Songs from the North I, II & III (2015)


Ismeretségem a finn Swallow The Sun zenekarral nem új keletű, sőt mondhatni, hogy a kezdetektől rajongójuk vagyok, hisz először még 2004-ben került a kezembe a brit Terrorizer újság egyik válogatása, melyen szerepeltek a Swallow (Horror pt.1.) című nótájukkal, ami azonnal megfogott és gyorsan be is szereztem az akkor még friss első lemezüket, a The Morning Never Came-et. Ezt csak azért írtam le bevezetésképpen, mert bizony ebben az esetben lehet elfogultsággal vádolni, az első lemez óta követem munkásságukat, sőt sikerült koncert előtt beszélgetnem is velük (szimpatikus arcok) és be kell valljam, hogy az egyik favorit zenekaromról van szó.

A Songs from the North már a hatodik nagylemez a sorban és eddig a leggrandiózusabb vállalkozásuk. Amikor a zeneipar a 2-3 perces számokat és a számonkénti letöltögetéseket támogatja, akkor ezek a melankolikus finnek úgy gondolták, hogy szembe mennek a divattal és kiadnak egy tripla lemezt, több mint 2 és fél órányi zenével. Üzletileg nem tudom, hogy ez mennyire okos ötlet, mivel egy ilyen volumenű albummal nehéz lesz új rajongókat szerezniük, iszonyú nehéz ennyi nótát megemészteni egy olyan embernek, aki nem ismerte előzőleg őket. A másik oldalról nézve viszont magát a hetedik mennyországot hozták el a rajongóknak, eddigi munkásságukra feltéve a koronát.


A Swallow The Sun nem újította meg a death/doom metalt, mindig is a jól bevált panelekből építkeztek, ám ezt tették úgy, hogy kiváló nótákat írtak. A doom metal melodikus verzióját űzik, a Paradise Lost/My Dying Bride/ régi Anathema vonalon, sok-sok szintetizátorral, tiszta énekkel megfűszerezve a komor, sötét riffeket. Juha Raivio gitáros a fő dalszerző a csapatban, ezt a 21 számos lemezt is egyedül írta meg, persze a többiek keze is benne van a dalok végső formába öntésében. Mikko Kotamäki énekes a másik erőssége a csapatnak, hisz mélyről jövő, erőteljes hörgése messziről felismerhető. Az első lemez után egyre több tiszta vokált is bevállalt és dallamai egyre szebbek, egyre magabiztosabbak lettek az évek során. Sajnos a dobok mögül Kai Hahto átigazolt a jól futó, de egyre gyengébb lemezeket készítő Nightwishbe, helyét Juuso Raatikainen vette át, aki viszont kiválóan teljesít, változatosan játszik, még a leglassúbb nótákban is élvezetes játékot hoz.

Szerencsére ezt az óriást nem egyben akarták lenyomni a torkunkon, hanem 3 külön cd-re osztották szét a számokat, így ki-ki megtalálhatja a kedvencét köztük, vagy éppen az aktuális hangulatához illő lemezt.

I - Gloom
Az első CD-n vannak a “tipikus” Swallow The Sun nóták, abban a stílusban, amit leginkább megszokhattunk tőlük. Be kell valljam, hogy nem hoznak nagy újításokat, talán nem is változtattak semmit a formulán, de ismételten hatalmas számok születtek. Szokás szerint keverednek a durvább részek a lágyabbakkal, a hörgést gyakran váltja fel tiszta ének, de a riffek és a dallamok változatosak, a dalok tökéletesen elkülönülnek egymástól, így nem alkotnak egy unalmas masszát, ami sok doom lemez végzete, hogy így fejezzem ki magam. Aki eddig nem ismerte a zenéjüket, az mindenképp ezt a CD-t hallgassa meg, ez a Swallow The Sun esszenciája.



II - Beauty
A második CD nem hiába kapta a Szépség címet, ezen a lemezen csak és kizárólag akusztikus zenét kapunk, amivel eddig ismeretlen területre lép a csapat, elhagyva komfortzónájukat. Egy kicsit féltem ettől a részétől az anyagnak, mert Mikko Kotamäki énekes azért sosem volt egy agyonképzett dalnok, azonban az állam is leesett, amikor meghallottam, hogy mennyit fejlődött a hangja. Magabiztosan hozza a szebbnél szebb dallamokat, persze most sem lett belőle Rob Halford, de ami ide kell, azt 100%-osan odarakja. Ezek a számok is rendkívül változatosak, előzetesen azt hittem, hogy amolyan tábortűz nóták lesznek, de van itt minden, az egyszerű zongorás darabtól, a komplett zenekaros dalokon át, a női énekes, tipikus északi népdalokig, ám minden nóta komplex, tökéletesen megkomponált, szó sincsen 3 akkordos akusztikus gitározgatásról. Tényleg a szépség szó illik rá a legjobban.



