtelenül nem ment, ami ma, és nem sokan kívánták másolni, hiszen a melodikus death metálnak nem volt akkora trend hava, mint a reinkarnációjának, a metalcore-nak (szerintem nem is 10, inkább 12-15 év múlva értették meg az emberek, hiszen onnantól fogva kezték másolni). Számomra a kompromisszum mentesség az adott bandára és műfajra értendő, ilyen téren pl. a Paradise Lost annyiszor köpte magát szembe, hogy már nem is veszi a fáradtságot az ember, hogy a korai anyagjaikhoz hasonlítgassa a bandát. A Dimension Zero esetében én alapnak az első hivatalos EP-t tekintettem, s ahhoz képest igenis kompromisszumokkal teli az új korong, ez persze nem mindig hátrány, hiszen rengeteg horda van, ami valami brutálissal kezd (jók, de semmi extra), aztán dallamosodnak és igazán egyedit képesek alkotni, vagy egyszerűen kísérletezni kezdenek, ahogy tette az Ulver.
Én amúgy a Slaughter-t 97-ben ismertem meg, tehát egy minimálisan meg megkésve, s éppen egy olyan haveromtól vettem meg, aki fikázta (érdekes, hogy amúgy annak a srácnak a The Red in the Sky Is Ours pl tetszett, vagy nem tudom, de azt nem volt hajlandó eladni). Amúgy nem vagyok elragadtatva, hogy újra alakultak, bár nagy zenészek, de mai fejjel nehéz nagyot alkotni, s lehet nem kéne bemocskolni egy kultikus nevet (ahogy azt sok régi banda mostanság megtette). Mindesetre nagyot bukhatnak, hiszen nem csak a kritikusok lesznek kritikusak, hanem a kissé szemfülesebb hallgató, rajongó is.

haragSICK 2009. február 21., szombat, 22:02
haragSICK
Csatlakozott:
2008. január 3.
Hozzászólások: 1161
Semmi gond, úgy tűnik mégis csak ugyanarról beszéltünk. Az At The Gates, szerintem a maga idejében is elismert csapat volt, bár az kétségtelenül nem ment, ami ma, és nem sokan kívánták másolni, hiszen a melodikus death metálnak nem volt akkora trend hava, mint a reinkarnációjának, a metalcore-nak (szerintem nem is 10, inkább 12-15 év múlva értették meg az emberek, hiszen onnantól fogva kezték másolni). Számomra a kompromisszum mentesség az adott bandára és műfajra értendő, ilyen téren pl. a Paradise Lost annyiszor köpte magát szembe, hogy már nem is veszi a fáradtságot az ember, hogy a korai anyagjaikhoz hasonlítgassa a bandát. A Dimension Zero esetében én alapnak az első hivatalos EP-t tekintettem, s ahhoz képest igenis kompromisszumokkal teli az új korong, ez persze nem mindig hátrány, hiszen rengeteg horda van, ami valami brutálissal kezd (jók, de semmi extra), aztán dallamosodnak és igazán egyedit képesek alkotni, vagy egyszerűen kísérletezni kezdenek, ahogy tette az Ulver.
Én amúgy a Slaughter-t 97-ben ismertem meg, tehát egy minimálisan meg megkésve, s éppen egy olyan haveromtól vettem meg, aki fikázta (érdekes, hogy amúgy annak a srácnak a The Red in the Sky Is Ours pl tetszett, vagy nem tudom, de azt nem volt hajlandó eladni). Amúgy nem vagyok elragadtatva, hogy újra alakultak, bár nagy zenészek, de mai fejjel nehéz nagyot alkotni, s lehet nem kéne bemocskolni egy kultikus nevet (ahogy azt sok régi banda mostanság megtette). Mindesetre nagyot bukhatnak, hiszen nem csak a kritikusok lesznek kritikusak, hanem a kissé szemfülesebb hallgató, rajongó is.
--
"MisanThr0PiG & Здравствуйте CO."
bjorn666 2009. február 21., szombat, 21:00
bjorn666
Csatlakozott:
2006. november 2.
Hozzászólások: 295
Alapjában véve ezzel a kritikával egyetértek, lehet h túl élesen fogalmaztam.
Szerintem egyébként kompromisszum mentesség nem egyenlő azzal, h nem fejlődhetünk zeneileg, csak bonyolultabbnál bonyolultabb témákat írhatunk, vagy csakis a legmélyebb hörgéssel vegyíthetjük mindezt (sőt sok esetben épp ez a kompromisszum...).
Mivel az At The Gatesnél szó sem volt üzleti sikerről úgy gondolom azt csináltak amit akartak, szerettek és ez igenis kompromisszummentesség. A DZnál is erről van szó...
Szerintem nincs éles különbség az új lemez és a régiek között, csak a hangzás szarabb.

