The Berzerker
Az ausztrál The Berzerkert a Brutal Assaulton sikerült meginterjúvolni néhány kérdés erejéig. Az időpont sajnos nem az előre megbeszéltek szerint alakult, ugyanis az esti órákban az autogramm osztás után csíptem el Luke Kenny énekest, de a lényeg, hogy összejött a dolog. Rögtön az elején ért az első meglepetés, amikor bottal a kezében sántikált oda hozzám: motorbalesete volt még kb. a kezdeteknél, a színpadi műsort pedig fájdalomcsillapítókkal együtt bírja csak végigcsinálni…
– Hogy vagy, hogy tetszett a koncert?
– Jól ember, tényleg jó volt.
– Valóban? Király. Tényleg kiköltöztél Angliába?
– Dehogy!
– De nekem azt mondták…
– Nem, nem! Egyáltalán nem, Ausztráliában élek, Melbourne-ben, ezért tartott annyi ideig az út…
– Szóval hülyeséget mondott a Kulcs…
– Persze…
– Igen, csodálkoztam is, miért tenne így valaki, semmi értelmét nem látom…
– Jaja, baszki, sosem éltem Angliában, Ausztrália a legjobb ország a világon…
– Igen, egy csomó haverom is így látja ezt, kimennének dolgozni, magasabb fizetések meg ilyesmi…
– Így van.
– Hát akkor badarság volt ez a kérdés, haha…
– Igen.
– A legfontosabb: miért hagytátok ott az Earachet? Az Earache egy nagy kiadó…
– Igen, az Earache nem kicsi… érted, letoltunk négy albumot az Earache-nél, vágod. És semmi pénzt nem láttunk belőle, nem kaptunk semmi publicitást, sem szerzői jogdíjat! Nullát! Szóval miért? Azt hiszem ezek után ez már magától értetődő, nemde? Szóval basszák meg, elindítottuk a saját kiadónkat, és azt csináljuk, amit akarunk… tudod, hogy értem. Olyan albumokat hozunk ki, amilyet mi akarunk.
– És mire számítatok? Több lemezeladásra? Vagy mire?…
– Kevesebb stresszre. Elegem van a rakás kiadós szarságból, együttműködésből meg mindenből, és most már a saját feltételeink szerint dolgozhatunk, vágod.
– Hát, ti már nem vagytok kis banda, szóval ti megtehetitek…
– Ja, ja.
– Elég sok a rajongótok erre, nem gondoltam volna, hogy Európában ennyien vannak…
– Igen, tök jó volt látni…
– Én is meg voltam lepődve…
– Basszus, mi is…
– Én 2002-ben láttalak benneteket először, Nottinghamban, decemberben…
– Igen, a Rock City-ben játszottunk azt hiszem…
– Akkor még maszkban játszottatok, „mostanában” viszont már anélkül…
– Ah, annak már vagy öt éve…
– Igen, de mégis miért nem hordjátok már?
– Én 1995-ben kezdtem hordani és most már 2008 van, ember… tele volt mindenféle nyálkás mocsokkal szóval megszabadultunk tőle ember, basszus! Azért volt rajtunk, hogy senki ne tudjon semmit a személyiségünkről és tisztán a zenére tudjon fókuszálni… de pont az ellenkezője történt, mindenki azt kérdezgette, hogy „ki van a maszk mögött? Ki van a maszk mögött?” Nekem ez felbaszta az agyamat! Hallgassátok a zenét! Nem érdekel! Ne velem törődjetek, hallgassátok a zenét! Ne az érdekeljen, hogy a McDonaldsot vagy a Burger Kinget szeretem jobban. Ne foglalkozzatok ezzel a rakás szarsággal, vágod, ne foglalkozzatok azzal, hogy ez az ország-e a jobb vagy az, nincs politika csak brutális zene! De basszameg! Mindenki ezen vergődött, úgyhogy eldobtuk azokat a kurva maszkokat és most ismét csak a zenével foglalkozunk…
– A következő lemezetek csak mailorderen keresztül lesz elérhető…
– Igen, igen…
– De Ausztráliából kell szétküldened az egész világba… a postaköltség kurva sokba fog kerülni…
– Elárulom, én is ugyanettől tartottam, pedig otthonról Európába csak $4.50 AUD. Egy időben postáztam CD-ket Svédországból Angliába és az 8 kibaszott dolcsi volt ember… ez nevetséges. Szóval, mindent Ausztráliából fogok kiküldeni.
