Tűkön ülve vártam 2020-ban a nemzetközi összefogásból született Anchorite bemutatkozó lemezét, amiben svéd, olasz és dán zenészek egyesítették erőiket, hogy az epikus, tradicionális doom metal oltárán áldozzanak. A várakozás nem volt véletlen, hiszen Peter Svensson basszer (Amaurot, Catacomb, Goatess, Atraptor, Furnace stb.), Martin Andersen (Chalice Of Sin, Legend Revisited, Meridian) gitáros és Marcus Rosenqvist (Void […]
Tovább »
Finoman szólva sem kell túl sokat görgetnem, ha 2023 epikus doom metal kiadványainak listájának böngészésére támad kedvem. Az esztendő a jól bejáratott címek (Isole, Sorcerer) játszótere volt, amelyek mellett csak elvétve lehetett új produkciókkal találkozni. Ilyen volt a Metallus és a Nine Altars, melynek előzetesei sokkal többet ígértek annál, amit végül meghallgathattunk. Az ilyen ingerszegény […]
Tovább »
Ha az ember hosszú ideje van benne valamiben, akkor az mindig meghatározó, hogy az adott dologgal hol, mikor és milyen körülmények között találkozott. Ez a zenére kimondottan igaz. Egy élet zenei ízlését meghatározhatja az, hogy bizonyos hangokkal mikor tartjuk az első randevúnkat. Pont ezért vagyok igazán különös kapcsolatban a svéd Sorcerer zenekarral, akik nem elég, […]
Tovább »
Robert Lowe szerintem a világ egyik legnagyobb metal torka, aki a Solitude Aeturnusban járatta csúcsra sajátos stílusát, majd másodvirágzását élte a szintén visszatérő Candlemassban. Hogy annak idején mi váltotta ki közte és a banda között a kenyértörést, azt nem tudom pontosan, panasz volt mindkét oldalról, de sajnálatos tény, hogy sem a zenekar, sem az énekes […]
Tovább »
A világjárvány alaposan megrendítette a gazdaságokat, az emberi kapcsolatokat és számtalan területen hagyott maga után mély sebet. Ugyanakkor sok helyen hozott létre olyan projekteket, amik nem valószínű, hogy más körülmények között megszülettek volna. Az internet és a gyors kapcsolattartás nemzetközi csapatokat, baráti társaságokat fogott össze egy-egy kedvelt műfaj, zenei kalandozás kedvéért, az otthon töltött idő […]
Tovább »
Minden idők legjobb metal énekesei közt tartom számon Robert Lowe-t, aki a Candlemassból történt távozása, eltávolítása óta nem igazán találja a helyét a világban. Először a Solitude Aeturnus jelenette be hivatalosan a megszűnését, majd egyéb olyan projektek, melyeknek a háza táján megfordult. Kettő azért életben maradt: a klasszikus heavy metalt játszó Tyrant és a doommal házaló Grief Collector. Előbbi egész kedvelhető nagylemezéről volt szerencsém írni, a Grief Collector viszont nem tudta megugrani azt az ingerküszöböt, hogy részletesebben foglalkozzak vele. Pont ezért fűzök nagy reményeket a folytatáshoz, hiszen En Delirium címmel érkezik május 14-én. Az irányvonal természetesen marad a meglepően kemény gitárokkal megtámogatott hagyományos doom, már csak a dalokért kell izgulnunk. Bár nem az összesért, mivel az első nyilvános tétel egész jól sikerült…
Hosszú sorokat tölthetnék meg újra azzal, hogy milyen utat is járt be a svéd Sorcerer zenekar és miért is nem tekintjük ma az egyik legelismertebb epikus doom metalt játszó bandának, de mindezt már korábban, The Crowning Of The Fire King lemezük kapcsán megtettem 2017-ben. Három évvel később ismét új anyagot készített a csapat, aminek egyrészt […]
Tovább »
Öt hallgatással teli év telt el a chilei Capilla Ardiente zenekar háza táján bármiféle kiadvány nélkül a nagyszerűen sikerült Bravery, Truth And The Endless Darkness című bemutatkozása után, melyet olyan hátráltató körülmények is követtek, mint például a banda próbatermének leégése és jelentős felszerelésének megsemmisülése. Nem csoda hát, ha kevesen emlékeznek a Procession vezér […]
Tovább »
Szinte nincs olyan fórum, ahol az epikus, tradicionális doom metal zászlóshajójaként emlegetett Candlemass mellett ne hoznák szóba párhuzamként a texasi Solitude Aeturnus munkásságát, Robert Lowe és John Perez dédelgetett gyermeke mégis legtöbbször a kevésbé ismert, valamelyest háttérbe szorult zenekarok sorát erősíti. Míg előbbinek ugyanis volt egy hatalmas ütőkártyája, méghozzá az, hogy svéd, addig […]
Tovább »
2011-ben nyugdíjazta magát a Tunderstorm zenekar, aminek borítójáról azonnal beugorhat nekünk valami power metal, esetleg klasszikus heavy metal ?rület. De ez a kép pont annyira megtéveszt? és valamiképp útkeres?, mint a banda egész pályafutása, ami szívószál módjára kacskaringózik vissza egészen a megfelel? távolságból nézve egyre dics?bbnek t?n? 90-es évek elejéig. Történetük a gyönyör? […]
Tovább »
