Úgy tűnik nem csak a vinyl és a kazetta, hanem a zenei témájú képregények iránt megnőtt az érdeklődés és a kereslet. Mi is igyekszünk lépést tartani, hogy ne csak a zenéről, hanem ezekről a kedvenceinkhez kapcsolódó kiadványokra is felhívjuk a figyelmet. Ha folyamatosan követtek minket, akkor ez nem újdonság. A képregények világa az ért is […]
Tovább »Szeptemberben két napig visszatér a vásznakra az együttes 2017-es búcsúja a Pannónia Movie Kft. multiplexeiben.
A Black Sabbath búcsúját a legnagyobb rajongók már 2017 őszén láthatták limitáltan a mozikban, most viszont egy szomorú apropóból kerül ismét műsorra négy budapesti moziban. A banda 8 év kihagyással idén még egyszer összeállt Ozzy teljes visszavonulásának tiszteletére, ami után nem egész három héttel jött a megosztó ikon halálhíre. A nyár eleji eseményen az énekes már ülőelőadó volt, azonban a metálcsapat eredeti elköszönése idején még sokkal jobban ereje teljében uralta a színpadot. A mostani vetítéseken látható film nem tartalmaz semmi felújítást, vagy külön extrát, így akinek annak idején volt szerencséje látni a Pólusban vagy az Urániában, tudja mire számíthat a The End of the Endtől.
Az eredeti nyelven, felirat nélkül futó kordokumentum szeptember 19-én és 21-én kerül vissza a nagyvásznakra, összesen hét alkalommal. Előbbi napon a Pólus Moziban 18:30-tól, a Lurdy Moziban 19:00-től, a GoBuda Moziban 19:30-tól, míg a Cinema MOM-ban 20:30-tól lehet majd beülni rá. Utóbbiba 21-én már nem tér vissza, aznap a maradék három időpont mind kora délutáni kezdésű: a Lurdy 13:00-tól, a Pólus 14:00-től, a GoBuda 15:00-től tűzi majd műsorra.
A The End of The End annak a zenekarnak az utolsó koncertfilmje, akik nélkül a metál nem lenne az, ami. A legendás Black Sabbath „The End” című búcsúturnéja keretében 2017 februárjában visszatért oda, ahol minden elkezdődött: a majd egymillió nézőt elérő világ körüli turné utolsó fejezeteként 81. koncertjüket szülővárosuk, Birmingham színpadán adták, lezárva ezzel egy elképesztő, közel fél évszázados karriert.
1968-as megalakulásuk óta a Black Sabbath valódi legendává nőtte ki magát, zenéjükkel lefektették a metal műfaj alapjait, hatásuk pedig a mai napig érződik a zenei világban. A The End of The End ezt az utolsó, érzelmekkel telített koncertet örökíti meg, a Led Zeppelin és az Imagine Dragons koncertfilmjeit jegyző Dick Carruthers rendezésében. A buliba bevonták a rajongókat is, akik szinte testközelbe kerülhettek a színpadon a zenészekkel, miközben felcsendülek a zenekar meghatározó alapművei: többek közt az „Iron Man”, a „Paranoid” vagy a „War Pigs”. A koncertek mellett a Sabbath tagjai arra is szakítottak időt, hogy még egyszer utoljára, egyedi előadásmódban, stúdióban is rögzítsék kedvenc dalaik közül azt a néhányat, amik a koncerten nem hangzottak el.
A kétórás játékidő során a rajongók betekintést nyerhetnek a zenekar mindennapjaiba is, megismerhetik a tagok egymáshoz fűződő viszonyát, mindezt Ozzy Osbourne, Tony Iommi és Geezer Butler személyes és zenekari emlékein keresztül. A koncertfilm rajongók generációi számára biztosít lehetőséget, hogy együtt, közösen láthassák a legendás zenészeket, akik még így, közel ötven évvel a megalakulás után is a megszokott lendülettel nyomták végig a show-t. Ez a koncert minden idők legnagyobb metálzenekarának méltó végszava.
Sok szeretettel várunk tehát minden Ozzy és Black Sabbath fanatikust, hogy ismét – és talán utoljára – átélhessenek egy igazán nagyszerű koncertélményt a metál megkerülhetetlen arcaival a fenti mozik falai között. Jegyek már kaphatók!
