Súlyos death metal riffek és lassú, nyomasztó doom passzusok határozzák meg a Sectarium október 9-én, Mud Teeth címmel megjelenő új albumát. A svájci bázisú, kubai gyökerű death/doom zenekar kilenc tételes nagylemeze a 2023-as Ad Infernum albumot követi a sorban. A lemez első kevcsinálójaként címadó dalának videója nézhető meg.

A felvételeket a banda gitárosa Abel Oliva irányította a svájci OLI-Studios falai között, míg a keverésért és a masteringért Doomslayer felelt az uruguayi DeepBlast A fizikai megjelenéshez a Sectarium jelenleg kiadót vagy terjesztési partnert keres CD és vinyl formátumokra.

Sectarium – Mud Teeth
(Független kiadás)
1 .Killing Thorry
2. Phlegm Icicles
3. Mud Teeth
4. Doors of Dite
5. Frozen Titans Circle
6. Ignavos
7. Cold Bloody Whispers
8. The One Who Crawls
9. Bodyless Queen

When Darkness Falls címmel szeptember 18-án jelenik meg az olasz thrash metal banda, a Game Over hetedik nagylemeze a Scarlet Records gondozásában. A mindennapi élet szörnyeit, negatív képeit és a nyolcvanas évek horrorfilmjeinek esztétikáját idéző dalszövegekkel, valamint a klasszikus thrash metal tempóitól és dominanciáitól fűtött 10 dalos lemezről az alábbiakban Break Away videójuk, valamint Fight For Your Mind daluk ismerhetőek meg.

Az atlantai mathcore zenekar, a The Callous Daoboys kiadta Watching Us Kiss című dalábak videóját. A Sam Hahn által rendezett klip a zenekar készülő negyedik stúdióalbumának újabb előzeteseként jelent meg. A zenekar még cím nélküli, készülő lemezéről további részleteket nem jelentettek be.

A készülő lemez első videójaként bemutatott Gigantic Parasitic Tongue itt nézhető meg.

Wool Glasses címmel mutatta be újabb dalának hivatalos videóját a skót-amerikai felállású mathcore / mathcore zenekar, a Frontierer. A dal a transzatlanti zaj-terror banda október 23-án megjelenő Ultraviolet Parasite albumának második előzetese.

Az amerikai post-hardcore banda, az Escape The Fate október 2-án adja ki új albumát The Last Goodbye címmel a Big Noise gondozásában. A 13 dalos lemezről elsőként Paranoia című dalukat mutatták be, amiről Craig Mabbitt énekes a következőket mondta:

„A Paranoia egy mély merülés abba, ami mára állandó lelkiállapotommá vált. Ezt az érzésemet öntöttem ebbe a dalba, hogy a bennem kavargó vihart segítsen elnyomni.”

Escape The Fate – The Last Goodbye

(Big Noise)

1. Last Goodbye

2. Comatose

3. Coffin Kingdom

4. Paranoia

5. Idle Potential

6. Déjà Vu

7. Devil In Wait

8. Money Power Fame

9. Hurt

10. Medicine

11. Other Side

12. Bedroom Wall

13. Remedy Of Numbness

Hamarosan érkezik a holland grindcore zenekar, a Suffering Quota negyedik lemeze, a Sisyphean Life. A lemezt a görög mítosz, Sziszifusz ihlette, akit arra a lehetetlen feladatra ítéltek, hogy egy óriási sziklát toljon fel egy dombra, csak hogy az napról napra visszagurult. Ezt témáikban a modern élet végtelen, brutális, a társadalmat őrlő ismétlődésére vetítik vissza.

„Egy 59 másodperces totális őrületkitörés. Ez egy kisikló vonat, vagy élet filmzenéje. Ahogy a cím is sugallja, ezegész lemez az életben visszatérő problémákról és azok ismétlődésről szólnak. Felteszed magadnak a kérdést: mi értelme ennek az egésznek? Csak arra ébredni, hogy újra kell csinálnod mindent.”

