A 2010-es években létezett Triesztben két egymástól független, de több ponton is kapcsolódó sludge/doom zenekar, az Ooze és az egész jó lemezeket készítő Grime. Közös bennük, hogy mindkettő földbe állt, valamint az, hogy egy Antonio Strain nevű basszusgitáros szolgáltatta számukra a megfelelő mélységet. Antonio, a továbbiakban Ans, azonban úgy néz ki, bőven bele is unt […]
Tovább »
A francia black/death metalos Bliss Of Flesh bejelentette, hogy gyártási problémák miatt el kellett halasztaniuk ötödik nagylemezük, a Metempsychosis megjelenését. Az album a korábban meghirdetett október 17-e helyett várhatóan november 7-én fog a boltok polcaira kerülni (valamint digitálisan is elérhető lesz). A több, mint 25 éve aktív zenekar eddigi lemezein is nagy előszeretettel dolgozott koncepciókkal és nem lesz ez másként a friss korongon sem, aminek ezúttal az őrület felé vezető út lesz a témája. Főszereplője fokozatosan veszíti el érzékszerveinek működését, míg végül az egész fizikai léttől búcsút kell vennie. Az album mutatós borítóját hazánk fia, Jacsó Balázs készítette. További hír még, hogy novemberben nem csak a lemeznek örülhetnek a rajongók, mivel a zenekar novemberben Európa több országában is fellép a Gorgoroth társaságában. A turné egyelőre az északi országokra korlátozódik, úgyhogy hiánypótlásnak megteszik az új dalok is.
Szinte hihetetlen, hogy a chilei Infernal Thorns már több, mint 20 éves zenekar, de igazából csak az elmúlt évtizedet tekinthetjük aktívnak a pályafutásuk során. Ez annak köszönhető, hogy az alapító Andrés Arancibia mellett szinte folyamatosan cserélődtek a tagok egészen 2017-ig, mikor végre sikerült összerakni a sok éve formálódó dalokból egy bemutatkozó lemezt. Ez viszont megszilárdította underground körökben annyira a nevet, hogy a második nekifutásra már egy újra átformálódott, de kipróbált tagokból álló zenekart ismerhetett meg a világ az Inflicting Ravage To The Holy Cattle albumon.
Nem úsztuk meg a szeptember 12-én, Christus Venari címmel érkező harmadik lemezüket sem tagcserék nélkül, de amíg Andrés a fedélzeten van, ez nem tűnik lényegesnek. Az ő bevált receptje, miszerint az északi black metalt házasítja a déli death metal agresszióval, egész jól működik és olyan szűkös mezőnybe tolja be a projektjét, ahol talán csak a Necrophobic és a Dissection szerelemgyereke lenne életképes. A kilenc tételes, mindössze 39 perces anyag első ízelítőtőjeként Christ Distressed daluk videóját nézhetitek meg.
Egy régi közmondás szerint a gyertya másnak szolgál, miközben önmagát emészti. Ha pedig nagy lánggal ég, gyorsan el is fogy. Ezeket a bölcsességeket nemcsak a hétköznapi életben tudjuk értelmezni, de a zenében is találunk rá számtalan példát. Heti rendszerességgel megjelenő sorozatunkban olyan zenekarok albumait mutatjuk be nektek, melyek egyetlen lemezzel váltak kedvenccé, kultikussá, majd el […]
Tovább »
Egy régi közmondás szerint a gyertya másnak szolgál, miközben önmagát emészti. Ha pedig nagy lánggal ég, gyorsan el is fogy. Ezeket a bölcsességeket nemcsak a hétköznapi életben tudjuk értelmezni, de a zenében is találunk rá számtalan példát. Heti rendszerességgel megjelenő sorozatunkban olyan zenekarok albumait mutatjuk be nektek, melyek egyetlen lemezzel váltak kedvenccé, kultikussá, majd el […]
Tovább »
Élő fellépéseivel szerzett hírnevet magának az ausztrál Endless Loss a megalakulásukat követő években, így nem csoda, hogy sokáig csak egy live felvétel volt elérhető tőlük. Ez 2022-ben változott meg Bloodletting Narcotic Divination EP-vel, amit március 25-én egy teljes értékű nagylemezzel fejelnek meg. Az érkező Traversing the Mephitic Artery a maga 28 percével gyorsan világossá teszi, hogy milyen őrült bulikat tarthatottak a srácok, mert már az első meghallgatható dal is letépi a fejünket black/death/crust keverékével. Profanatica, Teitanblood, Triumvir Foul rajongók előnyben!
Sok-sok év zenehallgatás után arra számíthatna az ember, hogy mindig akad olyan lemez, amit epekedve vár, de az a tapasztalatom, hogy ennek pont az ellenkezője következett be. Igyekszem nem várni, reménykedni, mert gyakrabban okoznak az ilyen kiadványok csalódást, mint ahányszor betalálnak. Sokkal gyakoribb az, amikor az ismeretlenből előtörve ragad magával egy album. Mindez alól a […]
Tovább »
A ma napig emlékszem rá, amikor egy kellemes, hűs estén felfedeztem a Tetragrammacide első kislemezét. Bizony, ez ekkora nyomot hagyott bennem. Bár akik ismerik a Typhonian Wormholes: Indecipherable Anti-Structural Formulæ nevezetű mutáns szörnyet, azok szerintem meg is értik. Sikerült azt megtennie velem, amit eddig csak nagyon kevés lemeznek: letaglózott. Csak néztem magam elé hosszú percekig […]
Tovább »
A norvégokra sose volt jellemző a vérben ázott kecskeszagú bestiális black/death metal. Noha a régi nagyokon látható volt pár Blasphemy póló, meg a Sarcofago is előkerült a lemezjátszókban, de ha lehet ilyet mondani őket a környezetük jobban inspirálta. A Ross Bay Cult rideg sötétsége és a forró latin pokol helyett ott a fagy lett az […]
Tovább »
Ha lenne egy időgépem, akkor biztosan visszamennék vele a tizennégy éves énemhez. Elvenném tőle Cannibal Corpse MC-t és jól a kezére csapnék. Akkor mára biztosan egy értékes, családos polgárrá avanzsálódtam volna, aki a stabil adófizető, a közösség és a vasárnapi templomi kórus aktív és megbecsült tagja! Olyan forma, aki pulóverét a hátára kötve hordja. De […]
Tovább »
