Fading Chains (2012)
   Kis hazánk büszkélkedhet jópár színvonalas zenekarral, de tudtommal - ha volt is funeral doom próbálkozás itthon - a jelenlegi említésre méltó képviselője a stílusnak a Dreams After Death, ami leginkább Illés András előző, Embraced by the Light lemezének pozitív itthoni, sőt külföldi fogadtatásának is köszönhető. Ez persze nem volt a véletlen műve: kellően súlyos, sötét, mégis kifejezetten ötletes, atmoszférikus album volt, hisz a zene is a szintetizátorra épült jórészt, illetve meghatározó szerepet töltött be, mint általában sok stílusbeli testvérének. Az underground ismerettségnek az is köszönhető, hogy fizikai formátumban tudott megjelenni a lemez, a Fading Chains a kiadó keverései miatt sokáig csak elektronikusan volt elérhető, de szerencsére már kapható, rendelhető a zenekar honlapján. András korábbi kommentjeiben jelezte, kisebb változásra lehet majd számítani, mintegy a stílus határainak feszegetésére. Ettől persze én sem ijedtem meg, de a kíváncsiságot igen csak felkeltette bennem, nézzük illetve hallgassuk meg együtt, mit kaptunk a folytatásban!


    Azt már ez elején elmondhatom, lényegi változások nem történtek, maradt a súlyos, nyomasztó légkör, ami a kezdésben (Anger) is rögtön tetten érhető a szintetizátor segítségével. Rövidesen berobbannak a metal hangszerek, majd András ránk szabadítja világfájdalmát. Hatásos kezdés, sokakat már ez elriaszthat, bár akitől nem idegen a stílus, annak nem lesz gondja a továbbiakban sem. Megmondom őszintén, én itt elégedetten dőltem hátra, nem lesz itt semmiféle gond, miért is lenne?! Már itt megjelenik az "újítás", a hörgés/üvöltéssel párhuzamosan a tiszta énekhangját is megmutatja András: természetesen itt senki se gondoljon áriákra, inkább a hangulatot fokozzák, és a legfontosabb: Érzelmeket fejez ki, még ha azok negatívak is (mi mást várna az ember egy ilyen lemezen?), és határozottan kijelenthetem: nagyon is jól működik, átjön aminek át kell jönnie. A tiszta énekre azért később még visszatérek.
    Míg a Worry egy hagyományosabbnak mondható tétel (egy lassan, méltóságteljesen menetelő, szép gitárdallamokkal és persze szintetizátorral feldíszített koporsó), a következő tétel (Sadness) meglepetéssel hathat... Itt végig egy monoton, sámánisztikus dobot hallhatunk 7 és fél percben, zongorával, szinti effektekkel, a végén jön be egy kis torzított gitár, mintegy díszítésnek. Érdekes és hangulatos, annak ellenére hogy tetszik, inkább kísérletezésnek és kiforratlannak érzem ezt. A hosszúsága miatt picit nálam itt leült a lemez, de másnak lehet ez inkább egy kisebb pihenő, merengő lesz.
    A Peace-ben már ismét a húrok közé is csap András, és itt is lesznek újdonságok (a közepe táján leállás, gitárpengetés), viszont megbékélést nem kaphatunk a végén: nagyon súlyos a befejezése.
    És akkor amiről tényleg nehéz írni is...Korábban már használtam azt a kifejezést, hogy Érzelem... érzések. Nem akarok nagy szavakat használni, csak annyit mondok ezt meg kell hallgatni, a Hallgatóban is összeálljanak azok a gondolatok, mint bennem is...! Gyönyörű és fájdalmas egyben, bizonyára a magyar soroknak is köszönhető a hatásossága, de hangulatos ambient-szerű tétel, tiszta énekkel, és ha a Peace-nek súlyos volt a befejezése, ennek már-már beteg...
    A tiszta énekre ígértem kitérek még. Teljes mértékben vállalható, és rendben van, bár itt nyilván lehetne még fejlődni, igaz ebben a stílusban tiszta énekre nem is számítana az ember alap esetben sem. A hörgéssel párhuzamosan használva kifejezetten jól működik amúgy a recept, de működőképes anélkül is, csak jelen állapotban apró fejlesztéseket igényel. Az Út járható, ebből később születhet valami igazán egyedi lemez is, ezzel letéve a Funeral Doom Magyar Alapkövét...
    A Nothingness is érdekes befejezése a lemeznek, ahogy egyre "ritkulnak", majd elfogynak a hangszerek, ha nem is a legeredetibb így.
A hangzásról nem szóltam meg, szerintem kellően erőteljesen szól, minden hangszer a helyén van. Talán a dob lehetne változatosabb, kevésbé esetlenebb, ha már meg "kell" említenem valami negatívat, igaz engem nem zavart. Viszont legközelebb ezen is javítani kell, ha a DAD fel akar nőni a "nagyokhoz", pl. Colosseum, Shape Of Despair, Pantheist.

    Hiába hallgattam meg nagyon sokszor az új lemezt, még most sem érzem úgy, hogy IGAZÁN beérett volna. Ez persze egyáltalán nem baj, hisz a funeral doom amúgy sem könnyű műfaj, jó ha mindig van mit boncolgatni rajta, és itt a nehézség sem abban merül ki, hogy "rossz" lenne a lemez. Hanem zavarba ejtően hatásos, felkavaró, érzelem gazdag...
A fentiek miatt és néhány még(!) kiforratlan újítás miatt egy hangyányit erősebbnek érzem a korábbi lemezt, de ez csak a vihar előtti csend, biztos vagyok benne! Viszont a Fading Chains borítója ha már jobban is tetszik, mint az előzőé, számomra továbbra is furcsának, már-már komolytalannak tűnik ellentétben a zenével.

    Még annyit érdemes megemlíteni, hogy András közben sem unatkozik, a háttérben megy a munkálkodás: jövő év februárjában tervezi megjelentetni az oldalról és a Guilthee-ből is ismert Nagaarum-mal közös split kiadványukat 35-35 percben... Biztosan érdekes lesz!






Dreams_After_Death_Fading_Chains_2012
Kiadó:
Stílus:
Atmospheric/Funeral Doom Metal
Értékelés:
 
Pont
: 8.5 / 10
 
Külalak
: Átlagos
 
Hangzás
: Jó
Dalok:
1.Anger (08:59)
2.Worry (08:46)
3.Sadness (07:27)
4.Peace (09:09)
5.Love (13:10)
6.Nothingness (13:31)
Írta:
Perszepeta
2012. november 14., szerda, 15:30
Facebook:
Nagaarum - Homo Maleficus (2017)
Kritika, farrrkas @ 2017. május 7., vasárnap, 12:27
Nagaarum - Pulzár (2016)
Kritika, Armand @ 2016. október 8., szombat, 11:26
Dreams After Death / Nagaarum - Kuiper (2013)
Kritika, farrrkas @ 2016. július 1., péntek, 09:11
Nagaarum - D.I.M. (2016)
Kritika, farrrkas @ 2016. március 26., szombat, 10:26
Koncertek
METAL XMASS 2.
december 23., 19:00,
Hemo Klub
december 29.,
Dürer Kert
Christmass Blackmass VIII.
december 29.,
Ti Ti Tá
Gloryhammer, Civil War, Noctis
január 8.,
Barba Negra
The Rise of Chaos World Tour 2018
január 21.,
Barba Negra
továbbá
© 2001-2017 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.013 seconds to render