Nothingness (2016)

A budapesti Winterheart 2007-ben kelt életre Tóth Ádámnak (ex-Necroratory) köszönhetően. Ekkor még egyszemélyes projektként működött, amihez az évek során Nagy Péter dobos, Szalai Gábor (ex-Necroratory) basszusgitáros és Géczy Zsolt (ex-Necroratory) gitáros csatlakozott .


A zenekar első nagylemeze 2012-ben látott napvilágot My Journey to Suicide címmel, amelyet 2014-ben a Facing What I’m Becoming követett. Tartva a jól bevált két éves ciklust, idén szeptember 16-án megérkezett a harmadik nagylemez a Nothingness, amely az RX stúdióban került felvételre.



Lemez tálalása

A hagyományos CD-tok helyett egy kihajtható keményített papírt kapunk, amelyben egy kialakított lemeztartó található a CD-vel. Az albumborító (amit a mellékelt képen láthattok) tökéletesen tükrözi azt a hangulatot, amit a zene nyújtani fog. A kiadvány hátsó részén vízszintes sorszámozással, függőleges irányban olvashatóak a dalcímek. El kell ismernem, hogy a lemez tálalása kreatív módon van megoldva, csak egyetlen apró negatívumot tudok felhozni vele kapcsolatban: ha az ember a kezében tartja, zavaróan látszódni fog az ujjlenyomata.


A stílus

A zenekar suicide metal-ként aposztrofálja az általa játszott zenei irányzatot. A dalok központi témája a halál és az ezzel kapcsolatba hozható dolgok. Nekem azonban ez inkább lassú tempójú depressive black metal-nak tűnik, bár ezen nem veszünk össze.

A dalokról

A Nothingness lemezen hét dal plusz egy intro kapott helyet. A rögzített számok részben angol és magyar szövegekkel szerepelnek.
Az introban lassú témájú akusztikus gitár kíséret hallható, melyhez szintetizátorral előidézett ambient hatást kevernek.
Az Áldozat című szerzeményben már a torzítók is teszik a dolgukat, ezzel felruházva azt az egész albumra jellemző éllel. Az áldozat lassan indul, majd 2,5 percnél gyorsabb ritmusra vált.
A Kill Me szintén lassan indít, majd közepes sebességre kapcsol, utána visszatér a lassabb témákhoz.
A Forgive Me esetén észleltem némi ritmusváltást, ott egy kicsit gyorsabbra váltanak.
Nekem legjobban a Drifting Away nyerte el a tetszésemet. Ugyanis ennél a nótánál éreztem azt, ami a Winterheart zenéjére leginkább jellemző.



Kiknek ajánlom?

A Nothingness-t azoknak ajánlom, akik nyitottak a zeneileg lassabb témákra, és befogadja a gyomruk a depressive black metal zenei irányzatot. A Nothingness közel 45 perces útra invitálja a hallgatóit.
Winterheart_Nothingness_2016
Kiadó:
Stílus:
suicide metal / depressive black metal
Értékelés:
 
Pont
: 9.5 / 10
 
Külalak
: Igényes
 
Hangzás
: Jó
Dalok:
1.Intro
2.Áldozat
3.Kill Me
4.Drifting Away
5.Cancer
6.Forgive Me
7.Meghalok
8.Emlékek
Írta:
Krigare
2016. december 12., hétfő, 17:41
Facebook:
Winterheart - Facing What I’m Becoming (2014)
Kritika, mike666 @ 2014. október 2., csütörtök, 13:52
Winterheart - My Journey To Suicide (2012)
Kritika, Nagaarum @ 2012. szeptember 28., péntek, 07:59
Koncertek
The Rise of Chaos World Tour 2018
január 21.,
Barba Negra
Cryptoriana World Tour
január 21.,
A38 Hajó
European Pilgrimage Tour Part III.
január 22.,
A38 Hajó
Gods Of Violence Tour
január 26., 18:00,
Barba Negra
British Punk Invasion
február 2., 17:00,
Barba Negra
Downfall of Gaia, Hamferđ
február 9.,
Kvlt
továbbá
© 2001-2018 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.012 seconds to render