„Mi komolyan is vesszük magunkat, meg nem is” – Nanowar of Steel interjú Gatto Panceri 666 basszusgitárossal, vokalistával, menedzserrel

King

2023. április 7.

0

2023. március 10-én jelent meg az olasz Nanowar of Steel legújabb nagylemeze, a Dislike to False Metal, és 11-én indult az album Death to False Tours nevű európai körútja, amely április 4-én a budapesti Analog Music Hall-ba érkezett. Mindez és egyéb érdekes dolgok is szóba kerültek a koncert előtti interjúban a banda egyik motorjával, Gatto Panceri 666 basszusgitárossal, vokalistával, menedzserrel.

Hivatalosan 2003-ban alakultatok, és a 2005-ös első, Other Bands Play, Nanowar Gay! lemezeteket még csak Nanowar néven adtátok ki. 2006-tól vagytok Nanowar of Steel, mi volt az oka a névmódosításnak?

Gatto Panceri 666: Jogi okok álltak a hátterében, amit mi találtunk ki, aztán meg mindenki elhitte, így azóta is ennél a sztorinál maradtunk. Aláírtunk egy megállapodást, hogy ha bárki, bármikor erre rákérdez, ezt kell válaszolnunk (nevet).

Vagyis akkor nem a Manowar miatt változtattatok nevet?

Gatto Panceri 666: Azt kell mondanunk, hogy de, a Manowar is a dolgok hátterében állt.

Már a kezdetektől tudatosan a parodizálás, ironizálás, humor, szórakoztatás köré építették fel a banda fő koncepcióját? Kinek az ötlete volt ez az egész, közösen találtátok/találjátok ki az adott lemezek, dalok, jelmezek, öltözék, stb. koncepcióját?

Gatto Panceri 666: Ezzel nem értek teljesen egyet, úgy gondolom, hogy a banda mindig is nagyon komolyan állt a dolgokhoz minden tekintetben. Ezek vagyunk mi, számunkra ez a komolyság és az általános viselkedési forma. Hiszünk Einstein relativitás-elméletében és úgy hisszük, hogy az űridő a dimenziók folytonossága és ez számunkra nagyon fontos.

A Dislike to False Metal, ha jól számolom a hatodik nagylemezetek, a második, mely a Napalm Records égisze alatt jelent meg. Mindegyik lemezről elmondható, hogy nagyon szórakoztató, sokszínű, változatos, humoros kiadvány, mind a zenét, mind a dalszövegeket tekintve. De talán a Dislike to False Metal-ra igaz ez a leginkább, gyakorlatilag csináltatok 10 számot majdnem 10 különböző stílusban, ami hihetetlen kreatívságról tesz tanúbizonyságot. Ez volt a koncepciótok a lemez elkészítése előtt is, illetve honnan jönnek az ötletek, inspirációk ehhez a rendkívül szórakoztató és egyedi dologhoz?

Gatto Panceri 666: Hivatalosan az ötödik nagylemez, a 2014-es A Knight at the Opera-t nem szoktuk számolni, mert az hiába teljes értékű sorlemez, az album több mint fele régi kislemezdalokat tartalmaz, néhány új szerzeménnyel együtt. Ebből a szempontból sokkal inkább egy válogatás (compilation) lemeznek tekinthető. Azt nem mondhatjuk el, hogy honnan vesszük ezt a rengeteg ötletet, mert akkor bárki más is elmehetne erre a helyre, amit csak mi tudunk, hogy hol van és ahonnan vesszük az ötleteket a dalokhoz. Mi odamegyünk ebbe a „boltba”, megvesszük az ötleteket, de ha elárulnánk, hogy hol is van ez, akkor ti is odamehetnétek, megvennétek az ötleteket, alapíthatnátok egy Nanowar of Steel 2.0 bandát és elvennétek a mi munkánkat, így erről sajnos nem adhatok ki információt. A kérdés második felét elfelejtettem, de úgy gondolom, a válasz rá igen (nevet).

Van itt szinte minden, ami szem-szájnak – és metalosnak ingere: kalózos dal, Sabaton-dal Joakimmal, diszkósláger, country-s szám, leginkább folkos, spanyolos nóta a Painkiller dobjátékának nyitányával, swinges dal, Backstreet Boys/’N Sync/Céline Dion ihlette pop sláger és a végére még egy jó kis klasszikus szimfonikus power metal a The Power of Imodium személyében. Mindegyiknek a dalszövege nagyszerű, hihetetlenül szórakoztató, zeneileg viszont egyáltalán nem beszélhetünk itt könnyed, „megúszós” zenéről, komoly teljesítmény van minden lemezeteken, a vendégzenészeket nem is számítva. Utóbbiakat mi alapján választjátok ki a dalokhoz, nehéz őket megszerezni egy-egy vendégeskedéshez? A Sober dalhoz például tökéletesen illett volna Chris Bowes, mert egy Alestorm-nótának is simán elmenne?

