Szijártó Zsolt – Az instrumentális gitárzenét itthon a zenészek zenéjeként kezelik
Szijártó Zsolt tavaly májusban jelentette meg első szólólemezét, melyen az Akela soraiban megismert, majd az Omenben feltűnt, jelenleg pedig a Kárpátiát is erősítő gitáros tíz remek dalban mutatja meg, mit ért instrumentális gitárlemez alatt. A lemez és a további zenekarok, illetve vendégszereplések kapcsán tettem fel kérdéseimet a sokoldalú gitárosnak.

Szia! Köszönöm, hogy elfogadtad a megkeresésemet. Az Akelában thrash metallal kezdted, később az Omenben power metalt, az After Rain-ben pedig progresszív rock/metalt játszottál, majd következett a Kárpátia (Europica). Hogyan passzol ebbe a sorba az instrumentális gitárzene?
Sziasztok! Nagyon sok műfaj érdekel, de főleg azok, amiben van gitár! Minden gyerekkori kedvenc gitárosomnak volt instrumentális szóló albuma, Joe Satriani, Vai, Petrucci…stb Ezeket rengeteget hallgattam, inspirálódtam belőlük és eszembe jutnak az utazások, kirándulások, sztorik ahol ezek az albumok szóltak látástól – mikulásig. Nem volt fontos, hogy a szöveg mindig megmondja, mire gondoljak az adott dalnál. Természetesen szeretem a szöveges dalokat is.
Az instrumentális gitárzene helyzete sajnos itthoni viszonylatban is meglehetősen mostoha, többnyire a zenészek zenéjeként kezelik, az átlag, tehát zenei ismeretekkel nem rendelkező hallgatók szinte tudomást sem vesznek a stílusról. Mi a véleményed erről?
Alapjába véve az embereknek kevés ideje van a zenehallgatásra. Az instrumentális gitárzenének pedig még nincs nagy múltja Magyarországon. Azt hallgatják legtöbben, amit a rádiókban eléjük tesznek.
Többféle zenehallgató ember van: Az első, aki nem hallgat zenét! A rádióban és a tv-ben is csak a híreket nézi és inkább politizál, felháborodik, hőbörög. Vannak, akik csak egy kolostorban, egy őserdei törzsben együtt énekelnek vallási énekeket, de zenét nem hallgatnak, csak magukat.
Vannak a társasági élőzene hallgatók, akik csak koncerten vagy discoban hallgatnak zenét, a tánc és a buli miatt. Van, aki a világtól elvonulva csak írja a zenét, és másokat nem hallgat. Csak alkot!
A legnagyobb tucat nagyüzemi zenehallgató, aki a rádiót szólaltatja a háttérben, amikor főz vagy vezet. Néha megtetszik neki valamelyik divat dal, de alapvetően azért szól a rádió, hogy ne legyen csend. Neki kell:- a kék az ég, zöld a fű, minden szép, nyújtsd a kezed, gyere vissza, úgy fáj, hogy elhagytál,- tucat ömlengés.
A másik a tudatos zenehallgató, aki konkrét előadók dalait hallgatja, énekli, megismeri a neki tetsző zenét teljesen, százszor meghallgatva, követi, várja tőlük az újdonságokat. Ezek közé tartozom. Mivel a magyar média kevés instrumentális zenét játszik, így ehhez a műfajhoz nincsenek hozzászokatva a hallgatók! Szerencsére a lemezemről egy két dalt a Rádió Rock, a Petőfi Rádió, a Duna Tv… is műsorára tette. Meg is lepődtem, milyen korosztályokból és nem várt emberektől kaptam pozitív visszajelzést.
Mikor merült fel benned a szólólemez ötlete, illetve mennyi idő alatt álltak össze a dalok?
Szólólemezem ötlete kb. 20 éve merült fel, és folyamatosan rögzítettem a témákat, telóra számítógépre. Most jutottam oda, hogy gatyába rázzam őket! Az már gyorsan ment, kb. 2 hét. Még van rengeteg ötletem szerencsére! A Stoppos a Galaxisban című lemezed szerzeményei véleményem szerint könnyen hallgathatók, akár vezetés közben is kiváló választás lehet az album.
Számtalan vendég szerepelt az albumon, bemutatnád az olvasóknak a fontosabb közreműködőket? Ki mivel járult hozzá a dalokhoz?
