Ez az album csodálatos, az 'All Life is Evil' című dal pedig egy igazi melo/death gyöngyszem - libabőr 6 perc 23 másodpercen keresztül! Nem véletlenül szerepelt a finn banda lemeze előkelő helyen a tavaly év végi listámon!
Nagyon szépen kidolgozott magyar pagan/black metal album mérhetetlen tapasztalattal bíró zenészek tollából. Szerintem több hallgatást igényel, ha reális képet szeretnénk kapni róla, mert elsőre kevésnek hathat a visszaidézhető momentum! Ennek ellenére remek anyag, a borító is nagyon tetszetős!
Rám érzelmileg nagyot hatott ez a háborús koncept album az ukrán bandától. Black, death és doom elemekkel egyaránt sűrűn átszőtt dalaik méltó emléket állítanak az I. világháborús csatáknak, és a leírásokban fellelhető borzalmaknak. Erős, elgondolkodtató, felkavaró anyag.
Remekbe szabott avantgárd black metal Norvégiából! Nagyon egyedi, remekül megkomponált, változatos, örvénylő, magasztos, emocionális dalcsokor! Köszönet az ajánlónak!
A dalok által keltett hangulat tökéletesen passzolt a mai időjáráshoz. Más egyebet most nem tudok hozzáfűzni.
Az olyan zenekarokkal történő megismerkedés érdekében érdemes kutatni az underground muzsika végeláthatatlan tengerében, mint az Ultha! A lemez hallgatása közben érdemes elolvasni 'Boymester' album ismertetőjét, aki tökéletesen összefoglalta a tudnivalókat! Remekbe szabott, atmoszferikus post/black metal alkotás Németországból!
Amennyiben a fiatal, ukrán formáció egy kis egyéniséget is bele visz majd az amúgy általam kedvelt stílusú zenéjébe, akkor sokkal figyelemreméltóbb alkotásai fognak születni! Az irány jó, első EP gyanánt nem rossz az anyag!
Frankó, amcsi, old school elemeken alapuló, remek hangzású death metal album! Se több, se kevesebb - és ez így van jól! Nagyon tetszik!
Valamiért nagyon nem jött be, nem tehetek róla. Totál idegesített, főleg a két utolsó dal. Ezt a stílust a Maiden már 40 évvel ezelőtt is sokkal-sokkal magasabb szinten művelte! Az ének nagyon halovány, sokszor volt olyan érzésem, mintha egy félénk óvodás állna a mikrofon előtt, aki nem meri kiereszteni a hangját! Sajnálom, nálam ez most csak ennyit ér!
Az Immolation az egyik olyan zenekara a death metal színtérnek, amely megbízhatóan szállítja a jó minőségű halálfémet! Nincs ez másképp ezúttal sem - minden egyes hangon érződik a profizmus! Komoly zúzás megy az első perctől az utolsóig, amit talán csak a 'Banished' című, 9. tétel ellensúlyoz némiképpen - hogy aztán a zárótétel végképp a földbe döngöljön mindenkit! Kitűnő death metal esszencia!
Nem igazán tudtam vele mit kezdeni! Néha egy-egy hangulatos elem kizökkentett a szürke valóságból, és egyfajta békés ürességbe utaztatott. Nem valószínű, hogy újra megfogom hallgatni, minden estre üde színfoltja volt a HP-nak!
Hosszüak a számok, de engem lekötöttek
Elég erős anyag lett, kár hogy nem voltam ott az Analógban a koncerten
H't a DS nem az én világom, szóval nehéz megítélni. Maradjunk abban, hogy nem rossz
Ebből a felhozatalból ezt biztos, ohgy még sokszor hallgatni fogom
Tiszteséges iparosmunka, jó volt hallgatni, de nagyon kiemelni nem tudnék belőle
Jó kis old school DM, nekem a vokál is tetszett
Voltak rajta egész jó számok, pl az utolsó. De voltak olanok is amikből nekem hiányzott a svung
Kicsit egyhangú, de amit nyomnak az nagyon jó
A műfajok ilyen keverése úgy tűnik nekem nem jön be, a hosszú számok nálam unalomba fulladtak. Meg szerintem nem is szóltak igazán jól a hangszerek, nem tudom hogy az én hangrendszeremmel van-e gond, vagy az album mixelésével.