Gatto Panceri 666: Ez olyan, mint egy lány esetében: nem te választod a lányt, ő választ téged. Nagyon hasonló a helyzet a vendégzenészekkel kapcsolatosan is: mi felkérjük őket, aztán nagyrészük azt mondja, hogy valami vagy valaki miatt nem tudják elvállalni (a kiadójuk miatt, az anyjuk miatt, a kutyájuk miatt, sokszor van valami kifogás, akár a menedzserük miatt). Néhányan viszont egyből igent mondanak és mi pedig egyből meg is ragadjuk a lehetőséget az ilyen esetekben.

A Pasadena 1994 szám tagadhatatlanul az egyik legjobb a lemezen, amihez persze Joakim vendégeskedése is kellett. A dalszöveg hatalmas, az utalások az 1994-es labdarúgó világbajnoki döntőre zseniálisak, illetve az eredeti olasz kommentár felhasználása is. Nem tudom, tudjátok-e, de annak a döntőnek van magyar vonatkozása is, a meccset Puhl Sándor magyar bíró vezette?

Gatto Panceri 666: Igen, szerencsére fent volt az eredeti olasz kommentár az interneten, amit meg tudtunk szerezni, hogy felhasználhassuk. Igen, emlékszem, hogy magyar játékvezető vezette a meccset és mivel most Magyarországon vagyunk, nagyon örülök, hogy ilyen jellegű kérdést is feltettetek.

Amikor először hallottam a Protocols (of the Elders of Zion) of Love dalt, egyből felfigyeltem az NWO rövidítésre és azt hittem, hogy a híres WCW/WWF/WWE pankrációs csapatról szól (amit Hulk Hogan, Scott Hall és Kevin Nash alapított)?

Gatto Panceri 666: Oh, nem szeretném összetörni az álmaitokat, így azt mondom, igen, arról szól a dal. Nagyon fontos, hogy azt higgyük, amit igazán szeretnénk (mindenki nevet).

De miután elolvastam a dal szövegét, úgy gondolom, hogy nem erről van szó?

Gatto Panceri 666: Oh, akkor összetörtük az álmaidat? (mindenki nevet) Továbbra is merj álmodni és higgy bennük! Gábor, ez egy nagyon fontos dolog! (mindenki nevet)

Én még mindig hiszek a Mikulásban, találkoztam is vele Lappföldön. (mindenki nevet)

Elég sok kislemezt adtok ki olyan dalokkal, melyek később nem kerülnek fel nagylemezre. Én is egy ilyen dallal ismertem meg a bandát – Valhalleluja, amit azóta már rongyosra hallgattam, fantasztikus dal, vagy például a Norwegian Reaggaeton is ilyen. Ezt direkt csináljátok így, nem gondoljátok úgy, hogy ezen daloknak is szerepelnie kéne nagylemezen?

Gatto Panceri 666: Mindkét dal bizonyos formában rajta van nagylemezen, a 2018-as Stairway to Valhalla 2020-ban a Napalm Records által kiadott újrakiadásának második, bónusz CD-jén vannak rajta. Nem eredeti nagylemezen, de rajta vannak, hasonlóan, mint az A Knight at the Opera albumnál.

Március 11-én kezdődött az új lemez európai bemutató turnéja, 6 teltházas olasz bulival. Egy elég hosszú kör kezdetén vagyunk még most is (a turné 42 állomásos –a szerk.), milyenek voltak az eddigi koncertek és milyen az új dalok fogadtatása a közönség által?

Gatto Panceri 666: Őszinte leszek, a koncertek szempontjából nem számítottunk ekkora sikerre, hogy ennyi teltházas buli lesz, ami kissé „idegesít” is minket, mert ez azt jelenti, hogy legközelebb még ennél is jobban kell teljesítenünk majd, ami nem lesz egyszerű, mert már most is a teljesítményünk felső határát súroljuk, így lehet, hogy következőnek a rajongók csalódottak lesznek majd. Nagyon örülünk, hogy ennyi teltházas vagy közel teltházas koncertet adhatunk, de nem lesz könnyű ezt megfejelni a következőkben.

Vannak kedvenc dalaitok egy-egy lemez elkészítésekor, amivel úgy vagytok, hogy például mindenképpen szeretnétek majd játszani koncerten, vagy hogy ehhez szeretnétek klipet készíteni? Illetve, mi alapján választjátok ki azon dalokat, amiket élőben is játszotok egy-egy lemezről?

