Mindenki tapasztalhatja, hogy a világban egy generációváltás megy végbe – minden téren. így van ez a metal műfajában is. Nap, mint nap érkeznek hozzánk fiatal zenekarok demói, EP-i, bemutatkozó dalai. Ezért úgy gondoltuk, indítunk egy új cikksorozatot Feltörekvő generáció néven, melyben ezeknek a csapatoknak adunk és kínálunk bemutatkozást a hazai metalkedvelő réteg felé. A cikk tematikája egyszerű, 5 alapkérdésre 5 válasz… a bemutatkozáson van a hangsúly.

Cikksorozatunk újabb bemutatásra kerülő zenekara a berettyóújfalusi, crossover/thrash/rap-metal vonalas Alchaka. Kérdéseinkre a banda gitáros vokalistája, Csirmaz Márton válaszolt.

Mikor alakult a zenekar, honnan jött az ötlet?

„Réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban…” Na jó, viccet félretéve: nagyjából húsz évvel ezelőtt, még kölyökként megbeszéltük, – Fronti kivételével, mert ő akkor még a zacsiban lötyögött – hogy csinálunk egy fasza kis thrash metal zenekart. Na, ennek most jött el az ideje – igaz, egy kicsit csavartunk az eredeti elképzelésen. 2025. júniusában volt az első Alchaka-próba, így innentől számolhatjuk a zenekar születését. Ezt azonban megelőzte egy emlékezetes esemény. Fecó, a dobosunk május elején ünnepli a születésnapját. Egy ritka józan pillanatunkban úgy döntöttünk, hogy meglátogatjuk, de útközben „valahogy” a kezünkbe akadt egy májusfa. Arra jutottunk, hogy elvisszük neki, és felállítjuk a háza előtt. Amikor odaértünk, Fecó meglátta a fát, és azonnal megkérdezte: „- Ezt a fát az „XY” utcából hoztátok?” Egymásra néztünk, majd rávágtuk: „– Igen!” Erre ő: „– Az jó, mert tegnap mi vittük oda.” (Ezúton is szeretnénk elnézést kérni az „XY” utca lakójától, ha esetleg ezt olvassa.) És valahol itt indult be az a gépezet, ami azóta is megállíthatatlan.

Zenekar tagjai, zenei előélet, képzés?

Elég sok zenekarban megfordultunk már, de ha most mindet felsorolnánk, ránk sötétedne. ” – Képzettség? – Minek?” Nálunk minden érzésből jön. Persze lehetne skálákat tanulni, meg kottába foglalni az egészet, de akkor ez már nem az lenne, amit mi akartunk – hanem egy fúvószenekar. A becsületes neveink: Török Ádám „Fronti” – rap, hörgés; Csirmaz Márton – gitár, vokál; Pataki Ferenc – dob; Csirmaz Attila – basszusgitár, vokál.

Inspirációk, hatások?

Thrash metal minden mennyiségben: Sepultura, Slayer, D.R.I., Exodus és még sokan mások. De inkább azokat emelnénk ki, amelyek miatt egyáltalán belevágtunk ebbe az egész kavalkádba. A Stuck Mojo, az Anthrax és a Public Enemy közös munkája, a Cypress Hill, a Beastie Boys, valamint a Suicidal Tendencies mind komoly hatással voltak ránk. Úgy éreztük, hogy ez a vonal egy kicsit eltűnt az éterből, és nem lenne rossz újra elővenni. Persze nem másolni akarjuk, hanem a saját szánk ízére formálni. Reméljük, sikerül.

Eddig megjelent anyagok, klipek?

2025. decemberében jelent meg az első klipes dalunk, az AU REVOIR!. Nem egy túlgondolt művészfilm készült hozzá, hanem egy igazi bulis koncertvideó. Ezzel szerettük volna megmutatni, hogy milyen hangulatot akarunk teremteni a koncertjeinken. Nem telefonokat nyomkodó, élő videókat készítő embereket szeretnénk látni a közönségben, hanem tombolást, őrülést, felszabadultságot. Azt akarjuk, hogy mindenki átadja magát a zenének, és legalább arra az egy órára felejtse el a hétköznapokat. A célunk az, hogy aki eljön egy koncertünkre, úgy menjen haza, mintha végigcsinált volna egy meditációt – csak nálunk nem lótuszülésben ülve kell megtalálni a belső békét, hanem ugrálva, ordítva és pogózva. Ha a közönség le tudja vetkőzni magáról a hétköznapok összes szarságát, és ki tud adni magából mindent, akkor elértük, amit akartunk. Mondhatni olyanok vagyunk, mint egy „reset” gomb – csak minket nem kell megnyomni, mi nyomjuk magunktól! 2026. áprilisában jelent meg a második klipes dalunk, a FEKETE FÜST. Ennél a dalnál már jobban beleéreztünk abba, hogyan is szeretnénk összegyúrni a különböző hatásokat, amelyek a zenekart meghatározzák. Míg az AU REVOIR! inkább a felszabadult, bulizós oldalunkat mutatta meg, addig a FEKETE FÜST egy sokkal komorabb és elvontabb világot képvisel.

A klip központi témája a szégyen, illetve az a belső harc, amelyet sokan vívnak magukkal. Fronti önmaga elől menekül és önmagát üldözi, mert a szégyen olyan teher, ami képes belülről felemészteni az embert. Nem véletlenül ezt a két dalt választottuk az első klipeknek. Szándékosan a zenekar két végletét szerettük volna bemutatni velük. Azt szeretnénk, hogy aki meghallgat minket, ne csak a darálást, az energiát és a zúzást hallja ki a zenéből, hanem észrevegye azt a másik oldalt is, ahol a hangulatok, az érzelmek és a mondanivaló ugyanilyen fontos szerepet kapnak. Ha valaki mindkét dalt meghallgatja, talán teljesebb képet kap arról, kik vagyunk, és milyen világot próbálunk felépíteni az Alchaká-val.

Célok, tervek, koncertek?

Szeretnénk minél több helyre eljutni, minél több emberhez elvinni azt, amit csinálunk. Most az a legfontosabb számunkra, hogy bemutatkozzunk a közönségnek, és élőben is megmutassuk, miről szól az Alchaka. Emellett egy nagyobb megjelenés is tervben van, ha a bolygók, a csillagok és minden egyéb kozmikus tényező is úgy akarja. Egyelőre nem szeretnénk túl sokat elárulni róla, de dolgozunk rajta. A célunk egyszerű: minél több helyen egy jó nagy adagot adni magunkból. Bízunk benne, hogy sok koncert, új arcok és persze újabb felkérések is várnak ránk a közeljövőben.

Feltörekvő generáció, akinek kedve van bemutatkozni sorozatunkban, VÁRJUK JELENKEZÉSÉT!