gf: Jubileumi alkalomhoz érkezett az extrém zenék fanatikusainak rendezett csehországi Obscene Extreme fesztivál. Az idén 10. alkalommal jelentkező rendezvény elsősorban a gore/grindcore/brutal death/crust/punk stílusok legbetegebb képviselőit vonultatja fel: két nap alatt 5 kontinens 21 országából, több mint 50 zenekar lépett fel. Persze nem csak a bandák jelentik a fesztivál fő húzóerejét, az olcsó árakon kívül a legfanatikusabb közönség is itt gyűlik össze évről-évre. Idén többen voltunk magyarok, sőt, kellemes meglepetés volt az is, hogy a korábbiaktól eltérően a szebbik nem is szép számmal képviseltette magát. Na de ne rohanjunk ennyire előre, hiszen már az út is érdekesre sikeredett, sajnos pont úgy, ahogy szokott.

Stench: Az idén is kalandosra sikerült az utazás, mert odafelé menet Trutnovtól kb.15 km-re elfolyt a fele hűtővizünk és után kellett tölteni. De ez nem tántorított el senkit, mert ezt az utat már gyalog is megtettük volna. De miután sikerült szerezni egy közelben lakótól egy üveg vizet, már indulhattunk is tovább.

Víz

Stench: Szerda este érkeztünk, nehány grinder már megelőzött bennünket, nekik már fel volt állítva a sátor. Mi is nekiállítunk, aztán próbáltunk egy kocsmát keresni, ahol ihatunk néhány sört.
1 óra gyalogolás után sikerült egy olyan helyet találni, ami nem volt bezárva este 10 után. Ittunk egy sört aztán nyugovóra tértünk.
gf: Stench persze előrelátóan magával hozta az útra az abszintos flaskáját… 🙂

Stench: Másnap délben volt kapunyitás és örömmel jelentjük hogy a fesztivál első jegyét Kata vette meg. Zenei program csak este volt, így hát az időt sörözéssel kellett eltölteni, ami már késő délután elég meredekre sikerült, mert becsatlakozott néhány üveg abszint is, aminek eredményeképpen nem sok emlék maradt az estéből. 🙂
gf: Ez a csütörtök ilyen 0. nap jellegű, minimális programmal. A Macabre Ministrels formáció alkotott valami akusztikus jellegűt, nem tudom, mennyire volt vegyítve disznóvisítással, de nem volt rá túl kíváncsi a közönség. Én személy szerint a prágai tetováló/piercing szalon Hell show-ját megnéztem volna, de a körülmények mindig közbeszólnak… de idén azt mondják, nem maradtam le semmiről, csak pálcás popó csapkodás volt.

Hell show

Poppy Seed Grinder

Stench: Pénteken ebéd után a cseh Poppy Seed Grinder kezdett, ami szerintem az egyik legjobb koncertet adta. Ezt követően ismét egy cseh banda következett a Rubufaso Mukufo, ami már több embert vonzott. A lengyel Ass To Mouth is meglepően jó koncertet adott.

gf: Engem a Poppy Seed Grinder nem győzött ennyire meg, de az vitathatatlan, hogy gitártémákat tudnak írni a srácok. A Rubufaso Mukufo pedig rávilágított arra, hogy fölösleges volt a szemműtétem: a piros topban fellépő gitárosukat simán csajnak néztem. A zenekar valami olaszos hangvételű dallal fejezte be a röpke 20 perces koncertjét. A két cseh bandát a pornós nevű lengyel Ass To Mouth követte, zenéjüket a lassú témákkal való indítással jellemezném, amit persze kegyetlen visítás és beindulás követ. Utolsó daluk refrénje és valószínű címe is az „All my friends are evil” volt. A germán Keitzer-ről nem maradt meg sok, viszont néhány dalukban Satyricon gitártémákat véltem felfedezni, ami azért valljuk meg, elég furcsán hangzik így utólag is.

Fucksaw

Stench: Az izraeli Fucksaw utolsó koncertjét (Fuckshow-ját, hehe) adta ezen a fesztiválon, énekesek váltották egymást. A Rompeprop illetve a Putrid Pile énekese is besegített egy-két dal erejéig. Az év végén feloszló Cerebral Turbulency is hozta a formáját, majd a tokiói Flagitious Idiosyncrasy in the Dilapidation csaj banda következett, amire megőrültek a grinderek 🙂 Jól nyomták, de elég bosszantó volt, hogy a koncert közepén a gitáros csaj nem tudta behangolni a gitárját, a végén meg mintha elölről kezdték volna az egészet, annyira egyformák voltak a számok.

gf: Így utólag jöttem rá, hogy a fesztiválon, ha szóba kerültek a japán csajszik, miért nem a zenekar nevével hivatkozott rájuk senki… náluk talán csak az M.F.a.G.C.o.Q.D. akiknek nehezebb megjegyezni a nevüket, meg az az ezer szótagból álló egyszavas mexikói project… Visszakanyarodva a lényegre, volt alkalmam a backstage-nél váltani velük pár szót, megtudtam, hogy ez az első európai fellépésük, azt, hogy eléggé izgultak miatta, és azt, hogy ilyen beteg közönséget sem láttak még sehol. Én pedig kifejtettem nekik a véleményemet, hogy miért érzem úgy, hogy a japán nép a legperverzebb a világon, az egyszavas magyarázat után ők is elfogadták a teóriámat: BU-KA-KE. De ezt persze már hallhatták tőlem skandálni a fellépésük közben is…

