Now, Diabolical (2006)

A norvég Satyricon sok szempontból fura képződmény. Először is, ténylegesen alapító tag már nincs is a bandában, hiszen Satyr (Sigurd Wongraven) csak az alakulás után röviddel szállt be. Ez még 1990-ben volt, majd Frost (Kjetil-Vidar Haraldstad) 1992-ben csatlakozott, és gyakorlatilag létrejött a banda végleges felállása. Mára Satyr kezeli a húrokat és a torkot, szerzi a dalokat, Frost meg dobol.

Amikor megjelent ez a lemez, a black metal szcéna felől sok támadás érte a csapatot a rádióbarát hangzás miatt. Ez azért érdekes, mert a Satyricon igazából sosem tartozott az ultraortodox black csapatok közé, amilyen például a Burzum, Darkthrone, korai Immortal vagy a korai Ulver volt. Ugyanakkor igaz, hogy tovább enyhült a hangzásvilág, már abból a szempontból, hogy a gitárok nem roncsolt, vagy pláne nekró hangzással vannak rögzítve, de ez már a Volcano lemeznél elkezdődött. A Rebel Extravaganza (ami sokak szerint a legjobb lemezük) és az azelőtti anyagok még csak-csak elmentek a true vonalon, az utóbbi három lemez viszont már semmiképpen.

Pedig a gonoszság-faktor megvan, éppen ezért én nem azt mondanám, hogy rádióbarát, hanem egyfajta elvont, vonszolós hangulat felé fordult a banda. És a megszólalás is profi (no nem agyonpolírozott, nem divatos). A leginkább szembeötlő a gyomorba ható mélységű dobhangzás. Kopogós, dohos, egyedi. A gitárokból minden tökéletesen kihallatszik az utolsó hangig, ellentétben egy klasszikus black banda gitárhangzásától. De a gitárnál nemcsak a hangzás a feszes, és precíz, hanem maga a játék is, annak ellenére, hogy nem egy nagyon bonyolult dolog az, amit Satyr csinál. Szóló az nincs. Ide? Minek... Ellenben kellően monoton és meditatív időnként a játéka.

Frost is azok közé a dobosok közé tartozik, akik képesek két külön stílust játszani két külön zenekarban. Érdemes megfigyelni, mit csinál az 1349-ben. Ott egy szélvész gyors, embertelen dobolást mutat be, míg a Satyricon utolsó 3 lemezén inkább a középtempókat favorizálja. Ezen kívül nagyon sokszor érezni, hogy magasról tesz a trendekre, inkább egyfajta sámánisztikus lüktetés létrehozása a cél nála, mint a tényleges, szabályos fémzene dobolás.
A basszustémákat Lars K. Norberg játszotta fel a Spiral Architectből (érdekesség, hogy ugyanazon csapat énekese Øyvind Hægeland meg a Mayhem Grand Declaration of War lemezén vendégeskedett).

Kritizáljam csúnyán is a lemezt? Hát összességében azért kap tőlem fél pont levonást, mert Satyr hangja bár izmos, a műfajban mindenképp élvonalbeli, csak éppen nem tud mást, egyedül ezt az egyhangú gonosz károgást.

2006 április 24-én jött ki a lemez a kontinensen és június 13-án az államokban. A limitált kiadású CD-n és a bakelitváltozaton található egy 9-ik szám is, a Storm (cukipofa kiadók - szívassuk a gyűjtő szenvedéllyel megáldott rajongókat). Két kiadó is gondozza a Now, Diabolicalt mégpedig a Roadrunner és a Century Media (ez megint csak egy olyan pont, ahol a true arcok elkezdenek fujjolni). Érdekességképpen megjegyzem, hogy Satyr a tulajdonosa a Moonfog Records kiadónak, ahol szintén jelentek meg korai Satyricon lemezek (no, akkoriban még nem volt fujjolás). A keverés Mike Fraser kezei alatt készült, ami már meg is magyarázza a pöpec megszólalást. A mastert pedig az az Eirik Hundvin (Pytten) készítette, aki eleve a norvég black bandák "sztárhangmérnökének" számít, hiszen olyan bandákkal dolgozott együtt, mint a Burzum, Mayhem, Immortal, Enslaved, Emperor, sötöbö...
A Now Diabolocal lemezen két dalhoz is készült klip. Az egyik a Pentagram Burns, a másik a K.I.N.G. 

Ha Ön a true black vonalra kíváncsi, ne ezt a lemezt vegye elő, hiszen ez már bőven elhajolt attól, bizonyos szempontból több, más szempontból meg kevesebb annál. Van pár zenekar, ami hidat ver a true black és a végletesen rádióbarát "black metal cirkusz" közé. Ezek közé sorolnám a Satyricont vagy az Emperort is. Ha túlteszi magát a hallgató az első két nóta popos hangvételén, egy fura kísérletezős, gonosz utazásban lesz része. Kiváló lemez azoknak, akik kíváncsiak a black metalra, de nem mernek abba fejest ugrani.



