A februári japán turnéja után hazánkba visszatért The Idoru egy különleges, megismételhetetlen koncertet adott a Corvin-negyedben található Turbina Kulturális Központban, amely meglepetésekkel szolgált. Előtte pedig kettő, a műfajban hasonló együttes, az afewyearslater és az eredetileg beharangozott Wishes helyére beugró Satelles végezte a bemelegítést.

Első banda az afewyearslater kezdésnek pont jó volt, hiszen ők voltak a legkevésbé hardcore az estén, zenéjük kicsit inkább a 2000-es évek eleji és közepi, könnyen emészthető, pörgős pop-punkra emlékeztetett, mintsem a HC-ra. A közönség elég szellős volt alattuk, de szépen lassan gyülekeztek az emberek.

A középső fellépőt helyettesítő a Satelles volt. Mivel a Wishes sajnos lemondani kényszerült az estét, mert lebetegedtek, így tényleg az utolsó pillanatban ugrottak be szó szerint a helyükre. Mikor a koncert előtt az utcán várakoztunk a kapunyitásra, akkor láttuk, hogy mellettünk pakolja ki és hordja be a felszereléseit az együttes. Mivel később érkeztek, így az ő beállásukra várni kellett egy kicsit, hiszen nem voltak előkészülve a kapunyitás előtt. De még egy lapáttal az is rátett, hogy az ő basszusgitárosuk kiesett, így a koncertre előző napokban találtak beugróst, aki 1,5 nap alatt megtanulta a műsort, ahogy az átvezetőkből kiderült.

Végül a semmiből robbantak be a csendben álló terembe és a frontember hívta is előre a népet. Ők már nagyon felhúzták a hangulatot, mert a zenéjük és keményebb és közelebb is áll a főzenekaréhoz, metalos és dallamos hardcore, de talán kicsit inkább már a metalcore-ba áthajlás. A tíz számból álló műsor alatt nem hagytak pihenni minket, hiszen fél óra alatt lenyomták, a dalok között sem volt sok duma. A frontember annyira bepörgött, hogy többször is lement a nézőtérre és onnan énekelt, illetve párszor átadta a mikrofont az egyik nézőnek. Azt kell mondjam, hogy igazán felpörgették a hangulatot és jól megágyaztak a The Idoru-nak!

A The Idoru a King is Naked című dalukkal indított, amivel egyből belecsaptak a lecsóba, nem volt semmi szarakodás, tisztán az arcunkba tolták a zenéjüket, amiben érződött a nagy lendület és a dinamika, ezt az egész koncerten fent tudták tartani. A dalok között egészen rövid szünetek voltak, amikben Szalkai Tibor gitáros egész jó, néhol akár stand-up-comedybe is beleillő felkonfokat mondott el, főleg az áthangolások közepette. Volt egy pillanat, mikor a Shut Your Eyes to Love to Live című dalt a kazincbarcikai barátjának küldte volna, de őt nem találta a teremben, de az első sorban itt volt jó barátom, aki szintén kazincbarcikai, így az ő beszólására indult a szám. Ellenben Bödecs András énekes szinte meg sem szólalt a dalok között, ő csak az énekléssel foglalkozott.

A 15 dalból álló setlistet egy óra alatt játszották el, sallangok nélkül. Voltak közte olyan dalok is, amiket eddig ritkán és olyan is, amit csak itt játszottak, mint például a koncert vége felé elhangzott új számot is, aminek a címe New Directions, a felkonfban Tibi mondta, hogy ez az első alkalom, hogy játsszák, de lehet egyben az utolsó is. A terem szinte teljesen megtelt a The Idoru koncertjére és láthatóan mind a banda és mind a közönség is nagyon élvezte a koncertet. A műsor végén Tibi úgy köszönt el, hogy „Most szünetelünk egy kicsit… és nem tudjuk mikor lesz legközelebb koncert…”. Remélem, hogy hamarosan újra láthatom őket, hiába ismerem vagy 15 éve, de élőben eddig nem volt még szerencsém hozzájuk.

Ez egy nagyon jó péntek este volt, minden banda tele volt energiával, és öröm, hogy a középső bandát is hamar sikerült pótolni egy szintén jó produkcióval.

Fényképek: saját (Lawrence Live Vids)