Egy kis pózerkodás

Stench: Közvetlenül utánuk a jött a német Excrementory Grindfuckers, ami slágereket vidám poén grindcore formában adta elő. Szórakoztató volt, személy szerint szétröhögtem magam. 🙂

Excrementory Grindfuckers

gf: A bolond németek simán felléphetnének valamilyen TV-kabarén is, legalábbis nem láttam még olyan közönséget, aki nem dőlt volna ki a röhögéstől a show-juk láttán… ha nem ismernéd a bandát, képzeld csak el a 2 Unlimited – No Limits vagy a Final Countdown feldolgozását grindcore stílusban…

Putrid Pile

Stench: A Putrid Pile következett, a híres „one man show”, ami meglepően jól szólt a többi zenekarhoz képest, mivel itt CD-ről ment a dob és a srác kiállt egy szál gitárral és egy meglehetősen jó brutal death bulit csapott.
Közvetlenül ezután jött a felhőszakadás, ami jól eláztatta a Cock And Ball Torture koncertet. De ennek ellenére is jó buli volt, a grindereket nem zavarta a víz, ment a dagonya meg a stage diving ezerrel. Ezt a Regurgitate követte, ami igencsak csak említésre méltó koncertet adott, ellentében az ezt követő Agathocles-szel, dög unalom volt a koncerjuk. A Demonical-t szerettem volna megnézni, de az alkohol erősebb volt és a nap ezzel zárult is. 🙂
gf: Stage diving-ra visszatérve egy szó erejéig: ismertek még olyan fesztivált, ahol engedi a házirend ezt a fajta hóbortot? Az OEF-nél csak ennyi szerepel: „Hozzatok magatokkal egészségügyi kártyát. Főleg a stagediverek.„

Stench: Szombaton már reggel 10-kor indult a móka, a finn Death 80k Tool indított, amiről sikerült lemaradnom (majd Imi ír valamit, hátha látta:D)
gf: nem, nem ír, Imi eznap alig látott valamit 🙂 A kis noteszom egyetlen feljegyzése szombatra a következő, rendkívül hasznos információ: „2. NAP. Valami kacsának öltözött emberek. NAGYON CSÚNYÁK.”

Anal Penetration

Stench: A holland Anal Penetration is egy „one man show” volt, ultragyenge gépdob hangzással, kicsit unalmas volt, mint az ezt követő Dr. Doom is.

Rectal Smegma

Délben kezdett a holland Rectal Smegma, ami a legjobb goregrind bulit nyomta, nagyon jól szóltak és megmozgatta a népet, beindult a pogó meg a stage diving.

Gonorrhoea Pussy

Ismét egy goregrind banda következett, a német Gonorrhoea Pussy, ők is jól tolták. De kicsit átdolgozták a számaikat, mert nem igazán úgy játszották őket, ahogy a spliteken vannak.

Namek

A portugál Namek következett, ami egész jó volt, aztán a Reth, amiről kicsit a Waking The Cadaver jutott az eszembe Meshuggah-val keverve. Nagyon komplex volt. Fel is adtam, elmentem inkább venni valami pólót.

Az angol Dead Beyond Buried-ről és a német Dead-ről szavak helyett beszéljen hát egy-egy kép:

Dead Beyond Buried

Dead

gf: Lehet szerintetek a grindcore-t jazz-zel és swinggel keverni? A német Le Scrawl ezt teszi mégpedig nem is akárhogy. Itt egy szar képminőségű videó, de a zene azért valamennyire visszajön:

Az este folyamán fellépett még néhány „sztárbanda” is, mint a finn Impaled Nazarene, az amcsi Macabre vagy az angol ős crust Extreme Noise Terror is. Az előbbi és utóbbi helyét a fesztiválon sokan vitatták, az indoklás az volt, hogy túlpopularizálódik már ez is. Én persze nem ezért, de nem láttam egyikük buliját sem 🙂

Stench: Visszafelé vasárnap reggel indultunk és sikerült megint lerobbanni Szlovákiában, amit kb. másfél óra szereléssel sikerült helyrehozni.
gf: Persze az utolsó miskolci vonatot így már nem sikerült elcsípni, másnap meg jött az anyaszomorítók sztrájkja ismét…

Egy kis szerelés

Összefoglalva és amint valószínű sejthető is a fentiekből, számomra inkább a hangulata dominált a fesztiválnak, ami valahol egy szinten van a folyamatos részegség szebb megfogalmazásával, hehe. Hogy legyen valamilyen tanulság vagy konklúzió is a végén, ahogy illik: ha szereted a fent bemutatott zenei stílusokat, ha vonzanak az extrém, esetleg a közízlés szerint perverznek tartott dolgok, ha bírod az őrült társaságot és jó hangulatra vágysz, akkor ez a te fesztiválod, nem a Rockmaraton.

Nagy köszönet illeti Stench-et a beszámolóért a zenekarokról és a fényképekért, illetve köszönet jár Kulcs-nak is a fényképekért.