A Loco Machete 2024 márciusában alakult Petya, Fernandó és Andris baráti jammeléséből, majd 2024 őszén Lupo csatlakozásával vált teljessé a felállás. A zenekar a Manka nevű banda dögös hangzása után érdeklődve talált rá a Labour Sound Studióra, ahol Fekete Szabival azonnal megtalálták a közös hangot. A közös munka eredményeként 2026 március 4-én jelent meg hét […]
Tovább »
Egyre biztosabb vagyok benne, hogy a minőségi epikus doom, tradicionális doom, valamint a remek dalokkal, de hibátlannak nem nevezhető lemezekkel jelentkező másodvonal is sajnálatos módon kihalófélben van. A nagy öregekről elmondható, hogy kibaszott öregek és sosem lehet tudni, adnak-e még ki bármilyen hangzóanyagot, a fiatalokat pedig olyan nagyítólencsével kell pásztázni, amivel még a Holdraszállást is […]
Tovább »
Alig több, mint egy évvel a Shadow Play nagylemezt követően az ukrán black metal legenda, a Drudkh egy újabb kiadvánnyal örvendeztette meg a nagyérdeműt. A Thaw kislemez az említett nagylemez felvételeivel egy időben született meg, de végül e három dal jelen önálló kiadványban jelent meg. És az én véleményem szerint ez volt a jó döntés, […]
Tovább »
Kevés olyan pillanat akad az ember életében, amikor teljes bizonyossággal tudja, hogy ott van, ahol lennie kell. Ezt érzi az hivatását kereső fiatal, amikor egy gyakorlati foglalkozás után elhatározza, hogy a vendéglátásnak, az egészségügynek, a zeneiparnak, vagy épp a macskatenyésztésnek kívánja szentelni minden percét. Nálam a foglalkozás nem volt ilyen villámcsapás szerű, azonban nem sokkal […]
Tovább »
A 90-es évek elején, a burjánzó thrash, death metal, a palackból kitörni készülő black metal mellett szinte láthatatlan ellenpólusként működött Európában a jó öreg doom metal, főleg, hogy országonként néhány zenekarnál többet nem is tudnánk felsorolni. A saját, szűkös körzetükben kialakult bandák pont ezért az elszigeteltség miatt tudtak a hagyományok megtartása mellett egyedi hangulatokat, irányvonalakat […]
Tovább »
Már a 2022 januárjában megjelent bemutatkozó lemezéről is szerettem volna írni az izlandi Power Paladinnak – úgy emlékeztem, hogy az év végi listára is feltettem, de nem és végül az ajánló is elmaradt. Megmondom őszintén, nem tudom, hogy miért – gondolom idő hiányában. Viszont jó pár meghallgatás – közte a HP-n történő szereplés – után […]
Tovább »
Február 27-én jelent meg az olasz progresszív death/post-metal Marlugubre új albuma, a Per Amor Nymphae. Kaptunk is az alkalmon, így felszálltunk a lírai melankólia hullámvasútjára. A viszonylag fiatal zenei projekt mögött a tarantói születésű Tiziano Colellát köszönthetjük, akihez később csatlakozott Serena de Angelis énekesnő. Tiziano egyébként több zenekarban is szerepet vállal, zenei karrierjének kezdete pedig […]
Tovább »
Láttunk már korábban black metalból dark folk műfajba ugrást, elég csak az Ulver legendás Kveldssanger albumára emlékeznünk. Azonban nem állíthatjuk, hogy az amerikai Uada ugyanezt ismételte volna meg, helyette egy izgalmas zenei kísérletnek lehetünk fültanúi – vagy talán ennél többről van itt szó? A banda állítása szerint már a kezdeti években (konkrétan 2014-ben) megszületett az […]
Tovább »
Kicsit több mint két évvel a konceptlemez első részének megjelenése után a finn Metal De Facto elkészült a Land of the Rising Sun második részével. Az első résznél azt írtam, hogy nagyon várom a folytatást. Néhány meghallgatás elteltével többször is meghallgattam mindkét részt egymás után is, hogy egymáshoz képest milyenek. Hát, lehet, hogy most nem […]
Tovább »
Az élet forgataga bizony össze tudja úgy fújni a nehéz sötét fellegeit, hogy még a friss tavaszi napsugár sem tudja megvilágítani árnyakba borult lelkünket. Viszont, ami már többször kiutat mutatott ebből a beragadt, mozdíthatatlannak látszó plútói világból, az pedig a muzsika. Számomra ennek a mágikus, gyógyító ereje már sokszor segítségnek bizonyult, ahogy ezen esetben is, […]
Tovább »
