Beton – Egy összepréselt, gyomorszájon át…

Armand

2025. március 26.

0

Az idei év elején szinte villámcsapásként bukkant fel az újonnan alakult hazai modern groove metal vonalas Beton. A magyar rock/metal élet jól ismert zenészeit tömörítő „supergroup” Facebook csoportjában folyamatosan csöpögtette információit tagjaival és terveivel kapcsolatban, melyek csúcspontjaként a napokban mutatta be debütáló daluknak, a Féregnek hivatalos videóját. Ezzel, valamint egyéb jövőbeni terveikkel kapcsolatban Horváth István „Pityesz” énekessel és Kindák Márk gitárossal beszélgettem.

Sziasztok! Indítsuk is beszélgetésünket a legaktuálisabban, a debütáló dallal. A Féreg egy iszonyatosan intenzív, dinamikus groove-okkal teli dal. Mi az ő története?

Pityesz: A “Féreg” egy olyan útról szól, amelyben egy igencsak mély élethelyzetből igyekszik a “főhős” visszatérni. A szöveg igencsak nyers megfogalmazású és folyamatos önostorozásnak tűnhet, pedig a háttérben teljesen másról van szó. Ez a dal az életemnek egy igen sötét időszakáról szól. Így látom magam ma, abban az időszakban.

Márk: Zeneileg 2019-ben állt össze a dal, Cork és Debrecen között dobálgatva a fájlokat Nabil barátommal (Beton dobos). Még fél évvel ezelőtt is a „PropéjnesSzléjörMesin” munkacímen futott a cucc, mert engem tényleg erre a három bandára emlékeztet a riffek hangulata. Aztán Pityesz éneke rakta egyenesbe a dalt és vált tökéletessé a cím, a szöveg és úgy egyben az egész koncepció. Ott van benne a ’90-es évek húzása, hangulata és még kellőképp arcba mászó is haha

Amikor legutóbb ránéztem a hozzá készült klipre az 2 933 megtekintést mutatott. Azért ez a mutató 2-3 nap leforgása alatt elég sok megtekintést jelez. Gondoltátok volna, hogy ennyire fog menni?

Pityesz: Ahogy haladtunk ezzel az interjúval, úgy emelkedett a megtekintések száma, e sorok írásakor már durván 5 500 felett járunk. Elképesztő ez az egész! Nem számítottunk ilyen erős kezdésre, de persze reménykedtünk titkon benne. Nagyon szépen köszönjük mindenkinek ezt a hihetetlen támogatást. Mosolygunk nap, mint nap.  A “Féreg” az egyik “legfinomabb” dalunk az albumról. Egyértelmű, hogy az album megjelenéséig fokozatosan erősödik a “felhozatal”. 2 dal és “klip” várat még magára, és ha mind a három dal megjelenik majd az albummal együtt, akkor érthető lesz miért is így építettük fel az album megjelenését!  

Márk: Amikor Pityesz felénekelte a demóverziót, majd hulla fáradtan elindult haza, én akkor kezdtem el instrukciókkal bombázni.  Számtalanszor meghallgattam a dalt és két dolog motoszkált bennem akkoriban. Vagy ez lesz az első single, vagy fel sem kerül az albumra… valahogy nem találtam meg benne azt a súlyosságot, ami a többi dalban elsőre megvolt. Voltak benne odabaszós részek, de először tényleg csak a végleges stúdiózást követően éreztem meg a dal igazi erejét. Szükség volt arra, hogy a többiek rászórják a saját kis varázsporukat és így már én is úgy gondolom, hogy tökéletes „debütnóta” lett a „Féreg”. Kilenc nap alatt összejött 5 000 megtekintés, ami elképesztő szám a mi szintünkön! Az esélytelenek nyugalmával indultunk, de mindent el fogunk követni azért, hogy megháláljuk a közönségünknek ezt a hatalmas támogatást!

A zenekar Facebook csoportján (BETON: ÖNAZONOS) folyamatosan osztottátok meg infóitokat a csapat tagjaival kapcsolatosan. Szerintem azok, akik benne vannak a hazai metalélet folyamában, a tagok neveit már kívülről is fújják. Azért én mégis arra kérnélek, hogy mutasd be a zenekar tagjait, illetve a Beton megalakulásának előzményeit, konkrétumait.