Azért is idegesít a szintetikus dobhangzás, mert ilyenkor általában ugyanúgy szólnak a tamok és a pergő mint a lábdob, itt meg ráadásul a dobos csak egyféle pörgetést variál az első dalban, konkrétan a krumpliszórást, ami a tamok közé beszúrt gyors lábdobokkal működik. Ez egy viszonylag könnyű technika, amit a kétlábdobos szetten elég gyorsan meg is lehet tanulni. Később már mást is alkalmaz, de az elsőben nagyon az megy. A kompresszorokkal és triggerekkel megbénított dobhangzásnál a végeredmény a lefutásoknál a pp-dd-ff-dd-gg-dd-tt-dd helyett egy rrrrrrrrrrrrrrrrrrrr lesz. Kár érte, mert lenne amúgy érdekesség ebben a zenében időnként.
Hát ez a hét a rossz dobhangzások, és a hülye dobosok hete. Miért szól magasabban a lábdob, mint a pergő??? Utóbbi olyan, mint egy 20 literes vödör, a láb meg mint amikor lecsapják a legyet. Én is mély pergőhang mániás vagyok, de legyen már akkor a lavór még mélyebb. A másik nyűgöm a pergő elé rakott lábdobelőkék (lábdob-előkék) visszataszítóan eltúlzott használata. Tudjátok, az a kis rettyenő piszok a pergőütés előtt: rrRRT. Ismeritek azt az érzést, mikor szól a zene, és attól kaptok agyérgörcsöt, hogy: mindjárt csinálja, most fogja csinálni. És csinálja. A Still the Night Skies mondjuk egy nagyon jó dal.
Khrul egy egészen furcsa zenész. A dalai legtöbbjénél azt a receptet követi, hogy bedob valami egyszerű, sőt, szögletes, izgalommentes valamit, majd a dalnak eljő a csúcspontja, amire nem tudja az ember nem felkapni a fejét. Néha már arra gyanakszom, hogy direkt altat el, hogy utána kirúgjon az ágyból. Az egész Nocrul diszkográfia erről szól, kivéve talán az All Mortal Creatures Must Die. Az az elejétől a végéig meglepő. Mégis talán az Eye Of Terror a kedvencem. Ott ezt a fentebb említett munkamódszert mesteri szintre emelte. Ez az Assur nem sokkal különbözik zeneileg a Nocrul lemezektől. Megbízható, néha egy kicsit biztonsági játék, de amikor eljön a dal csúcspontja az katarzis. Khrul alapból dobos, és ez érződik.
Az elején nagyon Marduk kópiának éreztem, aztán ahogy haladtam vele előre, ez árnyaltabbá vált. A történelemkönyv felolvasós szövegek is egyre inkább metaforikusba forfultak át, ami jót tett a dolognak. Az ellenség köpködése elsőre egy kicsit erősnek tűnik, bár a Magyarországra bevonuló második szovjet katonai hullám elől nagyanyámékat is menekíteni kellett, hacsak nem akart volna 12 évesen teherbe esni. Az első hullámmal nem volt ekkora probléma, azoknak harcolni kellett, oda nem tehették a barbárokat. Ez persze a második világháború volt, ők meg az elsőről énekelnek. Először nem értettem, hogy mit akarnak ezek a magyar csatahajóval, aztán leesett, hogy a latin értelmét használják annak a két szónak. Szomorú kapcsolat a lemez és a Fémforgács között, hogy a korábban említett csatahajóról kölcsönözte nevét a webzine-ünk egyik legkedvesebb, legjámborabb és egyben legtekintélyesebb HP pontozója, aki a Coviddal szemben vesztett ütközetet. Ég áldjon Viri!
A felfosott derekú viking és a birka. Erős a Burzum hatás. A tűzoltótömlős képet nem tudtam mire vélni, de nem baj. Itt semmi nem baj. A recept működik. Többen is írjátok, hogy meglepő meg egyedi. Hát szerintem pont nem egyedi és nem meglepő, és ez még Mikinek jött le így. Mindenesetre jó.
Ez a project eddig comfy synthet játszott, vagyis azt, ami... Hogy kell ezt megfogalmazni, Miki? Szóval ez már annyira nem az, vagy legalábbis nem színtisztán. Főleg a Chimney Pots. Hibátlan, minden esetre.
A Metal Archives black metalnak titulálja, pedig közük nincs hozzá. Ez színtiszta post metal jelentős shoegaze hatással. Valószínű, hogy a gyorsabb dalrészletek és a balalajka miatt, nameg nem utolsó sorban a zenekar saját maga kategorizálása miatt lett ez odaírva.