Gatto Panceri 666: Együtt döntjük el, hogy mely dalokat játsszuk élőben, megbeszéljük, hogy melyik dal ki szerint működne élőben, a közönség hogy fog reagálni rá – imádni/élvezni fogják, vagy el fognak közben aludni –, ez olyasmi, mintha például a Dream Theater eljátszaná a teljes A Change of Seasons EP-jét, arra is hogy reagálna a közönség. Vannak olyan dalok is, melyekről először azt gondoljuk, hogy annyira nem lennének jók, szórakoztatóak élőben, aztán kitalálunk egy ötletet, mivel lehetne feldobni az adott dalt a koncerteken, például hogy bevonjuk a közönséget, ilyenek. De ebből van kevesebb. A klipekhez kapcsolódóan is hasonló a helyzet, amihez úgy gondoljuk, hogy ehhez vagy ahhoz a dalhoz tökéletes lenne klipet csinálni, megcsináljuk, akkor is, ha elsődlegesen nem olyan dalról van szó, amihez illene klip.

Magyarországon 2009-ben már adtatok két koncertet a Goalkeeper of the Seven Keys turné keretében (Budapest, Szeged), ami már jó régen volt (én azt gondoltam előzetesen, hogy ez lesz az első magyarországi koncertetek). De főbandaként valóban ez lesz az első, mire számíthatunk tőletek ezen a turnén és koncerteken – a szórakoztatáson túl?

Gatto Panceri 666: Amit most csinálunk, az össze sem hasonlítható azzal, amit 2009-ben csináltunk. Rengeteg téren fejlődtünk, változott a gondolkodásmódunk, annak idején még alig tudtuk azt is, hogyan kell egy élő koncertet normálisan leszervezni és előadni. Régen öt idióta voltunk, akik csak úgy random dolgokat csinálnak, most pedig öt idióta vagyunk, akik random, de szervezett keretek közötti dolgokat csinálnak (mindenki nevet). További fontos különbség, hogy most már van saját kísérő csapatunk (crew), akiket fizetünk, hogy a lehető legjobban meg legyenek szervezve a koncertek és minden, ami ezzel együtt jár.
Emlékszem még mindkét 2009-es show-ra, a szegedi koncert előtti napon volt egy szabadnapunk, amit a városban töltöttünk a szervezőkkel és nagyon élveztük minden percét. A budapesti koncerten pedig emlékszem, hogy a gitárok terén technikai problémáink voltak, mert nem voltunk megfelelően felkészülve. A koncert maga nagyon jó volt, de egy kicsit kaotikus is a technikai probléma miatt. A klub nevére már nem emlékszem, ahol játszottunk (After Music Pub – a szerk.), de biztos, hogy nem ez volt az (nevet).

Még most jelent meg az album, a turnék most kezdődnek, mik a terveitek az idei és a jövő évre?

Gatto Panceri 666: Nem igazán tudom jelenleg, vannak terveink, de azok bármikor változhatnak egyéb tényezők miatt. Korábban voltak már Európában koncertjeink, de ez az első nagyobb volumenű turné, ami mindenképpen egy nagy lépést jelent előre. A turné után látjuk majd, hogy melyek voltak azok a helyszínek, ahol a legjobb bulikat adtuk, hogy milyen közönségreakciókat kaptunk az egyes helyszíneken, mely fesztiválokra hívnak majd minket a nyáron. Szóval mindig készen kell állnunk ezekre a dolgokra, mert szerencsére a koncertek alapján úgy tűnik, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a banda iránt. Természetesen vannak terveink, ötleteink a jövőre nézve, a legközelebbi az az, hogy éljük túl ezt a turnét (nevet).

Egy utolsó kérdés így a végére: Ti választottátok vendégzenekarnak a Frozen Crown-t, vagy a kiadótok, a Napalm Records? Ők is egy nagyon jó banda és örülünk, hogy őket hoztátok magatokkal.

Gatto Panceri 666: Igen, mi választottuk őket, jóban vagyunk velük, úgy gondoljuk, egy nagyon jó bandáról van szó – remek zenészek, nagyon jó fejek, ők is olaszok. Szerintem jó választás volt, már egy ideje beszéltünk velük egy közös turnéról, ami most megvalósulhatott és nagyon örülünk neki. A turné első felében ők a vendégeink, a második felében pedig az amerikai Tragedy: All Metal Tribute to the Bee Gees & Beyond lesz velünk, akiket már a Covid-járvány előtt lefixáltunk. A Frozen Crown csak a turné előtt nem sokkal lett véglegesítve. Nagyon örülök, hogy ismeritek és szeretitek őket is!

Köszönjük szépen a rendkívül szórakoztató interjút, az érdekes válaszokat és a lehetőséget! Nagyon jó bulit kívánunk ma estére is itt Budapesten!

Gatto Panceri 666: Mi is nagyon köszönjük és biztos vagyok benne, hogy egy remek show lesz a mai is!

Köszönjük a lehetőséget Gatto Panceri 666 basszusgitárosnak, menedzsernek, a Napalm Records-nak és az egész Nanowar of Steel csapatnak!

Köszönet Csvorics Tibornak az interjúban végzett közreműködéséért!

Képek, fotók: Nanowar of Steel hivatalos facebook-oldal, saját