Márk: 1998-ban egy szakadt Jolana Vikont gitáron kezdtem el a riffek gyűjtését és kisebb-nagyobb megszakításokkal, szinte folyamatosan maszatoltam a gitáron az évtizedek folyamán. A témák többségére emlékeztem, viszont igazi kincsekre bukkantam a szülői ház padlásán heverő magnókazetták képében, amiken felváltva szerepeltek akusztikusan felpengetett, illetve „felszájdzsidzsizett” témák. 2014-ben végre kicsúszott az első nyolc dal mindenféle erőlködés nélkül, amiből négyet Karsheh Nabil dobossal 2015 tavaszán össze is raktunk az első és azóta is egyetlen próbánkon. Rá egy évre már Pál Miska segítségével demóztam Nyíregyházán, Nabil próbán rögzített dobsávjaival. Miután felénekeltem a dalokat, elborzadtam a hallottakon… ott el is dőlt bennem, hogy csakis Pityesz hangján szólalhatnak meg vállalhatóan a dalaim. Meg is kerestem, elküldtem neki azt a négy track-et, de Ő akkor nem reagált semmit. Később próbálkoztam másokat is bevonni a dologba, már csak stúdió projekt szinten, de még azokkal sem jött össze a közös munka, akik válaszoltak a megkeresésemre. Tavaly áprilisban újra felvettem Pityesszel a kapcsolatot, de Ő korrekt módon elutasított a családjára és az egyéb zenei elfoglaltságaira hivatkozva. Június végén azért csak megzaklattam újból, hogy hallgassa meg a Jaksa Robi (ex-Ektomorf/Volumefeeder) által feldobolt dob/gitár demónkat és ajánljon valakit az énekesi posztra. Ekkora ugye már Nabil sem volt velem, Viktor (Beton basszer) meg még csak amolyan csendestársként funkcionált akkoriban …aztán Pityesz saját magát ajánlotta a feladatra, én pedig a fellegekben jártam, mert csupán csak hét kikúrt évet vártam rá, haha! Na, kb. itt gyorsultak fel az események, kezdett önálló életet élni a már igazi zenekarrá formálódó csoportosulás. De ehhez az is kellett, hogy Pityesz megmutassa Jozzynak az első 6 dal dob/gitár/ének felvételét, aminek a mi drága Jozzynk hála az égnek nem tudott ellenállni, haha. Én meg azóta is csak pislogok, mert még most sem fogtam fel teljesen, hogy mibe is csöppentem.

A zenétek behatározását úgy definiáltátok, hogy a ’90-es évek metalzenekarainak (Pantera, Slayer, Machine Head, stb.) stílusjegyeit keveritek modern felfogású groove, hardcore, thrash elemekkel. Hogyan alakult ki ez a zenei felfogás?

Pityesz: A kiindulási pont – ahogy a zenekar megalakulásában már említettük – az abszolút Márkot érinti. Ő az, aki ezt az albumot összerakta fejben, feldemózta, igazítgatta egymás után a témáit és gyúrta egy nagy egésszé a dalokat. Én sokszor hangoztatom azon véleményemet, hogy nagyon jók a modernkori metal zenék, azonban szerintem túl progresszív lett az irány. Ez nem kritika, ez a jelenlegi trend és én szeretem is ezt a vonalat, hogy egy igazán kitűnő példát mondjak, amit imádok az a Lorna Shore. Imádom, ahogy a Will Ramos nyomja, zseniális a zene, modern és ez által sokkal komplexebb is. Nem összehasonlítható egyáltalán velünk.  Sokszor mikor ilyen zenéket hallok mindig van egy olyan rész, ahol azt érzem, hogy na, majd most itt, úgy bejön egy nagy zúzda rész, hogy kirúgom a világ sarkait a helyéről. Aztán nem jön az a rész. Vagy jön, csak máshol. Vagy később jön. Vagy nem jön olyan sokáig, vagy csak picit jön vagy csak rövid ideig. Nálunk tufább a megoldás. Ott jön, ahol kell, addig ameddig kell, ösztönösen, kompromisszumok és túlgondolás nélkül. Természetesen mindezt igényesen tálaljuk.

