Különös kapcsolatban állok a svéd Void Moon zenekarral, akiket nagyon szeretnék szeretni, hiszen epikus doom metalban utaznak, de valahogy a tekintetünk sosem keresztezte egymást és a bajtársias egymásra mosolygás sem igazán jött még össze. Pedig már megalakulásuk óta követem őket figyelemmel, hátha érdemes lesz elővennem valamelyik kiadványukat akár több alkalommal is. Az egészen korrekt, de […]
Tovább »
Igyekszem, nagyon igyekszem aktuális lenni. Megfelelően reagálni az új elképzelésekre, friss ötletekre és kreatív megoldásokra, de a nap, a hét végére mindig sikerül ugyanott kikötni: a végzet hegyének árnyékos oldalán, ahol épp ház nagyságú kövek zúgnak lefelé a fülem mellett, jelezvén, hogy a vulkán épp készül felfalni az egész világmindenséget. A hagyományos doom mindennek mondható, […]
Tovább »
Az amerikai Revelation egyike a legrégebbi doom metal csapatoknak, mely ilyen vagy olyan formában évtizedekig készítette korongjait, rendszerint változó minőségben. Ezen a skálán a jó és a nagyon jó foglal helyet véleményem szerint, pont ezért meglepő, hogy általában a kutya sem hallott még róluk. Tény és való, hogy igazán erősek a ’90-es években voltak, mégsem […]
Tovább »
Annak, aki távolról figyeli az eseményeket, egyik doom metal banda és lemez olyan, mint a másik. Pedig ebben a műfajban van az egyik legnagyobb potenciál egyéniség tekintetében annak ellenére, hogy viszonylag kötött eszközökkel rendelkeznek. Rá lehet sütni például a Candlemass-ra, hogy doom, de ugyanúgy a The Obsessed-re, viszont ha meghallgatod, teljesen mást kapsz. Könnyen be […]
Tovább »
Ausztráliát egyértelműen nem sorolhatjuk a tipikus doom nagyhatalmak közé, pedig egész pofás kis élet zajlik a kontinensen a műfaj tekintetében. Igaz, könnyen meg is számolhatjuk azokat a csapatokat, melyek visszhangja hozzánk is el tudott érni. Számomra ilyen a The Wizar’d kissé morbid hangulatú tradicionális heavy/doom lemezeivel, hatalmas lehetőségnek tartom a Born For Burning projektet sajnálatos […]
Tovább »
Az ausztrál Phil Howlett (Lucifer’s Fall, Zlórtcht, Dire Fate, ex-Rote Mare) júniusban adta ki tradicionális doom metal szólóprojektjének második sorlemezét. Phil mellé a lemezen Kieren Provis – gitár és Adam Holmes – dobok csatlakoztak. A Reverend Bizarre, Saint Vitus, The Lamp of Thoth, Cirith Ungol kedvelőinek ajánlott a projekt megismerése.
Számtalanszor írtam már, hogy a doom metal bizony kifejezetten ország, tájegység specifikus tud lenni, még ha valakinek csak annyi jut eszébe, hogy lassú zene. Íram már az olaszok földöntúli okkultizmusáról, a németek minimalizmusáról, egyszerűségéről, az angolok eleganciájáról, távolságtartó hozzáállásáról és természetesen nem kerülhettük el az amerikaiakat is, akik szeretik a hagyományos doomot ropogósan, szikár módon […]
Tovább »
Nem lehet kérdés, hogy Horvátország az ott található egyébként mozgalmas underground élet mellett sem nevezhető egy metal nagyhatalomnak, így külön meglepő volt, hogy az utóbbi évtizedben megjelent, maréknyi doom metal reménység közöl pont itt született meg az egyik legbizalomgerjesztőbb projekt a Candlemass, Solitude Aeternus örökség ápolását tekintve. Ez a csapat nem más, mint a 2018-ban […]
Tovább »
Az epikus, hagyományos doomban utazó olasz Black Oath zenekart demós korszaka óta követem nyomon és mindig azt várom, hogy valami nagy dobással bizonyítsák tehetségüket. Az évtizedek múlásával azonban azt látom, hogy szép lassan beálltak a tisztes sorlemezeket produkáló csapatok közé. Ezek rend szerint 3-4 évente érkeznek, így már épp ideje volt a nemrég bejelentett Emeth Truth And Death érkezésének is. A finom okkultizmussal átitatott olaszos stílus természetesen továbbra is adott, a katakombákban fogant dalok fogóssága pedig majd kiderül. A nemrég meghallgathatóvá tett Serpent Of Balaam minden esetre ismét bíztatóra sikerült.
Mindig kifejezetten várom a Godz Ov War által küldött promós anyagokat, mert rengeteg régi sulis, mocskos death/black cuccot lehet közülük kikanalazni, épp ezért lepett meg igazán, amikor a sátán-halál-koponyák-vérfertőzött patkánymajmok és egyéb borítók között ráleltem egy meglehetősen szelídre, ami a Grieving zenekar bemutatkozását rejtette. Arról pedig már ne is beszéljünk, hogy itt semmi embergyűlölő aprítással […]
Tovább »
