Grand Declaration of War (2000)
A Mayhem nem egy viccbrigád.
Biográfiájukba bevésődött pár olyan esemény, ami határozottan hitelessé teszi a bandát, sokan viszont a sikerüket csak ezen események utóhatásának tudják be. Természetesen az így vélekedőkről nekem is van egy véleményem. Az alapítótag Necrobutcher (Jørn Stubberud) egyszer azt nyilatkozta, hogy a tragédiák kapcsán szerzett hírnév elenyésző volt ahhoz képest, hogy mennyi erőt kellett fektetni - pont azok miatt - a zenekar összetartásába.
Amikor a Dead néven becézett svéd származású Per Yngve Ohlin a 23-ik életévében puskával főbe lőtte magát, emléke előtt tisztelegve a kedvenc énekesét - a Tormentor torkát - Csihar Attilát hívták meg, hogy az első lemezt (mely a banda megalakulása után csak tíz évvel jelent meg) felharácsolja. Attila ezt először ugratásnak vette, de végülis vonatra ült, hogy Norvégiába érve meggyőződhessen róla, tényleg őt várják. Mikor leszállt, Varg Vikernes lépett oda hozzá - láncingben.
Azért nem Necrobutcher, mert az eredeti basszernek elege lett az állandó rendőrségi "ügyvitelből", besokalt, majd bejelentette, hogy kilép.
Igen. Aztán a stúdiómunkák közben a kisegítő basszer jópár késszúrással kivégezte (egy önvédelemből indult, de eltúlzott reakcióval) a főnök Øystein Aarseth-et más néven Euronymoust. Az áldozat szülei tiltakoztak az ellen, hogy a gyilkos játéka hallható legyen a lemezen, ezért Hellhammerék (dobos) megígérték, hogy valaki újrabasszerozza az anyagot, ami végülis nem történt meg.
Tehát az így 1994-ben megjelent De Mysteriis Dom Sathanas minden idők legbizarrabb black lemeze lett, hiszen részben egy öngyilkosságot elkövetett énekes témái, egy meggyilkolt gitáros és az őt meggyilkoló basszeros játéka hallható rajta.

A dolog pihent 3 évig, amikor megjelent a Wolf's Lair Abyss kislemez, amit a visszatért Necrobutcherrel, és egy új gitárossal Rune "Blasphemer" Eriksen-nel írtak meg..


2000-ben pedig a teljes visszatérő lemez, a Grand Declaration of War. És itt történt az, hogy az ős Mayhem rajongók arcáról lefagyott a mosoly (bár egy sátánista olyant egyébként sem csinál), hiszen a banda korai bootleg felvételein (amiből tetemes mennyiség volt) és a debüt lemezen hallható egyszerűbb és érthetőbb megközelítéstől eltérően egy brutálisan komplex és időnként gyilkosan gyors lemezt kaptak. Igaz, az EP már jelezte, hogy az új gitáros belépésével a zene változni fog egy kicsit.

Kicsit?

Nagyon. Ez a lemez talán a legfurább alkotásuk, amit letettek az asztalra az osloi mészárosok. Ugye a Deathcrush EP egy koszos nyers cucc volt. A ...Sathanas lemez egy zeneileg nem túlgondolt, de egyébként nagyon hangulatos, gonosz hangvételben készült. A 2004-es Chimera egy technikai remekmű, kiváló nótákkal, és profi, ultrabrutál hangzással. Az utolsó Ordo Ad Chao pedig - hangzásában vissza a gyökerekhez - technikailag és fantázia szempontjából a csillagos ég.
Miért van, hogy mégis a Grand Declaration of War-ról írok először?
Mert olyan dolgokkal próbálkoztak rajta, amit nem minden black banda mer megjátszani, hacsak nem tesz magasról az imázsra. A black metal egyetlen szabálya, hogy nincs szabály. A black metal akkor jön át igazán, ha hallatszik rajta, hogy a komponáláskor a zenészeket nem érdekelte senki és semmi.

