Now, Diabolical (2006)

A norvég Satyricon sok szempontból fura képződmény. Először is, ténylegesen alapító tag már nincs is a bandában, hiszen Satyr (Sigurd Wongraven) csak az alakulás után röviddel szállt be. Ez még 1990-ben volt, majd Frost (Kjetil-Vidar Haraldstad) 1992-ben csatlakozott, és gyakorlatilag létrejött a banda végleges felállása. Mára Satyr kezeli a húrokat és a torkot, szerzi a dalokat, Frost meg dobol.

Amikor megjelent ez a lemez, a black metal szcéna felől sok támadás érte a csapatot a rádióbarát hangzás miatt. Ez azért érdekes, mert a Satyricon igazából sosem tartozott az ultraortodox black csapatok közé, amilyen például a Burzum, Darkthrone, korai Immortal vagy a korai Ulver volt. Ugyanakkor igaz, hogy tovább enyhült a hangzásvilág, már abból a szempontból, hogy a gitárok nem roncsolt, vagy pláne nekró hangzással vannak rögzítve, de ez már a Volcano lemeznél elkezdődött. A Rebel Extravaganza (ami sokak szerint a legjobb lemezük) és az azelőtti anyagok még csak-csak elmentek a true vonalon, az utóbbi három lemez viszont már semmiképpen.

Pedig a gonoszság-faktor megvan, éppen ezért én nem azt mondanám, hogy rádióbarát, hanem egyfajta elvont, vonszolós hangulat felé fordult a banda. És a megszólalás is profi (no nem agyonpolírozott, nem divatos). A leginkább szembeötlő a gyomorba ható mélységű dobhangzás. Kopogós, dohos, egyedi. A gitárokból minden tökéletesen kihallatszik az utolsó hangig, ellentétben egy klasszikus black banda gitárhangzásától. De a gitárnál nemcsak a hangzás a feszes, és precíz, hanem maga a játék is, annak ellenére, hogy nem egy nagyon bonyolult dolog az, amit Satyr csinál. Szóló az nincs. Ide? Minek... Ellenben kellően monoton és meditatív időnként a játéka.

Frost is azok közé a dobosok közé tartozik, akik képesek két külön stílust játszani két külön zenekarban. Érdemes megfigyelni, mit csinál az 1349-ben. Ott egy szélvész gyors, embertelen dobolást mutat be, míg a Satyricon utolsó 3 lemezén inkább a középtempókat favorizálja. Ezen kívül nagyon sokszor érezni, hogy magasról tesz a trendekre, inkább egyfajta sámánisztikus lüktetés létrehozása a cél nála, mint a tényleges, szabályos fémzene dobolás.
A basszustémákat Lars K. Norberg játszotta fel a Spiral Architectből (érdekesség, hogy ugyanazon csapat énekese Øyvind Hægeland meg a Mayhem Grand Declaration of War lemezén vendégeskedett).

Kritizáljam csúnyán is a lemezt? Hát összességében azért kap tőlem fél pont levonást, mert Satyr hangja bár izmos, a műfajban mindenképp élvonalbeli, csak éppen nem tud mást, egyedül ezt az egyhangú gonosz károgást.

2006 április 24-én jött ki a lemez a kontinensen és június 13-án az államokban. A limitált kiadású CD-n és a bakelitváltozaton található egy 9-ik szám is, a Storm (cukipofa kiadók - szívassuk a gyűjtő szenvedéllyel megáldott rajongókat). Két kiadó is gondozza a Now, Diabolicalt mégpedig a Roadrunner és a Century Media (ez megint csak egy olyan pont, ahol a true arcok elkezdenek fujjolni). Érdekességképpen megjegyzem, hogy Satyr a tulajdonosa a Moonfog Records kiadónak, ahol szintén jelentek meg korai Satyricon lemezek (no, akkoriban még nem volt fujjolás). A keverés Mike Fraser kezei alatt készült, ami már meg is magyarázza a pöpec megszólalást. A mastert pedig az az Eirik Hundvin (Pytten) készítette, aki eleve a norvég black bandák "sztárhangmérnökének" számít, hiszen olyan bandákkal dolgozott együtt, mint a Burzum, Mayhem, Immortal, Enslaved, Emperor, sötöbö...
A Now Diabolocal lemezen két dalhoz is készült klip. Az egyik a Pentagram Burns, a másik a K.I.N.G. 

Ha Ön a true black vonalra kíváncsi, ne ezt a lemezt vegye elő, hiszen ez már bőven elhajolt attól, bizonyos szempontból több, más szempontból meg kevesebb annál. Van pár zenekar, ami hidat ver a true black és a végletesen rádióbarát "black metal cirkusz" közé. Ezek közé sorolnám a Satyricont vagy az Emperort is. Ha túlteszi magát a hallgató az első két nóta popos hangvételén, egy fura kísérletezős, gonosz utazásban lesz része. Kiváló lemez azoknak, akik kíváncsiak a black metalra, de nem mernek abba fejest ugrani.