A Tartarus Records és a 7 Degrees Records kiadásában, szeptember 18-án megjelenő lemezről három daluk máris meghallgatható.

Az Eternal Drak a napokban adta ki We Force It To Speak című dalának hivatalos videoklipjét. A klipes dal a kanadai melo-black / thrash metal zenekar július 27-én megjelent negyedik nagylemezéről, The Violence of Time-ról való.

A Violence of Time 10 dala az időt ellenséges erőként ábrázolja – nem semleges közegként vagy absztrakt mértékként. Az idő nem kíséri az emberi lényeket; leigázza őket, erodálja az emlékezetet, az identitást. Minden, amit az emberek azt hiszik, hogy értenek – múlt, jelen, jövő -, egy mentális adaptáció, amely a túlélésre szolgál, nem pedig a valóság leírására.

Az amerikai sludge/doom metal zenekar, a Veilcaste szeptember 4-én adta ki negyedik albumát Hellward címmel. Erről az alábbiakban Chains daluk hivatalos videója nézhető meg.

A Veilcaste 2020-as megalakulása óta a műfaj nehéz és kemény hangvételű megközelítést alkalmaz, anélkül, hogy elveszítené rockos hajlamait. Lehangolt riffeik mellett erős teret engednek a pszichedelikus dallamok, valamint az akusztikus rezgéseknek. Ezek adják, és teremtik meg Hellward lemezük nyers erejét, melyben az önvizsgálat mellett a személyes küzdelmek, a kitartás, a veszteség és az emberi tapasztalat összetettségének témáit boncolgatják.

Hosszú idő után új dalt osztott meg a budapesti death metal zenekar, az Effrontery. Murderer/Deceiver címet viselő daluk készülő Echoes of Desolation nagylemezükről való.

„Helló Mindenki!

Régen jelentkeztünk bármiféle hírrel. Készül az új lemezünk, aminek a borítóját Krisztina készített el nekünk. Ezúton is óriási köszönet neki, fantasztikus lett, imádjuk! Maga a hanganyag is célegyenesben van és türelmetlenül várjuk, hogy megmutassuk nektek. A lemezre kilenc dal fog felkerülni, melyek közül itt az első, a Murderer/Deceiver.„

Effrontery – Echoes of Desolation

1. Grinded pieces of you

2. Shattered echoes

3. Mastermind

4. Inventor of life

5. Murderer/deceiver

6. In the grip of darkness

7. Blast from the past

8. Abyss of mine

9. Alone

Az Effrontery legközelebb október 23-án lép színpadra a székesfehérvári Nyolcas Műhelyben. Az est további fellépői a Spectral Despair, a Vadon és a Sollen lesznek.

Nem egyszerű feladat instrumentális szegmensben alkotni véleményem szerint. Akadnak olyan érzelmek, lehelletfinom mozzanatok, amiket nem lehet kifejezni szavakkal, de nagyon kreatívnak, vagy érzékenynek kell lenni ahhoz, ha csak a zene marad az egyetlen kommunikációs csatorna. A néma önkifejezésre utal az olasz származású Davide Martiello legújabb instrumentális projektjének neve, a MUTO is, amely október 9-én mutatkozik be a nagyközönségnek.

A firenzei bázisú, jazz és kortárs zenei konzervatóriumot végzett gitáros/zeneszerző egyáltalán nem ismeretlen a kísérletezős undergroundban. Míg korábban színházi produkciókban, multimédiás előadásokban, valamint post-rock és metal vonalon is aktív volt, a MUTO egy teljesen új, befelé forduló fejezetet nyit a karrierjében. A debütáló album (amelyről a Nucleo című tétel már sejteni engedi az irányvonalat) vokálok nélkül, pusztán a hangszerek hangulatfestésére támaszkodva mesél az emberi átalakulásról, a növekedésről és a csendben rejlő drámáról. Csendben megjegyzem én is, hogy Morello promós képe nem is lehetne egyszerűbb, de a lemez borítója csodálatos.