Sympathetic Resonance (2011)

„Kocaprogger” (ez nem egy pejoratív, degradáló kifejezés, még ha első olvasatra annak is tűnik!) körökben kétség kívül a szeptember 13-a legnagyobb eseménye az új Dream Theater megjelenése lehetett.
A rutinosabb prog. arcok viszont valószínűleg legalább akkora, ha nem nagyobb érdeklődéssel várták az első Arch/Matheos albumot, ami ugyanazon a napon került a boltok polcaira.

Ha valaki nem tudná, Jim Matheos a Fates Warning gitárosa, John Arch pedig a banda eredeti énekese, akivel az akkor még progos power metalban utazó zenekar első három albuma készült.
Mikrofonját pedig az a Ray Alder örökölte meg, aki azóta is a Warning énekese.
Bár jómagam Alder-párti vagyok, John különleges, delejező énekdallamait, magas fekvésű orgánumát is szeretem, úgyhogy örültem a 2003-ban megjelent A Twist of Fate EP-nek, ami fölfogható volt egy bő 15 évnyi csöndbe burkolózó énekes életjel adásaként is.
Természetesen már azon anyag elkészítésénél is a régi harcostárs, vagyis Matheos mester működött közre, a dobok mögé pedig maga Mike Portnoy ült be.

Aztán csak nem akart jönni a folytatás, pedig joggal számíthattunk egy nagylemez megjelenésére.
De ugye ami késik…
Majdnem 10 év kellett hozzá, de csak megjelent John visszatérő lemeze, igaz nem John Arch, hanem Arch/Matheos név alatt.


Ha megnézzük a banda felállását, akkor rögtön meg is állapíthatjuk, hogy itt bizony a valamikori és a jelenlegi Fates Warning tagjai egyesítették erőiket, és ha ez az Anthrax lenne, akkor Ray Alder helyében kezdenék egy csöppet aggódni!:P
De az élcelődést félretéve a dobokat a FW új ütőse, Bobby Jarzombek püföli, a bőgőt a szintén Warning tag Joey Vera bűvöli, a másodgitáros pedig az ex-Warningos, Frank Aresti.
Azt hiszem ez a felállás nyugodtan nevezhető „progsupergroupnak”!
Persze előfordult már jó párszor a rocktörténetben, hogy neves zenészek nevükhöz méltatlan lemezeket tettek le arra a bizonyos asztalra.

Szerencsére erről ezúttal szó sincs!
Ez az öt nagyszerű zenész egy hagyománytisztelő, mégis modern, előremutató albumot készített, ami magán hordozza a korai Fates Warning stílusjegyeit, de az utolsó 3 FW lemez modernitását is!
A kezdő nóta alapján megnyugodtam, mert nagyon úgy tűnik, hogy a kedvenc dobosomat, Mark Zondert a Warningban váltó Bobby Jarzombek a lehető legjobb választás volt!
Amit a cinekkel művel, az annyira finom, hogy minden valamire való progger szájában összefut a nyál a hallatán!
És ezt figyeljétek: a régi és az új dobos teljes, illetve vezetékneve ugyanazokból a magánhangzókból áll.
Mark Zonder – Jarzombek…
Ugye mókás!:D
Természetesen az is rögtön kiderül, hogy Arch mester hangja, dallamérzéke se vesztett egy fikarcnyit se régi fényéből.
A Midnight Serenade hallatán ez még nyilvánvalóbb lesz, ugyanis már a verzék is nagyon ragadósak, de a refrén maga a csoda!
Főleg ahogy mikor utoljára elénekli, az ismétlését vagy két oktávval magasabban tolja!
Bravúros!

A Stained Glass Sky radio edit verziója funkcionált a lemez felvezetéseként, de az piskóta volt a közel 14 perces albumverzióhoz képest!
Itt aztán nem fogják vissza magukat a srácok, mennek a virgák, már-már öncélú technikázásnak lehetünk fültanúi, de valamiért náluk ez nem tud annyira zavarni, mint Dreaméknél…
Talán azért, mert nem kiszámítható a dolog, nem tudhatjuk hogy a következő másodpercben mivel fognak előrukkolni, John pedig olyan nyújtásokat, keleties dallamokat prezentál, amelyek szinte hipnotizálják a hallgatót.
A tempó-és hangulati váltásoknak köszönhetően végig izgalmas tud maradni ez a 14 perc, ráadásul úgy, hogy közben a kompozíció se hullik darabjaira.

A további három szerzemény is ebben a szellemben fogant és bár tömény zenét rejt a Sympathetic Resonance, az 54 perces játékidő jóval egészségesebb, mint pl. az új DT majd 80 perce.
Engem meggyőzött ez a kooperáció és műfaján belül nálam eddig ez az év egyik legerősebb lemeze!

u.i.: Időközben Ray Alder, a jelenlegi Fates Warning-torok sem tétlenkedett, hanem fölénekelte az új Redemption opuszt, amelyről a közeljövőben olvashattok kritikát 9000Sanyi kollégám tollából!




Arch_Matheos_Sympathetic_Resonance_2011
Kiadó:
Stílus:
Progresszív metal
Értékelés:
 
Pont
: 9 / 10
 
Külalak
: Igényes
 
Hangzás
: Kiváló
Dalok:
1.Neurotically Wired (11:12)
2.Midnight Serenade (5:27)
3.Stained Glass Sky (13:56)
4.On the Fence (8:12)
5.Any Given Day (Strangers Like Me) (10:27)
6.Incense And Myrrh (5:23)
Írta:
oldboy
2011. szeptember 16., péntek, 23:20
Facebook:
Fates Warning - Theories of Flight (2016)
Kritika, oldboy @ 2016. július 7., csütörtök, 17:31
Fates Warning - Darkness in a Different Light (2013)
Kritika, oldboy @ 2013. október 5., szombat, 12:00
Fates Warning, Dreyelands - 2012.03.19. A38
Koncertbeszámoló, 9000Sanyi @ 2012. március 26., hétfő, 00:51
Koncertek
Maximum Evocation Tour 2017
október 26., 20:00,
Barba Negra
Igorrr, Broken Note
október 26.,
Dürer Kert
Anathema - The Optionist Europe 2017
október 27.,
Dürer Kert
20 Years Of Plays Metallica By Four Cello
október 27.,
Művelődési Központ (MOM)
The Wrong Tour to Fuck With Europe 2017
október 27.,
Supersonic - Blue Hell
Airbourne, Desecrator
október 29.,
Barba Negra
Back to the Roots Part II.
október 30.,
Barba Negra
továbbá
© 2001-2017 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.047 seconds to render