Archaic – interjú Erdélyi Péterrel (2./2 rész)
A Rockmatarton uszályában a pandémiás helyzet miatt a fellélegzés időszakára ütemezett és magyar fellépőkkel megrendezett Metal Factory első hivatalos napján lépett fel az Archaic. Még napfényes sávban, ami a fellépők névsorát tekintve érthető. A 2004-ben alakul csapat a 2006-ban megjelent debütáló lemeze után egy kiváló, mondhatni figyelemfelkeltően jó albumot jelentetett meg 2017-ben, How Much Blood Would You Shed to Stay Alive? címmel. A zenekar régi tagja és egyben újabb frontembere Erdélyi Péter lelkesen hergelte a közönséget a színpadon követőkkel, a Remorse, a Moby Dick és az Ektomorf nevével.
Most azonban az Archaic-ra vagyunk kíváncsiak: a Fémforgácsnak a frontember nyilatkozik, a második részben – többek közt – a befejezés előtt álló új albumról (az interjú első rész itt olvasható).
Szereted azt, amikor indul a koncert, éppen hangoltok, beállás van és ott vagyunk a közönség soraiban (én is ezt csinálom) figyeljük, ahogy kialakul? Én imádom, de te hogyan látod ezt a színpadról?
Van amikor ez elkerülhetetlen, bizonyos fesztiválokon, klubbokban de én jobban szeretem azért, ha a beállások lemennek a koncert előtt. Ha közvetlenül a koncert előtt szünet van, akkor sokkal hatásosabb. Előtte nem sertepertél ott a zenekar, hanem fölmegy, összedugja a kábelt (ha van road, az tök jó, ha nincs, akkor mi), s nincs előtte zsizsegés, meg eljátszott fél szám. Olyankor, szerintem, picit mindig lelövöd a poént.
Na, majd erre figyelek, nem fogok a színpad előtt bóklászni Archaic beállás idején.
Fesztiválokon nagyon ritkán van lehetőség, hogy lezavard jó előre a beállást. A Metal Factoryn ez sikerült és ezért is sikerült hatásosabban indítani a megszokottnál.
Nekem, egyébként nagyon tetszett a produkció, nem csak Püski László viseltes pólója miatt, de valóban az induló Death intenzitását éreztem a zenében. Mégis, megfogalmazni sem tudom, mitől gondolom ezt a számomra a Death határán mozgó az old school thrash-t korszerűnek?
Ez thrash metal igazából. Benne vannak a Death-es jegyek is, de alapvetően a játék thrash metal. Hogy mennyire old school vagy mennyire new school, azt majd mindenki maga eldönti. Van benne kellő old school elem, de szerintem elég sok modernebb megoldás rejlik a zenénkben. Lehet, hogy lemezen jobban kijön, a koncerten talán nem.
Dolgoztatok ezen a hangzáson, vagy csak így futnak a hangok az ujjak alatt?
Szerintem, ez leginkább így jön.
Te hogyan érezted magad a bulin? Nyilván hiányzott a nemzetközi fellépők sora, de a magyar közönséggel és fellépőkkel, mennyire volt teljes az Archaic-koncert élmény?
Nem befolyásolt minket., Mindenki örült annak, hogy legalább van bármilyen fesztivál és a közönségnek tudunk játszani. A Rock Maraton helyszíne amúgy mindig jó. Nagyon vártuk már. A 2020-ra meghirdetett eredeti rendezvény beosztása szerint amúgy a Sodom és a Destruction előtt léptünk volna fel a nagyszínpadon.
Az nem egy utolsó élmény lett volna…
Mi lettünk volna az első, vagy a második, közvetlenül utánunk a külföldi bandák jöttek volna. Ez [ti. a mostani], nyilván a körülmények miatt, nem lehetett olyan élmény, de így sem volt semmi hiányérzetünk.
Szereted is az említett bandákat?
Én igazából az amerikai vonalat kedvelem. De tisztában vagyok azzal, hogy a német vonal is elég fontos és megkerülhetetlen. 2019-ben egyébként játszottunk a Destruction előtt Horvátországban.
Valóban, az Archaic, ha már valamihez, inkább az amerikai vonalhoz közelít. Ám mára megjelentek a saját jegyek is, nem?
Remélem [felnevetése után együtt nevetünk]. Ezt nem nekem kell eldöntenem, hanem annak, aki hallgatja.
Ez, mondjuk, igaz. Gyakran próbáltok?
Hát, azért azt túlzás állítani, bár pont ma a zenekar is itt lett volna. Tervben volt egy közös stúdiózás, még így délután, az estébe nyúlón. A fesztvál időszakban volt egy-két-három próbánk, de valójában inkább csak koncerteket adtunk… ha van már két-három bulink, akkor kézben van a program.