A zene úgy megy át rajtam, mint a víz kolerajárvány idején. Az ének meg... Mit kezdjek azzal, hogy: würghrüh-mgrühürgür-whürg. A Profound Lore egyre több dolgot ad ki, aminek nem értem a miben létét. Ez egy tényleg durva és beteg zenékre szakosodott kiadó volt, most meg már sokadszorra ereszt ki ilyen tömegcuccokat.
A hetedik dalig jóformán egyetlen hang dominál. Amúgy már a negyediknél érdeklődésemet vesztettem...
Semmiben nem bírom elviselni a dupla lábdobot, csak a metalban. Ugyanez él a blastelésre is. Ez a fajta eklektika, amit ez a brazil arc csinál, nekem széteső, nincs egy vonal, ami mentén haladna. A törzsies részek feküdtek legjobban. A Rio Joven ambientje állat, de sehogy nem passzol a lemez egészébe. A Ritmo Corredeiro is bazi ötletes, még a drum and bass hatás ellenére is. Kár, hogy a hatodik dal blastbeatje megint kizökkent a varázslatból. Érdekesnek érdekes ez a lemez, az élvezhetősége viszont megkérdőjelezhető. Többen említitek a hangzást, mint negatívumot. Na, én pont abba nem tudok belekötni.
Én is úgy vagyok a melódikus death metállal, mint mike, viszont én ezt a lemezt is végig untam. Csak az In Sleep There is Peace-ben van némi riffelés, ami elégedettségre adott okot.
Lehet, hogy erre 2008-ban még több pontot adtam volna, de nem érzem időtállónak az anyagot.
Én meglehetősen szigorú vagyok a történelmi témájú művekkel, legyen az film, zene, vagy bármi más. Elvárom azt, hogy az adott mű tökéletes, vagy meglehetősen hiteles korképet nyújtson az adott időszakról. Ezzel ellentétben az 1914 lemezén sokkal inkább úgy éreztem, hogy a jelen idők keserűsége van visszavetítve az I. Világháború időszakába. Hiába vezettek végig minket a történelmi helyszíneken a narráció többször sántított, hatásvadásznak éreztem. Ez nálam kihatott a zene befogadhatóságára is. Ahogy többen is írták, a lemez dinamikus első fele volt az, ami igazán zeneileg érdekesebbnek tűnt. A második felében, hiába erősítették meg harci köteléküket énekesekkel, nálam a kilőtt gránátok csak üres lövészárkokba hullottak. A korabeli beszédek és a rezesszólamok betoldása is különösebb összecsiszolás nélkül került a lemezre, így nagyon elütött a zenétől, idegen testként hat. A lemez legnagyobb erénye, hogy újra felpiszkálta érdeklődésemet az I. Világháború történései iránt. Sajnos a zenei részről ez nem mondható el. U.i.: Lehetetlen úgy elmenni az album mellett, hogy nem említeném meg néhai hangpróbás társunkat, akit volt szerencsém személyesen is megismerni. Nyugodj békében, emléked örök Viri!
A kásás hangzás teljesen leuralja a lemezt, és várnám, hogy a ködből csak előbukkannak az ötletek, de hiába. Be kell érnem a hangulattal. Az adott.
Biztos sokkal jobban tudtam volna élvezni, ha nem lenne ennyire visszhangos. Előnye: eddig nem tudtam, mi az a confy synth. Most már van róla halvány sejtésem.
Korrekt melódikus black metal, de nem több. A borító tetszetős, de a zene nem csalogató.
Ritkán hallgatok már death metált, régisulisat meg pláne, de vannak zenekarok akiket még követek a színtéren. Ilyen a Reeking Aura is. Nem ők fogják megújítani vagy tágítani a stílus kereteit, de a sok bakelit hangzású anyag mellett ez igazán üdítő. A legnagyobb meglepetés mégis Dan Swanö felbukkanása a lemez munkálataiban. Kicsi a világ!
Ízig-végig nosztagiazene annak minden előnyével és hátrányával. Szeretem-nem szeretem album ez. Remek dolgokat hallani, mint például a címadó dalban lévő gitárdallamot, vagy az ötödik tételben felbukkanó kánonéneket. De rég hallottam már ilyet! De kérem! Az olyan fülbemászó refréneket, mint amit a második számban hallunk, hagyjuk meg a popkultúra ópiumának!