Lurdy mozi: https://lurdymozi.hu/film/black-sabbath-the-end-of-the-end-live-in-birmingham-2-554
GOBUDA mozi: https://gobudamozi.hu/film/black-sabbath-the-end-of-the-end-live-in-birmingham-2-710
Pólus mozi: https://poluscentermozi.hu/film/black-sabbath-the-end-of-the-end-live-in-birmingham-28
Cinema Mom: https://cinemamom.hu/film/black-sabbath-the-end-of-the-end-live-in-birmingham-2-891
Nemrég az olasz okkultista doom hagyományokat és egyedi hangvételt emlegettem a matuzsálemi korú Epitaph zenekar miatt és most itt az új Doomraiser is, amivel kapcsolatban ezeket szépen el lehet felejteni. A római alakulat ugyanis akár Amerikában is tarthatná a székhelyét, hiszen sokkal közelebb állnak mondjuk a szárazabb, ős-heavy metal hangulatot szinte alapjáraton magukba injektált marylandi […]
Tovább »
Geezer számomra valahogy mindig a Black Sabbath szürke eminenciása volt. Persze sokat olvastam a zenekarról, így ennél azért árnyaltabb volt a kép, de örülök, hogy Ozzy amúgy roppant szórakoztató memoárjai mellett más szemszögből is megismerhettem a Sabbath sztorit. Az Into the Void egy jól megírt, olvasmányos és szórakoztató könyv. Valamiért nekem olyan, mintha a Black Sabbath […]
Tovább »
Több, mint egy évtizeddel ezelőtt találtam egy epikus doomban utazó magyar csapatot az interneten. Olyan jelentősek voltak, hogy egyetlen, kultúrházra emlékeztető helységben rögzített néhány perces felvételükön kívül mást nem találtam róluk, ráadásul azóta ez is eltűnt. Már a nevükre sem emlékszem. A mulatós és az igénytelen tévéműsorok hazájában nem is nagyon vártam (na jó, az […]
Tovább »
A Judas Priest minden idők egyik legmeghatározóbb heavy metal zenekara és mivel fiatal korom egyik legtöbbet hallgatott albuma a Painkiller, így örömmel vettem, hogy ők lesznek a fő attrakció. A négy napból a Judas Priest miatt a szombat ígérkezett a legerősebb napnak zeneileg és nézőszámban is, a parkolók és az erdő dugig volt autóval, a […]
Tovább »
2022 egyik legizgalmasabb időutazós kiadványa volt számomra az amerikai Early Moods zenekar debütálása, ami a doom metal egy olyan szeletét hozta vissza tetszhalott állapotából, amit The Obsessed, Witchfinder General, Saint Vitus és Pentagram zenekarok képviselnek. Igen, a klasszikus, Black Sabbath gyökerekig hűen visszanyúló, heavy metalban tobzódó zenére gondolok, melyet leginkább a 80-as évek második felében, […]
Tovább »
Vannak zenekarok, előadók, akik nem különösebben foglalkoznak azzal, hogy hallgatja-e őket bárki is. Nem tolják a képünkbe a hírleveleket, nem érkeznek csepegtetett információk, hogy előkészítsék a közönséget mint a “most tessék tapsolni, nevetni” feliratok egy TV show esetében. Az album megérkezik, aki utána járt, vagy rajongói/baráti kör tagja, az tud róla, másoknak pedig marad a […]
Tovább »
Dániának akad egy Saturnus zenekara doom metal tekintetében, amit stílusában az egyik legkiemelkedőbbnek tartok, a műfaj tekintetében mégsem nevezheti magát olyan nagyhatalomnak, mint mondjuk Anglia, Svédország vagy Németország. Az extrém vonalon túl azonban már régóta, megbízhatóan szállítja a minőséget az epikus heavy/doomban utazó Altar Of Oblivion is, akiknek van egy jól bejáratott, nem túl agyonvariált […]
Tovább »
Különös kapcsolatban állok a svéd Void Moon zenekarral, akiket nagyon szeretnék szeretni, hiszen epikus doom metalban utaznak, de valahogy a tekintetünk sosem keresztezte egymást és a bajtársias egymásra mosolygás sem igazán jött még össze. Pedig már megalakulásuk óta követem őket figyelemmel, hátha érdemes lesz elővennem valamelyik kiadványukat akár több alkalommal is. Az egészen korrekt, de […]
Tovább »
