Bliss of Solitude (2008)
Ha nagyon le akarnám sarkítani a dolgokat, azt mondanám; kétféle epikus doom irányzat létezik. Az egyikben Rob Löwe is érintett……

Most viszont a másik csoport talán legjobb zenekaráról lesz szó. Az Isole természetesen Svédországban született, ott ahol minden melodikus doom zenekarok atyja, a Candlemass is. És lőn,…. van még hely a képzeletbeli dobogón! Különösen akkor, ha ilyen minőségi, megbízhatóan magas színvonalú albumokat írnak, mint pl. a jelen ismertető tárgya.
A 2004-es alakulás óta egy demo, egy EP (The Beyond) és három sorlemez (2005 - Forevermore , 2006 - Throne of Void, 2008 - Bliss of Solitude) a csapat ajándéka.

Lassan, megfontolt tempóban indul a By Blood. A makacsul ragaszkodó riffet, hamarosan törtető lábdob emészti fel, amit egy igazi doomos vokáltéma old. Természetesen azonnal beugrik a kortárs melodikus doom főáram alapbandáinak neve, különös tekintettel a Solitude Aeturnusé. A váltakozó – de még véletlenül sem szélvész – tempó nagymértékben segíti a barátkozást. Ez egyben arra is garancia, hogy hosszabb távon is előkerüljön az anyag. Öröm hallgatni a csodálatosan kidolgozott gitárjátékot. Az egyik hathúros rengeteg díszítéssel, harmóniával ékesítgeti a masszív, lassan araszoló doom témákat.
A második dal kimért tempója mellett feltűnő heroikus refrénjével hódít. Szépen kidolgozott, többszólamú, markáns énektémák menetelnek, sokszor a verzék helyén is, hiszen mindkét bárdista énekel és nem is akárhogy.
Feltétlenül érdemes meghallgatni az Imprisoned in Sorrow c. dalt, mely melankolikus bevezetője ellenére egész komoly sebességre pörög fel – hála a duplázónak - egy váratlan kiállás után. És azok az énektémák! Napokig keringtek a fejemben.
A címadó dalban ünnepélyes, ám pokolian sötét riffek ostoroznak szakadatlan és csak a rövidke, akusztikus leállások engednek megpihenni. Betemet a fájdalom, szemernyi esélyed sincs a túlélésre….. Nincs jogod a mához….. Isten legyen hozzád irgalmas!
Dying. Nyomasztó, itt-ott gregorián-szerű dallamokkal hív. Te vakon követed, mi mást tehetnél. Fogva tart. Elemészt.
És végül 11 és fél perc epikus doom esszencia. Shadowstone. Van még remény? Aligha…

Kihagyhatatlan.
Isole_Bliss_of_Solitude_2008
Kiadó:
Stílus:
epikus doom metal
Értékelés:
 
Pont
: 9 / 10
 
Külalak
: Gyönyörű
 
Hangzás
: Kiváló
Dalok:
1.By Blood
2.From Clouded Sky
3.Imprisoned in Sorrow
4.Bliss of Solitude
5.Aska
6.Dying
7.Shadowstone
Írta:
viribusunitis
2008. február 27., szerda
Facebook:
haragSICK 2008. március 5., szerda, 10:01
haragSICK
Csatlakozott:
2008. január 3.
Hozzászólások: 1161
Az elõzõ anyagukat elküldték még hajdanán, jól is pontoztam, megvolt a mélysége is, de nagy elszállás nem volt. Kellemes szakadék, tátongó érzések, és sok minden remek patetikus rémálom, de ez a "Te vakon követed, mi mást tehetnél. Fogva tart. Elemészt."... kissé szerintem túlzás, annak ellenére is, hogy azt amirõl írtál nem hallottam még. Persze ízlések és pofonok, amúgy az írás maga jó, csak néhol túlzónak érzem.
Koncertek
Totalitarian Black Attack
november 24.,
Supersonic - Blue Hell
Hellhammer Festival 2017: Winter Edition
december 5.,
Dürer Kert - Kisterem
Sólstafir, Myrkur, Árstídir
december 7.,
A38 Hajó
Angerseed, Nigromantia, Nemere
december 9.,
T-Boy Rock Klub
december 29.,
Strausz Ti Ti Tá
Septicflesh, Inquisition
január 7., 18:00,
Barba Negra
Gloryhammer, Civil War, Noctis
január 8.,
Barba Negra
továbbá
© 2001-2017 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.023 seconds to render