Zsánerlemeznek kiváló. Két apró bajom van vele. Nem elég változatos, és a hangzás nem organikus. Amúgy minden klappol.
Ismerős volt ez az anyag, mert ez a tag csinálja a Vauruvã zenéjét is. Karcos énekkel támogatott nyugis, természetközeli muzsika, időnként már-már relaxációs. Az utolsó előtti szám tetszett a legjobban a gyerekkórussal, és fafúvós dallamokkal. Az utolsó tétel hallgatása elalvás előtt ajánlott. Teljesen lenyugtat.
Borzasztóan lehangoló ez a lemez. Gondolom ez is volt vele a cél. Amúgy eléggé light black metál, tele van heavy metálos elemekkel, ami még nem lenne baj, de nem tudnék egy számot sem kiemelni a lemezről.Pozitívum az érthető ének, a dobok viszont nagyon háttérben vannak. Egy átlagos album, amit a pont számom tükröz.
Az első 5 szám után 10 pontosnak adtam volna az albumot, utána viszont dög unalomba fulladt a lemez, mintha nem is ugyanaz a zenekar lenne! A 2. dalami elég Marduk ízű, és az 5. dal zseniális!
Tradicionális norvég black metál. Tele meglepetésekkel, egyedi ötletekkel! Az első szám végén van egy éles váltás ami mutatja,hogy nem lesz szokványos album.Többi számban is előjön ez! Lassúsága ellenére, jó hangulatú élvezetes, nem ez a legjobb albumuk, de soha rosszabbat!
Hát egyetlen előnye hogy rövid. Semmilyen hangulatot nem váltott ki belőlem, egyetlen szám sem maradt meg a fejemben. Nincs egy jó téma sem benne!
Nem ismertem a zenekart, black metált játszanak a dallamos, közép tempós változatban. Az ének előtérben van, de nem zavaró hogy ukrán nyelven van. A 4. dal nagyon tetszett, nem rossz anyag!
Tradicionális svéd death metált hallhatunk az amcsi zenekartól, cseh típusú bugyborékolós hörgéssel. Tetszik a kontraszt,hogy a dallamos gitár részeket énekkel durvítják! Tele van fülbemászó dallamokkal! A nyitó,és a 7. dal a kedvencem!
Jó kis idő utazás a hatvanas- hetvenes évekbe. Kár, hogy egy jó dal sincs rajta, egyedül az utolsó dal Pokolgépes témája miatt kaptam fel a fejemet, de azt is csak az ismerős riff miatt! Nagyon átlagos anyag!
Nálam abszolút favorit a zenekar, de nem én ajánlottam a lemezt. Kevés ilyen egyedi hangzású, csapat van. Az ének hangot is ezer közül fel lehet ismerni, ahogyan a gitár témákat is! Shalaty tudja legjobban használni a cintányérokat a műfajban! Ami miatt mégsem adtam maximális pontszámot, hogy tele van önismétléssel az 1.3.4. szám riffjeit már lejátszották régebbi albumokon.A 6.7.szám ami teljesen egyedi ezek a kedvenceim, illetve az utolsó címadó dal. Érdemes többször meghallgatni, mert apró finomságok előjönnek a számokban
Nekem elsőre az egri Kerekes Band ugrott be róla. Nagyon jó a ritmus szekció, Emiatt az 5. dal a kedvencem. Gyors témák is szerencsére előtérben vannak, jó hogy néha van kicsit hörgős ének. A 6. dal is kiváló, az utolsóért viszont kár volt, abszolút nem oda illő, hosszú,és unalmas!
Régi nagy kedvenc, számomra az ezredforduló után csak ők és az Insomnium maradt meg, amire még felkapom a fejem melodeath terén. Bár elég sablon lemezeket tolnak, a minőség garantált.
Igen, Viri...Hajnalig küldözgettük egymásnak a legergyább demókat:) A lemez jó, tavaly lement párszor, de azóta eszembe nem jutott volna. Az első kiadványaik erősebbek voltak.
Egyszerűen annyira megörültem a rövidségének, hogy képtelen vagyok ennél kevesebb pontot adni! Ilyen a jó intro, amiket amúgy is nehezen viselek, még egy metal lemez elején is. Kimondottan jó a hangzás, fülessel meg pláne.
Lásd: kritika.
Combos death metal, én élveztem. Majd minden dalban akad pár igazán fogós, bólogatós téma.
