God In A Cone
Obscurist (2017)
A görög Nick Marinos (lásd még Madleaf, Slitherum) nagyon felpörgött. Rövid időn belül ez már a harmadik anyaga, amit a God in a cone nevű elektro-rock projektjével a világra szabadít. Nos, hogy ez a tempó jó vagy sem, megérne egy misét, de ha úgy érzi van mit mondania, ám tegye. Főképp, hogy a kiadványai minőségével nincs gond.

A nyitó Run Zombie jól indul, de erős The Sisters of Mercy hatásokat érzek benne. Mondjuk az elektronika eléggé a ‘80-as/’90-es éveket idézi. Az ének viszont elég változatos lett, de ezt a korábbi anyagok ismeretében megszokhattuk. Sőt, olyan ez a szerzemény, mintha kettőt fűzött volna egybe. A második fele kettős jellegű. A szinte táncolható alapra, olyan itt-ott olyan énektémák jönnek, amiktől kis túlzással még a Rammstein dalai is felrémlenek.



A helyzet az, hogy van azért hiányérzetem is a dalt hallgatva. Nekem legalábbis nagyon is kívánkozik bele valamilyen hangsúlyosabb, nyersebb formában a gitár. De ez már az előző anyagnál is így volt. Személy szerint sajnálom, hogy a várt rockosodás elmaradt.
A másodikként következő Dead at the disco ball esetében is hasonló a helyzet. Ez ugyan tempósabb cucc, de szerintem pont úgy egyensúlyozik a stílusok között, hogy nem tudom egyértelműen azt mondani, hogy popzene, rocknak meg szintén nem nevezhető, bár a végére azért egészen súlyos lesz. Igazság szerint még az ambient jelző se írja le jól, mert nem is eléggé lebegős. Mondjuk a “zúzda” előtti szimfonikus rész ötletes.
A Sell a Lie végén az etno hatás a tetszetős.
A lemez közepén hallható a Mitheumata, amiben Dimitris Delis gitárjátéka (őt mindkét korábbi anyagon hallhattuk) és Giannis Ranis dobolása is színesíti az összképet. Picit kilóg a lemezről, hangulatában nem is annyira, de ebben a legkevésbé hangsúlyos az elektronika, ami szerintem roppant jót tett neki. Igazság szerint hirtelen nem is tudom mihez hasonlítani. Ráadásul egy egész hangulatos klip is készült hozzá.



Ezt követi az alig két perces The sun is always blue, ami tök jól hangzana egy tábortűz mellett.
Az Ill for metal a nevéhez méltóan a leg.., na jó, nem metal, de eléggé industrial, maradjunk ennyiben. Ha a többi dal is ezt a vonalat követné, nem sírna a szám. A tempó mondjuk viszonylag lassú, ellenben ez így eléggé húzós. Ráadásul a gitárszóló is tetszetős lett.

A záró Old Watcher úgy indul, mint valami Depeche Mode dal, aztán egy hangulatos akusztikus gitáros tételé alakul, ami talán egyfajta jelzés is a következő anyagra nézve.

Az előző anyagról szóló ismertetőmet úgy zártam, remélem Nick ismét súlyosabb irányba mozdul, de ez csak félig-meddig teljesült. Mondjuk az eredmény egységes lett, meg most is tetten érhetőegy-két újdonság az kétségtelen. Így tovább reménykedem, de egy fél ponttal még jutalmazom is.
God_In_A_Cone_Obscurist_2017
Kiadó:
Stílus:
elektro/experimental
Értékelés:
 
Pont
: 7.5 / 10
 
Külalak
: Igényes
 
Hangzás
: Kiváló
Dalok:
1.Run zombie
2.Dead at the disco ball
3.Sell a lie
4.Mitheumata
5.The sun is always blue
6.Ill for metal
7.Old Watcher
Írta:
9000Sanyi
2017. február 17., péntek, 11:18
Facebook:
God in a cone - Shark was a boy (2017)
Kritika, 9000Sanyi @ 2017. október 13., péntek, 09:53
God In A Cone - The Sex Is Fear (2016)
Kritika, 9000Sanyi @ 2016. december 21., szerda, 06:25
God In A Cone - Agrypnia (2016)
Kritika, 9000Sanyi @ 2016. október 16., vasárnap, 10:31
Slitherum - Godbox Suicide (2016)
Kritika, 9000Sanyi @ 2016. augusztus 18., csütörtök, 09:40
Koncertek
The Dead Daisies, The New Roses
április 27.,
Barba Negra Track
The Dead Daisies
április 28.,
Hard Rock Cafe Budapest
America's LEAST Wanted 25
április 29., 20:00,
Barba Negra Track
Us And Them Tour 2018
május 2.,
BudapestArena
Victoria Europa 2018 - March of Blood and Iron
május 4.,
Supersonic - Blue Hell & Kvlt
Path To Glory European Tour 2018
május 8.,
Barba Negra Track
Vienna Metal Meeting 2018
május 12.,
Arena
Vinny Appice - Mob Rules Live
május 15., 20:00,
Backstage Pub
továbbá
© 2001-2018 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.038 seconds to render