Mindenki tapasztalhatja, hogy a világban egy generációváltás megy végbe – minden téren. így van ez a metal műfajában is. Nap, mint nap érkeznek hozzánk fiatal zenekarok demói, EP-i, bemutatkozó dalai. Ezért úgy gondoltuk, indítunk egy új cikksorozatot Feltörekvő generáció néven, melyben ezeknek a csapatoknak adunk és kínálunk bemutatkozást a hazai metalkedvelő réteg felé. A cikk tematikája egyszerű, 5 alapkérdésre 5 válasz… a bemutatkozáson van a hangsúly.

Cikksorozatunk újabb bemutatásra kerülő zenekara ezúttal az erdélyi Szatmárnémetiből származó, a nu-metal vonalán mozgó Elephant Skin. Kérdéseinket a banda gitárosa, Láng Tibor válaszolta meg.

Mikor alakult a zenekar, honnan jött az ötlete?

A zenekar “első magja“ 2024 nyarán lett elültetve, amikor Lóri, Edd és Norbi kitalálták, hogy szórakozásból belevágnak egy nu metal feldolgozásokat játszó projektbe – aztán idővel kezdtek rájönni, hogy ebből akár valami komolyabb is kisülhet, saját dalokkal és saját elképzelésekkel. A kész konklúzió – hogy kikkel és milyen formában szeretnék felépíteni ezt a zenekart – 2025 decemberében fogalmazódott meg. Lóri ekkor keresett meg engem, és ekkorra már az is egyértelművé vállt, hogy Áront szeretnénk az énekesi posztra. Szinte mindannyiunknak, Lórinak, Norbinak, Eddnek és Áronnak van közös múltja a helyi zenei életben – még ha nem is ebben a felállásban, de dolgoztak együtt korábban. Akár azt is mondhatjuk, hogy a környékbeli zenészekből összeállt egy igazi helyi szupergroup, amelyet egyszerűen összehozott a sors.

Az első zenekari próba idén februárban történt, ahol már saját dalokon kezdtünk el dolgozni, ezért ekkortól számítjuk a banda létezését is. Volt egy kezdetleges zenekar név is, – ha jól emlékszem Noisecult – de végül én adtam a banda végleges nevét, – az Elephant Skint – amit a Mastodon-tól “loptam“. Pár éve egy doku filmjükben Troy, a basszeros, kiemelte az Andromeda kezdő riffjét, mint az ő egyik személyes kedvenc pillanatát az Emper of Sand albumukról. Úgy nyilatkozik erről a riffről, hogy “thick as elephant skin” – és ez a hasonlat konkrétan belém égett. Már akkor tudtam, hogy valamikor ezt a kifejezést fel fogom használni, csak hiányzott egy zenekar amire ráillik, – akikkel vaskos riffeket lehet játszani – aztán jött a megkeresés Lóri-tól, és minden a helyére került. Szerencsére a srácoknak is bejött a név ötlet, így Elephant Skin lettünk.

Zenekar tagjai, zenei előélet, képzés?

Pap Fejér Áron (ének, dalszöveg): Korábban a The Hats (funky-pop-drum n’ bass) zenekarban játszott. Ő az egyedüli a bandából, aki tényleg a zenélésből él meg, húszéves komolyzenei háttérrel rendelkezik, két zeneakadémiai végzettsége van, és a szatmárnémeti Aurep Pop Zene és Képzőművészeti Líceum–ban tanít hegedűt, illetve brácsát. Jelenleg a Puszta Paddies (ír punk) zenekarban is frontemberkedik.

Sirgher Lóránt (gitár, zeneszerző): Korábbi zenekarai a Smog (thrash/groove/hardcore), az Unknown Scar (technical metalcore), a Los Pogos (punk), és a Guerillas (thrash/hardocre). Ő egy igazi, helyi rifflord, jó néhány itteni, és egy kolozsvári bandában is letette már a pecsétjét. A zenekar vezetője – és svájci bicskája – hiszen nem csak dalokat ir, hanem a studio munkákat is ő végzi – a felvételeket és a mix-mastert egyaránt. Lóri-t már ismerem jó pár éve és olyan, mintha ugyanaz a zenei véna folyna bennünk – senkivel nem volt még ilyen gördülékeny és kompromisszum mentes a zeneszerzés folyamat korábban. Áron-nal együtt jelenleg ő is tagja a Puszta Paddies (ír punk) zenekarnak – mint basszeros.