Bríi, Vauruvã, Kaatayra...minden projektje aranyat ér a srácnak. Igazi különlegesség a produkciós hibák ellenére is (igen, a hangzás nem a legjobb).
Majdnem 50 perc tömény unalom, szenvedés, a dalok feleslegesen hosszúak. Minden szám ugyanolyan, a dalok szerkezete is ugyanolyan - hol a borzasztó üvöltözés megy a kemény zenével, hol meg lepihenünk szépen - uncsi.
Mindenképp érdekes zene és album. Azt mondanám, hogy sokkalta inkább bejött, mint nem - igaz, a harmadik-negyedik számban, mikor huhogó bagolynak meg károgó varjúnak képzelte magát az énekes, az vicces volt, de egyébként maga a lemez nem rossz. Ahogy nézem, ők is maszkokban, jelmezekben vannak, ez ad még egy misztikumot is az egészhez - élőben érdekes lehetne megnézni őket.
Az ilyen jellegű ds zenék mindig elrepítenek a Heroes 2-3 világába, mint ahogy ez most is történt - az első-utolsó dal elvarázsolt abba a világba. Az sem hátránya, hogy rövid. Na, megyek is játszani valamit - meg kell már lassan venni a legújabb részt, a Heroes of Might and Magic - Olden Erát.
Számomra ez a céltalan üvöltözés, mint a nagyrészt hallható ének, nagyban ront az élvezhetőségen. Van, akinek a visítozós, sikoltózós ének nem jön ben, van, akinek meg más, például az ilyen. A hossza sem a pozitívumokat erősíti.
Standard, minőségi lemez a veterán csapattól - se több, se kevesebb. Az utolsó előtti, Banished című instrumentális tétel szinte megváltás volt a darálóban.
Én nem szeretem a melodeathet, mert a legtöbb bandát unalmasnak találom. De ez gyakorlatilag 2 napja megy nálam. Köszi.
Két problémám van. Az egyik, hogy sajna nekem sem esik jól magyarul a black metál. Egyszerűen fura és kizökkent. A másik a túltolt hangzás. Nekem az előző nyersebb megszólalású anyag sokkal jobban csúszik. A zene rendben van.
A lemez első fele olyan, mint egy Filsofem tribute. Csak Varg mester zenéje sokkal jobb. Összességében nem mondom, hogy rossz, de nálam nem lesz visszatérő.
Nekem ez már túl old school.
Nem kapott el a hangulata (sőt időnként egyenesen fárasztott), pedig az ilyen zenék arra épülnének elsősorban.
Ez a zene olyan szürke, mint a borító, meg a farkasok bundája.
Na, ez nekem való finomság volt. Mivel ismertem már korábban is, csak azt köszönöm meg az ajánlónak, hogy elhozta a HP-ra.
Középszerü volt, untatott.
A Heavy metalos részektől nagyon langyos lett, illetve a magyar nyelv szép, de a BM-hez nem passzol.
Mindenképp hallgatásra javallott, nekem tetstszett talán a végére picit megfáradt.
Magamtól nem szoktam ilyesmit hallgatni, de annyira örömzenélést hallok itt, meg önfeledtséget, ami most valahogy jól tud esni. Igen még nálam is tud működni a zenében a pozitív kicsengés és az örömködés. Minden csak azon múlik, hogy hogyan van becsomagolva ugye. Zeneileg én ugyan nem hallok nagy megfejtéseket, de nem is erről szól ez a lemez. Kellemes időkapszula a maga módján - olyan 50 évnyi távlatba nyúl vissza.
Akinek bejön a Slagmaur hangzása, az hallgassa meg ezt! Ez a nonplus ultrája a dörzspapír blacknek szerintem. Bazi jó a zeneiség. Itt pont megvannak az egyedi és meglepő dolgok, ami a Slagmaurban nincs:
Ez Profound Lore kompatibilis cucc:
Megrökönyödve látom ám, hogy a Reeking Aurának ráadásul már a korábbi anyagait is ők adták ki. Mi lett ezzel a kiadóval? Korábban a nevük garanciát jelentett a súlyos, sötét, elvont dolgokra.
Ezt füleljétek össze:
no meg ezt:
Persze hallani a különbségeket mind ritmusképletben, mind dallamvezetésben, de kísértetiesen idézi meg számomra az 1914 ezzel a nyitótémával a Funeral Mist témáját.
Ti mit gondoltok erről?
