A svéd death metal veterán, a Sorcery október 1-jén szabadítja rá a világra a legújabb, The Immaculate Sin címre hallgató nagylemezét, amely CD, kazetta és bakelit formátumban is a gyűjtők polcaira kerülhet.

A formáció története több mint negyven évre nyúlik vissza; az 1991-es Bloodchilling Tales debütálásukkal az Entombed és a Dismember mellett ők is vastagon kivették a részüket a skandináv extrém zenei mozgalom elindításából. Bár a kilencvenes évek végén hosszú kényszerpihenőre vonultak, a 2009-es visszatérésük és az újabb Xtreem Music-os korszakuk óta megállíthatatlanul szállítják a súlyosabbnál súlyosabb korongokat. Az új lemez a korábbiaknál is kíméletlenebbnek ígérkezik: az olyan dalok, mint az arcletépő Set The World Ablaze, a Slice It Up vagy a baljós Shadowborn mind a klasszikus skandináv pusztítást éltetik.

A New York állambeli Poughkeepsie-ből származó, James Oskarbski (gitár, ének) által megálmodott Odium Spirit projekt október 9-én, az I, Voidhanger Records gondozásában adja ki második, The Sourceless Scourge címre keresztelt nagylemezét.

Az új korong zeneileg valahol a Voivod, az Immolation és a Krallice elborult metszéspontjáb pozícionálja magát. A mantrázós halálhörgéseket és a folyamatosan pörgő, disszonáns gitártémákat Jason Bursese (dob) és Cullen Gallagher (basszusgitár) ritmusszekciója fogja össze. A Kevin Bernsten által kevert anyag nem ad könnyű befogadhatóságot: a dalok folyamatosan váltakoznak a kimért, kíméletlen középtempók és a letaglózó thrash/death rohamok között. A friss dalcsokor elvontságát már a borító is nagyon jól tükrözi.

A cseh, immár huszonöt éve aktív Cutterred Flesh a legalapvetőbb emberi félelmekre építette fel legújabb, The Shapes of Hidden Malice címre hallgató nagylemezét, amely november 13-án lát napvilágot a Transcending Obscurity Records gondozásában. Bár a formáció az előző két albumán előszeretettel kísérletezett progresszívebb elemekkel, a friss anyagon hallhatóan visszavettek a felesleges bonyolításból. A végeredmény egy sokkal dinamikusabb, áramvonalasabb, de továbbra is csonttörően brutális death metal korong.

A koncepció ezúttal kifejezetten irodalmi: minden egyes dal egy egyedi horrorisztikus történetet mesél el. Maga a zenekar így foglalta össze a lemez esszenciáját:

„Ezek a dalok lényegében boncolgatják a félelem mechanizmusait, és hangokká alakítják azokat.”

A tíz tételes utazás vizuális oldaláról a legendás Eliran Kantor festménye gondoskodik, a The Feather Pillow című tételben pedig a Silent Stream of Godless Elegy soraiból ismert Hana Hajdová is felbukkan egy vendégszereplés erejéig.

Augusztus végéhez közeledve, ahogy lassan lecseng a nyári hőség, aligha találhatnánk jobb aláfestést az időjárás borongósabbra fordulásához, mint egy masszív, rothadásszagú finn death metal korongot. A Vantaa környéki Azatoth éppen ezen az elven indul harcba: az Extremely Rotten Productions kiadó augusztus 21-én szabadítja rá a világra a finnek első nagylemezét, amely a Carnal Lust of Blasphemy címet viseli.

A 2020-ban alakult gárda – akik korábban két EP-vel és egy splittel is jelentkeztek – a kilencvenes évek amerikai death-grindját keveri a hazai finn death metal sötétségével és egy csipetnyi bestiális black metallal. A The Juvanmalmi Crypt falai között felvett nyolctételes anyag koncepciójában erősen támaszkodik a régi vágású horrorfilmekre (például a Hellraiser, vagy A Dolog), megidézve azok fojtogató atmoszféráját és vérben tocsogó látványvilágát.

Úgy hivatkozik a Filth triója a klasszikus svéd death metalra, mint szakorvosok az egészséges anyatejre, így nagy meglepetések nem érhetnek bennünket, amikor szeptember 11-én a világra szabadítják Death Exhibition című második nagylemezüket a Me Saco Un Ojo (Európa) és a Rotted Life (USA) kiadók koprodukciójában.