– És mennyibe fog kerülni végülis az új lemez? Európába.
– 14 euró.
– 14? (ezt ő fourteen helyett fourty-nak hallotta, éljen a drunken english accent)
– 14! Egy négy!
– Jaja (ezt akartam mondani én is, eheh), ez korrekt szerintem!
– Igen, ez a normális, ember!
– Oké, és mit gondolsz az új digitális század problémáiról, mint az illegális letöltések meg ilyesmi…
– Szerintem rendben van, ember! Az emberek ha akarnak letöltenek, ha meg támogatni akarnak minket, akkor megveszik az albumot. Ha támogatni akarnak minket, akkor amint te is láttad ma, eljönnek a koncertünkre. Nem számít, hogy megvették vagy letöltötték. Eljönnek és támogatnak minket, és ez fantasztikus.
Azt hiszem, a letöltések új utakat nyitottak meg az embereknek, olyan zenekarokat hallhatnak, akiket korábban lehet nem hallhattak volna. Mint a Youtube-on is, beírod hogy death metal, mit dob ki? Berzerker, a leggyorsabb death metal banda a világon. Ha letöltöd a zenét és tetszik, utána meg tudod venni. Ez segít nekünk, érted. De összességében úgy gondolom, egész jó így.
– Az egész zeneipar is nagyban megváltozik szerintem…
– Természetesen! Ezért mondjuk, hogy kapják be a kiadók…
– Mindenkinél van már otthon internet, szélessávú net… letölteni könnyű, beírod a google-be, hogy „the berzerker discography download”, kidobja neked a cuccot…
– Hehe, így van.
– És mi újság ezzel az aláírós akcióval, amit küldtetek a hírlevélben… hogy egy szabadon választott személyes üzenettel aláírva külditek el a CD-t azoknak, akik előrendelik… Sikeres volt a dolog?
– Igen! 200 példányról volt csak szó, vágod. Mind elkelt…
– Ilyen gyorsan? Tényleg?
– Aha! Nagyon örültünk neki! Azért is jó volt, mert amíg az Earachen keresztül adtunk el lemezeket, csak annyit mondtak, hogy eladtunk 10000 lemezt és ez csak egy szám, de most már látom az emberek neveit, azt, hogy melyik országban élnek, sokkal személyesebb, néha egy csaj vásárol, és megkérnek, hogy léci, írj rá valamit a pasimnak, és ez kurva jó, ember! Nagy posztereket csinálunk, mindannyian aláírjuk és elpostázzuk.
– Hát fogtok járni a postára bőven, hehe.
– Rendben van az, haha. Rosszabb is lehetne.
– És mi újság ezzel a szeptemberi turnéval, valami hírlevelet kaptam róla. Metalcore bandák is játszanak…
– Igen, holnap játszunk a Bloodstock-on, Angliában és utána jön a Summer Slaughter turné.
– Tényleg, most már emlékszem…
– Jaja, utána meg egy nagy turné Amerikában, érted.
– És áruljátok majd ott a CD-iteket?
– Igen! De volt egy kis balfaszkodás, volt egy kis csúszás a CD-kkel, mert a kibaszott Svédországból küldték és nem érkezett meg időre, így aztán nem jött össze a dolog, elég csalódottak voltunk.
– És a turnézás nem sokkal nehezebb így, hogy nincs kiadótok?
– Persze… persze hogy nehezebb! De hát mit tehetnénk? 10000 dollárba került csak, hogy iderepüljünk… csak hogy eljussunk Európába! Nagyon drága!
– És arról tudsz, hogy csak azért léptetek most itt fel, mert az Anaal Nathrakh lemondta a showt?
– Igen, így van!
– És kifizették a szervezők a repülőjegyeket Ausztráliából idáig?
– Dehogy!
– Tényleg? Ti fizettetek mindent?!
– Jaja, persze. De soha nem voltunk még a Brutal Assaulton, sem Csehországban! És ez kurva jó!
– Őrültek vagytok, hallod! 🙂
– Hehe, ez így van, ember!
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Kattant az arc, fasza lett az interjú, beszélgetős és közvetlen!