L’ Enfant Sauvage (2012)
A Gojira neve már évek óta fogalom az extrém progresszív metal muzsikák rajongóinak körében. A francia banda 2001-ben alakult és a kezdetek óta ugyanaz a négy fiatalember alkotja, jelesül Jean-Michel Labadie (basszusgitár), Mario Duplantier (dob), Joe Duplantier (gitár, ének), Christian Andreu (gitár). Több szempontból elmondható róluk, hogy nem egy átlagos banda, például a metal világában ritkaság számba mennek az olyan alakulatok, melyeknek egyik tagjának sincs tetkója… Márpedig Gojira-ék varratlanok, mondhatni makulátlanok. Viszont a zenéjük, annak ellenére, hogy a szakma és a hallgatók nagy része isteníti őket, mégis megosztó. Egy másik hazai metal portál egyik kritikusa pl. anno 3 pontra értékelte (10-es skálán!) a The Link című második opuszukat. Ugyanazon lap másik ítésze viszont alapműként definiálta a debütlemezüket (Terra Incognita), igaz hozzátette, hogy a többi albumuk egy kicsit se tetszik neki. Én az előző, The Way of All Flesh címre keresztelt művel ismertem meg őket, és teljesen értetlenül álltam a "másik oldal” értetlensége előtt, úgyhogy beszereztem az első három Gojira-t is. Mondanom se kell, többszöri végighallgatásuk után is megmaradtam értetlennek. Vagyis nekem kifejezetten tetszik az összes eddigi kiadványuk, bár nálam a csúcs a The Way of All Flesh.
Volt.
Ez idáig…
Ugyanis június 26-án a világra szabadították az ötödik csapást. És a L’ Enfant Sauvage olyan irányba fordult, ami azért sejthető volt, jómagam számítottam is rá, vagyis dalközpontúbb, dallamosabb, fogósabb zenét rejt, mint az előző lemezeik. Nem drasztikus módon, tehát váltásról nem beszélhetünk, egy dallamosodási/tisztulási folyamat (vég?)eredménye a L’ Enfant Sauvage. Mert bár még sosem volt ennyire "slágeres” a Gojira, megmaradtak a zsigeri zúzások, doom/sludge vonszolások, sötét tónusok, hangulatok.


Az Explosia mondhatni tipikus Gojira témával kezd, mindig is előszeretettel használták ezt a "csúsztatásos” megoldást, azaz a pengetőt "tologatják” a húrokon, a la Pantera, vagy éppen Metallica: Load. 2:30-nál aztán jön egy ugyancsak rájuk jellemző váltás, a védjegyükké vált tappingeléssel, (Super)Mario technikás játékával. A negyedik perctől pedig egy töredezett riff vonszol végig minket, amit a Twin Peaks főcímdalát (azaz Angelo Badalamentit) idéző gitárpengetés színesít. Ilyesmiket szívesen alkalmazott a Burst, a zseniális Lazarus Bird albumán. A címadó nóta hatalmas sláger, szavakat is nehéz találni a méltatására. Viszont feltűnt, hogy Joe énekstílusa egyre jobban hajaz az In Flames vokalistájáéra.
A Liquid Fire mintha az előző lemez A Sight to Behold-jának kistestvére lenne, legalábbis a "robothangos” refrén mindenképpen kapcsolódási pont. Ha feltétlen meg kellene neveznem egyetlen kedvenc dalt a lemezről, erre esne a választásom.
A The Wild Healer egy instrumentális, basszustappingre épülő kompozíció. És itt álljunk meg egy szóra! Biztos mások is észlelték már, sőt kifejtették, miszerint a Gojira a bandák többségével ellentétben nem a szólisztikus részeknél használja a tapping technikát, hanem ők a ritmusokat, a melódiákat állítják elő ily módon! Klasszikus értelemben vett szólók egyik lemezükön sincsenek, még sincs minimális hiányérzetem sem emiatt!

Méltathatnám még oldalakon keresztül a Gojira 5. albumát, de nem teszem.
Kiváló lett, de úgy érzem az igazi nagy dobás, A MESTERMŰ még nem ez.
Ettől függetlenül megérdemelnék a mainstream áttörést, amit a L’ Enfant Sauvage talán meg is hoz számukra…





Gojira_L_8217_Enfant_Sauvage_2012
Kiadó:
Stílus:
Extrém progresszív metal
Értékelés:
 
Pont
: 9.5 / 10
 
Külalak
: Szép
 
Hangzás
: Kiváló
Dalok:
1.Explosia (06:39)
2.L'Enfant Sauvage (04:18)
3.The Axe (04:34)
4.Liquid Fire (04:17)
5.The Wild Healer (01:48)
6.Planned Obsolescence (04:39)
7.Mouth of Kala (05:51)
8.The Gift of Guilt (05:56)
9.Pain Is a Master (05:07)
10.Born in Winter (03:51)
11.The Fall (05:25)
Írta:
oldboy
2012. július 14., szombat, 10:51
Facebook:
Unknownsoldier 2013. november 3., vasárnap, 10:00
Unknownsoldier
Csatlakozott:
2013. október 31.
Hozzászólások: 54
Kiváló album, jó kritikával. Ezzel ismertem meg a bandát, nekem ez a csúcs máig, de ízlések és pofonok különbözőek.
ZolixiusRex 2012. július 17., kedd, 19:52
ZolixiusRex
Csatlakozott:
2011. január 31.
Hozzászólások: 1788
Válasz Belial üzenetére:

