A COVID-19 lezárások és a kényszerű elszigeteltség hívta életre a Flowers Of Rust projektet, amely Jake O’Brien multi-instrumentalista sötét érzelmi játszótereként funkcionál. Két EP és egy nagylemez után a projekt 2025 novemberében egy szűk körben terjesztett, kézzel sorszámozott CD-vel jelentkezett, amelyre az Apocalyptic Witchcraft kiadó is felkapta a fejét. A szakmai bizalom eredményeként augusztus 7-én szélesebb körben, kazettán és digitális formátumban is újjászületik a depresszív, atmoszférikus black metalt kínáló a Crude Exhibitions Of The Soul.

A hanganyagot két kísérteties akusztikus tétel, az Eigengrau és a Driftwood foglalja keretbe, amelyek között öt, lélekőrlő súllyal megáldott szerzemény kapott helyet. A címadó dal kézzelfogható fájdalmat lélegzik ki magából, míg az első kislemezként bemutatott Sour Mercy a félelem és a vicsorgó veszély kettősségére épít. Jake O’Brien munkáját neves vendégek segítették: a dobok mögött J V Green (Burial Oath, Goatchamber) ült, míg egy vendégszóló erejéig Thorn Blackfyre (Black Altar, Vástígr) is tiszteletét tette a felvételeken.

A dalok, mint a monumentális Mother Atrophy vagy a kétségbeesett ritmusokkal operáló Bright Violence, a veszteség és a magány labirintusába vezetik a hallgatót. A hangzásért Thom Tadsen felelt, akinek sikerült olyan mélységet és jelenlétet adni a daloknak, amely hűen tükrözi a projekt nyers őszinteségét. A Flowers Of Rust nem kínál feloldozást, csupán egyfajta kíméletlen belső tükröt azoknak, akik nem félnek alámerülni a saját belső sötétségükbe.

Tizenkét éve jött létre Oslóban az Urkraft, ám az alapító, Andreas Wærholm nem az a kapkodó típus: eddigi pályafutása során mindössze két nagylemezt engedett a felszínre. A 2020-as debütálás és a három évvel ezelőtti Lyset Skinner Best I Mørket után június 5-én érkezik a projekt eddigi legambiciózusabb vállalkozása, a Naturens Skrik. Wærholm tudatosan kerüli a modern kor kényszeres online jelenlétét, hívője annak a régi iskolás elvnek, miszerint a valódi atmoszférához csendre és árnyékokra van szükség. Ez a fajta háttérbe vonulás biztosítja, hogy az új anyag ne csupán egy legyen a heti megjelenések tengerében, hanem egy sűrű, kreatív energiáktól feszülő kinyilatkoztatás.

A Naturens Skrik (a természet sikolya) zeneileg a progresszív black metal hideg, számító méltóságával operál. Az anyagban a korai Arcturus és az Ulver avíttasabb eleganciája találkozik a Dødheimsgard vagy az Oranssi Pazuzu pszichedelikus és modern disszonanciájával.

Ausztrália legelszigeteltebb városából, Perth mélyéről jelentkezik újra a Woewarden, hogy június 12-én a Dusktone kiadó segítségével szabadjára engedje negyedik nagylemezét. A The Roots Of My Neglect címmel érkező anyag szerves folytatása a 2023-as, még a bezártság lélektanát vizsgáló In The Art Of My Caged Existence albumnak, ám ezúttal a hangsúly a romokon való továbblépésre és az elhanyagoltság okozta belső rothadásra kerül. A korábban Cancer néven futó formáció az évek alatt felhalmozott terheket és traumákat öntötte tíz tételbe, amelyek minden korábbinál nyersebben és zsigeriebben szólalnak meg.

A zenei alapokat továbbra is a depresszív black metal melankóliája adja, ahol a Psychonaut 4 és a Silencer tébolya találkozik az Insomnium dallamvilágával. A zenekar azonban ezúttal bátrabban nyúlt a kilencvenes évek skandináv legendáinak, így az Emperor vagy a Dissection dühödt és kíméletlen riffeléséhez is. Ez a kettősség teszi lehetővé, hogy a dalok a legsúlyosabb, kásás darálásokból pillanatok alatt váltsanak át keserédes akusztikus passzusokba vagy kísérteties dúdolásba. Az énektémák skálája a mániákus vonyítástól a torokéneken át a fájdalmas üvöltésekig terjed, hűen tükrözve azt az állapotot, amikor a reményt végleg felváltja az abszolút üresség.

A 18. és 19. századi természetromantika, valamint a zord skandináv tájak melankóliája elevenedik meg a svéd Hädangången friss nagylemezén. A MARA soraiból is ismert Vindsval által életre hívott atmoszferikus black metal projekt a közelmúltban, egészen pontosan március 28-án jelentette meg szerzői kiadásban (CD-n és digitálisan) a Vädjan címet viselő harmadik anyagát.

A halál, az elszigeteltség és a természet örökös körforgása köré épülő héttételes korong tovább mélyíti a 2024-es Tomhet album borongós hangulatát, a fagyos riffeket pedig helyenként egy hátborzongató keringő ritmusa szövi át. Aki szívesen merül el a Drudkh, a Windir vagy a Grima stílusát idéző, sallangmentes és természetközeli sötétségben, annak érdemes tennie egy próbát az alább már teljes egészében végighallgatható lemezzel.

A Chris R. és Alex J. alkotta post/black metalos A Somber Funeral március 13-án jelenteti meg legújabb, Since You Left These Shores címre keresztelt nagylemezét. Az anyag egy mélyen érzelmes, atmoszférikus utazás, amely az elvesztett barátságok és a kimondatlan szerelmek árnyékában zajlik. A koncepció egy szívszorító történetet mesél el két elszakadt lélekről. Míg a fiú városról városra sodródik abban a hitben, hogy egykori társa boldog életet él, nem sejti a valóságot: a lány a magány súlya alatt önkezével vetett véget életének. A főhős utolsó leheletéig abban a kegyes tévhitben él, hogy a lány valahol megtalálta a boldogságot.

A lemez különlegessége a vendégzenészek impozáns névsora: hallhatjuk rajta Winterherz-et (Waldgeflüster), Jake Superchi-t (Uada), Aleevok-ot (Belore), Petar Yordanov-ot (Vorga), valamint a Faidra projekt mögött álló titokzatos alkotót is. A borítót Timon Kokott készítette. Érdekesség, hogy a kiadó oldalán a digitális verzió ára szándékosan 333 dollárra van állítva, ezzel ösztönözve a rajongókat, hogy közvetlenül a zenekar saját oldaláról vásárolják meg az albumot.

A német multi-instrumentalista Winterherz egyszemélyes projektjeként indult, a mára teljes zenekarrá bővült Waldgeflüster a hetedik nagylemezét készül kiadni. A november 7-én megjelenő kiadvány négy éven át készült és kétlemezesre bővült Knochengesänge I és Knochengesänge II címmel. A monumentális album a halandóság és az utánunk maradó örökség témakörét járja körbe a szokásos atmoszférikus, epikus black metal köntösben. A formula előre borítékolja a részletgazdag, hangulatos zenei körítést. Ízelítőnek hallgassátok a remek videóval megtoldott  Knochengesangot, valamint a második lemez Crusade in the Dark című dalát.