Mindwarp
A Cold Black Day (2016)


    Az ezredfordulón megfáradt, kifulladt a melodikus death metal szekere és úgy dobálta magából a közepesebbnél közepesebb lemezeket, mint ahogy egy hisztis felnőtt szórná szét a szobáját, aki nem tudja és nem is akarja megérteni, hogy már nincs szüksége cumira. A dallamok, a tempók, sőt még az énekstílusok nagy részét már lejátszották a nagyok és ők is már csak pár izgalmasabb lemezre voltak a totális önismételgetéstől. Ettől függetlenül a nép nyelte a híguló, olcsón beszerezhetővé váló kiadványokat és rengeteg másodvonalas, de azért szerethető zenekart hívtak a felszínre. Így tudom elképzelni a Mindwarp nevű svájci zenekar indulását 1998-ban, akiknél már olyan kopottra pörgött pár In Flames, Dark Tranquillity, At The Gates lemez, hogy a Pirelli gumigyártói is traumás sokként élnék meg látványukat. Első lemezükre sem kellett sokat várniuk a zenekar rajongóinak, mivel az Mirror Of Feelings 99-ben megjelent. A lemez borzalmas külcsínnel és még förtelmesebb hangzással került a nagyvilág habzó szájú ítészei elé és nem is eredményezett extázisban fetrengő, a lemezért tolongó tömeget, pedig egy-két dalába belefülelve a lehetőség bizony ott volt a bandában. Nem sokkal ezek után szögre is akasztották a gitárokat és a toroköblítőt is csak fürdőszobai használatra kárhoztatta Frédéric Buschenrieder énekes, aki az egyetlen talpon maradt Mindwarp fanatikusként tengette mindennapjait 2007-ig, amikor rendezte fejében a sorokat és újra, új legénységgel útjára indította a zenekart. Gyakorlatilag pár sörrel maga mellé állította az éppen stagnáló, jóval rutinosabb francia Carcarciass zenekar néhány tagját. 
    Nem volt kapkodás, sem erőlködés, lassan alakultak az új szerzemények, de a lejátszókban még mindig azok a bizonyos régi klasszikusok pörögtek tovább. Így tudott megjelenni a sok szövegelésem után végre előbukkanó A Cold Black Day, aminek fiatalos lendülete van és a műfaj szeretetének nosztalgikus élvezetében tobzódik. Olyan, mint egy tök egyszerű sütemény, amit csak a nagyi tud készíteni, aki már nem él, mi pedig véletlenül mégis rábukkanunk erre a rég elveszettnek hitt ízvilágra és alaposan behabzsolunk belőle. A lemez 38 percnyi, erőltetés mentes, laza melodikus death metal finomság, aminek sűrű, fekete tésztáját a nehéz témák és a hörgés alkotják, míg a dallamok és ízes gitártémák a vékony krémes rétegét. Az ének nagyrészt death metal vonalon mozog, a refrének nagy része is ebben a felfogásban született, leginkább nyomatékosabb ismétlésekből állnak, a dalok pedig egy füzérre fűzve sorakoznak egymás után 3-4 perces hosszban. Nem jellemzőek a vad darálások sem, sokkal inkább a bőven bólogatható kategóriát erősítik. Borítóból megint beválasztottak rendesen, ez a nagy kékség sehogy nem áll össze a zene hangulatával, viszont a hangzásban nem történt meg az az időutazás, ami a dalokban érzékelhető, így egészen modernül zakatolnak ezek a régi dallamok. A lemez első fele, az első 5 dal rendkívül erősre sikeredett, utána viszont könnyedén jóllakottnak érezhetjük magunkat a múltidézéssel, már kevésbé hat érdekesnek, viszont a lendület az utolsó percig kitart, így egészen korrekt hallgatnivalónak bizonyulhat.
    Lazításhoz, sétálgatáshoz, utazáshoz kevésbé fogós, de egy kis délutáni testedzéshez mindenképp kellő mennyiségű adrenalint tudhat felszabadítani bennünk. Ha a lelkesedés megmarad, talán nem kell újabb évtizedet várnunk a folytatásra sem.

Mindwarp_A_Cold_Black_Day_2016
Kiadó:
Stílus:
melodikus death metal
Értékelés:
 
Pont
: 8.5 / 10
 
Külalak
: Átlagos
 
Hangzás
: Jó
Dalok:
1.Cold Analysis
2.Black Day
3.Descent to Hell
4.A Current World
5.Insomnia of Misfortune
6.Anxiety
7.Hatred and Freedom
8.Dark Light
9.Artemis
Írta:
boymester
2016. augusztus 13., szombat, 18:13
Facebook:
Archspire - Relentless Mutation (2017)
Kritika, Werewolfrulez @ 2017. szeptember 30., szombat, 18:12
Acephalix - Decreation (2017)
Kritika, boymester @ 2017. szeptember 25., hétfő, 22:08
Entity - Phobia Of The Formless (2017)
Kritika, boymester @ 2017. augusztus 23., szerda, 12:52
Persecutory - Towards The Ultimate Extinction (2017)
Kritika, boymester @ 2017. augusztus 22., kedd, 15:52
Death Control - Awaiting Us All (2017)
Kritika, boymester @ 2017. augusztus 16., szerda, 13:25
Anasarca - Survival Mode (2017)
Kritika, boymester @ 2017. augusztus 13., vasárnap, 21:59
Koncertek
Maximum Evocation Tour 2017
október 26., 20:00,
Barba Negra
Igorrr, Broken Note
október 26.,
Dürer Kert
Anathema - The Optionist Europe 2017
október 27.,
Dürer Kert
20 Years Of Plays Metallica By Four Cello
október 27.,
Művelődési Központ (MOM)
The Wrong Tour to Fuck With Europe 2017
október 27.,
Supersonic - Blue Hell
továbbá
© 2001-2017 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.019 seconds to render