Tragic Idol (2012)
1999-ben (de gondolom sokaknak már ’97-ben) úgy tűnt, hogy a Paradicsom örökre elveszett. A Draconian Times-ig folyamatosan fölfelé ívelt a brit "gyászhuszárok” karrierje, akkoriban ők számítottak a legismertebb és legelismertebb/legnépszerűbb gothic/doom bandának. Ha úgy vesszük a ’91-es Gothic című lemezük előtt ezt a jelzőt még nem is igen használták, szóval a gothic stílus elnevezése tőlük eredeztethető. Személy szerint az első két, alapvetően még doom-death muzsikát tartalmazó opuszukért nem rajongok annyira és a Shades of God sem tartozik a kedvenc Lost albumaim közé, de amit azután produkáltak Icon és Draconian Times címszó alatt, az a méltóságteljes, borús, monumentális zenék Alfája és Omegája! Ha csak azt a két lemezt készítették volna el pályafutásuk során, akkor is bérelt helyük lenne a metal zenék képzeletbeli történelemkönyvében! Talán, sőt biztosan ők is tudták, hogy e két remekmű stílusában képtelenek lennének még egy ilyen minőségű dalcsokor megírására, ezért új utak, új irányvonal felé kacsintgattak és tettek egy merész lépést az elektronikával megtámogatott zenék irányába. És kihozták a One Second-öt, ami szerintem minden idők egyik leghatalmasabb dark rock albuma. Igaz, a régi hívek közül sokan már nem tudtak mit kezdeni ezzel a váltással és elpártoltak Nick Holmes-éktól. Akiknek viszont annyira megtetszett az elektro-vonal, hogy a ’99-es Host már leginkább egy kicsit berockosított Depeche Mode-ra emlékeztet, nem pedig a néhai gothic/doom császárokra.
Ezzel a Pálfordulással majdnem tragikus hősökké/idolokká váltak és bizonyos szempontból a hitelüket is elvesztették. Majd két, mondhatni útkereső album után mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy próbálják "újraépíteni” magukat, Greg gitárja előtérbe került, a kütyük pedig a háttérbe szorultak és visszatért a metalos hangzás, egyre több Mackintosh Mesterre jellemző harmónia és gitárszóló díszítette a dalokat. Persze a kérdés adja magát: ez a nagy hátraarc mennyire őszinte, vagy mennyire a megfelelési (a rajongók visszaédesgetését célzó) kényszer szülte…
Engem ez különösebben nem érdekel, mert hallhatóan (ahogy az előző mű, a Faith Divides Us - Death Unites Us is mutatja) sokkal otthonosabban, kényelmesebben érzik magukat a metalos zenei közegben. Szinte visszatértek oda, ahol a Draconian Times után elhagyták a fonalat. Direkt nem azt írom, hogy elvesztették, mert egyrészt egy szándékos váltásról volt szó, másrészt pedig én kedvelem a középidőszak lemezeit is. Kövezzetek meg érte, de a Host-ot sem tartom vállalhatatlannak, hisz az igényességből azon sem engedtek egy jottányit sem!
De azért mégis könnyebben tudok azonosulni a gitárcentrikus Lost-tal.
Az új, Tragic Idol című opuszra pedig kifejezetten illik a gitárcentrikus jelző!
Greg már az előzetes interjúkban azt ígérte, hogy sok gitár lesz a lemezen. És nem hazudtolta meg önmagát! A Solitary One kapásból azokkal a szívszaggató mackintosh-i gitárharmóniákkal indít, amelyek a védjegyének számítanak és nagyon kevesen tudnak rajta kívül ehhez foghatókat szerezni! Ebben a nótában még van némi hangulatfokozó billentyű, de a többi szerzeményben egyértelműen a hathúros dominál! A Crucify (ami őszintén szólva ideálisabb lett volna kezdőnótának a Solitary One-nál) egy akkora doom riffel operál, hogy csak na! Nick úgy, mint a legtöbb dalban itt is a karcosabb (az Icon óta egyre Hetfield ízűbb) orgánumát használja, de a refrén ül, ahogy kell! Greg meg olyat szólózik!
Hmmm, fincsi!
Tempók tekintetében talán kevésbé változatos a Tragic Idol, mint az előző lemez. Főleg a lassú és a középtempó a jellemző. Némelyik szerzemény annyira doom, hogy lehetne akár, Candlemass, Cathedral, vagy épp St. Vitus is! De vannak kétlábgépes, gyorsabb témák, például a Theories From Another World, vagy az In This We Dwell egyes részeiben rálépnek a gázpedálra.