A figyelmesebb zenehallgatónak (vagy annak, aki jól ismeri a Mayhem lemezeket) egyből feltűnik, hogy a Grand declaration of War ugyanazzal a gitártémával kezdődik, amivel a Wolf's Lair Abyss végetér, csak egy mélyebbre hangolt gitáron lejátszva.
Tekintettel arra, hogy a A Bloodsword and a Colder Sun-ban csak elektronikai eszközöket használtak (némi gitárzöngével feldúsítva), valamint a Completion in Science of Agony (Part I of II)-ben dallamos ének is van a Spiral Architect énekesétől Øyvind Hægeland-től, ez már eleve okot ad az örömre. Ezek meglepő újítások, de a valódi érdekességet a számok komplexitása adja, ami először itt lesz jellemző a Mayhemre, majd az Ordo Ad Chao esetében fejlesztik tökélyre. Ez a zenekar gyakorlatilag létrehozta a szerkezet nélküli zenét.
Egyedüli negatívuma talán az anyagnak (bár ez lehet direkt van), az a borzalmasan gépi hangzású dob. Holott Hellhammer a szakma talán legjobb dobosa, de legalább is a leggyorsabb. Ja! Most jut eszembe, hogy a banda időnként a koncerteken is szénné triggerelt dobokkal áll ki. Úgyhogy biztos direkt van. Már csak azért is érdemes kritikát írni, mert írás közben nekem is esnek le összefüggések...


A lemezen ismét Maniac (Sven Erik Kristiansen) kárál, és a Mayhem azon nagyon kevés bandák egyike, amely bandáknál képtelen vagyok eldönteni, hogy két "énekes" közül melyik a jobb. Attila változatosabb és drámaibb, Maniacnak viszont van egy eszméletlen hangfekvése, ami egy afféle igazi "rohadék szarláda hang". Affelől viszont nincs kétségem, hogy a gitáros Blasphemer köröket ver elődjére. Nem technikailag, de az nem is számít, hanem hangulatra és ötletességre. Attila mondta egy interjúban, hogy nem sok hozzá fogható gitárossal zenélt együtt. Blasphemer fő erőssége az, hogy egész váratlan dallamokat szúr be időnként a reszelések színesítésére. Bár Mayhem gitárszóló sosem született, de nem is hiányzik, talán azért mert ennek az embernek a játéka lehet a tökéletes átmenet a ritmus-, és szólógitározás között.
Hellhammer egyik kedvenc koncertnótája a Crystalized Pain in Deconstruction. A szám elején Maniac... igen... reppel. Állati. Hanem aztán, mikor beindul a dal egy eszméletlenül vérbeli rifftengert kapunk, megtűzdelve az előbb már említett Blasphemer saslikokkal.

Ez egy vérbeli visszatérő lemez, afféle seggberúgó alkotás. Okosan átgondolt, beérett anyag, ügyes beintés azoknak, akik bármit is elvártak volna tőlük az évezred végén. 2000 május 16-án adta ki a Season of Mist.
Úgy döntöttem, hogy megírom most ezt a kritikát, és nem várom meg, míg Necrobutcher alakít Bob Larson műsorában. Félek tőle, hogy utána nem tudnék tárgyilagos lenni...
Dehogynem, csak marhulok...

"I remember the future..."






Mayhem_Grand_Declaration_of_War_2000
Kiadó:
Stílus:
black metal
Értékelés:
 
Pont
: 10 / 10
 
Külalak
: Szörnyű
 
Hangzás
: Jó
Dalok:
1.A Grand Declaration of War (4:14)
2.In the Lies Where upon You Lay (5:59)
3.A Time to Die (1:48)
4.View from Nihil (Part I of II) (3:04)
5.View from Nihil (Part II of II) (1:16)
6.A Bloodsword and a Colder Sun (Part I of II) (0:33)
7.A Bloodsword and a Colder Sun (Part II of II) (4:27)
8.Crystalized Pain in Deconstruction (4:09)
9.Completion in Science of Agony (Part I of II) (9:44)
10.To Daimonion (Part I of III) (3:25)
11.To Daimonion (Part II of III) (4:52)
12.To Daimonion (Part III of III) (0:07)
13.Completion in Science of Agony (Part II of II) (2:14)
Írta:
Nagaarum
2011. augusztus 30., kedd, 09:21
Facebook:
Nagaarum 2014. május 30., péntek, 22:13
Nagaarum
Csatlakozott:
2011. június 30.
Hozzászólások: 2210
Válasz oldboy üzenetére:

Szerintem született Mayhem gitárszóló!
A ... Sathanason én többet is fölfedeztem... (whistle)
A legegyértelműbb a Freezing Moonban.