Satyricon_Now_Diabolical_2006
Kiadó:
Stílus:
rászoktató black metal
Értékelés:
 
Pont
: 9.5 / 10
 
Külalak
: Igényes
 
Hangzás
: Kiváló
Dalok:
1.Now, Diabolical (05:30)
2.K.I.N.G. (03:36)
3.The Pentagram Burns (05:38)
4.A New Enemy (05:47)
5.The Rite of Our Cross (05:45)
6.That Darkness Shall Be Eternal (04:46)
7.Delirium (05:38)
8.To the Mountains (08:09)
Írta:
Nagaarum
2012. január 3., kedd, 09:41
Facebook:
Irsfa 2012. január 9., hétfő, 16:28
Irsfa
Csatlakozott:
2011. október 29.
Hozzászólások: 257
Érdekes, számomra a Now, Diabolical az első Satyricon lemez, ami messze elmaradt az elődöktől és bizony az első lemezük, amit nem tudok egyben végighallgatni...

Számomra a definitív Satyricon lemez-páros a Rebel Extravaganza és a Nemesis Divina. A Volcano is nagyon pofás számokat rejt, az is kiemelkedő lemez, de a Now, Diabolical és az Age of Nero nálam kimondottan mélypont...
oldboy 2012. január 9., hétfő, 15:15
oldboy
Csatlakozott:
2008. július 25.
Hozzászólások: 1855
Válasz goathornedgod666 üzenetére:


Biztos,pont azert oket emlitettem meg mert hiaba a zenei stilusnak az elterese de hangulatilag szerintem ott van.Lehet azert gondolom igy mert a Danzig -et is legalabb olyan gyakran halgatom mint barmely 'true' black bandat,nem tudom de en igy erzem...


Végül is tény, hogy a Danzig zenéje mindig is elég sötét tónusú volt, bár zeneileg semmi köze a black metalhoz, hangulatában érezheted azzal rokonnak...
goathornedgod666 2012. január 9., hétfő, 12:43
goathornedgod666
Csatlakozott:
2009. február 17.
Hozzászólások: 4397
Válasz oldboy üzenetére:



Biztos, hogy a Danzigre gondoltál?
Mert az sose volt black metal... (a)

Biztos,pont azert oket emlitettem meg mert hiaba a zenei stilusnak az elterese de hangulatilag szerintem ott van.Lehet azert gondolom igy mert a Danzig -et is legalabb olyan gyakran halgatom mint barmely 'true' black bandat,nem tudom de en igy erzem...
--
HAIL SATAN MOTHEFUCKERS!!! \,,/ http://www.last.fm/user/Goathornedgod66
oldboy 2012. január 9., hétfő, 12:35
oldboy
Csatlakozott:
2008. július 25.
Hozzászólások: 1855
Válasz goathornedgod666 üzenetére:

Velemenyem szerint van annyira black ez a lemez mint barmelyik Danzig vagy Burzum lemez


Biztos, hogy a Danzigre gondoltál?
Mert az sose volt black metal... (a)
goathornedgod666 2012. január 9., hétfő, 11:17
goathornedgod666
Csatlakozott:
2009. február 17.
Hozzászólások: 4397
Velemenyem szerint van annyira black ez a lemez mint barmelyik Danzig vagy Burzum lemez,szamomra ha megvan a kello hangulat akkor az mar eleg,mint peldaul a CELTIC FROST eseteben is.
--
HAIL SATAN MOTHEFUCKERS!!! \,,/ http://www.last.fm/user/Goathornedgod66
cannibanile grinder 2012. január 9., hétfő, 10:40
cannibanile grinder
Csatlakozott:
2010. december 18.
Hozzászólások: 386
en nem neveznem ezt black lemeznek,ahhoz meg 10 evet vissza kene menni az idobe.
ensomhet 2012. január 4., szerda, 09:23
ensomhet
Csatlakozott:
2004. március 12.
Hozzászólások: 2248
KIRÁÁÁLY! Mindig meg szoktam mosolyogni ezt a dalt, olyan jó kis tingli-tangli :-)
Nagaarum 2012. január 3., kedd, 19:35
Nagaarum
Csatlakozott:
2011. június 30.
Hozzászólások: 2351
Válasz davehaunter üzenetére:

"...Frost hangja bár izmos..."
Mármint Satyr hangja.
Egyébként jó kritika, egyik kedvenc lemezem. :-)


Úgy - úgy! Köszi!!!
--
Lealacsonyodhatunk odáig, hogy a zenét technikában mérjük, de a művészet másról szól. A sátán rossz. X.
Koncertek
What Happens Next Tour 2018
július 23.,
Barba Negra Track
Firepower Tour
július 24.,
BudapestArena
Twisting European Tour 2018
július 24.,
Dürer Kert - Kisterem
FEZEN Fesztivál 2018
július 25.,
MÁV Pálya
július 28.,
Supersonic - Blue Hell & Kvlt
továbbá
© 2001-2018 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.084 seconds to render