Satyricon_Now_Diabolical_2006
Kiadó:
Stílus:
rászoktató black metal
Értékelés:
 
Pont
: 9.5 / 10
 
Külalak
: Igényes
 
Hangzás
: Kiváló
Dalok:
1.Now, Diabolical (05:30)
2.K.I.N.G. (03:36)
3.The Pentagram Burns (05:38)
4.A New Enemy (05:47)
5.The Rite of Our Cross (05:45)
6.That Darkness Shall Be Eternal (04:46)
7.Delirium (05:38)
8.To the Mountains (08:09)
Írta:
Nagaarum
2012. január 3., kedd, 09:41
Facebook:
Irsfa 2012. január 9., hétfő, 16:28
Irsfa
Csatlakozott:
2011. október 29.
Hozzászólások: 257
Érdekes, számomra a Now, Diabolical az első Satyricon lemez, ami messze elmaradt az elődöktől és bizony az első lemezük, amit nem tudok egyben végighallgatni...

Számomra a definitív Satyricon lemez-páros a Rebel Extravaganza és a Nemesis Divina. A Volcano is nagyon pofás számokat rejt, az is kiemelkedő lemez, de a Now, Diabolical és az Age of Nero nálam kimondottan mélypont...
oldboy 2012. január 9., hétfő, 15:15
oldboy
Csatlakozott:
2008. július 25.
Hozzászólások: 1839
Válasz goathornedgod666 üzenetére:


Biztos,pont azert oket emlitettem meg mert hiaba a zenei stilusnak az elterese de hangulatilag szerintem ott van.Lehet azert gondolom igy mert a Danzig -et is legalabb olyan gyakran halgatom mint barmely 'true' black bandat,nem tudom de en igy erzem...


Végül is tény, hogy a Danzig zenéje mindig is elég sötét tónusú volt, bár zeneileg semmi köze a black metalhoz, hangulatában érezheted azzal rokonnak...
goathornedgod666 2012. január 9., hétfő, 12:43
goathornedgod666
Csatlakozott:
2009. február 17.
Hozzászólások: 4379
Válasz oldboy üzenetére:



Biztos, hogy a Danzigre gondoltál?
Mert az sose volt black metal... (a)

Biztos,pont azert oket emlitettem meg mert hiaba a zenei stilusnak az elterese de hangulatilag szerintem ott van.Lehet azert gondolom igy mert a Danzig -et is legalabb olyan gyakran halgatom mint barmely 'true' black bandat,nem tudom de en igy erzem...
--
HAIL SATAN MOTHEFUCKERS!!! \,,/ http://www.last.fm/user/Goathornedgod66
oldboy 2012. január 9., hétfő, 12:35
oldboy
Csatlakozott:
2008. július 25.
Hozzászólások: 1839
Válasz goathornedgod666 üzenetére:

Velemenyem szerint van annyira black ez a lemez mint barmelyik Danzig vagy Burzum lemez


Biztos, hogy a Danzigre gondoltál?
Mert az sose volt black metal... (a)
goathornedgod666 2012. január 9., hétfő, 11:17
goathornedgod666
Csatlakozott:
2009. február 17.
Hozzászólások: 4379
Velemenyem szerint van annyira black ez a lemez mint barmelyik Danzig vagy Burzum lemez,szamomra ha megvan a kello hangulat akkor az mar eleg,mint peldaul a CELTIC FROST eseteben is.
--
HAIL SATAN MOTHEFUCKERS!!! \,,/ http://www.last.fm/user/Goathornedgod66
cannibanile grinder 2012. január 9., hétfő, 10:40
cannibanile grinder
Csatlakozott:
2010. december 18.
Hozzászólások: 386
en nem neveznem ezt black lemeznek,ahhoz meg 10 evet vissza kene menni az idobe.
ensomhet 2012. január 4., szerda, 09:23
ensomhet
Csatlakozott:
2004. március 12.
Hozzászólások: 2161
KIRÁÁÁLY! Mindig meg szoktam mosolyogni ezt a dalt, olyan jó kis tingli-tangli :-)
Nagaarum 2012. január 3., kedd, 19:35
Nagaarum
Csatlakozott:
2011. június 30.
Hozzászólások: 2251
Válasz davehaunter üzenetére:

"...Frost hangja bár izmos..."
Mármint Satyr hangja.
Egyébként jó kritika, egyik kedvenc lemezem. :-)


Úgy - úgy! Köszi!!!
--
Lealacsonyodhatunk odáig, hogy a zenét technikában mérjük, de a művészet másról szól. A sátán rossz. X.
Koncertek
METAL XMASS 2.
december 23., 19:00,
Hemo Klub
december 29.,
Dürer Kert
Christmass Blackmass VIII.
december 29.,
Ti Ti Tá
Gloryhammer, Civil War, Noctis
január 8.,
Barba Negra
The Rise of Chaos World Tour 2018
január 21.,
Barba Negra
továbbá
© 2001-2017 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.026 seconds to render