(Az ATGről még: jóval később jártak jól, mert a Slaughter egy korszakos alapmű, amit az amcsik 10 évvel később fogtak csak fel. A divatosságról, sikerességről annyit h én realtime éltem meg a Slaughter megjelenését és kb. akkortájt adta el a Cannibal Corpse az 1 milliomodik elemezét, amikor ők nyomorultabbnál nyomorultabb klubturnékat nyomtak.
Ezek az általad említett felhangok valóban megvoltak, de akkor még nem voltak így szétcincálódva a stílusok mint ma, egyáltalán nem volt fikahadjárat szintű. Én is legnagyobb górgrájndos haveromtól kaptam az ATG kazit, aki mondta h baszott jó.)
haragSICK 2009. február 20., péntek, 09:39
haragSICK
Csatlakozott:
2008. január 3.
Hozzászólások: 1161
Válasz bjorn666 üzenetére:

Hehh, ez se mai gyerek, már 1-2 éve kijött jappánban. Fasza lemez, az egyik kedvenc bandám.
Hozzátenném, h a bandát 1995 körül (tehát Jester Race éra) az In Flames KÉT akkori gityósa Glenn Ljungström és Jesper Strömbald hozta létre, így az IF hatás nemhogy nem meglepő, inkább az lenne meglepő ha nem lenne régi IF-es. A Silent Night Fever is alamű, sőt sztem jobb mint a This Is Hell.
Nem értem ezt: "Jocke Göthberg egy olyan csapatban énekel, melynek zenéje korántsem az a kompromisszumoktól mentes csapat "
Ez a zene 1996-ban sem volt (az ATG inkább amolyn kult banda volt akkor) és ma sem divatos. Tehát az az igazi gyors végülis dallamos ének mentes vad göteborgi metal amit mondjuk az At The Gates Slaughterjén hallani. Jocke ráadásul eme stílus egyik legfaszább előadó énekese.
Itt pl alázza Legiont hangilag, hiába van az kifestve:



Nem értek egyet veled, speciál amikor még idehaza nem lehetett full olcsón és szinte minden nagyobb metál boltban leértékelve kapni a Dimension Zero anyagokat, akkor anno megvettem e-bayről, így tehét nagyon is jól ismerem a kezdeteket, így megvettem a Penetrations from the Lost World EP-t is. S amit ezen hallok, annak nem sok köze volt az In Flames-hez, az hogy te nagyon szerteed az AT The Gates-t, s megvagy róla győződve, hogy sem a 90-es évek közepén, sem ma nem divat (megjegyzem a 95 környékén rengeteg ismerősöm köpködött rájuk, hogy mi már ez a dallamos fos, amivel elbasszák a death metált, s úgy fikázták, mint a gothic metálokat - természetesen vérbeli death-thrash arcokról van szó), az At The Gates korai lemezeihez képest igenis kompromisszumokkal van tele a Slaughter of the Soul, és ez áll a kritikánk tárgyára is. A Dimension Zero a Silent Night Fever és a This Is Hell-hez képest nagyon is dallamosat alkotott, bár az In Flameses vonalat azokban is érezni, de nem ennyire vérbemenően. S ezt a hatást illetve ezt a mondatod "...így az IF hatás nemhogy nem meglepő, inkább az lenne meglepő ha nem lenne régi IF-es." ez a kritikában benne is van. Elhiszem Björn, hogy ez neked nagy kedvenc, de mielőtt egy kritikát szétszedsz, olvassad el egységében. Köszönöm!
--
"MisanThr0PiG & Здравствуйте CO."
emp 2009. február 20., péntek, 08:14
emp
Csatlakozott:
2007. december 17.
Hozzászólások: 2497
Ezekről a színpadi duettekről mindíg Korda Gyuribá és Klárika jut eszembe! (w00t) (knifed)
bjorn666 2009. február 20., péntek, 06:53
bjorn666
Csatlakozott:
2006. november 2.
Hozzászólások: 295
Viszont te megértetted a lemezt:
http://www.heavymetal.hu/kritika.jsp?id=2991
Hát ennyit arról h nem kompromisszummentes :-)
Koncertek
Ken Hensley, Cry Free
július 21.,
Duna-part, József Attila sétány
What Happens Next Tour 2018
július 23.,
Barba Negra Track
Firepower Tour
július 24.,
BudapestArena
Twisting European Tour 2018
július 24.,
Dürer Kert - Kisterem
FEZEN Fesztivál 2018
július 25.,
MÁV Pálya
továbbá
© 2001-2018 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.142 seconds to render