FELTÖREKVŐ GENERÁCIÓ // BABONA

Mindenki tapasztalhatja, hogy a világban egy generációváltás megy végbe – minden téren. így van ez a metal műfajában is. Nap, mint nap érkeznek hozzánk fiatal zenekarok demói, EP-i, bemutatkozó dalai. Ezért úgy gondoltuk, indítunk egy új cikksorozatot Feltörekvő generáció néven, melyben ezeknek a csapatoknak adunk és kínálunk bemutatkozást a hazai metalkedvelő réteg felé. A cikk tematikája egyszerű, 5 alapkérdésre 5 válasz… a bemutatkozáson van a hangsúly.

Cikksorozatunk újabb bemutatásra kerülő zenekara ezúttal a miskolci székhelyű, atmoszférikus stoner/doom metallal operáló Babona. Kérdéseinkre az egyszemélyes projekt működtetője, valamint a hazai RockStation online rockzenei magazin szerkesztője, Rózsa Tamás válaszolt.

Mikor alakult a zenekar, honnan jött az ötlete?

2020-ban egyértelművé vált a számomra, hogy el kell költöznünk a családommal a fővárosból. Így egyértelműen kirajzolódott, hogy az ANTAL (amit aktuálisan csináltam) zenekar földbe fog állni – ellenben a zenélést nem akartam befejezni. Sokáig kerestem Miskolcon a hozzám hasonló gondolkodású zenészeket, de sajnos nem találtam meg a megfelelő embereket. Viszont továbbra is jöttek az ötletek, így kitaláltam, hogy Babona néven szóló projektbe kezdek. Volt már ennek egy elődje, az Ottlakán, csak az egy Facebook-profil elvesztése miatt kútba fulladt. Így alakult meg a Babona 2021-ben, amely az elején nagyon sok gyerekbetegséggel küzdött, de ezek kellettek a természetes fejlődési folyamathoz.

Zenekar tagjai, zenei előélet, képzés?

Ahogy említettem is, ez egy egyszemélyes projekt. Igazából húsz éve folyamatosan alkotok valahol valamit. Képzettségem nincs, nagyrészt mindent magamtól tanultam. Voltam talán kétszer dobolni tanulni Makai Laci-nál, illetve a középiskolában a földrajztanárom adott nekem három-négy gitárleckét – de ennyi. Minden, ami a játékomra jellemző, az ösztöneimből jön. Az egyéb háttérmunkákat pedig a YouTube-nak és Veres Gábornak (WMD) köszönhetem, aki mindig szánt időt a kérdéseimre. Gábor mellett Doszpoly Tamás (BUZZ) volt az, aki sokat segített az elején, amikor elakadtam valamivel.

(Fotó: Lányi Kristóf)

Inspirációk, hatások?

Minden inspirál. Van olyan, hogy hallok egy filmben egyetlen mondatot, ami aztán elindítja az egész folyamatot. Az új album születésénél például az indított el, hogy az Electric Wizard atyja, Jus Oborn nyilatkozta, hogy a We Hate You dal Ozzy-ról szól. Természetesen az interjú olvasása után meghallgattam a dalt, és azt mondtam, hogy akkor én most csinálok egy doom/sludge lemezt, ahol a maximális BPM 90 lesz. Nem viccelek: ennek az interjúnak a hatására egy hét alatt megírtam nyolc dalt, amelyek közül hat felkerült a lemezre. Így tényleg soha nem tudhatom, hogy mi az, ami katalizátorként fog hatni nálam.

Előadókat felesleges említeni, mert nagyon széles skálán mozgok. Ugyanúgy imádom a Limp Bizkit-et, mint a Mastodon-t vagy a Tool-t. Ezek mellett ugyanúgy hallgatok hiphopot, és amióta beszart a kocsiban a lejátszó, azóta rádiót is, így a popzene is jobban eljut hozzám, amiből amúgy ugyanúgy tudtam meríteni az album születése közben.

Eddig megjelent anyagok, klipek?

Az első lemez 2021-ben jelent meg Miskolc címmel, ami tele van banális hibákkal. Ma már nem is lemezként gondolok rá, hanem sokkal inkább úgy, mint egy első demóra, ami elindított az úton – mondjuk a Teremtés című dal róla még mindig nagyon tetszik. Ezt követte a Menedék, ahol már kicsit tudatosabban dolgoztam, de még sok mindent nem értettem a rögzítés során, így ennek is van egy próbatermi hangulata. Még mindig az egyik kedvenc lemezem, mert mérhetetlenül őszinte. A Szentségtelennel egy kicsit átestem a ló túlsó felére. Próbáltam a lehető legjobb hangzást kicsikarni magamból, de azt érzem, hogy túlpolíroztam az anyagot.

Alapvetően jó lemez, hiszen öt dalon keresztül megmutatja, hogy egy róka hogyan válik veszetté egy beteg vad elfogyasztása után. Kicsit olyan, mint a társadalmunk, ezért is fontos lemez. Utána jött a Virágom, ami egy nagyon kedves anyag a számomra, mert a kisfiam is szerepel rajta. Ez volt az első lemez, amelynél új VST-ket kezdtem el használni. Ez nagyon inspirált, és a lemez pikk-pakk összeállt. Az Utolsó Választás Kora azért érdekes, mert itt kezdtem el először sample-öket használni, illetve ez volt az első lemez, amelyhez több sávot rögzítettem. Itt tanultam meg azt is, hogy miért fontos a kocsiban, az olcsó magnón is meghallgatni az elkészült anyagot, mielőtt megjelentetném.

Az Elveszett Anyag számomra egy keserédes album. Volt egy nagy álmom, hogy az összes dalban olyan zenészek fognak énekelni, akik gyerekkorom meghatározó hazai zenekaraiban játszottak vagy játszanak. Eléggé könnyen megkaptam az összes igent a felkérésekre, mindenki könnyen választott dalt, és nem is fedték egymást, sőt volt olyan, aki egyből kettőre csapott le. Féléves időt adtam számukra, hogy ezalatt rittyentsenek pár sort, amit rögzítenek nekem. Telt-múlt az idő, a határidő egyre jobban tolódott, de sajnos a mai napig nem születtek meg ezek a sávok. Elkeseredésemben úgy voltam vele, hogy akkor jelenjen meg így a lemez. A vicc az egészben, hogy miközben töltöttem fel a dalokat, elromlott a számítógép, amin dolgozom, és minden fájl eltűnt. Egyedül a Drive-on található demók maradtak meg, így ma is az hallható. Az Átkozott pedig egy rossz korszak lezárását hivatott jelképezni. Nincs mögöttünk – a családom mögött – könnyű időszak, ezért próbáltam ezzel a lemezzel ilyen formában lezárni ezt a szakaszát az életemnek.

Célok, tervek, koncertek?

Jelenleg két lemezem van végső fázisában, a sample-öket rögzítem, illetve próbálgatom hozzájuk. Sok ismerős kérdezte, hogy miért nem hozom ki egyben a kettőt, mintegy dupla lemezként, de annyira eltérőek egymástól, hogy ez nem megvalósítható. Ellenben, ha ennyire megmarad az inspiráció, akkor talán elmondható lesz az is, hogy 2026-ban négy Babona-lemez fog megjelenni.

Feltörekvő generáció, akinek kedve van bemutatkozni sorozatunkban, VÁRJUK JELENKEZÉSÉT!