Deep River Acolytes
The Hour of Trial (2018)


 
     Bármennyire keserű pirula és egyeseknek még kellemetlen szorulást is tud okozni, az emberiség velejárója a kezdetektől az erőszak, agresszió, sőt a többség által perverznek, helytelennek tekintett viselkedési formák. A társadalom jelentős részének vajmi keveset mondanak olyan szavak, mint becsület, erkölcs, tisztesség, vagy meglehetősen egyedi látásmóddal értelmezik azt. Ne higgyük, hogy kegyetlenkedés, brutális kínzás csak az ókorban, középkorban fordult elő, vagy a nagy világháborúk után mindenki belátta, hová vezetnek a törvényeken felülemelkedő emberi ösztönök. Jelen pillanatban is lefejezhetnek, felkoncolhatnak, megerőszakolhatnak valakit és csak a megfelelő árnyaltság miatt jegyzem meg: kortól, nemtől függetlenül. Ugyanakkor az agresszió nem az ördögtől eredendő, alapvető bűn, amit elfojtani, elrejteni kell, hanem a túlélésünk, evolúciónk egyik betonbiztos alapja, záloga, mely képes megvédelmezni az egyént a megfelelő helyzetben. Ez egy folyamatosan tüzelő fegyver, ami sosem ürül ki, a gond csak az vele, hogy a békés hétköznapokban mást nem tehetünk vele, csak befogjuk a csövét és aggódva tekintünk a fokozatosan duzzadó, bármikor robbanásra kész szerkezetre. A másik lehetőség, amely megfelelő intelligencia és önfegyelem esetén rendelkezésünkre áll, hogy célba lövünk vele olyan helyre, ahol semmilyen kárt nem okozhatunk. Legyen ez egy frankó tombolás egy koncerten, egy vérgőzös mészárlás a DOOM videójátékban, vagy hasonlók. Esetleg borzongassuk meg magunkat, hogy láthassuk az agresszió negatív oldalát és ugorjunk neki egy horror maratonnak, legyen az film vagy egy remek regény. Ez utóbbit cselekedte a finn okkult heavy/doom metalban utazó Deep River Acolytes, akik egyenesen a félelemkeltés és szorongások nagypapájától kért inspirációt, H.P. Lovecrafttól. A rémmesék hangjegyekké formálódtak, 2011-ben pedig egy zenekart megmozgató demóvá álltak össze, amin Deliverance néven kezdtek el zenélni egy még korábbi, Torture Pulse death metal horda mellékhajtásaként. Tapasztalat, rutin és tiszta forrásból táplálkozó elmebaj állt rendelkezésükre, hogy 2013-ban bemutatkozzanak Relentless Grace című nagylemezükkel, majd nevet változtassanak 2014-ben. A névváltás okát nem sikerült felfednem, valószínűleg egy reggel arra ébredtek, hogy sokkal inkább érzik magukat Deep River Acolytesnek, mint Deliverance zenekarnak és a váltás mellett döntöttek. A felállás, sőt még a zene is maradt teljes mértékben.


 
    Az új névvel azonban nem feltétlenül párosult új lemez, erre egészen mostanáig kellett várni. A friss The Hour Of Trial azonban semmilyen változást nem hozott a banda életébe, ugyanazt a horrortörténetek által inspirált zenét játsszák, amit korábban. Amiben viszont sokat fejlődtek és értelmet is ad munkásságuknak, az a különböző vonalak finom összemosása, egymásba oltása, melyet egy kiváló alkimista is megirigyelne. A The Hour Of Trialban a klasszikus heavy metal mellett időnként érezhetjük a doom pallosának suhintását, a stoner rock/metal füstjének maró illatát, időnként pedig az ágyékunkat simogató bőrülés juthat eszünkbe a hard rockos megoldásoknak köszönhetően. Ezt a boszorkánykondérban fortyogó egyveleget pedig átjárja egyfajta sötétség, igazi északias mélabú, ami képes magával ragadni az egyébként egységes színvonalú lemezen első perctől az utolsóig. Hallgatás közben az az érzésem támadt, hogy ezek az arcok teljesen képben vannak saját magukkal. Ismerik a képességeiket, lehetőségeiket, sőt, saját középszerűségüknek is tudatában vannak és ennek megfelelően próbálnak többet és többet pakolni a hangjegyek közé, hogy ne alapvető tehetséggel, hanem túlerővel vegyék be a jól sikerült lemezek erődjét. Ennek köszönhető, hogy a teljesen átlagos hanggal rendelkező Joey Turunen (JT) hörgéssel, károgással, vérfagyasztó kacajokkal próbálja meg feldobni rekedtes alapjait. Belezsúfolja repertoárjába az Ozzy-s manírokat éppúgy, mint a King Diamond által csúcsra járatott sikolyokat és magas hangokat. Ugyanebben a felfogásban áll mögötte az egész zenekar, Timo Hiivala és Ari Rajaniemi (Wolfshead) szállítják a frankó, változatos, ám sokszor ismerősen csengő heavy metal riffeket, Feetus pedig a kalandozó basszusokért vállalt felelősséget. A dobok mögött Petri Valiheikki követ el mindent a sikerért. 
    Mit kapunk tehát az új nevén voltaképp debütáló bandától? Felszín alatt dühöngő, fortyogó agressziót, gonoszságot és haragot, amely nem kézzel fogható, hanem alattomos módon vesz birtokába minden egyes hallgatót. Nem képesek felülemelkedni önmagukon, rutinjukon, így túl sok izgalmat nem okoznak számunkra, de érezhetően tisztességgel és őszinteséggel létrehozott produkciót tettek le a metal kerekasztalára, úgyhogy lehet belőle falatozni…


Deep_River_Acolytes_The_Hour_of_Trial_2018
Kiadó:
Stílus:
okkult heavy/doom metal
Értékelés:
 
Pont
: 7.5 / 10
 
Külalak
: Igényes
 
Hangzás
: Jó
Dalok:
1.The Unknown Grandeur
2.Deviltrance
3.Temples Below
4.Wake at Sea
5.Cages
6.The Uninvited
7.Grave Devotion
8.Salt of this Earth
9.The Undertow
Írta:
boymester
2018. március 19., hétfő, 08:42
Facebook:
Burning Saviours - Death (2018)
Kritika, boymester @ 2018. március 18., vasárnap, 14:05
Solstice - White Horse Hill (2018)
Kritika, boymester @ 2018. március 18., vasárnap, 14:01
Judas Priest - Firepower (2018)
Kritika, boymester @ 2018. március 17., szombat, 09:16
Gatekeeper - East Of Sun (2018)
Kritika, boymester @ 2018. március 15., csütörtök, 14:11
Abysmal Grief - Blasphema Secta (2018)
Kritika, boymester @ 2018. március 2., péntek, 14:42
Koncertek
The Dead Daisies, The New Roses
április 27.,
Barba Negra Track
The Dead Daisies
április 28.,
Hard Rock Cafe Budapest
America's LEAST Wanted 25
április 29., 20:00,
Barba Negra Track
Us And Them Tour 2018
május 2.,
BudapestArena
Victoria Europa 2018 - March of Blood and Iron
május 4.,
Supersonic - Blue Hell & Kvlt
Path To Glory European Tour 2018
május 8.,
Barba Negra Track
Vienna Metal Meeting 2018
május 12.,
Arena
Vinny Appice - Mob Rules Live
május 15., 20:00,
Backstage Pub
továbbá
© 2001-2018 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.066 seconds to render