A nem mindennapi vendégek: Dobosok: Borlai Gergő (All Star), Geröly Mátyás (Ganxsta Zolee), Ratkai ”Retek” Miklós (Akela), Talbér Gábor (ex-After Rain), Kiss Viktor (ex-After Rain)
Basszusgitárosok: Havancsák Gyula, Cserfalvi ” Töfi ” Zoltán (Iron Maidnem), Boros Béla (Palmetta), Petrás János (Kárpátia), Juhász Péter (Deals), Kőrös Tamás (Wellhello), Vincze Róbert (ex-After Rain)
Vendég gitárosok: Back Zoltán (Kárpátia) Kovács ”Pókember” Attila (ex-Akela), Pálfi Tamás (Végvár),
Billentyűk: Beke Márk (Lord)
A dalok címei sejtetik, hogy örömzenélés folyik az albumon. Ki találta ki ezeket a vicces, esetenként komolytalan (pl. Sörútrendszer, Ha felhő jön, Zsolti megy!) címeket?
Többnyire én, de hivatalos Facebook oldalamon kértem ötletet az emberektől, és be is vettem párat! Ilyen pl: Az Űrhajótörött, a Földfogyatkozás, valamint muterom találmánya a 4G6-ás.
Az album címadó dalához „autentikus” környezetben, Bélapátfalva külterületén, az egykori mészkőbányánál készítettetek videót. Hogyan merült fel a helyszín, illetve milyen emlékeid vannak a forgatásról?
Szilvásváradra gyakran járok barátaimhoz az Oázis panzióba, és a Bélkő-hegy mellett kell elmenni. Ez a hegy nagyon misztikus, minden időben és évszakban brutál! A hegység maga a Bükki Nemzeti Park része, így forgalom elől lezárt terület. Mivel 4 fős stábunk kamerákat, állványokat, drónokat, gitárt… stb. hozott, el kellett intézni, hogy feljuthassunk autóval, minél közelebb a hegytetőhöz.
Átszálltunk egy nagy 4 kerék meghajtású autóba, ami megközelítette velünk a hegycsúcsot. Még innen is egy 500 méteres meredek gyalogtúra következett, és legalább 2x fordultunk, mire feljutott minden forgatáshoz szükséges tárgyunk. Az idő gyönyörű napos volt, de vigyázni kellett, a szakadékok szélén hirtelen előtörő szelekre. Kinéztünk a hegyen legalább 10 forgatási helyszínt, ahol 4-5 kamera állás volt, és drónnal forgattunk. El is ment vele az egész nap, besötétedés vetett véget a forgatásnak. Már várt bennünket az autó, hogy levigyen. Majd este a stábbal beültünk a Bélkő étterembe egy forró levesre, és vacsora alatt átbeszélni a tapasztalatokat. Nem volt veszélytelen, de csodálatos! Majd Szilvásváradon aludt mindenki egy ünneplő bulira. Ezután Szolnokon a Denevérstúdióban kapta meg végső hangját és effektezését a klip. A végeredménnyel nagyon elégedett voltam, hála a GD projekt videós stábjának, és a sok embernek, akik segítettek a klip létrejövetelében. A Stoppos a Galaxisban klip nézettsége azóta átlépte a 36.000-t, valamint a dalt már 18 gitáros dolgozta fel, és tette fel a saját csatornáira! Jeee
Visszajáró vendég vagy a szolnoki Denevér stúdióba. Mióta dolgozol Cserfalvi „Töfi” Zoltánékkal? Mit árulhatsz el a készülő Töfi 50 lemezről, melyen vendégként fogsz szerepelni?
2003-óta az Akelába kerülésem óta, mindent a Denevérben veszek fel. Töfi jó barátom, és van, hogy ide adja a stúdiót, hogy kísérletezgessek, mint Dexter a laboratóriumban. Nincs kapkodás Soundot tekergetek éjszakánként, vagy dalt írok, ha akkor lett volna ez a szar vírus, még az ellenszerét is feltaláltam volna, állítom neked! A Denevérbe minden meg van, ami a jó hangzás feltétele. Rengeteg itthoni és külföldi zenésztől kaptam elismerést a lemez hangzása miatt! A Töfi 50-en egy dalban fogok gitározni, ki nem hagynám!
Ha már vendégszereplés, nem mehetünk el amellett, hogy tavaly is több lemezen működtél közre. Mi alapján válogatsz a felkérések között? Melyik tavalyi albumot emelnéd ki azok közül, melyeken vendégként gitároztál?
Szerencsére sok felkérés érkezik, de csak azt vállalom el, ami tetszik. Szeretek rész venni különböző műfajokba, így izgalmas a gitározás! Tavaly ezeken a kiadványokon zenéltem:
2019 Kárpátia – Egyenes Gerinccel
2019 Moby Dick – Koncert Dvd
2019 Szijártó Zsolt – Stoppos a galaxisban
2019 Hammered 2019 Summer válogatás
2019 Dying Wish – Üvöltő sötét.
2019 Cool Head Klan – Tűzben edzett
Remélem idén is lesz ennyi.