III - Despair
Hogy a saját szavaimmal éljek: a harmadik CD-n a rajongóknak elhozzák a hetedik mennyországot, ám ezt a pokol legsötétebb bugyraiból teszik. Ezen a lemezen 5 szám hallható 50 percben, színtiszta funeral doom stílusban. Itt nincs fény, nincs remény, őrjítően lassú, mázsás tempók és öblösen fortyogó hörgés, reményvesztett károgás adja meg a kegyelemdöfést a hallgatónak. Ebben a stílusban sok zenekar vérzett már el, mivel nem könnyű ilyen lassú zenét úgy megírni, hogy ne fulladjon unalomba. Úgy érzem, hogy a finn mesterek itt is tökéletesen helyt állnak, mind az 5 dal emlékezetes témákkal van tele, a szintetizátor is épp ott és épp annyit színesít, amennyit kell. Szépséges, ámde fájdalmas zene ez, nem is hiszem, hogy mindenkihez képes szólni, de aki szereti az effajta gyászos hangulatot, annak mindenképpen csak ajánlani tudom.



A Swallow The Sun ismét egy tökéletes doom mesterművet alkotott, mely komor, reményvesztett, de ugyanakkor felemelő is, ami képes a lelket megtisztítani, a belső démonoktól megszabadítani. Az album kiállítása is gyönyörű, egy fekete doboz rejti a három digipak csomagolású cd-t és a bookletet. Doom metal rajongóknak erősen ajánlott!


Swallow_the_Sun_Songs_from_the_North_I_II_III_2015
Kiadó:
Stílus:
Melodikus doom metal
Értékelés:
 
Pont
: 10 / 10
 
Külalak
: Gyönyörű
 
Hangzás
: Kiváló
Dalok:
CD 1 - Gloom
1.With You Came the Whole of the World's Tears
2.10 Silver Bullets
3.Rooms and Shadows
4.Heartstrings Shattering
5.Silhouettes
6.The Memory of Light
7.Lost & Catatonic
8.From Happiness to Dust
 
CD 2 - Beauty
1.The Womb of Winter
2.The Heart of a Cold White Land
3.Away
4.Pray for the Winds to Come
5.Songs from the North
6.66°50´N,28°40´E
7.Autumn Fire
8.Before the Summer Dies
 
CD 3 - Despair
1.The Gathering of Black Moths
2.7 Hours Late
3.Empires of Loneliness
4.Abandoned by the Light
5.The Clouds Prepare for Battle
Írta:
Wulf
2016. április 19., kedd, 12:02
Facebook:
farrrkas 2016. április 19., kedd, 18:48
farrrkas
Csatlakozott:
2015. január 8.
Hozzászólások: 362
Tökéletesen egyetértek a cikkben leírtakkal. Nem csak csodálatos hallgatnivaló, hanem maga a csomag is igényes tálalásban kapható. Érdemes beszerezni! Nekem éppen a kettes CD a kedvencem, a tavalyi év egyik legszebb alkotása ez. Meg is jött a kedvem, hogy újra meghallgassam.
boymester 2016. április 19., kedd, 12:17
boymester
Csatlakozott:
2011. január 24.
Hozzászólások: 3218
Elég megalomán alkotás, a második lemez meg gyakorlatilag felesleges volt. Hangulattól függően azért élvezhető.
--
Youtube csatorna
Koncertek
Totalitarian Black Attack
november 24.,
Supersonic - Blue Hell
Hellhammer Festival 2017: Winter Edition
december 5.,
Dürer Kert - Kisterem
Sólstafir, Myrkur, Árstídir
december 7.,
A38 Hajó
Angerseed, Nigromantia, Nemere
december 9.,
T-Boy Rock Klub
december 29.,
Strausz Ti Ti Tá
Septicflesh, Inquisition
január 7., 18:00,
Barba Negra
Gloryhammer, Civil War, Noctis
január 8.,
Barba Negra
továbbá
© 2001-2017 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.029 seconds to render