Teljesen jogos a meglátásod. Aki sok zenét hallgat előbb-utóbb belefut ilyenekbe. Nekem az a nehezebb, hogy rájöjjek, hogy hol hallottam korábban hasonlót. Múlkor még a Shazam se segített.
na szuper, ha nem csak az én fülem „csöng” 😀 Amúgy, bár az 1914 meglepően jó lemezzel jelentkezett, ebben a konkrét nyitótéma „harcban” nálam a Funeral Mist győzött a ritmusképlete miatt. Ez a 4/4 + 3/4 vagy ha úgy jobban tetszik 7/4 verhetetlenül beteg és gonosz 🙂
4/4, 4/4, 5/4 az, Peti. 😉
És tényleg hasonló, de csak felületesen hallgatva.
Erre gondolok a Nocrulnál:
Minden dal már-már unalmasan indul, de mindnek van egy tüdődhöz kapós része. Ha csak az elsőig vagy rá kíváncsi, akkor az 1:04-nél jön el majd 4:16-nál.
Khrul munkássága méltatlanul alulértékelt.
Sehol, egy friss Hellripper, Spirit Adrift, Vomitory, At The Gates, Green Carnation, Myrath, Tulus, CoC? Nahát, nahát… 😀
Ordh, Monstrosity, Türböwitch, The Moon and the Nightspirit, Foetorem ….
Hirtelen azt hittem engem szólítottál meg, Emp! 😀
Amúgy nagyon igazad van, iszonyat mennyiségű jó lemez jelenik meg havonta.
Viszont megtehetnéd ám, hogy legközelebb besegítesz egy ajánlással; nem kell, hogy pontozz, de legalább több album lenne itt.
De itt van nekünk a nagyi viskója! 🙂
Monstrosity nekem tervben volt
A nagyi viskóját tessék szeretni, mert kijön a söprűjével, azt jaj nektek! Amúgy érdekes módon most annyra nem comfy synth.
Spirit Adriftről már készül a cikk, minek még ide is:)
De jó, hogy bekerult az Immolation. Azt akartam ajánlani, de amikor ajánlottam, elfelejtettem, hogy azt akartam ajánlani. Amúgy már van 11 album, az nem rossz. És nincs is közte igazán rossz.
Elfelejtettem azt ajánlani, mert amikor ajánlottam, akkor elfelejtettem, hogy azt akarom ajánlani, ezért eljelejtettem…
Ajánlani.
Azt.
😝👻🍻
Aztat
Néhány unalmas szám: jelenleg HP ajánlatot tehet és pontozhat a rendszer szerint 122 felhasználó. Ebből 11-en már ajánlottak. A maradék 111-nek a fele kb. vendég volt, így még mindig marad 50-60 ember, akik vagy régi HP résztvevők, vagy szerkesztők, írók stb. Az inaktivitásról nem tehetünk, a lehetőség sokaknak adott. Engem egyébként személy szerint 10 fölötti lemezszámnál nem aggaszt a dolog, mert marha kevés időm van már erre és egyre szűkebbnek is érzem. A jelenlegiek közül akad pár marha nehéz korong, úgyhogy van mit hallgatni. Estig meg még jöhet több ajánlat, felesleges ezen rágódni. Vendégek invitálásával majd aktívabbak leszünk.
Na, nem ajánl még valaki valami szart?
Kérésed számomra parancs, be is ajánlottam egy nem igazán az évszakhoz illő, de annál jobb ukrán farkasos metált.
Na ez a beszéd, apukám! Amúgy ukrán hónapot tartunk? Az 1914 is az. 🙂
Csóri hónap lesz, úgy látom:( Sajnos nálunk az előző „beteges” volt, hol én, hol a gyerekek, úgyhogy nem jutottam el a vendégmeghívásig, de a következőbe próbálkozok.
Amikor nincs meg a 15 ajánlat az 5. napon, akkor azok akik nem terveznek pontozni is megtehetnék, hogy ajánlanak valamit. Vagy meghirdetni a fórumban, hogy 3-4 ember csatlakozhat a csapathoz, ha kedvet érez hozzá. Vagy adjatok 2 ajánlási lehetőséget a mostani csapatnak, amit csak akkor szabad elhasználni, ha nincs meg a 15 lemez. Számtalan megoldási lehetőség lenne a kevés ajánlatra, de úgy látom nem izgatja túlságosan az illetékeseket a dolog.
Meló is van vele Sheol. Mármint ezeket a rendszerbe bevinni.
Igen, sajnos ilyen módosításokat nem két kattintás megcsinálni.