Demonoir (2010)


A nemrég tárgyalt Revelations of The Black Flame anyagnál már írtam, hogy a csapat nagy valószínűséggel, akár a sok, szerintem teljességgel alaptalan csuklóból kirázott negatív kritika, akár saját torzszülöttük egyszeri mivolta miatt a friss anyaggal valamilyen szinten vissza fog kanyarodni az ortodox black metal közegbe.

Sejtésem be is igazolódott, bár természetesen az 1349 háza táján most sem alakult minden úgy, mint amire az ember egyébként számíthatott. Először is gyorsan megnyugtatok minden régi hívet, hogy a csapat ismét előtérbe tolta gyorsaságorientált mivoltát, azonban már egy kicsit más formában, mint ahogy az a korai anyagokon volt jellemző. Szerencsére a Revelations okozta lelki sebeket nem takargatták el, így a klasszikus süvöltő gyűlöletorkán vonal mára kiegészült egy egészen különleges, beteges hangulati aláfestéssel, nem feltétlenül klasszikus megoldással. Igaz, hogy a témák a hagyományos északi szélvész alapokból építkeznek, azonban a tempókat igen bátran, sokszor meghökkentő módon variálják. Bár közel sem olyan kifacsartan, mint az előző anyagon. Szerencsére a teljes album megszerkesztettségére most is sok figyelmet fordított a csapat, így az egyes tételek között felbukkanó hosszabb-rövidebb átvezető „csatornák” kellő pihenőt adnak a fülnek egy-egy újabb pusztítás előtt. Így a gyors számok egyértelműen elkülönülnek egymástól, ügyesen elkerülve a babkása-káoszba fulladást és saját hullámaik önkéntelen kioltását. A figyelemmel összerakott szerkezet, a hangzás, a használt hangulati elemek, a váltások, leállások és az egész miliő előttem egy egyedi vonal lassú kialakulásának gyanúját kelti, hisz meglepően erős párhuzamot lehet vonni a Demonoir, az utolsó két Marduk és a Funeral Mist anyagok között, amik mind valami hasonló, kicsit megfoghatatlan túlvilági attitüddel, hangzással és varázzsal bírnak. Természetesen a Rebel Extravaganzás Satyricon (főleg Frost egyedi dobolása miatt) és a Dödheimsgard hatása sem tagadható, amik szerintem egyértelműen mellérendelő módon fejtik ki energiáikat egymásra, szó sincs másolásról, vagy mimézisről. Ravn vokális teljesítményét csak dicsérni tudom, ami nem merül ki az egyszeri blackes károgásban. Ha kell, suttog, ha kell mély hangon monologizál, ha kell gyűlölettől telve köpködi az igét. A hangzás is kellőképpen tiszta, érthető és arányos.

Egy érett, az ortodox vonalon belül minden eddigi anyaguknál zeneibb irány bontakozik ki a Demonoiron, ahol fontos szerepet kap a minőségi rosta, a megszerkesztettség és a hangulat végletekig kidolgozott volta, ahol bizony elférnek megfelelő pillanatban a stílusidegen hangszerek is (pl.: zongora, egyéb népi húros ingyom-bingyomok, szintiszösszenetek). Gondolom a fentebb említett anyagok kedvelőinek nem kell sokat magyarázni, hogy mi a dolguk…
1349_Demonoir_2010
Kiadó:
Stílus:
black metal
Értékelés:
 
Pont
: 9.5 / 10
 
Külalak
: Igényes
 
Hangzás
: Jó
Dalok:
1.Tunnel Of Set I
2.Atomic Chapel
3.Tunnel Of Set II
4.When I Was Flesh
5.Tunnel Of Set III
6.Psalm (7:77)
7.Tunnel Of Set IV
8.Pandemonium War Bells
9.Tunnel Of Set V
10.The Devil Of The Desert
11.Tunnel Of Set VI
12.Demonoir
13.Tunnel Of Set VII
Írta:
emp
2010. május 27., csütörtök, 19:06
Facebook:
Nagaarum 2011. július 18., hétfő, 05:56
Nagaarum
Csatlakozott:
2011. június 30.
Hozzászólások: 2371
Óriási lemez... (cool)
--
A sátán rossz.
Koncertek
Knights Call Tour 2018
október 21.,
Barba Negra
Death is Just the Beginning...
október 23.,
Barba Negra
Rise of the Underground Tour 2018
október 23.,
A38 Hajó
Uriah Heep
október 23.,
Akvárium Klub
20 Years of Chaos European Tour 2018
október 23.,
Supersonic - Blue Hell & Kvlt
ReBuilt To Tour 2018
október 24.,
Barba Negra
Tony MacAlpine, Levi Fantasy
október 25.,
Dürer Kert
továbbá
© 2001-2018 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.078 seconds to render