Nem mondom, hogy tökéletes lett a Tragic Idol, akadnak kicsit laposabb pillanatok rajta, és első fülelésre nem is tetszett igazán, aztán hallgatásról-hallgatásra közelebb került hozzám és mára beérett, azzal együtt, hogy 1-1 gitárharmónia, vagy épp szóló elég ismerős a dicső múltból…
De a régi Lost kiábrándult, vagy elbizonytalanodott rajongóit szeretném megnyugtatni, hogy a PL-nak a Tragic Idol tükrében nem csak dicső múltja, hanem dicső jelene is van! És ki tudja mit hoz még a jövő? Remélhetőleg még jó pár ehhez hasonló minőségű lemezt!





Paradise_Lost_Tragic_Idol_2012
Kiadó:
Stílus:
Doom/gothic metal
Értékelés:
 
Pont
: 9 / 10
 
Külalak
: Igényes
 
Hangzás
: Kiváló
Dalok:
1.Solitary One (4:07)
2.Crucify (4:08)
3.Fear of Impending Hell (5:24)
4.Honesty in Death (4:07)
5.Theories From Another World (5:02)
6.In This We Dwell (3:54)
7.To the Darkness (5:09)
8.Tragic Idol (4:35)
9.Worth Fighting For (4:11)
10.The Glorious End (5:22)
Írta:
oldboy
2012. május 5., szombat, 12:32
Facebook:
zeba 2012. május 6., vasárnap, 20:19
zeba
Csatlakozott:
2010. május 9.
Hozzászólások: 1704
Válasz oldboy üzenetére:

Jó-jó, de sokkal minőségibb dallamokat képes szerezni, mint a legtöbb csilivili virgahuszár! És a sötét tónus miatt Dvorák neve még adja is magát, meg Wagneré, még ha nem is ugyanaz a szint. Vagy pontosabban nem ugyanaz a műfaj, mivel az egyik egy 5 tagú metal bandára ír zenét, a többiek meg általában egy nagyzenekarra. ;-)

Ezt lapozásnak könyveltem el. Köszi! :-D ;-)
--

oldboy 2012. május 6., vasárnap, 20:16
oldboy
Csatlakozott:
2008. július 25.
Hozzászólások: 1845
Válasz zeba üzenetére:


Ez enyhén szólva megmosolyogtatott. Jó zenész a Mackie, de a Dvořákkal vagy a Mozarttal (és még sorolhatnám) ne említsük még egy lapon, ha kérhetem. :-D ;-)


Jó-jó, de sokkal minőségibb dallamokat képes szerezni, mint a legtöbb csilivili virgahuszár! És a sötét tónus miatt Dvorák neve még adja is magát, meg Wagneré, még ha nem is ugyanaz a szint. Vagy pontosabban nem ugyanaz a műfaj, mivel az egyik egy 5 tagú metal bandára ír zenét, a többiek meg általában egy nagyzenekarra. ;-)
zeba 2012. május 6., vasárnap, 19:53
zeba
Csatlakozott:
2010. május 9.
Hozzászólások: 1704
Válasz oldboy üzenetére:

Mondjuk Gregor már kezdetektől fogva olyan témákat penget, amik szerintem komolyzenei minőségűek...

