Reaping What Is Left (2018)
   

    Nincs könnyű helyzetben az a zenész, aki odaadóan rajong egy tiszta vonal iránt és annak hagyományait szeretné tovább ápolni és éltetni. Legjobb esetben ugyan a közönségét megtalálja, de a aztán jönnek a megmondó emberek, hogy ezt már hallottuk, itt egy újabb középszerű banda, aki képtelen újat mutatni… Ez a téma már nagyon sokszor előjött és állandó belső harcokat tud okozni szerintem mindenkinél, aki valamiről értékelést szeretne írni. Azok vannak csak jó helyzetben, akik szűz füllel ugranak neki egy-egy ilyen stíluslemeznek, mert teljesen másként képesek értelmezni azt. Az én hallójáratom már messze van a szűztől, síkosító nélkül járnak ki-be az új és régi lemezek egyaránt, legjobb esetben egy kis aprót hagyva. Persze ezt a tényt mindig igyekszem félretenni, mivel én éppúgy kedvelem a hagyományokat, mint az újító szándékot, egyedül a minőséget próbálom a helyén kezelni. Például itt van ez az osztrák brigád, a sablonos nevű Deathstorm (korábban még gagyibb Damage), akik hazájukban olyan irányzattal próbálkoznak, mely kevésbé népszerű és elterjedt: thrash metallal. Ha követted az évtizedeken át ívelő metal történelmet és túlhevülésig pörgetted a Sodom, Slayer lemezeket, valamint személyes thrash kedvencemet, a 80-as évek végén triplázó Sepulturát (Schiophrenia, Beneath The Remains, Arise hármas számomra a műfaj legjobb lemezei közé tartoznak), akkor örömmel, ám a meglepetés szikrája nélkül fogod tudomásul venni, hogy létezik egy ilyen banda is. Ha azonban fiatalon ér utol a Reaping What Is Left, ami mellesleg már a harmadik kiadványa a brigádnak, akkor elárulom neked, hogy ez sem rossz megoldás az ismerkedéshez!
 

    Marco Stebich énekes ugyanis úgy köpködi a magas lóról a lába elé szégyenében összekuporodó világot, ahogy azt a nagyágyúk sem utasítanák el, pattogó basszusához pedig Ferdinand Reinbacher gitáros hozza az újdonságtól távol álló, mégis roppant feszes és kemény thrash riffeket. Akkor sem megy a szomszédba, ha tipikusan az egekig tekert szólókról, gitárnyúzásról kell gondoskodnia, Manuel Röxeis dobos pedig bőszen segédkezik a jobbnál jobb robbanások lüktetésének megvalósításában. A viszonylag rövid dalok (3-4 perc körül mozognak) és lemez (összesen 33 perc) minden szeletkéje aprólékosan meg van munkálva, hogy minden mozzanatában hűséges legyen a példaképekhez, ráadásul dalírás terén sem kell szégyenkeznie a zenekarnak. Ezúttal tehát a nem túl komolyan vehető zenekarnév és legkevésbé sem bizalomgerjesztő borító alatt egy begyújtott kanóccal a hallgatóra várakozó, őskori thrash rakéta található. Frissnek ható energiákkal esik nekünk, változatos tempókkal és témákkal szórakoztat, mindemellett komoly témaköröket és eseményeket is boncolgat. A dalszövegek ihletői ugyanis elmebetegek, sorozatgyilkosok és egyéb tragédiák. Itt van például a G.R.L. (Genesse River Lust), ami Arthur Shawcross ámokfutásáról szól. A hetvenes években kisfiúk, kislányok megrontásáért ült emberkét a 80-as évek végén szabadlábra engedték, aki ezt 12 nő meggyilkolásával hálálta meg néhány éven belül. Felesleges egyébként bármelyik dalt kiemelni az albumról, mivel a színvonaluk egységes, felépítésük pedig pont annyira változatos, amennyire a stílus megengedi. 
    Haragos, agresszív thrash orgiával kényezteti tehát az arra érdemeseket a Deathstorm bármiféle innováció (jaj, de szép szó) és meglepetés nélkül, de sokszor leírtam már, hogy itt nem karácsonyi ünnepről, szülinapi zsúrról van szó, hogy meg kelljen lepődnöm, elég, ha a régi kedvencek mellé egy újabb gyöngyszemet tehetek a polcra. A műfaj kedvelőinek igen kellemes hallgatni való lehet a Reaping What Is Left.


Deathstorm_Reaping_What_Is_Left_2018
Kiadó:
Stílus:
thrash metal
Értékelés:
 
Pont
: 8 / 10
 
Külalak
: Szép
 
Hangzás
: Jó
Dalok:
1.The Reaping (01:26)
2.Agent of Dismay (04:40)
3.Predatory Kill (04:47)
4.Ossuary Darkness (03:58)
5.Hallowed Ground (02:40)
6.By Sword, by Pick, by Axe (03:37)
7.Unholy Lamentations (04:23)
8.GRL (04:05)
9.Dying Insane (03:25)
Írta:
boymester
2018. augusztus 11., szombat, 18:25
Facebook:
Critical Defiance - Misconception (2019)
Kritika, boymester @ 2019. május 5., vasárnap, 18:35
Embryonic Cells - Horizon (2018)
Kritika, boymester @ 2019. április 1., hétfő, 13:56
Crowhill Tales - If I Were A Crow (2018)
Kritika, boymester @ 2018. október 20., szombat, 10:13
Darkest Color - Deal With Pain (2018)
Kritika, boymester @ 2018. szeptember 3., hétfő, 15:50
Wrathchild America - 3-D (1991)
Kritika, boymester @ 2017. október 2., hétfő, 21:26
Koncertek
Simulation Theory World Tour
május 28.,
Papp László Budapest Sportaréna
Return of the Enemy Tour 2019
május 29.,
Supersonic - Blue Hell & Kvlt
Metalfest Open Air 2019
május 31., 10:00,
Amfiteátr Lochotín
Cannibal Corpse, Slytract
június 10.,
A38 Hajó
Slayer, Anthrax
június 11.,
Papp László Budapest Sportaréna
Three Days Grace, Halestorm
június 11.,
Budapest Park
Sum 41
június 12.,
Budapest Park
Amon Amarth, Trivium
június 12., 20:00,
Barba Negra Track
továbbá
© 2001-2019 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.039 seconds to render