Márk: Ugyanazokon a klasszikusokon cseperedtem fel, mint egy átlag ’83-as rockerpalánta, viszont a ’90-es évek közepi megújulás engem sem hagyott hidegen. Faltam a külföldi és az itthoni, akkori modern metal anyagokat… ha csak két klasszikust említhetek, akkor az csakis a „Chaos A.D.” és a „Burn my Eyes” lehet, mert ezek voltak a kapudrogok a klasszikus HC zenekarok felé. De a Pantera, Crowbar, Neurosis, Skinlab és itthoni megfelelőiknek (Ektomorf, Replika, C.D.T., Strong Deformity, Neck Sprain stb.) is vastagon benne volt a kezük a Beton dalok megszületésében! A dalaink csak úgy kicsúsztak belőlem mindenféle agyalás és görcs nélkül. Ez a hangolás, a dalok ritmikája, tempója, stílusa áll legközelebb hozzám, mondhatni kényelmes, otthonos közeg számomra. Hiába imádok mocsok sok dolgot a tökös rock n roll-tól a death/grind-ig, gitárosként és dalszerzőként ez a hardcore-os, groove-os, koszos metál a tökéletes terep számomra.

A zenekar tagjai régóta ismerik egymást más, mind barátként, mind pedig más projektekből. Mennyire kellett összhang, vagy épp közös tényező a Beton extrémebb – modern zenei stílusának a kialakításához?

Pityesz: Erre a kérdésre szerintem tökéletes válasz Jozzy esete. Azok az eget is megrepesztő szólók eleinte sokkal komplexebb és elvetemültebb szólók voltak, mint amik végül rögzítve lettek. Természetesen hozta magával azt a zenei komplexitást, zsenialitást és tudást, amiben Jozzy nap, mint nap benne van és szeretett volna a legmeghökkentőbb szólókkal előállni. Nos, sikerült is, de jeleztük Márkkal, hogy mi is az egész Betonnak a hangulata és milyen típusú szólókra gondolnánk. Emlékszem, tök hülyének néztek a Sparban, amikor nyávogtam, meg vinnyogtam neki telefonban, hogy milyen hangulatú szólók kellenének. Aztán pár óra múlva dobott egy linket olyan Kerry King szólóval, hogy lefostam a bokámat! Egyből megérezte az egészet. De hát Ő Jozzy, nem kell ezt magyaráznom. Egy zseniális zenész!

Márk: A zenekar jelenlegi tagsága még sosem volt ugyanazon időben, ugyanazon helyen. A modern technológia lehetővé tette, hogy személyes ismeretség, találkozás nélkül tudjunk együtt dolgozni és le tudjuk vágni, hogy van-e kémia. Pityesz és Jozzy több formációban is együtt nyomják és noha Pityesszel 2001 nyarán találkoztam először, addig Jozzyval csak tavaly decemberben ismerkedtem meg személyesen. Viktorral már 18 éve ismerjük egymást, Nabilhez pedig egy 25 éve tartó különleges kapcsolat fűz. Pityesz szerint a csillagok állása, Jozzy szerint az energiáink összeadódása vezetett a Beton megszületéséhez, szerintem pedig csak tényleg most jött el az ideje. Azonban a mi zenénk nem extrém, főleg nem modern. Ebben a groove-orientált stílusban az egyes Slipknot kitolta a határokat, és ami addig modern vagy extrém volt, az utána már nem bírt ugyanazzal az erővel. Ennek pedig már 26 (!) éve.

Túl nagy titkot azzal sem árulunk el, hogy hamarosan érkezik a Beton debütáló albuma. Ez pontosan mikorra is várható?

Pityesz: Nincs már titok ezzel kapcsolatban, bár hivatalosan a zenekar részéről még nem lett kommunikálva a dolog. De, akkor tegyük meg most itt így hirtelen. A terveink és a kiadóval megbeszéltek alapján az “Önazonos” album 6. hó 6-án reggel 6-kor fog megjelenni. Csak így Slayeresen (666). Tehát június 6-án válaszolva normálisan a kérdésedre.

fotó: Foreest Graphics

A lemez címe Önazonos. Miből fakad ez a cím? Mit takar, mit jelent? Jól sejtem, hogy van valamiféle, úgymond önmagatok felé is visszaigazoló üzenete?

