Atrox Trauma – Interjú a friss lemezes csapattal

Winci

2021. december 7.

0

A hódmezővásárhelyi Atrox Trauma jó ideje része a hazai metal underground színtérnek. Az akkor még örömzenélésként jellemezhető korai kiadványaikról rendre hírt adott a Fémforgács. Minthogy azonban több, mint egy évtized telt el a hörgés kísérte húrok szaggatása és a dobok püfölése alatt, míg a banda a WormHoleDeath független kiadóhoz szerződött, néhány sorban érdemes felelevenítenünk a zenekar történetének fontosabb állomásait.

A zenekar 2008-as születésekor a annak magját Andruskó Kristóf – dobok és Török Imre – ének, gitár alkották. Az Atrox Trauma jelenlegi felállása: Székely András – szólógitár, Tábori Gyula – basszusgitár, Győri Gergely – dobok és Török Imre – ének, gitár.

A 2011-es még magyar nyelvű, 3-számos Fojtogat c. demó után 2012-ben jelent meg a gyulai No Silence stúdióban rögzített kétszámos promóanyag, az Immobile. A zenekar lendülete azonban 2014-ben megtorpant, néhány év kihagyással 2019-ben tért vissza a színéterre. 2020. októberében az Atrox Trauma a döntősök között játszott az A38-ason, a Hangszeresek Országos Szövetsége (HANOSZ) rendezésében tartott „Öröm a zene” díjátadón.

Zenéjüket ezeken az oldalakon jellemezték úgy, mint dark ambient vagy black metal hangulatú death/thrash muzsikát. A legelső megjelenésről (többek közt) még azt olvastuk, hogy erős, precíz bár sablonos anyag. Az angol nyelvű dalokról már egyértelműen elismerő nyilatkozatok születtek. A zenekar legutóbbi hangzó anyagai pedig a számomra egy kialakult stílusú, lendületes old school death/thrash csapat hangzásvilágát tükrözik. Az én fülemnek kimondottan kezdeti Death-stílusú zene, a korai floridai hangzás kiválóan keveredik az említett banda későbbi lemezeinek dallamvilágával. Kihallható, hogy a zene alapja elsősorban a ritmus, mintsem a dallam. A dalok képlete ugyan kiszámítható: ütemes menetelés, majd a lassú rész alatt fura elszállós szóló és újra a darálás következik, de, mint azt a videofelvételek is igazolják, élőben is hitelesen szólalnak meg. Különösen tetszik nekem, hogy a „korszerű” hangzástól eltérően a dob nem püföli szét az egész zenét: teret enged a négyes szikár előadásának és a mennydörgő-hörgő éneknek. Aligha tévedek abban, hogy a csapat megszólalása manapság és itthon leginkább az Archaic-kal mutat közös vonásokat. A nyers-reszelős, már-már németes thrash hangzás becsempészésével mégis megragad valami egyedit a hazai palettán. A csapat a megjelenés előtt álló, nemzetközi terjesztésű On the Line of Nothing And Something c. nagylemeze kapcsán Török Imre alapító gitáros-énekes szívesen állt a Fémforgács rendelkezésére, hogy beszéljen a korongról és a zenekarral kapcsolatos eseményekről.

Gratulálunk a mérföldkőhöz, hogy a stílusban magasan jegyzett nemzetközi, független kiadónál, a WormHoleDeath-nél jelenik meg a korongotok! Hogyan értékelitek ezt az eseményt?

Köszönjük szépen! Nagyon boldogok vagyunk és örülünk, hogy sikerült találnunk egy kiadót, ráadásul egy nemzetközi kiadót, aki a partnerünk lesz abban, hogy megjelentesse és terjessze a zenénk az egész világon. Az első reakcióm az valami ilyesmi volt: baaazmeeg. Jó sokáig és egyre hangosabban…haha! Iszonyú izgatottak vagyunk már attól is, hogy végre kijöhet az első lemezünk.

A kezdeti idők óta bekövetkezett tagcserékre, a 2019-es újra indulásra, a stílusotok letisztulására tekintettel nevezhetjük ezt a lemezt az Atrox Trauma első „igazi” lemezének?

Abszolút nevezhetjük az első „igazi” lemeznek, mert ez az első lemezünk. Tulajdonképpen van a Fojtogat-demo 2011-ből és az Immobile-demo 2012-ből. Koncert felvételek kerültek a netre ilyen-olyan minőségben, de semmi egyéb anyag nem született, amit stúdió körülmények között rögzítettünk volna. 

Mennyire szilárd már a 2019-es felállásotok? Milyen gyakran tudtatok egyáltalán fellépni?

