Facing What I’m Becoming (2014)
Sokszor hallottam, hogy a ma ismert szuicid black metal ősatyja a Burzum, ami lehet igaz is, de nem nekem. Félreértés ne essék, nagy rajongója vagyok a mester korai munkásságának, de számomra az ő zenéje egészen másról szól. A depresszív black metalt az én életembe a Xasthur és az Abyssic Hate egyszemélyes formációk hozták el a múlt évtized első felében, azóta kísérem figyelemmel a műfaj számos képviselőjét, jobbakat, kevésbé jókat egyaránt.

Ennek ellenére a budapesti Winterheart most bemutatásra kerülő második lemeze nekem egyben az első találkozásom a zenekarral.

A Winterheartot Tóth Ádám (Necroratory) hívta életre 2007-ben, kezdetben egyszemélyes formációként működött, később alakult ki folyamatosan a jelenlegi felállás: Tóth Ádám (gitár, vokál), Nagy Péter (dobok), Szalai Gábor (basszusgitár), Géczy Zsolt (ex-Nightsky) (gitár a koncerteken). Első albumuk, a My Journey To Suicide, 2012-ben jelent meg, szerzői kiadásban.



A Facing What I’m Becoming nyolc dala közel ötven percen át szól a lejátszóból. Szerencsés az album, mert velem hozta össze a sors, számomra a technikai kérdések teljesen másodlagosak egy zeneanyag kapcsán, a megfelelő hangulatot jóval többre értékelem. És hát be kell ismerni, azért a Winterheart tagjainak még van mit gyakorolni a hangszereiken, csúszkálnak azok a hangok és ütemek szerteszéjjel rendesen, persze ezzel egy ilyen jellegű anyag esetében nem igazán kell foglalkozni. A megszólalás viszont úgy jó, ahogy van, akkor vonnék le érte pontot, ha valami műfajidegen steril szart hallanék. Érezni, hogy a zenekar tagjai nem csak fekete fémet hallgatnak, a témák változatosak, nem csak a műfajban megszokott sablon riffeket hozzák, a váltásokkal is bőkezűen bánnak. A dalok tempója sem csak a szokásos középtempós, lassú vonszorgás, szép számmal akadnak gyorsabb részek, persze azért ez nem egy Marduk, szerencsére. De pont ez a változatos zenei megnyilvánulás áll többször hangulati kontrasztban a szöveges mondanivalóval. Aki meghalni készül, az nem akar sokszínű zenét írni. Az előző lemez kritikájában Naga pont ezt a változatosságot hiányolta, én meg pont az ő általa említett sivár borzadályságot keresem. Ez van, persze ez nem azt jelenti, hogy mulatós zenét hallani a korongon, inkább azt, hogy az előző anyaghoz képest sokkal heterogénebb lett az új lemez, az emóciók szélesebb skáláját öleli fel. Vokális fronton kevés helyen kerül előtérbe a műfajra jellemző, általam egyébként igen kedvelt Magasan Huhogós Ordítozás, főként hagyományosabb hörgés-károgás keverék a jellemző. Van egy dán zenekar, amit igencsak kedvelek, a Blodarv, ők jutottak eszembe sokszor az album hallgatása közben. A Meghalok című bónusz tétel magyar szöveggel rendelkezik és tiszta női éneket is tartalmaz, kellemes duettet alkotva a lemez végére már ismerős extrém énekkel. A fímél vokált Papp Szilvia prezentálja, a dalt pedig Koronczai Ágota verse ihlette. És ebben azért van egy kicsi Magasan Huhogós Ordítozás is.  Az alább hallható I'm Still Nothing című nóta mellett ez a másik legerősebb dala a lemeznek.



Az egy kivétellel angol nyelvű dalszövegek személyes jellegűek, koncepciózusak, a tematika gerincét természetesen az öngyilkosság adja, ebbe nem kívánok jobban belemenni, valakinek ez bejön, valakinek meg nem. A zenekar nyilatkozata szerint a Facing What I’m Becoming koncepciója az önmagunkkal való szembenézés folyamata, ennek fájdalommal és testi és mentális öncsonkítással kikövezett útja, majd tragikus megállapításai, következményei.

A lemezt a hasonló műfajú bandákkal foglalkozó, orosz Rigorism Productions adja ki, de a zenekar is legyártott pár saját példányt, színes nyomtatott nyolc oldalas booklettel, ami tartalmazza a dalok szövegeit. A külalak igényes, ízléses piros-fekete árnyalatban pompázik a kiadvány, hangulatos borítóképpel. Beszerezhető 1500 pénzért a Winterheart e-mail címén (winterhearthun@gmail.com) vagy a banda  Facebook oldalán.

Mindenképpen követni fogom a Winterheart munkásságát a továbbiakban, van még hova fejlődni, főleg technikai értelemben, hisz a hangulat adott és jelen van. Közhelyesen szólva, van lehetőség a banda sok-sok egyedi ízt tartalmazó, postosodó depi black zenéjében és örülök, hogy 2014-ben is van élő, sőt egyre élőbb magyar underground. Szóval én még pár lemez erejéig várnék azzal az a meghalás dologgal.



A zenekar élőben megtekinthető október 4-én, a budapesti Showbarlangban megrendezésre kerülő Engulfing the Void Vol. II. eseményen, ahol rajtuk kívül fellép az osztrák Selbstentleibung, a hazai Witchcraft, és Tóth Ádám másik bandája, a tradicionálisabb black metal vonalat követő Necroratory.
Winterheart_Facing_What_I_8217_m_Becoming_2014
Kiadó:
Stílus:
Suicidal Metal
Értékelés:
 
Pont
: 8 / 10
 
Külalak
: Igényes
 
Hangzás
: Kiváló
Dalok:
1.My Crumbling World (04:57)
2.A Broken Pureness Cries (06:48)
3.Asylum of Awake Nightmares (09:09)
4.I'm Still Nothing (07:23)
5.As I Fade Away (Into Desolation) (06:46)
6.The Will for Nothing (03:22)
7.And Finally... I Just Hate Myself (04:21)
8.Meghalok (05:34)
Írta:
mike666
2014. október 2., csütörtök, 13:52
Facebook:
Winterheart - Nothingness (2016)
Kritika, Krigare @ 2016. december 12., hétfő, 17:41
Winterheart - My Journey To Suicide (2012)
Kritika, Nagaarum @ 2012. szeptember 28., péntek, 07:59
Koncertek
Master of Light Tour 2017
március 31., 19:00,
Dürer Kert
Dragons And Witches Tour 2017
április 2.,
Barba Negra
Ill Nino - Revolution Tour 2017
április 4., 18:00,
Barba Negra
Bringer of Pain Over Europe 2017
április 5.,
Barba Negra
Forbidden Territories World Tour 2017
április 7.,
ShowBarlang
Vienna Metal Meeting
április 8., 14:00,
Arena
IV. Engulfing the Void
április 9., 18:00,
Dürer Kert - Kisterem
De Mysteriis Dom Sathanas - Europe 2017
április 15., 19:00,
Dürer Kert
továbbá
© 2001-2017 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.013 seconds to render