Márk: A magyar nyelvű szövegek miatt úgy gondoltam, hogy legyen magyar a név is, amiben eddig még sosem gondolkodtam. Az „Önazonost” első körben zenekarnévnek szántam, mert egyből érezték a srácok a dalokban a ’90-es évek vibe-ját. És mivel én tényleg 100%-ban azonosulok ezzel a stílussal, így valóban egy visszacsatolás, megerősítés ez, hogy talán lehet némi létjogosultsága ennek a zenének a mai honi zenei palettán. Mellesleg a „Vasbetont” is benyomtam ötletként, a srácok meg Betonra redukálták, haha.  Így lettünk Beton és így lesz „Önazonos” az első anyag címe. Ja és innen is üdvözöljük a Vasbeton zenekar tagjait!

Pityesz: Itt szeretném megköszönni az eredeti Beton zenekar még élő tagjainak, Major Jánosnak és Lippényi Gábornak, hogy utunkra engedtek és engedélyezték, hogy Beton néven működhessünk. Ugyanis a ’70-es években létezett egy Beton zenekar, így felkerestem mindkettőjüket. Mindketten még aktívan zenélnek, Major János például pont a Vasbeton névre keresztelt zenekarában nyomul, így Márk ezen álma gyorsan szertefoszlott. Amúgy mindketten hihetetlenül lazák, jó fejek és kedvesek voltak, nagyon köszönjük nekik, hogy roboghatunk Beton néven! 

Titok, vagy nyilvánosságra lehet hozni azt, hogy hány dal fog szerepelni rajta, illetve a koncepciója van, akkor az mi is?

Pityesz: Nem titok egyáltalán. 11 dal lesz az albumon, a maga sodró lendületű összeállításában. Igyekeztünk úgy összeállítani a dalokat, hogy legyen olyan szakasza az albumnak, ahol nem engedjük el a hallgatót 2-3 dalig. Azaz mire felfognád, hogy “huh, mi is volt ez?” és észhez térnél, addigra már be is durran a következő dal és visz magával kíméletlenül. Persze vannak mélyebb, súlyosabb alapozású, pontozású dalok, ahol azt hinné az ember, hogy egy kicsit fellélegezhet. De, nem. Mert rádöbben a hallgató majd, hogy lehet könnyedebb a környezet, de ugyanúgy szorít, és nem enged a maga módján. Az album abszolút középpontja és tartópillére a “Ne félj” című dal, amely remélhetőleg irodalmi és kulturális szempontból is elnyeri majd a méltó helyét valahol, valahogyan. Ugyanis ez az a vers, ez az a hihetetlenül gyönyörű vers, amelyet fantasztikus költőnk Pilinszky János írt. Én úgy gondolom még soha nem kapott ez a vers olyan megzenésítést, mint ahogy ez a szerzemény megszületett. Nem, nem meg akartuk zenésíteni ezt a verset, hanem ez a vers az elejétől a végéig beleillik a Márk által megírt dalba. Ez is egy hihetetlen történet amúgy. Mintha rászabták volna.    

Márk: Tényleg full véletlenül alakult így a dolog. Kissé fel is húztam a szemöldököm, hogy egy verset zenésítünk meg, ráadásul egy olyan zenei közegben, ahol maga a dal két részre oszlik és egyetlen téma sem ismétlődik, tér vissza benne. Kissé fáztam attól, hogy majd szét kell szedni és újra összerakni a dalt, hogy idomuljon a szöveghez, de nem így lett. Minden ráment pikk-pakk, pedig ebben a dalban előfordulnak megcsavartabb, death metálba hajló témák is.

Pityesz, a te személyed számomra a hazai metalélet egyik alapja. Azt nem mondom, hogy lépésről lépésre követtem végig a pályádat, de a FreshFabriktól megkezdve, a Sun Workshop, a Neck Sprain, a Mandibular, a  Sonic Bear Punch-on át a Vulgar Display Of Cover-rel bezárólag egy meglehetősen aktív pályát futottál be ez idáig. Hogy tudsz mindig (úgymond) megújulni, újat hozni? Új inspirációkat, motivációkat begyűjteni, amikkel itt-ott, egyéb már projektekben is megjelensz?