Az új korong egyenes folytatása a tavalyi debütálásnak, csak még nyersebb és sötétebb tónusokkal. A csapat zenei alapjai egyértelműek: a Grave legelső lemezeinek döngölése találkozik a korai Immolation beteges riffjeivel, miközben a finn Demilich és az Autopsy fojtogató hatásai is felütik a fejüket. Külön érdekesség, hogy az anyagon egy mélybe rántó, instrumentális tételpár (…Inhumed… és …Exhumed…) is helyet kapott, tovább erősítve a kellemesen rothadó atmoszférát. Aki fogékony a régi vágású, sűrű halálfémre, annak érdemes végigfutnia az alábbi dallistán, és felkészülni az őszi zenei pusztításra.

Filth – Death Exhibition

(Me Saco Un Ojo / Rotted Life)

1. Intro

2. Split Casket

3. Buried Alive

4. Born A Corpse

5. Mental Butchery

6. …Inhumed…

7. Sadistic Ways

8. Death Exhibition

9. …Exhumed…

A death metal színtéren a zenészek hajlamosak a végletekig csavarni egy-egy koncepciót, főleg, ha a görög mitológia legsötétebb alakjairól van szó. A német Heretics legénysége sem aprózta el a dolgot, a készülő Of Poets and Prophets nagylemezükről nemrég kiadott Cerberus (Terzet for a Hellhound) című kislemezükön a pokol háromfejű őrkutyáját nemcsak zeneileg, hanem vokálisan is megidézik.

A dalban ugyanis a zenekar két énekese, Fabian Marx és Tim Lobner mellé harmadik „fejként” a Heretic Legion torka, Daniel Klinteberg is becsatlakozott egy masszív vendégszereplés erejéig, hogy mindhárom pofa egyszerre ugasson fel az alvilágból. A szerzemény az élők és holtak birodalma közötti kíméletlen határt boncolgatja. Bár a teljes lemez megjelenési dátuma egyelőre várat magára, a szerzői kiadásban bemutatott dalhoz egy szöveges videó is landolt a digitális térben, Andrea Mantelli vizuális munkájának köszönhetően.

Az augusztus végi, kora őszi időszak mindig is tökéletes apropót szolgáltatott ahhoz, hogy a nyári fesztiválok pörgése után visszatérjünk a sötétebb, hagyományőrző vonalakhoz. Egy ilyen kíméletlen múltidézést kínál az Unholy Redeemer is. A nemzetközi formáció augusztus 28-án adja ki legújabb, Journey Beyond Death című EP-jét az Extremely Rotten Productions és a Dark Descent Records közös gondozásában. Az öt dalos anyagról elsőként Carrion of the Gods című daluk ismerhető meg.

A tagság földrajzilag igencsak szétszórt – Ausztráliából, Dániából és Finnországból verbuválódtak a zenészek –, ám az iránymutatás egységes: a nyolcvanas évek végének és a kilencvenes évek elejének legmocskosabb death metalját tűzték zászlajukra. A lehangolt gitárok, a barlangi hörgések és a sebes tempók egyaránt merítenek a korai Morbid Angel, az Immolation vagy az Incantation munkásságából. A Jens Pedersen (ének), Steven Hull (gitár) és Tommi Grönqvist (basszusgitár) alkotta trió az öt új dal mellé a bakelites verzió B-oldalán bónuszként a bemutatkozó demójukat is felpakolta.

Aki él-hal a klasszikus death metalért, az a jövőre nézve is dörzsölheti a tenyerét, hiszen a zenekarhoz immáron dobosként csatlakozott Jared Mawdsley (a kultikus Destruktor soraiból), hogy közösen kezdjék el formálni a debütáló nagylemezt.

A portlandi bázisú Shabti harmadik nagylemeze, a Haze, Cacophony, And White Light a death metal fullasztó, mégis fagyos atmoszféráját kívánja kidomborítani elénk augusztus 21-én.

A felállás ismeretében a komplexitás szinte borítékolható. A ritmusszekciót alkotó Ray Capizzo dobos és Brendan Hayter basszusgitáros olyan bandák háza tájáról lehetnek ismerősek, mint a Falls of Rauros, az Obsidian Tongue vagy a Fires in the Distance, a tekerést pedig Rob Cook énekes-gitáros fogja össze. A háttérben meghúzódó depresszió és a párhuzamos zenekari kötelezettségek miatt az album befejezése éveket csúszott, de a srácok végül sikeresen átrágták magukat a holtponton.

A Contemn Light gondozásában, kazettán és digitálisan landoló korong egy progresszív csavarokkal és fekete fémes élekkel felvértezett death metal darálás. A szövegek a gyász, az elidegenedés és a vallási illúziók ködös, mitologikus képeit keverik egy teljesen kilátástalan jövőképpel, keretek közé szorítva az egyébként burjánzó zenei alapokat.

Aki előszeretettel pörgeti a Death, az Atheist vagy a maiak közül a Tomb Mold lemezeit, annak érdemes rápróbálnia az anyagra.