A szünet utáni első koncertünk 2019. október 31-én volt. Ezt megelőzően már bő egy éve nyomattuk a próbákat viszonylagos csendben, ebben a felállásban. Igazából ennek a felállásnak a háromnegyede már megvolt 2013-ban is. Gyuszi volt az „új fiú”. Gergő beszélte rá, hogy basszerozzon nálunk. Gyuszi kezei között a basszusgitár is „új fiú” vagy „új leány” volt még ekkor. Azt érdemes erről tudni, hogy mikor Kristóf kiszállt a zenekarból és eladta a dobszerkóját, Gyuszi volt az az ember, aki megvásárolta. (Durva milyen kicsi a világ – nevet fel Imre.) Ő tehát elsősorban dobos volt, mikor Gergő meggyőzte, hogy jobb lesz neki így [ti a basszusgitáron játszani]. Szerintem nem bánta meg. Nekünk jobb lett, az biztos, meg is szilárdult az AT felállása. Sajnos fellépésünk nem volt olyan sok, a jól ismert okokból kifolyólag. Jónéhány koncertet kellet törölni az elmúlt másfél évben.

A lemezanyagot már játszottátok élőben, teljes hosszában? A lemezírás során csiszoltátok élőben a tételeket?

A két demo számaira nem tudunk, tudtunk egy koncertet fölépíteni ezért „kénytelenek voltunk” a lemezen szereplő számokat is játszani. Az évek során ezért tudtuk csiszolni a nótákat. Mióta rögzítettük az anyagot, volt már olyan koncertünk, ahol volt elég idő arra, hogy kompletten el is tudtuk játszani.

Milyennek érzitek a dalok fogadtatását?

A lemezről egyelőre egy számunk, a Vanity jött ki egy videoklip formájában. Erre eddig nagyon pozitív visszajelzések érkeztek. Van azért egy-két „beavatott” a környezetünkben és nekik nagyon tetszenek a dalok.

Hogyan kerültetek a WormHoleDeath-hez?

Mikor megvolt a felvételek végleges verziója, akkor összeraktam egy promo csomagot, amit folyamatosan küldözgettem különböző kiadóknak. Így elküldtem három számot a WormHoleDeath-nek is. Carlonak, ő a kiadó vezetője. Neki azonnal megtetszett a zenénk és küldte is az ajánlatát. Végül megegyeztünk a részletekben és aláírtuk a szerződést. Ezt most nyilván leegyszerűsítve mondom, mert ez a folyamat hetekig tartott, de kb. így történt.

Miben támogat titeket a kiadó? Tudom, hogy gyakran szervez azonos stílusban összevont bulikat, 3-4, akár különböző országokból érkezett csapatuk számára. Ez a lehetőség már előttetek áll?

A lemez megjelenés előkészítése és az ezzel járó promóciót közösen beszéltük át. Elmondhatjuk az ötleteinket – sőt kifejezetten kértek, kérnek is rá, hogy ne habozzunk, ha bármi észrevételünk van. Mint mondtam ez egy nagyon izgalmas időszak a zenekar életében. Várjuk a január 28-at, hogy kint legyen a lemez. December 12-e is egy izgalmas dátum, mert akkor kijön a következő klip. Reméljük tetszeni fog az embereknek. Kapcsolatban van a kiadó néhány booking-gal, nekik  folyamatosan ajánlják a zenekaraikat, akik alig várják, hogy koncertezhessenek. Mi is alig várjuk, hogy megmutathassuk magunk nemzetközi színpadokon is, de megint sajnos az a „nemzetközi helyzet csak fokozódik”, hogy egy klasszikust idézzek. Az nekünk nagyon sokat jelentett, hogy amikor a Vader decemberi kelet-európai turnéját bejelentették, akkor kiderült, hogy a két előzenekar a WormHoleDeath kiadó tagja. Azóta sajnos törölték a turnét, de ebből is láttuk, hogy dolgoznak a háttérben és reméljük, hogy a jövőben a Trauma is bekerülhet valamelyik booking ügynökség látóterébe…

Milyen várakozással tekintetek az együttműködés elé?

Reméljük, hogy a zenekar nevét és zenéjét sikerül szélesebb körben megismertetni a metal rajongókkal.

Mekkora példányszámban jelenik meg a korong és milyen formátumban?

A lemez először digitális formában jelenik meg 2022. január 28-án. Majd kicsit később CD-n is kapható lesz és lesz majd japán kiadás is. 1000 db CD kerül legyártásra. Később mindenképpen szeretnénk, ha a lemez kapható lenne vinyl formátumban is.

Hol készült a lemezt beharangozó Vanity video felvétele? És miért ilyen szikár, lepusztult környezet választottatok?

