Moonkult / Solus
Transmissions (2014)
 
A Satanath, Metallic Media és Black Plague által megjelentetett splitről kérdeztem a minap a Solust egyedül alkotó D-t. A Misanthropic Art Production segítségével ütközött a finn és a hazai project egy split kereteiben. A koreai cég 2013-ban adta ki a Moonkult bemutatkozó lemezét, ami eljutott D-hez is. Mivel ő korábban már ismeretségben volt a kiadó főnökével, így gyakorlatilag csak körbe kellett kapcsolni a dolgot. Viszont a kiadó hamarosan megszűnt, ezért a split máshol kellett megjelenjen. Hát ilyen egyszerűen dőlnek ma el a dolgok.

Amit elsőre láthatunk, már a tracklistből, hogy nem 2-3 perces dalok sorakoznak itt, ami jelenthet jót is és rosszat is. Azonban nem hosszúra nyújtott unalomhalmazról van szó, hanem jól szerkesztett, ütős, és hangulatos fekete fém ópuszokról. Őszintén szólva mindig díjaztam, ha a black metal zene egyszerű, vagyis igyekszik a dalszerkezeti, összhangzattani dolgokra összpontosítani a részletek helyett. Ez a két előadó pont ezt teszi. És így az egyszerű tulajdonképpen nem is olyan egyszerű, hanem egyszerűen nagyszerű... Ez ugyebár ésszerű.
De nézzük csak sorjában...


A splitet a Moonkult nyitja. Egy finn black metal zenekarról van szó, aminek ez a harmadik anyaga egy lemez és egy demo után. Zeneileg az ő részük képviseli a kiadvány mozgalmasabb részét. A mozgalmasság mellett viszont egy kicsit szürkébbnek - vagy komfortzónábbnak - is érzem, amit ők adnak. Lendületben, ötletekben nincs hiány, de ezt, és a borzalmas éneket leszámítva inkább a biztonságos zónán belül megy a dara. Igen. Az ének az pusztít, ahogy kell. Állati jó. A dob egy jó darabig szinte csak blastet ver, ami nem segít sokat a könnyű befogadásban. A gitárok dominálják az összhangzatot, ami megint nem. Viszont a témáik ennek ellenére hatékonyak, és a hosszúra nyújtott hangnemeket jókor (még épp jókor) törik meg. A Descending As Storm felétől például kimondottan élvezetes a dallamjáték is.
Már a második dalnál az volt a benyomásom, hogy koncerten működhet ez a zene igazán jól. Tömeren összefoglalva, a Moonkulttól sikerrel fogadhatnának nevezést egy óvoda-kiürítő versenyre különösen gonosz emberek. Mocsodék-szakadék, de igényesen szerkesztett black metaljuk romboló. Annyira nem ótvar, mint a Horna, vagy a Dødsengel, de majdnem.

A Solus egy hazai banda, helyesebben egyszemélyes project, ahogy azt fentebb már taglaltam, és melynek agytrösztje Vadkerti-Tóth Dávid (itt csak "D"). A névről múlt időben kell beszéljünk, ugyanis 2015-től a project Hamvak néven fut. Tizenegy éves fennállása óta három demó, hat split, egy válogatás és egy teljes hossznyi lemez jelent meg, szóval a melósabb vonulathoz lehet sorolni.
Zeneileg a depresszív és az atmoszférikus él jön ki erősebben, ezeknek is a hangulatos, és a benyomásokra alapozó része - ami a sava és borsa az egésznek ugyebár. A dob programozott, de nekem nem tűnne fel. Mostanában dival azonnal "meghallani" ezt, amint a dolog kiderül (előtte a kutya sem sejtené), nos én itt nem hallom, és sokszor máshol sem. Természetesen semmi bajom a nem élő dobokkal, ahogy Tomas Haake (Meshuggah) mondta, őt csak és kizárólag a végeredmény érdekli. Ezzel én is így vagyok. Nem mellesleg itt jól vannak az ütemek szerkesztve, és a "VSTi" hangszíne is stílushű, hallani, hogy nem csak alá van hajítva a többi hangszernek valami. A gitárok tónusa és a sztereója is fasza, a basszusgitárnak meg meg van hagyva a rés, hogy alantasan előbújjon, finoman morogva - csattogva. Mindehhez az ének okosan effektelve - visszhangosítva gonoszkodik.
Anélkül, hogy részekre, vagy dalokra bontanám a végterméket, azt mondanám, hogy kellően érett ez is, akár a Moonkult három dala. Monotonság jellemző rá, de sikerült a témákat kellően szuggesztívvé megírni, így egyfajta jóleső hangulat vesz erőt az emberen, amikor hallgatja. A Journey Through The Spheres Of Eternity-t érzem a legjobb tételnek...

A black metalt én így is szeretem, szórakoztat, egy perverzül élvezetes világba helyez át, ami néha kell valamiért.
Bártan ajánlom a stílus kedvelőinek. A CD-n a hangerők normálisak, a Satanath Bandcampjén feltöltéskor viszont el lett rontva (némelyik dal hangosabb, némelyik meg rohadt halk).
A split idehaza az NGC Prodnál szerezhető be.



Moonkult_Solus_Transmissions_2014
Kiadó:
Forgalmazó:
Stílus:
black metal
Értékelés:
 
Pont
: 8.5 / 10
 
Külalak
: Igényes
 
Hangzás
: Jó
Dalok:
1.Moonkult - Dark Enslaver Of Prophets (06:42)
2.Moonkult - Descending As Storm (07:02)
3.Moonkult - Visions From Ritual Blood (06:42)
4.Solus - Shadows Of The Silver Moon (08:03)
5.Solus - Cursed Illusions (05:18)
6.Solus - Aural Destruction (06:40)
7.Solus - Journey Through The Spheres Of Eternity (08:43)
Írta:
Nagaarum
2017. július 7., péntek, 15:09
Facebook:
Funeral Tears - Beyond the Horizon (2017)
Kritika, Nagaarum @ 2017. május 30., kedd, 17:42
Helleborus - The Carnal Sabbath (2016)
Kritika, Nagaarum @ 2017. március 13., hétfő, 19:12
Suffer Yourself - Ectoplasm (2016)
Kritika, Nagaarum @ 2017. március 10., péntek, 16:42
Plasmodium - Entheognosis (2016)
Kritika, Nagaarum @ 2017. február 28., kedd, 07:37
Beszélgetés a Sin of God két tagjával
Interjú, Nagaarum @ 2017. február 7., kedd, 18:58
Koncertek
Tales of the Morbid Butchers Festival
szeptember 22.,
Supersonic - Blue Hell
Forest Tour 2017
szeptember 22., 18:00,
Barba Negra
Serious Black - Magic World Tour
szeptember 24.,
Dürer Kert - Kisterem
Hurricanes And Halos Tour 2017
szeptember 30.,
Dürer Kert
No Grave But The Sea Tour 2017
október 1.,
Barba Negra
Post Society Tour Europe 2017
október 4.,
Dürer Kert - Room 041
Folk Metal Marathon 2017
október 7.,
Dürer Kert - Kisterem
ExtremeNoiseFest 2017
október 7.,
Szerencsi Rákóczi Vár
továbbá
© 2001-2017 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.041 seconds to render