Ez pont az a zenekar akinek nem kell külön szedegetni és pontozgatni az albumaikat.
Egyben az egész munkásságukat kell nézni.Azmegúgyfaszaahogyvan. m/


Annyi jó kritika "érte" a zenekart, hogy kénytelen voltam bepótolni. Volt mit. Lassan harmadik napja csak Gojira megy a lejátszóban.
Nos, az előző album nekem kicsinyt jobban tetszik, mint ez, de ez az album ettől még 10,5-es, ha nem 11-es. :-)

Igen, egyben kell a munkásságukat nézni. :-)
--
Don't f*ck it, just suck it!
Belial 2012. július 15., vasárnap, 07:57
Belial
Csatlakozott:
2012. május 9.
Hozzászólások: 696
Ez pont az a zenekar akinek nem kell külön szedegetni és pontozgatni az albumaikat.
Egyben az egész munkásságukat kell nézni.Azmegúgyfaszaahogyvan. \m/
The void 2012. július 15., vasárnap, 01:37
The void
Csatlakozott:
2012. július 15.
Hozzászólások: 4
Én a Terra Incognita albummal ismertem meg őket, és meg kell mondjam, azt az albumot egyik újabb művük sem tudta überelni nálam. Annak az albumnak olyan hangulata van, amit nem lehet utánozni, a sokak által szeretett From Mars... már a nyomába sem ér. A hangzás pedig ahhoz a hangulathoz tökéletes, agyon polírozva (mint a későbbi albumok) már nem is ütne igazán. Ettől eltekintve korrekt lett az új album is, mint az összes, de a régi Gojira arcletépését már nem hozza. Egyedül a Terra Incognita az, amelyiket bármikor szívesen beteszem a lejátszóba, igazi örökzöld. :-)
Perszepeta 2012. július 14., szombat, 21:06
Perszepeta
Csatlakozott:
2010. szeptember 28.
Hozzászólások: 1250
Válasz Nagaarum üzenetére:



Jó album a The Way of All Flesh de nem ér a Terra/The Link/From Mars... nyomába :-D

A From Mars 8 pontot ér nálam, az utolsó kettő 10-et. Az első lemezekben nagyon sok a kiugró, érdekes téma, de hibái is vannak dögivel. Kövezz meg, de szerintem a hangzás sem túl jó -esszencia ide vagy oda. Hozzáteszem nem rég ismerkedtem meg ezekkel a lemezekkel, úgyhogy lehet változik még a véleményem, de az biztos, hogy a csúcs eddig az utolsó 2 lemez (főleg a a The Way of All Flesh)
Nagaarum 2012. július 14., szombat, 20:50
Nagaarum
Csatlakozott:
2011. június 30.
Hozzászólások: 2198
Válasz Redrum üzenetére:

Jó album, jó album, de valahogy nem ér a From Mars To Sirius/The Way of All Flesh kettős nyomába. A Nuskull-on van róla egy kiváló kritika, ami teljesen jól leírja, hogy mit gondolok erről a lemezről.


Jó album a The Way of All Flesh de nem ér a Terra/The Link/From Mars... nyomába :-D
Redrum 2012. július 14., szombat, 20:14
Redrum
Csatlakozott:
2012. március 5.
Hozzászólások: 449
Jó album, jó album, de valahogy nem ér a From Mars To Sirius/The Way of All Flesh kettős nyomába. A Nuskull-on van róla egy kiváló kritika, ami teljesen jól leírja, hogy mit gondolok erről a lemezről.
goathornedgod666 2012. július 14., szombat, 13:40
goathornedgod666
Csatlakozott:
2009. február 17.
Hozzászólások: 4373
Válasz Nagaarum üzenetére:

Mert a mesterművük már megvan korábbról... :-D

En ugy vagyok vele, hogy megcsinaltak az elso mestermuvuket es aztan azt megfejeltek egy masodikkal es igy tovabb... Nagyszeru zenekar \,,/
--
HAIL SATAN MOTHEFUCKERS!!! \,,/ http://www.last.fm/user/Goathornedgod66
Koncertek
Tales of the Morbid Butchers Festival
szeptember 22., 19:00,
Supersonic - Blue Hell
Forest Tour 2017
szeptember 22., 18:00,
Barba Negra
Serious Black - Magic World Tour
szeptember 24.,
Dürer Kert - Kisterem
Hurricanes And Halos Tour 2017
szeptember 30.,
Dürer Kert
No Grave But The Sea Tour 2017
október 1.,
Barba Negra
Post Society Tour Europe 2017
október 4.,
Dürer Kert - Room 041
Folk Metal Marathon 2017
október 7.,
Dürer Kert - Kisterem
ExtremeNoiseFest 2017
október 7.,
Szerencsi Rákóczi Vár
továbbá
© 2001-2017 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.026 seconds to render