Pityesz: Köszönöm szépen a kedves szavakat, de azért ez erős túlzás.  Mindegyik zenekar más-más történet, más zenei háttérrel, stílussal, éneklési “igényekkel”. A Beton egy ösztönszerű, sokkal szabadabb környezet, ahol nem kellett szanaszét gondolnom azt, hogy mit kéne az adott dalokra odafröcsögnöm. Annyira adja magát “énekileg” minden egyes dal, hogy csak arra kellett figyelnem, hogy a leghitelesebben, de ugyanakkor a legdurvább módon adjam magam. És hát olyan grúvok, breakdown-ok, tempók vannak a dalokban, olyan erő van az egészben, hogy miközben megmarkolom a mikrofont és a szart is kiüvöltöm magamból az jár a fejemben, hogy milyen szerencsés állat vagyok, hogy ennek a részese lehetek. Iszonyat inspiráló ez az egész már a kezdetek óta. Alig várom, hogy elszabadítsuk ezeket az energiákat a színpadon és megragadjuk vele a szuper közönségünket, a rajongóinkat! 

Nekem van egy visszatérő kérdésem azokhoz a zenészekhez, akik már több évtizede a pályán vannak. Te, hogy látod a mai jelen magyar rock/metal életet? Milyen most és milyen volt 20, vagy mondjuk közel 30 éve? Változott? És ha igen, miben? Vagy épp a te meglátásaid szerint most merre halad az iránya?

Pityesz: Nekem meg van egy visszatérő álmom! ha-ha… Bocsánat ezért a viccért, ez még nem annyira érthető, de ha megjelenik az album, akkor értelmet nyer majd ez a poén! Addig maradjon titok. Ez egy időzített poén. Na de. Ezt a témát hosszasan lehetne boncolgatni, egy interjú nem is lenne elég ehhez. Röviden… jó lenne legalább azt az életérzést, szintet visszahozni és újra átélni, amely huszonéve még jellemezte a hazai metal színteret. Őrült klub és fesztiválkoncertek, önfeledten zúzó közönséggel, átadni mindazt, amit képviselünk és mindezt patika minőségben csinálni. Ehhez nagyon kell az, hogy visszatérjen a régi idők szaga, bűze, íze, hangulata. Remélem, mi mindent megtudunk tenni azért, hogy a fellépéseinken ez hiánytalanul meglegyen!

Márk: Nekem sosem volt hosszútávon működőképes és/vagy valamilyen szinten befutott zenekarom, sőt, hozzáteszem, hogy igazából meg sem tanultam normálisan játszani egyetlen hangszeren sem, de a kreativitásom és a zene szeretete vitt tovább szobagitárosként is. Nagyon rég álltam színpadon, de a közelmúltban újra elkezdtem koncerteket látogatni és hát semmi sem olyan, mint 20-25 évvel ezelőtt, nem is lesz soha. De ha csak egy icipicit is visszarepítjük a közönségünket a koncertjeink hangulatával a gimis, egyetemista éveikbe, akkor már megérte ez az egész Betonosdi. No meg persze a jelenlegi fiatal korosztályt is szeretnénk meggyőzni ugyanígy.

Március 29-én Vulgar Display Of Cover / Wendigo / Buso Von Kobra „Édes Hármas” az Instant-Fogas Komplexumban. Készültök rá?

Pityesz: Hát Betonilag nem annyira... ha-ha.

…nem is Betonilag értettem…

Pityesz: Pontosabban csak félig, hiszen ezen az estén, csak ketten képviseltetjük magunkat Jozzyval. Igaz Ő teljes műszakban tolja majd az estét, sőt igazából ez az Ő estéje lesz, hiszen mindhárom zenekarban zenél majd. Mondtam is neki, hogy sátorozzon le a színpadra. De persze Vulgarral próbálunk, ismét egy jó kis szettel készülünk. Kiabálok egy kis Anselmo-t, most Betonilag úgyis benne vagyok ebben. Nyakig.

Márk: Én is készülök amúgy… elmegyek, és jól megnézem a srácokat, bár abból általában mindig fejfájás lesz másnap, haha!

És ha már koncert? Mikorra várható a Beton első koncertje?

Pityesz: Na, ez az egy dolog maradjon még titokban.  Jöjjön ki a második single és a klip április végén, aztán a harmadik is az albummal együtt, aztán ha minden jól sikerül, akkor arról a bizonyos első koncertről mindenki tudni fog. Ezt megígérhetjük!

Márk, Pityesz, köszönöm a beszélgetést! Valamelyik koncerten találkozunk!

Pityesz: Mi köszönjük a megtisztelő megkeresést! Úgy legyen! Sziasztok!

Márk: Nagyon szépen köszönjük szépen, a nap süssön Reátok! Béke!