Construct (2013)
A göteborgi Dark Tranquillity sem egy kezdő bagázs, az hótziher! A melodic death metal műfaj egyik alapcsapata, akik idén 22 évesek, tehát az olyan országokban is nagykorúnak számítanak, ahol 21 esztendőt kell megérni a felnőttséghez. De ha hozzáadjuk azt a 2 évet is, amit Septic Broiler-ként zúztak végig, akkor mindjárt a ’80-as évek végén járunk, alakulás-ügyileg. És egy ilyen patinás/úttörő banda esetében nem szokott ritkaságszámba menni a korai alkotásaik fölmagasztalása, alapműként való emlegetése a rajongók, és a szakma részéről. Jómagam, bár elismerem az első három albumukat, mégis szinte hidegen hagynak azok a MDM esszenciának is tekinthető művek.
És ez a helyzet a későbbi opuszaikkal is…
Kivéve egyet: a Projector címűt.

Ami egyértelműen a legkísérletezőbb, legtöbb tiszta/dallamos éneket felvonultató korongjuk. Akkoriban ki is verte sok rajongónál a biztosítékot…
Nálam viszont egyértelműen az a No.1. DT album!

Nos, hogy közelítsek recenzióm tárgyához, szinte napra pontosan 1 hónappal ezelőtt jelent meg a svédek tízedik nagylemeze, a Construct.
Különösebb elvárások nélkül fogtam hozzá a hallgatásához, és azon vettem észre magam, hogy kimondottan élvezem az új dalokat. De mivel szinte mindig ez a helyzet az aktuális lemezeikkel (mert mindegyik minőségi ám a maga módján!), óvatos duhaj voltam és pihentettem, majd újra elő-elő szedtem a Construct-ot. És ezúttal nem hogy kopott volna a fénye, mint ahogy általában lenni szokott a DT lemezekkel, hanem egyre jobban tetszett.
Hogy miért?
Roppant egyszerű a magyarázat: a Construct a zenekar 21. századi Projector-a.
Vagyis végre ismét mertek bátran kísérletezni, az elektronikát ezúttal pont megfelelő arányban sikerült beépíteni a zenéjükbe, és újra felütik a fejüket érdekes megoldások, váratlan húzások. És ami talán számomra a leginkább örömteli tény: Mikael Stanne rég énekelt már ennyit a szó klasszikus értelmében! Ha nincs is annyi dallamos énektéma a lemezen, mint a Projector-on, a diszkográfiát tekintve dobogós e tekintetben a Construct. Ráadásul kimondottan eltalált, kidolgozott témákat prezentál az énekes! Egyszerűen lehetetlen ellenállni az olyan fantasztikus melódiáknak, mint a Uniformity refrénje!



Vagy épp a What Only You Know verzéje.
Persze azért az extrém vokalizálás van túlsúlyban, de még sincs annyira eltolódva az arány a hörgés felé, mint az utóbbi jó pár cédén.
És ez jó hír!
Nagyon jó hír!
Legalábbis számomra… :)
És az sem elhanyagolható, hogy érzésem/hallásom szerint a Construct pályafutásuk legszínesebb anyaga. Tempók tekintetében is roppant változatos, a lassabb, középtempós részek, nóták mellett szép számmal akadnak gyorsulások, vágták is!
Mondjuk azon jót mosolyogtam, hogy az Endtime Hearts kezdő reszelése szinte egy az egyben Metallica: Frantic
De mivel azt is csipázom, jöhet ez is!
Főleg, hogy a gitárszóló, aztán a basszuskiállás bravúros!
Csak úgy, mint a State of Trust énekdallamai és sampleres középrésze.

Fölösleges tovább szaporítanom a szót: nálam (hangsúlyozom NÁLAM!!!) eddig egylemezes banda volt a DT. Viszont a Construct fölzárkózott a Projector mögé!
Nem mellé, mert a ’99-es dalcsokor marad számomra továbbra is az etalon, de ez a 10. "eljövetel” emlékezetesre sikeredett!


 
Dark_Tranquillity_Construct_2013
Kiadó:
Stílus:
Atmoszférikus MDM
Értékelés:
 
Pont
: 8.8 / 10
 
Külalak
: Átlagos
 
Hangzás
: Jó
Dalok:
1.For Broken Words (04:34)
2.The Science of Noise (03:45)
3.Uniformity (05:31)
4.The Silence in Between (03:32)
5.Apathetic (03:29)
6.What Only You Know (04:01)
7.Endtime Hearts (03:59)
8.State of Trust (04:06)
9.Weight of the End (04:56)
10.None Becoming (04:31)
Írta:
oldboy
2013. június 26., szerda, 23:06
Facebook:
wanderer01 2013. június 27., csütörtök, 22:08
wanderer01
Csatlakozott:
2011. június 18.
Hozzászólások: 23
Válasz insomnium üzenetére:

Egy darab fogósabb dal nincs a lemezen, szerintem. De az is érdekes hogy egyöntetűen a leggyengébb DT albumnak tartják a rajongók, és hiába a párhuzam a Projector-ral, meg sem közelíti azt.


Hát ha a Science of Noise tételük nem elég fogós a lemezről, akkor egy számuk sem az. Nálam ez a szám benne van a DT top 3 számába. Hangulatosan kijátszott gitártémák, nagyon jó vokál...


Akos85 2013. június 27., csütörtök, 10:48
Akos85
Csatlakozott:
2012. november 26.
Hozzászólások: 3
En a Gallery ota kedvelem oket,de az utolso 2-3 albumukat nem tudtam vegig hallgatni. Ez az uj viszont nagyon utos lett.
oldboy 2013. június 27., csütörtök, 10:13
oldboy
Csatlakozott:
2008. július 25.
Hozzászólások: 1845
Válasz insomnium üzenetére:

Egy darab fogósabb dal nincs a lemezen, szerintem. De az is érdekes hogy egyöntetűen a leggyengébb DT albumnak tartják a rajongók, és hiába a párhuzam a Projector-ral, meg sem közelíti azt.


Csakhogy én nem vagyok rajongó!
És talán pont emiatt tudok némileg objektívebben viszonyulni a lemezhez... ;-)
insomnium 2013. június 27., csütörtök, 09:13
insomnium
Csatlakozott:
2008. január 14.
Hozzászólások: 200
Egy darab fogósabb dal nincs a lemezen, szerintem. De az is érdekes hogy egyöntetűen a leggyengébb DT albumnak tartják a rajongók, és hiába a párhuzam a Projector-ral, meg sem közelíti azt.
Koncertek
Grind Over Europe Tour II
április 24.,
Dürer Kert - Room 041
The Dead Daisies, The New Roses
április 27.,
Barba Negra Track
The Dead Daisies
április 28.,
Hard Rock Cafe Budapest
America's LEAST Wanted 25
április 29., 20:00,
Barba Negra Track
March of Blood and Iron 2018
május 4.,
Supersonic - Blue Hell & Kvlt
Path To Glory European Tour 2018
május 8.,
Barba Negra Track
Vienna Metal Meeting 2018
május 12.,
Arena
Vinny Appice - Mob Rules Live
május 15., 20:00,
Backstage Pub
továbbá
© 2001-2018 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.078 seconds to render