Ugyan nem friss történet, de úgy gondolom, mindenképp meg kell említenünk a Tim „Ripper” Owensszel történt együttműködésedet is. Hogyan akadtatok egymásra? Milyen emlékeid vannak a közös fellépésekről? Tartjátok még a kapcsolatot?
A Judas Priest egyik gyerekkori kedvencem együttesem. Bártfay Laci szervezett egy kelet-európai 8 állomásos turnét Rippernek, és magyar zenészeket kért fel, hogy kísérjék. Én voltam az egyik kiválasztott hegylakó. Három dalt kellett eljátszanunk Rippernek, köztük Malmsteen I am the Vikingjét is, mert Ripper akkor pont Malmsteenál énekelt. Leszedtem a szólót, és rohadtul izgultam mert, megmutatta a videót Malmsteennek, akinek tetszett! Elindult a turné Nightliner busszal, jó szállodákat, király kajákat és egy vödör Monstert kaptunk, mert Rippert a Monster cég szponzorálja. Jó hangulatban telt a turné, évekkel később Ripper felénekelt az Europica lemezünkre egy dalt. Azóta, ha van valami nagyobb esemény, akkor értekezek vele fészen!
Visszatérve a tavalyi szólólemezre; egyszeri alkalomként tekintesz rá, vagy tervezel folytatást is ugyanebben a stílusban?
Tervezek, már van is sok ötletem, de lehet ez most énekes lemez lesz, vagy mind kettő!
A beszélgetés lezárásaként kérlek, tájékoztasd az olvasókat, hogy mik a zenei irányú terveid a közeljövőben?
Készül a Zeffer-Bajnok 40 lemez, ahová én is meghívást kaptam, számos vendéggel együtt: Charlie, Balázs Fecó, Keresztes Ildikó, Paksi Endre, Pataky Attila, Nagy Feró, Takáts Tomi, Szolnoki Peti, Kalapács Józsi, Nyerges Attila, Roy, Sipos Peti, Kálmán Gyuri, Rudán Joe, Kiss Zoli, illetve gitárosok közül pl. Závodi Janó, Lukács Peta, Csillag Endre, Kozma Tomi, Cserfalvi ‘Töfi’ Zoltán. Tervezzük az Egey-Szijártó duó komolyabb visszatérését, I be Bakc-jét.
A Töfi 50 lemezen is fogok játszani, valamint új Kárpátia dalokon is dolgozunk és persze az új szólólemez lebeg a távoli galaxisban! Ha véget ér ez a karanténozósdi és a világ visszagurul a medrébe, onnan lesz egy újratervezés a pontos időpontokkal. Addig online oktatásban gondolkodom, és élőbejelentkezésekben.
Az interjút készítette: Andris
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

ha-ha… baszki… a 20-30 perces monumentalista, egy-két riff megoldású doom tekeréseket végig birod hallgatni??? ha-ha perverz vagy 🙂
Simán:) szerintem tök más. Az egy hangulat, egy ábránd… a gitáros zenék viszont számomra magamutogatás. Ismétlem, számomra. Egy gitárszólónak megvan a súlya, szerepe az összképben, amit vagy eltalálnak másodperc pontossággal, érzés alapján, vagy hatástalan lesz. Előbbi esetben libabőr, második esetben kiegészítő. Egy csak gitárszólókra, témákra építő album önmagában csak szórakozás, zenélgetés olyanok számára, akik szintén ezt a hangszert kedvelik. Száz éves hard rock sablonok esetén pedig a szűk baráti kör tudja értékelni, meg a család. Persze biztos van kivétel itt is, csak momentán én nem ismerek ilyet. Sőt, a legnagyobb ma élő gitárfenoménok keretében is inkább tételeket tudnék kiemelni, mintsem albumot.
Én a külföldi gitárosok kiadványait is a zenészek zenéjének tartom:) Néha jól tud esni egy-egy szám, de ha végig kell hallgatnom, hogy valaki 40-50 percen át teker, vagy épp blues, ezeréves hard rock alapokban síratja a gitárját, hát azzal ki lehet űzni a világból. A technikai tudás, a klasszikusok és a hangszer tökéletes ismerete lélekkel fűszerezve sem tud kellő izgalmat rejteni egy átlagos hallgatónak, csak annak, aki maga is játszik a hangszeren. Persze vannak üdítő kivételek az instrumentális zenék világában, de akkor vagy több egyenrangó zenész zsenijére van szükség az érdeklődés fenntartásához, vagy egyetlen emberre, aki mindenhez tökéletesen ért. Az első kategória ritka, a másik pedig sokkal ritkább.