Ez elég is a fellépésekhez a számotokra?
Nagyjából két hetente van most egy-egy koncertünk, így, ha közte éppen úgy jön ki, lemegyünk próbálni. Akkor konkrét célja van egy próbának vagy az, hogy összerakunk egy új dalt vagy eltoljuk a műsor rizikósabb témáit. Egy csomó olyan dalunk van, amit már megírtunk, de nem játszottunk még össze. Idő kell ahhoz, amíg beérik egy ilyen téma. Mostanában, ha éppen úgy jön ki, hogy mindenki ráér, akkor inkább a stúdióban pofozgatjuk az új anyagot. Kicsit megcsúsztunk már az új lemezzel. Jó lenne már befejezni a következő hetekben.
Házi stúdióban csináljátok?
Igen, igen, otthoni körülmények között készülnek a dalok.
Sokan mondják, hogy küldözgetik egymásnak ezt a dalt – vágtam bele illetlenül -, de együtt csinálva, azért más, nem?
Hát, más. Persze, hogy szoktuk együtt is [készíteni a nótákat]. Más, amikor az ember a próbateremben írja meg a dalokat. De ezen a módon, a Covid alatt kényelmesebb is volt. Eleve, akkor nem is tudunk normálisan próbálni, ezzel a teljesen eszement és értelmetlen 8-órás zárással. Az pont arra volt jó, hogy senki se tudjon semmit se csinálni… pl. a zenekarok közül. Mindenki dolgozik, mire leérünk már 7 óra… meg voltunk lőve próba ügyileg.
A koncerten is elhangzott egy vadonatúj tétel. Így hamarosan meg is tudjuk ítélni, hogyan fejlődött a hangzás. Jól haladtok?
Így van, a tíz számos lemezről kilenc már megvan. Kábé fel is énekeltem már mindet. ’19 decemberében megjelent már a Truth, amit még Tamás énekelt, de ezt is felvettük újra.
Tamás nem is fog szerepelni a lemezen?
De [mosolyogva] van egy dal, amiben egyébként ott lesz a hangja.
Egészen barátságos búcsúra került sor vele. A koncerten is megjelent, azóta is.
Persze, ez természetes, ugyanúgy összejárunk, iszogatunk, így a normális, szerintem.
Bocs, félbe szakítottalak, még a lemezzel kapcsolatban…
Végülis, ennyi a lényeg. A tizedik dalt még farigcsáljuk, mert azt nem éreztük elég erősnek a többi mellett. Ezért azt a kukába dobtuk és helyette egy másikat írunk.
Anélkül, hogy spoilereznénk – csak annyit tudjunk, meg, amennyit szabad – ez is olyan lemez lesz, ami buta világunkról és a buta világ keltette rossz érzéseinkről szól?
Hm… Nem, nem teljesen. Ez egy konceptalbum lesz. Inkább a napjaink összeesküvés-elméleteit taglaló és arra reflektáló társadalomkritikus vonal lesz előtérben.
Hát ez éppen aktuális…
Van az albumnak egy fő motívuma, egy fő metaforája a sakktábla, illetve a sakkfigurák, ami még Tamás ötlete volt. A társadalomban, ez elit és más csoportok, az egyszerű dolgozó emberek mind megjelennek egy adott sakkfiguraként a szövegekben és a szerepük is jól szemléltethető.
Metaforikus és egyben súlyos is. Mikor várható a megjelenés?
A tervek szerint idén ősszel, vagy télen. Valamilyen szinten készre kell kevernünk a dalokat. Futnánk esetleg egy kört külföldön, hátha van rá érdeklődés. Ha nem, akkor kiadjuk itthon.
Ehhez sok sikert kívánok! Valóban, érdemes lenne külföldi kiadás lehetőségéhez jutnotok, szerintem értékes zenét játszotok.
Igen, ez cél is, hamár angol nyelven éneklünk…
A csapat a Metal Factory óta újabb hazai rendezvényen is fellépett. Így a kiemelkedő élmények között Péter a Lowland feszvivált is megemlítette:
Ugyan a dunaújvárosi rendezvényről beszélgettünk, de a Lowland Fest talán még annál is jobban sikerült. Nagyon jól megszervezték , és iszonyat hangulatos volt ott a „puszta közepén”. Egy nagyon várt nyári koncertünk ugyan elmaradt, a Moby Dickkel és Sear Bliss-szel közös rendezvényt sajnos lefújták, de jön az ősz, a klub bulik még csak most jönnek, reméljük megtarthatjuk őket.
Sok sikert kívánunk a közeli nyári és legyünk optimisták, az őszi fellépéseitekhez, köszönjük az interjút!
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.