Kecskeméten forgattuk a videót, egy lepusztult orosz laktanya mozi(?) termében. Mindenképpen olyan helyet kerestünk, ahol rendesen elfér a dobcucc és tudunk a zenekarról totál képeket forgatni. Az, hogy ilyen a környezet, az csak hab volt a tortán…A terem teteje tele volt ilyen négyzet alakú résekkel és a második nap végére leszakadt az ég. Az utolsó snittet úgy vettük fel, hogy az egyik lámpa fölé esernyőt kellet tartanom. Befejeztük a felvételt, rohamtempóban összepakoltunk és mire végeztünk addigra egy víz volt az egész terem. Szóval nagy mázli volt, hogy mindez nem korábban történt. A rendőrök kétszer, a közterületesek egyszer be is néztek, hogy mi újság. Szerencsére Bandi (Székely András – szólógitár), aki amúgy az egész klipnek az „atyaúristene” volt, kért engedélyt az önkormányzattól a forgatásra. Így boldogan lobogtattuk a papírunkat, a szervek meg jó munkát kívántak. [nevetés]

Bizonyára szívesen vettetek részt a tehetségkutatón. A fellépésen a (felvétel szerint, legalábbis) koncentrálás mellett már látható volt a felszabadultság is. A fellépés lehetősége, vagy az esemény okozott ilyen örömet?

A hajón játszani, szerintem eleve egy különleges dolog, nekünk ez volt az első lehetőség erre. Úgy meg végképp különleges, hogy valós időben megy az online stream. Kicsit stresszes volt úgy megcsinálni a beállást, hogy tudod, ha elbalfaszkodod az időt és nem szerelsz át időben, akkor azt mindenki látni fogja a világhálón azonnal. Szerencsére profi volt a stáb a helyszínen, mi se balfaszkodtunk annyit, így maradt néhány másodperc a koncertre hangolódni. 

Mennyire volt befogadó a közönség? (Hallható volt a lelkesedés.)

A közönséget, néhány barátot leszámítva, leginkább a többi zenekar, illetve a tisztelt zsűri tette ki. Ebből kifolyólag nem nagyon alakult ki az a bizonyos kémia vagy a színpad előtt a headbang, de a pogó se…[újabb nevetés]

Érzitek már a fellépés hozadékát? Szerintetek segített ismertebbé tenni a zenekart?

A fellépés hozadéka lett ez a video a YouTube-on. Ez mindenképpen pozitív; lehet, ez eljuttatta néhány helyre a zenekar nevét.

Emellett, gondolom egyfajta megerősítést is nyújtott maga a zenei megmérettetés?

A szarvasi „Dobbantó”-t nyertük meg, ami által mehettünk a hajóra. Ez sokkal közvetlenebb volt, mint maga az A38-as esemény. Itt volt a fellépések után kis értékelés és jó dolgokat hallottunk, ami megerősítés volt.

Hol tartotok most a zenei pályátokon? A bevezetőben pár szóval jellemeztem a stílusotokat. Én látom az évtizedes fejlődést és úgy vélem, méltán kerültetek a nemzetközi kiadóhoz. Meg tudtátok valósítani hangzásban, előadásban azt, amit ma akartatok, vagy még félúton jártok?

A zenei pályánk elején tartunk, erre én így szeretek gondolni és köszönöm, hogy azt mondod, hogy látod az évtizedes fejlődést. Személy szerint én nagyon büszke vagyok a lemezre, nagyon sok munkát, időt, energiát beletettünk és remélem, hogy lesznek olyanok, akiknek tetszeni fog. Nyilván, van egy-két dolog, amit ma másként csinálnál, mint tegnap. Változik az ember. Tapasztal. Jó esetben fejlődik. Ilyen az élet. Egy számot is lehet a végtelenségig csiszolni, alakítani, hát még egy lemezt. Mindezek ellenére úgy gondolom sikerült megvalósítani hangzásban, előadásban azt, amit akartunk. A No Silence és azon belül Simi neve nagyon jól cseng a szakmában. A felvételek során végig biztonságban éreztük magunkat. Simi profi, tudja mit csinál. Zsolti, az asszisztense szintén. 

Itt, a Fémforgácson sokat olvasunk a WormHoleDeath kiadványairól. Ti ismertek más bandákat a label-nél? Kivel játszanátok szívesen együtt, ha korlátlan lehetőségeket kapnátok?

Ha korlátlan a lehetőség, akkor sorban mindenkivel!

Mi a következő mérföldkő a számotokra a lemez kiadását követően?

Szeretnénk lemezbemutató koncerteket szervezni, hogy élőben előadhassuk a lemezanyagot. Ez nem is mérföldkő igazából. Az viszont egy óriási mérföldkő lenne, ha egy külföldi túrát össze tudnánk hozni. Természetesen dolgozunk az új számokon és remélhetőleg nem telik el annyi év a következő lemezig, mint amennyi eltelt az Immobile-demo óta…[nevetés].

Hol láthatunk titeket legközelebb élőben?

A lemez megjelenés után, februártól lesznek koncertek, folyamatosan tervezzük-szervezzük őket. Ezekkel kapcsolatban folyamatosan frissítjük az elérhetőségeinket, elsősorban a facebook oldalunk. Kövessetek minket! Kövessétek az Atrox Trauma zenekart!!

Köszönjük az interjút és további sok sikert kívánunk!

Köszi szépen! Külön öröm, hogy a kedvenc magyar underground webzinemen, a Fémforgácson volt lehetőségem válaszolni a kérdéseidre!