Ez enyhén szólva megmosolyogtatott. Jó zenész a Mackie, de a Dvořákkal vagy a Mozarttal (és még sorolhatnám) ne említsük még egy lapon, ha kérhetem. :-D ;-)
--

Pistike66 2012. május 5., szombat, 21:17
Pistike66
Csatlakozott:
2008. június 17.
Hozzászólások: 3408
Válasz oldboy üzenetére:


Mondjuk Gregor már kezdetektől fogva olyan témákat penget, amik szerintem komolyzenei minőségűek, én őt sokkal nagyobb tálentumnak tartom, mint a virgakirály, de tök üres Malmsteen-t...

Ez nem is lehet kétséges (na ezért kapunk majd... |-D )
Necron 2012. május 5., szombat, 20:23
Necron
Csatlakozott:
2011. november 4.
Hozzászólások: 328
Helló

Köszi az írást. Már vártam.
Szerintem iszonyat ütős lett ez az album. Ahogy érzem, legalábbis a honesty videó után mindenképp, hogy számok gondolatvilágát tekintve, eléggé jól megragadták a dolgok lényegét és ismét mély gondolatokat sikerült átültetni a zenébe. Zeneileg zseniális, izgalmas, a számok fogósak.

Számomra a munkásságuk az " Icon-al" ért véget és az "In requiem"-től folytatódott. A többit nem bírom meghallgatni, hát kinek mi, mindenki megtalálja a magáénak valót, én mindenesetre remélem, hogy erről az útról nem fognak letérni, mert szerintem ebben tudnak igazán jót alkotni.

(A boxot ajánlom mindenkinek, mert elég szépséges (@) )
oldboy 2012. május 5., szombat, 19:12
oldboy
Csatlakozott:
2008. július 25.
Hozzászólások: 1845
Válasz Pistike66 üzenetére:

Szrintem meg a Shades of God is zseniális. :-) Sőt, én a Gothicot is nagyon kedvelem.


Igazából én is szeretem az összes albumukat, de az első három zenei világa nem áll hozzám olyan közel, mint a későbbieké...
Mondjuk Gregor már kezdetektől fogva olyan témákat penget, amik szerintem komolyzenei minőségűek, én őt sokkal nagyobb tálentumnak tartom, mint a virgakirály, de tök üres Malmsteen-t...
oldboy 2012. május 5., szombat, 19:06
oldboy
Csatlakozott:
2008. július 25.
Hozzászólások: 1845
Válasz goathornedgod666 üzenetére:

Koszi a lemezkritikat,nagyon tetszett mint ahogyan a lemez is.Szamomra soha nem voltak melyponton eggyik lemezukkel sem,a hangulat ugyanolyan csak mas koritessel.Szerintem aki zeneileg nem csolatasu ('true') az minden lemezuket elvezettel halgatja,de azert az altalad emlitet 2 siker lemez valamelyiket tennem be ha kene valasszak az osszes kozul,ezt toredelmesen bevallom! ,,/


Köszi, és maximálisan egyet értünk! (yes)
Pistike66 2012. május 5., szombat, 18:13
Pistike66
Csatlakozott:
2008. június 17.
Hozzászólások: 3408
Szrintem meg a Shades of God is zseniális. :-) Sőt, én a Gothicot is nagyon kedvelem.
Koncertek
The Dead Daisies, The New Roses
április 27.,
Barba Negra Track
The Dead Daisies
április 28.,
Hard Rock Cafe Budapest
America's LEAST Wanted 25
április 29., 20:00,
Barba Negra Track
Us And Them Tour 2018
május 2.,
BudapestArena
Victoria Europa 2018 - March of Blood and Iron
május 4.,
Supersonic - Blue Hell & Kvlt
Path To Glory European Tour 2018
május 8.,
Barba Negra Track
Vienna Metal Meeting 2018
május 12.,
Arena
Vinny Appice - Mob Rules Live
május 15., 20:00,
Backstage Pub
továbbá
© 2001-2018 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.084 seconds to render