„A jog az erőben rejlik. Szabadság-csak egy eszme. Liberalizmus. Arany. Hit. A tőke kényuralma. A belső ellenség. A tömegek. Anarchia. Politika kontra erkölcs. Az erősebb joga… A cél szentesíti az eszközt. A vak tömeg. Politikai ábécé. Pártviszály. A zsarnoki uralom legmegfelelőbb formája. Alkohol. Klasszicizmus. Korrupció… Terror. „Szabadság, egyenlőség, testvériség” A dinasztikus uralkodás elve. Az új nemesség. A lélektani terv. A „szabadság” elvont fogalma.„

E-heti EP válogatásunkat egyfajta keretbe foglaja a fenti (NWO) szellemérégéből fakadóan érezhető káosz, a kaotika és a zajos mizantrópia. Ezek közzé ékelődik be a temetői hatásokkal megtűzdelt marcona sötétségtől fulasztóan bűzös hétköznapok mocska, az ódonszerű kripta szag, amit friss, üde, modern dallamokkal, valmaint azoknak hatásaival teszünk elviselhetőbbé. Csak szívd! Gondolkodj! És (ne) állj ellen!

Retorsion

A hazai underground egyik újabb gyöngyszeme a death/grindcore/punk Retorsion. A budapesti banda tavalyi koncert demója után adta ki Élve Rohadás című agyagát, amint öt lecsupaszított, nyers, zajos szerzemény kapott helyet. A srácok lényegre törően tolják dalaikat, melyek közül a leghosszabb valamivel több mint 2 perc… féktelen tempók , gépfegyverként kalapáló blast beat-ek, erősen torzított gitárok és haragos szavak köpködése. Ezt kapjuk a röpke, közel nyolc percnyi extrém őrlőgépükből.

God’s Funeral / Bocc

Közös split mini-lemezen állt össze spanyol death/doom underground két jeles képviselője, a God’s Funeral és a Bocc. Az egészet a God’s Funeral kezdi. Az ő repertoárjúkban három igen csak súlyos temetői doom hatásokkal megtűzdelt marcona death/doom tétel került fel, melyek szinte lelkünk sötét mélységeiben ásnak le. Dalaik hosszúságát nem kapkodták el, amolyan átlagnak mondható 5 és 7 perces játékidőben ontják ránk áporodott ripta szagú ultra lassú riffeiket, amiket My Dying Bride-ra emlékeztető atmoszférával és sírós hegedűszólamokkal borzoltak még vészjóslóbb hangulatúvá.

Ezt követi a Bocc még súlyosabb két tétele, amiknek játék ideje ugyancsak 18 perc körül mozog, azonban atmoszférában és zordságukban simán rávernek a God’s Funeral klasszikusnak mondható funeral death/doomjára. A Bocc inkább már a masszívabb sludge/death hatásait hozza a klasszikus OSDM, némi d-beat, valamint a noise/drone puritán pusztításával. Igazi gyászoratóriumokat hallhatunk tőlünk, főleg második daluk a föld mélyéről feltörő La Mussara, amint nehéz ólomsúlyú riffei mellett a majdhogynem folyamatosan szóló harangok is nehezítenek. Ha más nem is, a Bocc garantáltan elhozza a világvégét.

Orv

Harmadik EP-jét adta ki a hazai black metal undergroundból ismert Gyulai Attila (Hetumoger, Kaltes) és Fider Tamás (Kaltes, Hetumonger, Tesstimony) által 2018 óta működtetett Orv. A projekt új kislemeze a Calmness is Pretence címet kapta és négy, a ’90-es évek tempósabb, valamint komorabban zakatoló black/doom tétel kapott rajta helyet, melyekben a death/doom vonalai is erősen képviseleteik magukat. A dalok zeneileg kicsit a finn/svéd éra, valamint a klasszikus brit melankolikus „bánat” doom vonalára tehetőek, szövegeikben pedig az emberi nyomorúság különböző aspektusait tárják fel.

Plasticocean

Sodródás címmel látott napvilágot a dallamos modern metal/metalcore/oceancore-t játszó Plasticocean zenekar új három dalos EP-je. A zenekar az utóbbi években a műfaj haza színterének egyik jelentős csapatává nőtte ki magát, amiért meg is dolgoztak rendesen. Ennek ékes bizonyítékául itt van vadonatúj EP-jük, amin amellett, hogy zenéjükbe a korábbiaknál még több dallamokat és lágyságot behoztak, épp úgy megtartották, vagy inkább megerősítették groove-centrikus zúzdáikat, melyekkel sok nemzetközi csapattal szemben is simán felvehetik a versenyt. Az EP a kellően melankolikus, szellős modern metal dallamokra megírt Mámor nyitja, ami erős elektronikus / post-rockos alapja mellett kelő súlyosságot is tartalmaz. És ha valami a súlyosságot kevesellte a Mámorban bőven bepótolhatja a  lendületes riffek, döngölős breakdown-ok és intenzív dallamos témák megszerkesztette Hihetetlen című dalukban. Zárásként érkezik a Félvakon, ami az előző két daluk zeneiségének, témáinak összevont keverék jellemezi. Nem tagadom, nem vagyok sem a zenekar, sem a műfaj nagy ismerője, de azt kell hogy mondjam a Plasticocean új dalai, dallamai a bennük felerősödő elektronikus hatásoknak köszönhetően most még dallamosabbak és kellően zúzósak is. Igaz kicsit „rádióbarátibbak” lettek a dalaik, mondjuk a 2019-es Békétlen albumuk nu-metalos / melo-metalcore dalaihoz képest, de így is meg van nekik a tökéletes hatásuk. A srácoknak pedig ezúton is az egész Fémforgács nevében gratulálok, hogy bejutottak a 2024-es Wacken Metal Battle Hungary dontőjébe.

Crossed

Egy meglehetősen bizarr hangulatú kislemezt adott ki a spanyol Crossed. Na, nem mintha eddig dolgai könnyen emészthetőek lettek volna, most azonban Vida Quieta EP-jükkel még jobban beleásták magukat a screamo/emo-violencet/ blackened hardcore, némileg a detah metal és a zajos mizantróp drón-elektronika mélységeibe. Mondhatnánk azt is, hogy egyfajta kísérleti EP. de a spanyol srácok ezt egyáltalán nem kísérletnek szánták, inkább törőképességünk és idegi-ingerküszöbünk elleni terrortámadásnak. A négy dal, amit közel 10 percben darálnak le egy abszolút kaotikus (ZAJ)anomália, amit fémszerű zajcsiszolásukon át jobban megfülelve érezhetően átütik műfaji-ritmikájuk struktúrái, illetve dallamai. Az más, hogy néha a falat kaparom audióvizuális – nem tudok mást mondani – TERRORjuktól, valamint énekesük, Viva Belgrado hol hisztérikus post-hardcore, hol pedig black metalos nyavalygásától. Ha próbára akarod tenni magadat, hajrá! Főleg ha szereted az olyan bandákat, mint a Portrayal Of Guilt, Majority Rule, vagy a Long Way Down.