Az együttes alapításának ötlete akkor merült fel, amikor Koncz Zsuzsa a KITT-egylet felbomlása után új állandó kísérőzenekart keresett magának, erre jött létre a Korál.
A kísérőzenekar tevékenység mellett készültek saját dalaik is (Ha kedvem tartja, Hazafelé), azonban rövid idő múlva feloszlottak.
Miután 1977. augusztus 20-án egy koncertre újra összeállt a Taurus, Balázs Fecóban felmerült az ötlet, hogy önálló zenekart alapítson, amely továbbviszi a Taurus örökségét.
Énekesnek először Vikidál Gyulát hívták, készült is vele demófelvétel, de végül maradt a P. Mobilban, Balázs Fecó pedig úgy döntött, valamennyi dalt ő maga fogja énekelni.
Az újjászervezett Korál 1978. május 1-jén mutatkozott be a Budai Ifjúsági Parkban.
Kezdetben főleg hard rockot játszottak, részben Taurus-feldolgozásokra alapozva (kis- vagy nagylemezre került a Kiűzetés a Paradicsomból, Anyám, vigasztalj engem, Szólíts meg, vándor, A kőfalak leomlanak és a Válaszra várva).
Fecó egyéniségének megfelelően azonban helyet kapott a líraiság is a zenéjükben, ezzel alakítva ki a Korál egyedi arculatát. Az egyidejűleg jelen lévő kemény rock (Tudom, én is megnyugodnék, Hangoddal ébreszt a szél) és líra (Maradj velem, Amit nem mondhattam el) jegyében készült 1980-ban első nagylemezük.
A dalszövegeket a Taurushoz hasonlóan Horváth Attila írta, akit Fecó a Korál „láthatatlan tagjának” nevez.
1981-ben a Tánc- és Popdalfesztiválon a Homok a szélben című dallal nagy sikert arattak: harmadik helyezést értek el és közönségdíjat kaptak.
Ez a sláger már előfutára a stílusbeli változásnak, egyre inkább az érzelmesebb lassú dalok kerültek előtérbe a következő két stúdióalbumon (A túlsó part, Az óceán).
Utóbbit már az 1983-ban kialakult végleges felállás készítette: Balázs Fecó - billentyűs hangszerek, ének, Fischer László - gitár, Fekete Tibor - basszusgitár, Dorozsmai Péter - dob, ütőhangszerek.
1986-ban az együttes felhagyott a koncertezéssel, bár 1993-ban újabb stúdióalbum jelent meg (Balázs Ferenc és a Korál), amely azonban nem kapott nagy nyilvánosságot.
1997-ben újra összeálltak egy koncertre a Kisstadionban, ahol már játszottak 1982-ben.
A felvétel megjelent szimpla és dupla CD-n/kazettán, VHS-en, majd később DVD-n is.
A koncert megkapta "Az év koncertje" eMeRTon-díjat.
Ugyanott adtak koncertet 2000-ben és 2006-ban.
Utóbbi egyúttal az új stúdióalbum bemutatója is volt, amelyen hat korábbi dal szimfonikus zenekari kísérettel újra felvett változata és hét új szerzemény hallható.
Az együttes azóta is koncertezik országszerte.
Tagok
1974–1975
Balázs Fecó - Billentyűs hangszerek, Ének
Makrai Pál – Gitár
Kozma András – Basszusgitár
Brunner Győző - Dob, ütőhangszerek
1975–?
Balázs Fecó - Billentyűs hangszerek, Ének
Marschalkó Zoltán – Gitár
Kiss Zoltán – Basszusgitár
Brunner Győző - Dob, ütőhangszerek
?–1976
Balázs Fecó - Billentyűs hangszerek, Ének
Marschalkó Zoltán – Gitár
Menyhárt János - Gitár
Losó László – Basszusgitár
Szeicher Tibor - Dob, ütőhangszerek
1978–1979
Balázs Fecó - Billentyűs hangszerek, Ének
Fischer László – Gitár
Scholler Zsolt – Basszusgitár
Pados István - Dob, ütőhangszerek
1979
Balázs Fecó - Billentyűs hangszerek, Ének
Fischer László – Gitár
Scholler Zsolt – Basszusgitár
Papp Tamás - Dob, ütőhangszerek
1980–1983
Balázs Fecó - Billentyűs hangszerek, Ének
Fischer László – Gitár
Scholler Zsolt – Basszusgitár
Dorozsmai Péter - Dob, ütőhangszerek
1983-
Balázs Fecó - Billentyűs hangszerek, Ének
Fischer László – Gitár
Fekete Tibor "Samu" – Basszusgitár
Dorozsmai Péter - Dob, ütőhangszerek