Metalt vagy csalunk! Itt van EP sorozatunk Halloween-i összeállítása. Igaz nem egy szokásos pókhálós, tökfaragós bulit kaptok válogatásunk öt bandájától. A horror-punk és a kripta gótok helyett lesz ragadozó slamming death / grindcore, barbár heavy-punk, késsé megreformált doom metal és fagyosan hangszerelt atmoszférikus black metal. Jó mulatást!

High Castle

Az amerikai női-frontos heavy/speed/punk metal zenekar, a High Castle nemrégiben adta ki Dying at Midnight című debütáló EP-jét. A 2024-ben alakult banda elsőként az, az évben kiadott, erősen lo-fi hangzású Endless Fight!! demójával mutatta meg első ként az erejét. Demójuk barbár, epikus heavy / punk metalját hat dalos EP-jüket folytatják. Időközben egy énekes váltáson is átestek. A demón éneklő C. Nites helyett, most már egy érces hangú hölgyemény, M. Salas énekel, akinek igazán jól fekszenek a puritán, leginkább szavalós énektémák. Zenéjük pedig elképesztően gyors, dallamos, és nem utolsó sorban démoni. Valahová a Devil Marster, Sandstorm, King Diamond vonalára tudnám őket elhelyezni. Egy igazi underground kiadvány, amit kár lenne kihagyni.

Esophagus

Kaail címmel egy újabb EP-t adott ki a chilei slamming brutal death metal banda, az Esophagus. A zenekar 2008 óta ontja a mocsoknál mocskosabb anyagait. Igaz az utóbbi két évben vont náluk egy kis belső viszály, ami énekesük, Hugo Ojeda ez évben erős tagcserékkel orvosolt – minden régi tagot kirugott maga mellől. Ennek örömére ki is adták az alább hallható három vadonatúj dalt, valamint egy feldolgozást tartalmazó szörnyszülöttjüket, amivel tovább bővítik a 2020-as debütáló albumuk (Defeated by Their Inferiority) elkezdett Predator tematikájú történeteiket. Ezt már új EP-jük grafikája is jól mútatja. Hugo semmit sem bízott a véletlenre. Az új EP egy pontosan megszerkesztett gyilkoló gép, annak ellenére, hogy a dalokra most inkább a középtempós, lassabb lendületek jellemzőek, semmint a gyors sikálások. Persze van azokból sincs hiány, géppuskaszerű blast beat-ek, amikhez Hugo jellegzetes gége-gargalizálási és predator-szerű morgásai, kattogásai társulnak. Technikailag azt hozza, ami elvárt tőlük. Az EP The Alpha című dalában Felipe González (Cercenated Flesh) vendégszerepel, majd zárásként a Devourment „Choking on Bile” című számának feldolgozását kapjuk.

Svrm

Az S. (polgári nevén: Serhii Tkachenko) által 2015 óta működtetett egyszemélyes ukrán atmoszférikus black metal projekt, a Svrm idén már a második EP-jét adta ki без імені címmel. Három tételes anyagát a következő szavakkal foglalta össze: „nincs más rend ezen a világon, csak az, amit a halál hozott létre”. Az album címe magyarra fordítva: név nélkül. Ami sokat elmond zenéjének hangulatából és ihletforrásából. S, most is a szokásos szerkezetet választotta dalaihoz. Nem túl hosszúak, de hangulatilag, stílusilag minden benne van, amit ő képvisel. Hangulatos ambient bevezetések, akusztikus gitárok, érzelmi foszlányok, amiket a post-rock nehéz, dallamos fájdalmával ötvözt gitárjainak nyers, zord black metal témái szakítanak szét és kevernek fel viharként. Tkachenko továbbra is klasszikus ukrán black metal hangjait szólatja meg, csak úgy mint a Drudkh, illetve annak vezérének, Roman Saenko zenekarai.

Leng Tch’e

A Leng Tch’e bő egy hónapja Hammered Into Collapse klipjével jelentette be visszatérését. A belga grindcore banda 10 év után adta ki a klippel azonos című új két dalos EP-jét. A közel 5 perces kiadványra címadó daluk mellé még Voided című szerzeményük került fel. A két dal közös témája az összeomlás, amit nyers hangzású, fűrészgép-szerű groove-okkal és grinde / death metal alapú sikálós riffekkel tesznek igazán súlyossá. A történetük szerint a Hammered Into Collapse egy húsz éven át gazdaszervezetén táplálkozó parazitát mutat be, ami végül agyi torzulást okozva felemészti őt. A Voided ugyanezt az összeomlást egy tágabb apokaliptikus perspektívából boncolgatja. A Leng Tch’e most sem hazudtolta meg magát. Egy igazi kortárs extrém metal mesterművet tettek le az aztalra.

Saturnia Pyri

A Saturnia Pyri egy proto, progresszív heavy/doom metal zenekar a svédországi Umeåból. Első EP-jük a By the Grave címet kapta, amire három komor, de a klasszikus doom vonalától kissé elrugaszkodott dal került del. Amolyan modern felfogású doom-nak nevezném őket, akik a lassú cammogású, szomorkás alaptémáik mellé a grunge, a blackened / death, vagy épp a kortárs epikusabb heavy metal, prog.-metal hangjegyeit gyúrták egybe egy folyton hömpölygő ”bánat” folyammá, ami ebbők fakadóan zeneileg széles spektrumon mozog. Műfaj újítás szempontjából igen izgalmas, és figyelemre méltó anyag. Várom a folytatást!