Igaz, bár azt Euronymous írta. De tény, hogy született.
--
Nagaarum YouTube Csatorna
oldboy 2014. május 30., péntek, 18:24
oldboy
Csatlakozott:
2008. július 25.
Hozzászólások: 1833
Szerintem született Mayhem gitárszóló!
A ... Sathanason én többet is fölfedeztem... (whistle)
A legegyértelműbb a Freezing Moonban.
Helvetes 2011. szeptember 3., szombat, 10:02
Helvetes
Csatlakozott:
2009. december 19.
Hozzászólások: 64
Válasz Nagaarum üzenetére:



Kedves egészségedre! (knifed)
Idővel írok szerintem az összes lemezükről, ha addig valaki meg nem előz.



Nem tudom megfogalmazni miért, de nekem ez az album és a Chimera a kedvencem...talán mert annyira szélsőséges és hagyománytalan??!
Pest 2011. augusztus 30., kedd, 22:14
Pest
Csatlakozott:
2011. április 5.
Hozzászólások: 87
Válasz emp üzenetére:

Nem akarok nagyon okos lenni, de már évekkel ezelőtt érezhető volt, hogy ezt a lemezt idővel alapműnek fogja tekinteni a metal világ. Emlékszem amikor megjelent, mindenki húzta a száját és senki sem értette, mi akar ez lenni. Aztán pár évre rá, elkezdtek megjelenni az industrial black hibridek, aminek egyik alapkövét tették le a srácok, messze megelőzve az irányzat felvirágzását. Örök kedvenc, alapmű.


Ugyanez a helyzet az utolsó Emperorral is. A világ még mindig nem volt képes befogadni.
emp 2011. augusztus 30., kedd, 17:19
emp
Csatlakozott:
2007. december 17.
Hozzászólások: 2497
Nem akarok nagyon okos lenni, de már évekkel ezelőtt érezhető volt, hogy ezt a lemezt idővel alapműnek fogja tekinteni a metal világ. Emlékszem amikor megjelent, mindenki húzta a száját és senki sem értette, mi akar ez lenni. Aztán pár évre rá, elkezdtek megjelenni az industrial black hibridek, aminek egyik alapkövét tették le a srácok, messze megelőzve az irányzat felvirágzását. Örök kedvenc, alapmű.
--
"welcome my son, welcome to the machine"
Nagaarum 2011. augusztus 30., kedd, 11:02
Nagaarum
Csatlakozott:
2011. június 30.
Hozzászólások: 2210
Válasz goathornedgod666 üzenetére:

koszi a kritikat,jobban en se tudtam volna leirni ,,/


Kedves egészségedre! (knifed)
Idővel írok szerintem az összes lemezükről, ha addig valaki meg nem előz.
--
A sátán rossz. X.
goathornedgod666 2011. augusztus 30., kedd, 10:58
goathornedgod666
Csatlakozott:
2009. február 17.
Hozzászólások: 4375
koszi a kritikat,jobban en se tudtam volna leirni \,,/
--
HAIL SATAN MOTHEFUCKERS!!! \,,/ http://www.last.fm/user/Goathornedgod66
Koncertek
Maximum Evocation Tour 2017
október 26., 20:00,
Barba Negra
Igorrr, Broken Note
október 26.,
Dürer Kert
Anathema - The Optionist Europe 2017
október 27.,
Dürer Kert
20 Years Of Plays Metallica By Four Cello
október 27.,
Művelődési Központ (MOM)
The Wrong Tour to Fuck With Europe 2017
október 27.,
Supersonic - Blue Hell
Airbourne, Desecrator
október 29.,
Barba Negra
Back to the Roots Part II.
október 30.,
Barba Negra
továbbá
© 2001-2017 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.068 seconds to render