Coman Norbert (basszusgitár): Neki korábbi zenekarai a Rebels (funk-rock), a Cultura sub Cenzura (crossover pop-rock), a The Underskies (reggae), de a Harry Tavitian Band-ban (jazz) is megfordult. Norbi a csapat igazi őrült zsenije, ő az aki tényleg mestere a hangszerének. Sokszor nagyon vissza kell fogja magát, hogy ne egy veszedelmes slapp szólót rakjon a dalokba. Talán ő a legkevésbé metálos közzülünk de pont emiatt egy nagyon jó fűszere az egésznek, olyan dallamokat rak a számokba, amikhez tényleg kellenek a funk és jazz hatások, abból pedig nála van bőven. Jelenleg tagja egy progresszív rock bandának is – szintén basszusgitáron.

Sándor Edd (dobok): Az ő korábbi zenekarai a Prima pe Dreapta (hardcore), a Crimson (hard-rock), és a Cultura sub Cenzura (crossover pop-rock). Edd az az ember, aki nem beszél sokat, viszont, ahogy beül a dobszett mögé ott kompenzálja a csendes személyiségét.  Egy igazán rutinos dobos, jelenleg a Los Pogos helyi punk bandában is dobol. Egyelőre ritkán fordul elő, hogy  felszólal egy ötlettel a saját dalokban, de amikor ez megtörténik, egy új groove-val vagy egy kreatív dobfill-lel mindig magasabb szintre emeli az adott számot.

Jómagam [Láng Tibor – a szerk.] pedig a gitáros, zeneszerző és dalszövegíró szerepét töltöm be. Korábban játszottam a Straight Up (reggae), a November Black (heavy/alternative-metal), és A Csajod-ban (alternativ/pop/funk – rock) is. Én az a diplomával rendelkező zenész vagyok, akinek nem sikerült megélhetést csinálnia belőle. Klasszikus gitár szakon végeztem a szatmárnémeti Aurep Pop Zene és Képzőművészeti Líceum–ban, később pedig a kolozsvári Bábes Bólyai Tudományegyetem Zenepedagógiai szakán tanultam tovább – amit ott is hagytam, mert rájöttem, hogy a tanítás nem az én világom. Később a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem hangtechnikai szakán végeztem – mint hangtechnikus. Megfordultam én is több zenekarban, több stílusban is kipróbáltam magam, de az Elephant Skin-nel értem igazán haza. Ez az első banda, amit annyira a magaménak tudok érezni, hogy komplett dalok, énekdallamok és szövegek pattannak ki a fejemből, ami ezelőtt nem igazán volt rám jellemző.

Inspirációk, hatások?

Tinédzseréveinket erősen meghatározta a nu metal hullám, így a zenénkkel ezt a szellemiséget szeretnénk továbbvinni – saját egyéniségünkkel gazdagítva. Hangzásunk súlyos riffekre, erőteljes groove-okra és a 2000-es évek nu metaljának egyértelmű hatásaira épül – arra a műfajra, amelyen felnőttünk, és amely formált bennünket. Legfőbb inspirációink: a Korn, a Limp Bizkit, a Slipknot, a Deftones, a System of a Down, a Linkin Park, és még sorolhatnám…

Eddig megjelent anyagok, klipek?

Június 19-én, 14:00 órakor (romániai idő szerint)  jelent meg első videóklipes single-ünk az Alive. Ez a szám tökéletesen összefoglalja mindazt, amit képviselünk: nyersesség, szókimondó, őszinte szövegek, súlyos, mély riffek, és magával ragadó groove-ok.

Célok, tervek, koncertek?

Intenzíven dolgozunk saját szerzeményeinken. Tervünk, hogy az év végéig megjelentessünk egy EP-t, amelynek első lépése a fentebb említett Alive lesz. Emelett tarsolyunkban van még három saját dal is – hamarosan azok is napvilágot látnak. Nem az a célunk, hogy nagybetűs “rocksztárok“ legyünk, -mindannyian rendelkezünk már annyi tapasztalattal, hogy tudjuk, ezzel a réteg stílussal nagyon nehéz feltörni, nem is szeretnénk újra feltalálni a spanyol viaszt – egyszerűen csak szeretnénk minnél több saját dalt kiadni, minnél többet koncertezni és minnél tovább játszani a zenét, amit a legjobban szeretünk, ami belőlünk szól.

Már tervben vannak más koncertek is, de ezek még nincsenek leszögezve. Remélhetőleg a megjelenések után össze hozunk pár klubbkoncertet, akár magyarországon is. Erdélyi – partiumi zenekarként fontosnak tartjuk, hogy zenénkkel mindenkit meg tudjunk szólítani, ezért is választottuk azt, hogy angolul éneklünk, így a magyar és román hallgatóság is egyaránt követheti az „Elefánt” lépteit.

Feltörekvő generáció, akinek kedve van bemutatkozni sorozatunkban, VÁRJUK JELENKEZÉSÉT!